A városmajori parkban már az 1780-as években különféle mulatságokat rendeztek, miután II. József rendeletére ekkor vált a terület a főváros első közparkjává. Az első mutatványosok már az 1800-as évek elején megjelentek, és számos bódé felépülésével igazi fénykorát élte a híres vurstli is. A park mai formája az 1900-as évek elején kezdett kialakulni, amikor megépült az első komolyabb játszótér, és miután 1922. július 30-án megnyitott a szabadtéri Park mozi, ami a Városmajori Szabadtéri Színpad elődjének tekinthető.  


A Városmajor egy 1878-as térképen (Forrás: Hungaricana/mapire.eu)


Barabás Miklós így látta a Városmajort 1857-ben (Forrás: Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum)

A Park mozi megnyitóján számos előkelőség jelent meg, amit az újságok előszeretettel meg is írtak. A Világ című lap 1922. augusztus 3-i számában például így fogalmazott: „Fényesen sikerült bemutatót tartott tegnap a városmajori Park-Mozi. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk József főhercegét, Auguszta főhercegasszonyt, Zsófia főhercegnőt, a művészvilág színét javát, kik mind, kivétel nélkül úgy a második igazi kertmozi gyönyörű berendezését, mint a kiváló műsort illetőleg legnagyobb tetszésüknek adtak kifejezést.”


Az 1922-ben megnyitott Park mozi nézőtere (Forrás: Színházi Élet, 1922. 32. szám)

A filmszínház Révész Artúr tervei szerint épült fel – rendkívüli gyorsasággal – alig pár hét alatt. A mozit bástyaszerű cementfalak vették körül, és a nézőtéren páholysorokat és kerti székeket helyeztek el a szabadban. Ekkor még nem volt befedve se a színpad, se a nézőtér, legalábbis nem mesterségesen, mivel a Színházi Élet így írta: „A Parkmozi nincs egészen szabad ég alatt, sőt alig lehet látni valamit a gyönyörű, csillagos budai égboltból, mert a városmajorpark évszázados dús lombsátrai, melyek körül veszik a Parkmozit, teljesen beborítják és eltakarják azt, valóságos élőzöld mennyezetet alkotva fölötte.”


A „Parkmozi" megteremtői Révész Artur, Révész Arturné, a „Kertmozi" igazgatói, Nagy Dezső, a „Parkmozi" igazgatója, Skubics Mihály őrnagy, a Nyukosz mozgóképüzemeinek vezérigazgatója (Forrás: Színházi Élet, 1922. 32. szám)


A Park mozi bejárata 1922-ben (Forrás: Színházi Élet, 1922/32. szám)

Maga a színpad 1935-ben épült fel, és innentől már Városmajori Szabadtéri Színpadnak is többször nevezik az újságok a helyet. A Nemzeti Újság úgy fogalmazott 1935. július 10-én, hogy: „Szerencsés elgondolást valósított meg Budapest székesfőváros Népművelési Bizottsága, amely a budai lakosok régi óhajának tett eleget, amikor az új városmajori plébániatemplom mögött, a városmajori park árnyas sétányának erre a célra rendkívül alkalmas területén, hangversenyek és színielőadások rendezésére szabadtéri színpadot emelt és ezzel az újszerű művészi intézménnyel megajándékozta most a derék budaiakat is.”

A színpadon különböző rendezvények voltak, de leginkább filmvetítés folyt itt egészen a második világháborúig. Később a kommunista hatalomátvételt követően államosították a helyet, és a XII. kerületi Tanács kezelésébe került. Hivatalosan 1950-től működött a ma is ismert Városmajori Szabadtéri Színpad néven a hely, ahol különböző tematikájú műsoros esteket rendeztek.


A Városmajori Szabadtéri Színpad az 1950-es években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Hangverseny a Szabadtéri Színpadon (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Még fedetlenül régi padokkal látható a nézőtér (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A nézőteret, valamint a színpadot az 1950-es évek elején kibővítették, így ezzel már 1250 ember is helyet tudott foglalni, míg a színpadon jelentősebb előadások tartását is meglehetett valósítani. Elsősorban gyermekprogramokat és ismeretterjesztő előadásokat, de színházi és balettesteket, vidám politikai kabarékat is láthatott a közönség itt.

A sok gyerekműsor nem véletlen, mivel a közelben több óvoda és iskola is volt, valamint itt, a Városmajorban működött az egyik legszebb budapesti játszótér. A Béke és Szabadság című lap így írt róla 1954. június 23-án: „Aki ismeri, tudja, hogy Budapest egyik legszebb játszótere a Városmajorban van. Gyönyörű környezet, zajtól, forgalomtól távol, pormentes, pompás levegő, óriási fák, napos árnyas, hatalmas térség, tágasság, gyermekhinták serege, két mászógúla, három homokmedence [...] egyszóval gyerekparadicsom.” 


A Szabadtéri Színpad bővítésére készített terv madártávlata 1953-ból (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)


Gyerekek nézik az előadást (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Idősek és fiatalok egyaránt előszeretettel jártak a Színpadhoz (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Shakespeare Szentivánéji álom című darabja a Városmajori Színpadon a Veszprémi Petőfi Színház tagjainak előadásában, 1965 (Fotó: Fortepan/Képszám: 173862)


Számos gyerekprogram, előadás és bábjáték volt a színpadon (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Számos gyerekprogram, előadás és bábjáték volt a színpadon (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Játszótér a Városmajori Színpad közvetlen közelében (Fotó: Fortepan/Képszám: 141240)

Az 1960-as évektől lecserélték a kerti székeket, és a parkokból jól ismert, sokkal hosszabb padokat raktak le a nézőknek. A rekonstrukciónak köszönhetően 1965-ben új öltözők épültek, valamint elkészült az igazgatóság épülete is. A nyolcvanas évek végén, néhány éven keresztül 1987–1991 között ismét kertmoziként működött a Városmajor Szabadtéri Színpad, majd 1990. március 1-jén felvette a Szabad Tér Színház nevet.


A régi padokat műanyag székekre cserélték az 1960-as években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A közönség padok helyett az új műanyag székeken ül az 1970-es években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)



A Városmajori Színpad felirata az 1980-as évekből (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A Városmajori Szabadtéri Színpad napjainkban fedett tetővel

 Az 1990-es évek második felétől ismét számos színpadi produkció valósult meg, és azóta is töretlenül folynak fellépések és előadások a helyszínen. A színpad és a nézőtér fölé 2010 tavaszán hatalmas esővédő tetőt építettek, így ekkor alakult ki a ma is ismert Városmajori Szabadtéri Színpad. Idén a 100 éves évforduló kapcsán számos kiállítás, program és rendezvény várja a látogatókat a Szabadtéri Színpadnál.

Nyitókép: A Városmajori Szabadtéri Színpad az 1960-as évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)