
Ahol 1048-ban kezdődött az idő: a plébánia alapításának 975. évfordulóját ünneplik a Belvárosi-templomban
A cikk angol nyelvű változata: Where time began in 1048: the 975th anniversary of the founding of the parish is celebrated in the Inner City Church
2023. január 25. 16:00
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban idén egész éves ünnepségsorozattal emlékeznek meg a plébánia alapításának 975. évfordulójáról – jelentették be tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen lapunk is részt vett. A 2023-as évet emlékévvé nyilvánították.
Az 1048-ban alapított plébánia korábbi bélyegzőjének töredék lenyomatai is őrzik annak az emlékét, hogy már 975 éve keresztény közösség létezik Pesten, a Duna folyam bal partján – olvasható a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia sajtóközleményében. Bár a mai templom későbbi korokban épült, a középkori Pest legrégebbi épülete, egyetlen máig fennmaradt műemléke, amely őrzi az elmúlt évezred emlékeit, régészeti és művészeti kincseit.
A hagyomány szerint ezen a területen az első templomot Szent István emeltette, de az első kétszáz évről nagyon kevés forrás maradt fenn. Azt azonban biztosan tudjuk, az egykor itt állt templomban temették el 1046-ban – nyolc évvel Szent István halála után – a vértanúságot szenvedett Szent Gellért püspököt.
Mint a Pestbuda korábbi cikkében is írtuk: Szent Gellért testét I. András király ugyan 1053-ban, Gellért püspöki székhelyére, Csanádra vitette, azonban továbbra itt őrizték ereklyéinek egy részét. 1200 körül már egy reprezentatív, kéttornyú, háromhajós bazilika állt a területen, amely a régi templom helyére épült. 1235-től már a templom plébánosainak névsorát is ismerjük.
Ám az 1241-42-es tatárjárás ezt a templomot sem kímélte, egyetlen nyolc méter magas fala maradt meg a pusztítás után, Budapest máig meglévő román kori emléke. Ennek felhasználásával épült a XIV. században új templom, Nagy Lajos, majd Zsigmond király uralkodása idején, gótikus stílusban. A szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskó maradt fenn épségben, amit 2010-ben találtak meg.
Mátyás király korában tovább bővült a templom, déli oldalán királyi oratóriumot és a budavári Mátyás-temploméhoz hasonló gótikus stílusú tornyot kapott. A török időkben, 1541 után dzsámikén használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. 1686 után a török uralom megszűnésével több részletben felépült a templom hajója és déli tornya barokk stílusban a megmaradt gótikus falmaradványok felhasználásával. A főhomlokzat északi tornya a XVIII. század végén épült.
A 2014–2016 között elvégzett régészeti feltárások tisztázták a padlózat alatti római és középkori maradványokat. 2016-ban a belső tér helyreállítása következett, valamint a padlószint alatt altemplomot alakítottak ki az ásatási eredmények bemutatásával.
Az emlékévet hirdető tábla az altemplomban (Fotó: pestbuda.hu)
A plébánia ebben az évben nemcsak az alapítás évfordulójára emlékezik, hanem ünnepli a templom 1948-ban elkészült főoltárának 75. évfordulóját, valamint Mindszenty József bíboros itt elhangzott beszédének 75. évfordulóját – jelentették be a tegnapi sajtótájékoztatón.
A sajtóközleményben felidézik, hogy a második világháború utolsó napjaiban bomba semmisítette meg a Belvárosi plébániatemplom főoltárát. 1947-ben az egyház meghívásos pályázatot írt ki a pesti főtemplom új szárnyas oltárának megtervezésére és elkészítésére. A három meghívott festőművész közül végül Molnár-C. Pál kapott megrendelést a főoltár elkészítésére. Az oltár megáldására 1948. augusztus 15-én, a templom búcsújának napján került sor. A megáldás boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök végezte el a teljesen megtelt templomban. 2023. április 28-án a 75 éves főoltárt ünneplik majd a festőművész, Molnár-C. Pál születésnapján.
A Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A plébánia augusztus 12-től 15-ig négynapos búcsú keretében ünnepeli meg az alapítás 975. évfordulóját. A búcsú napjaiban a liturgikus eseményeken kívül lesz a gyertyás-fáklyás felvonulás, éjjel-nappali szentségimádás és nagyközönségi programok a Rózsa-kertben.
1948. augusztusában a plébánia alapításának 900. évfordulóján Mindszenty József bíboros ünnepi beszédet mondott a Március 15. téren. A szabadtéri beszédben megemlékezett a plébániai közösség hosszú múltjáról, a történelem viharaiban is kitartó hívekről. Szavai szerint „ez a templom elbeszél, tanít, és végül eligazít az örök élet felé” – írják a közleményben. Mindszenty József bíboros beszédéről november 3-án emlékeznek meg.
A tempom és a tér madártávlatból (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban nagyszabású eseményekkel kívánja emlékezetessé tenni a jeles évfordulókat, egész évben hitéleti, zenei és kulturális élményeket szerveznek. Számos előadást, filmvetítést, zarándoklatot és lelkigyakorlatot rendeznek, orgonafelvételeket adnak ki CD-n, márciusban lesz jótékonysági hangverseny az energiaválság károsultjaiért, valamint könyvbemutatót is tartanak.
A Rózsa-kertben is lesznek programok az emlékév során (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Plébánia zenei múltjához méltó, ünnepi programokat állított össze. Liszt Ferenc összes orgona- és harmónium műve sorozatában kilenc tematikus koncerten csendül fel a zeneszerző életműve. Mészáros Zsolt Máté Liszt-kutató orgonaművész három éve dolgozik az egykoron élt egyik legnagyobb magyar komponista összes orgona- és harmóniumművének új összkiadásán, többéves munkájának eredményeit elsőként ebben a sorozatban mutatja be.
A látogatókat emlékbélyegzéssel, új képeslapokkal, emléklappal, 8 nyelvű kiadvánnyal várják a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.
Forrás: Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia, Pestbuda
Nyitókép: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom épülete a Március 15. téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
KORÁBBI CIKKEK:
Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Ilyen multhoz es ilyen kornyezethez meltatlan az olcso bazari felirat a fohomlokzaton, barmennyire is otletesnek tunik.
A Gladiátorok kútját eldugták a fák közé, hogy senki se lássa, ráadásul már nem is kút. Vissza kéne rakni a templom elé, és a szökőkút jellegét is visszaállítani!
ha képes volt a szerkesztő hozzáértőket megbízni a cikket illusztráló képek elkészítésével, akkor nem értem, hogy kerülhetett ez a rendkívül silány nyitófotó a cikk elé...(?)
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!