A 175 éve, 1847. június 9-én született Hauszmann Alajos építészre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben csütörtökön – írja az MTI.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója az építész védett sírjánál tartott megemlékezésen kiemelte, hogy Hauszmann Alajos épületeivel, különösen a budai Várnegyed megalkotásával Budapest mai arcának jelentős formálója lett. Mint rámutatott, Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében tanult többek között Alpár Ignác, Lajta Béla, valamint Komor Marcell is.

Hauszmann Alajos tervezte a Kossuth téri Igazságügyi Palota (ekkor Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla) épületét. A kép 1898 körül készült, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.148)

A Budavári Palota egykori Szent István-terme, amelyet 2021-ben helyreállítottak (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Budavári Palota Hunyadi-terme a Hauszmann-féle átépítés után, benne a kolozsvári Mátyás-szobor kicsinyített másolatával (Fotó: Magyar Iparművészet, 1906)

A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy bemutassa a Fiumei úti sírkert elhunytjainak életművét. A nemzeti panteont bemutató applikáció, a FiumeiGuide segítségével az itt nyugvó Hauszmann Alajos munkásságát is megismerhetik az érdeklődők – mondta Móczár Gábor.

„Hauszmann Alajos hagyatéka, amely a magyar építészeti kultúra megkerülhetetlen része, kézzelfogható valóságában ma is itt áll előttünk” – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.

A Hauszmann Alajos által tervezett New York-palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Királyi József Műegyetem központi épületét is Hauszmann Alajos tervezte, a kép 1909-ben készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A kormánybiztos kiemelte, hogy a Nemzeti Hauszmann Program révén a hosszú évtizedekig elhanyagolt budai Várnegyed területén Európa legszebb épületei és közösségi terei emelkednek ki a földből. Ismét eredeti fényében látható a Szent István-terem, újjáépültek a Lovarda és a Főőrség épületei, valamint a Stöckl-lépcső is. Megújult a Csikós-udvar, valamint a budai Vár két híres szökőkútja, a Mátyás-kút és a Halászó gyerekek kútja is – tette hozzá Fodor Gergely.

Hauszmann Alajos síremléke (jobbra) a Fiumei úti sírkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hauszmann Alajos (1847–1926) a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, majd a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire. Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Budavári Palota keleti homlokzatának látóképe 1912-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)