A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel

Írta: Földváry Gergely

2022. augusztus 31. 9:00

Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.

Budapest mindig is a régészet egyik igazi fellegvára volt, miután gazdag múltja miatt számtalan korból található itt kiemelkedő lelet. A több mint ezer évvel ezelőtti államalapítás előttről is található itt szinte minden korból régészeti emlék, de nemcsak az egykor itt élt ismertebb népek – mint az avarok vagy a rómaiak – régészeti emlékeiről tudunk, hanem újkori, sőt őskori leletek is találhatók a főváros területén.


A polgárvárosi amfiteátrum, Aquincum képe 1890-ben, Klösz György fotója (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Képszám: 82438)


A Március 15. tér, a római romterület feltárása 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 141359)

 


A Bécsi út és Lajos utca közötti bontási terület 1989-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 152932)

Mint nemrég a Pestbuda is beszámolt róla: a Budapesti Történeti Múzeum régészei a közelmúltban találtak egy közel 7000 éves fabéléses kutat a Budafoki útnál, de azt is tudjuk, hogy Európa legrégibb bányászati emlékei is Budapesten, a Farkasréten találhatók. A Denevér utcai őskori kovabánya emlékei a tudományos kutatások szerint közel 40 ezer évesek lehetnek, és az itt feltárt 185 bányászszerszám egészen egyedülálló, miután a középkorból Magyarország egész területén fele ennyi bányászszerszámot sem ismerünk.


Hétezer éves fabéléses kút a Budafoki útnál (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum)


Az őskor bányászai már föld alatti művelést is folytattak (Forrás: Gábori Csánk Vera: Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten, Bányászattörténeti Közlemények, 2006. 2. szám)

Nem véletlen, hogy 146 év után újból Budapest és Magyarország kerül a régészeti szakma fókuszába, miután 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves világkongresszusát. A négynapos találkozónak a Magyar Nemzeti Múzeum, a Várkapitányság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösen ad otthont. A rendezvény nagyságát jól mutatja, hogy több mint hatvan országból mintegy 2100 régész vesz részt rajta, és közel kétszáz szekcióban csaknem háromezer előadás fog elhangozni.


Az egykori 1876-os kiállításról egy kültéri kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeum kerítésén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utoljára 1876-ban, a VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszus alkalmával irányult ehhez hasonló szakmai figyelem Budapestre és Magyarországra. A 146 évvel ezelőtti rendezvényt Rómer Flórisnak köszönhetjük, akit nemzetközileg is elismert tevékenységének köszönhetően beválasztottak az európai régészeti kongresszus tanácsába, és sikerült elérnie, hogy a kongresszust a magyar fővárosban tartsák meg. Az Archeológiai Értesítő – amely szintén Rómer Flórisnak köszönhető – így számolt be az eseményekről 1875-ös számában:

„Felszóllíttatván az elnökség által, hogy kérdést tegyek: vajjon hajlandó lenne-e Budapest városa a nemzetközi congressust keblébe fogadni, Pulszky Ferencz muzeumi igazgatóhoz fordultam, kitől már másnapon azon örvendetes táviratot nyertem, hogy a közoktatási m. kir. miniszter úr felhatalmaz, miszerint nevében a gyülekezetet az 1876-ik évre Budapestre meghívjam.”


Rómer Flóris, a magyar régészet atyja 1870 körül

Budapesten végül Rómer Flóris és Pulszky Ferenc vezetésével rendezték meg a kongresszust, melynek keretében 1876-ban egy hatalmas, nagyszabású kiállítást is létrehoztak, ami az egész Kárpát-medence régészeti emlékanyagát mutatta be.

A régészeti találkozót Budapesten 1876. szeptember 4-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg, ezekkel a szavakkal: „Legyenek üdvözölve Magyarország fővárosában, a siker kövesse működésüket…”  


A Magyar Nemzeti Múzeum az 1880-as években, Klösz György fotóján (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltár/Képszám: 82309)

A ma kezdődő nemzetközi konferenciát szintén a kultúráért felelős miniszter, Csák János fogja megnyitni, hogy ezzel is összekössék a két eseményt, szimbolikusan is.

Az egykori, 1876-os eseményeket felelevenítve a Magyar Nemzeti Múzeum egy kültéri kiállítást is szervezett, amelyet A régészeti csudák országa – országimázs 1876 címmel augusztus 29-én nyitottak meg. A tárlatról szóló sajtótájékoztatón dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese kiemelte: a magyar kormányzat azon dolgozik, hogy a régészeti örökségvédelem és a beruházások között összhangot teremtsen, amiért kiemelten érdemes a régészeti szakmára figyelni.


Dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese a Nemzeti Múzeum előtt tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora az augusztus 29-i sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy bár 146 éve elteltével ez a legnagyobb régészeti esemény Budapesten, de más hasonló méretű nagy régészeti események többször is voltak a magyar fővárosban, gondoljunk csak a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett nemzetközi Limes-konferenciákra vagy más hasonló eseményekre. Megemlítette azt is, hogy a mostani konferenciával kapcsolatos munkát már 2015-ben megkezdték, és eredetileg 2020-ban rendezték volna meg, de a világjárvány ezt nem tette lehetővé, így kiemelkedő jelentőségű, hogy két évvel később a konferencia mégis megvalósulhatott.


Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a Nemzeti Múzeum előtt tartott sajtótájékoztatón (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az egyenként 1,5x1,5 méteres, 18 tablóból álló kiállításon az érdeklődők részletes áttekintést kaphatnak az 1876-ban Budapesten megrendezett világkongresszus eredményeiről, Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és a szervezői munka hátteréről, a korabeli régészeti munkákról, eredményekről és a konferencia számos érdekességéről.


Balról jobbra: Kósa Margó, a Magyar Nemzeti Múzeum Társadalmi kapcsolatokért és Kommunikációért felelős főigazgató-helyettese, dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese megtekinti a kiállítást (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A kiállítás a múzeum kerítésén látható (Fotó: Both Balázs / pestbuda.hu)

A kiállításon olvasható, hogy az 1876-os sikeres világkongresszus után a résztvevők a magyar régészet és Budapest jó hírét vitték magukkal. A 146 évvel ezelőtti eseményen több mint 20 ezer kiállítási tárgy volt látható 48 vitrinben, valamint 138 magyar és 122 külföldi tudós tartott előadást. A nagysikerű rendezvény egyik résztvevője, Ingvald Undset norvég régész így emlékezett vissza: „Az ország, mely délre a Kárpátoktól terjed, úgy jelentkezik előttem, mint a régészeti csudák országa, oly nagy a formák gazdagsága, melyek itt megleptek, oly nyomatékos azon közlemények súlya, melyekkel itt találkoztam […]. Midőn 1876-ban Magyarországra érkeztem, s azon történelmi kincseket láttam, melyek a nemzeti múzeumban és a kiállításnál össze voltak halmozva, meglepetve és elbájolva voltam.”

Remélhetőleg a mostani, 28. régészeti találkozó is legalább ilyen grandiózus lesz, mint az 1876-os, és a világ összes tájáról ide utazó szakemberek és turisták ugyancsak a magyar régészet jó hírét és Budapest fényét vihetik majd szerte a világba.

Nyitókép: A régészeti csudák országa – országimázs 1876 című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó