Ahol 1048-ban kezdődött az idő: a plébánia alapításának 975. évfordulóját ünneplik a Belvárosi-templomban

2023. január 25. 16:00

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját: a közösség 1048-ban, még I. András idején jött létre. E jeles ünnep alkalmából emlékévet hirdettek a Belvárosi-templomban, amely Pest legrégebbi középkori műemlék épülete.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban idén egész éves ünnepségsorozattal emlékeznek meg a plébánia alapításának 975. évfordulójáról – jelentették be tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen lapunk is részt vett. A 2023-as évet emlékévvé nyilvánították.

Az 1048-ban alapított plébánia korábbi bélyegzőjének töredék lenyomatai is őrzik annak az emlékét, hogy már 975 éve keresztény közösség létezik Pesten, a Duna folyam bal partján – olvasható a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia sajtóközleményében. Bár a mai templom későbbi korokban épült, a középkori Pest legrégebbi épülete, egyetlen máig fennmaradt műemléke, amely őrzi az elmúlt évezred emlékeit, régészeti és művészeti kincseit.

A hagyomány szerint ezen a területen az első templomot Szent István emeltette, de az első kétszáz évről nagyon kevés forrás maradt fenn. Azt azonban biztosan tudjuk, az egykor itt állt templomban temették el 1046-ban – nyolc évvel Szent István halála után – a vértanúságot szenvedett Szent Gellért püspököt.

Mint a Pestbuda korábbi cikkében is írtuk: Szent Gellért testét I. András király ugyan 1053-ban, Gellért püspöki székhelyére, Csanádra vitette, azonban továbbra itt őrizték ereklyéinek egy részét. 1200 körül már egy reprezentatív, kéttornyú, háromhajós bazilika állt a területen, amely a régi templom helyére épült. 1235-től már a templom plébánosainak névsorát is ismerjük.

Ám az 1241-42-es tatárjárás ezt a templomot sem kímélte, egyetlen nyolc méter magas fala maradt meg a pusztítás után, Budapest máig meglévő román kori emléke. Ennek felhasználásával épült a XIV. században új templom, Nagy Lajos, majd Zsigmond király uralkodása idején, gótikus stílusban. A szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskó maradt fenn épségben, amit 2010-ben találtak meg.

Mátyás király korában tovább bővült a templom, déli oldalán királyi oratóriumot és a budavári Mátyás-temploméhoz hasonló gótikus stílusú tornyot kapott. A török időkben, 1541 után dzsámikén használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. 1686 után a török uralom megszűnésével több részletben felépült a templom hajója és déli tornya barokk stílusban a megmaradt gótikus falmaradványok felhasználásával. A főhomlokzat északi tornya a XVIII. század végén épült.

A 2014–2016 között elvégzett régészeti feltárások tisztázták a padlózat alatti római és középkori maradványokat. 2016-ban a belső tér helyreállítása következett, valamint a padlószint alatt altemplomot alakítottak ki az ásatási eredmények bemutatásával.

Az emlékévet hirdető tábla az altemplomban (Fotó: pestbuda.hu)

A plébánia ebben az évben nemcsak az alapítás évfordulójára emlékezik, hanem ünnepli a templom 1948-ban elkészült főoltárának 75. évfordulóját, valamint Mindszenty József bíboros itt elhangzott beszédének 75. évfordulóját – jelentették be a tegnapi sajtótájékoztatón.

A sajtóközleményben felidézik, hogy a második világháború utolsó napjaiban bomba semmisítette meg a Belvárosi plébániatemplom főoltárát. 1947-ben az egyház meghívásos pályázatot írt ki a pesti főtemplom új szárnyas oltárának megtervezésére és elkészítésére. A három meghívott festőművész közül végül Molnár-C. Pál kapott megrendelést a főoltár elkészítésére. Az oltár megáldására 1948. augusztus 15-én, a templom búcsújának napján került sor. A megáldás boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök végezte el a teljesen megtelt templomban. 2023. április 28-án a 75 éves főoltárt ünneplik majd a festőművész, Molnár-C. Pál születésnapján.

A Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A plébánia augusztus 12-től 15-ig négynapos búcsú keretében ünnepeli meg az alapítás 975. évfordulóját. A búcsú napjaiban a liturgikus eseményeken kívül lesz a gyertyás-fáklyás felvonulás, éjjel-nappali szentségimádás és nagyközönségi programok a Rózsa-kertben.

1948. augusztusában a plébánia alapításának 900. évfordulóján Mindszenty József bíboros ünnepi beszédet mondott a Március 15. téren. A szabadtéri beszédben megemlékezett a plébániai közösség hosszú múltjáról, a történelem viharaiban is kitartó hívekről. Szavai szerint „ez a templom elbeszél, tanít, és végül eligazít az örök élet felé” – írják a közleményben. Mindszenty József bíboros beszédéről november 3-án emlékeznek meg.

A tempom és a tér madártávlatból (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban nagyszabású eseményekkel kívánja emlékezetessé tenni a jeles évfordulókat, egész évben hitéleti, zenei és kulturális élményeket szerveznek. Számos előadást, filmvetítést, zarándoklatot és lelkigyakorlatot rendeznek, orgonafelvételeket adnak ki CD-n, márciusban lesz jótékonysági hangverseny az energiaválság károsultjaiért, valamint könyvbemutatót is tartanak.

A Rózsa-kertben is lesznek programok az emlékév során (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Plébánia zenei múltjához méltó, ünnepi programokat állított össze. Liszt Ferenc összes orgona- és harmónium műve sorozatában kilenc tematikus koncerten csendül fel a zeneszerző életműve. Mészáros Zsolt Máté Liszt-kutató orgonaművész három éve dolgozik az egykoron élt egyik legnagyobb magyar komponista összes orgona- és harmóniumművének új összkiadásán, többéves munkájának eredményeit elsőként ebben a sorozatban mutatja be.

A látogatókat emlékbélyegzéssel, új képeslapokkal, emléklappal, 8 nyelvű kiadvánnyal várják a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Forrás: Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia, Pestbuda

Nyitókép: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom épülete a Március 15. téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

KORÁBBI CIKKEK:

Pest legrégebbi épületében a nap 24 órájában imádkoznak – Ezeréves múltunk tanúja a Belvárosi templom

Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom, Belvárosi templom, Budapest, Hírek, Liszt Ferenc, Mindszenty József, Molnár-C. Pál, PestBuda, pestbuda.hu

²⁸³ ⁰ ³

Kapcsolódó írások

Emléktáblát avattak Mindszenty József tiszteletére a Belvárosban

2024. május 13. 19:00

A Belvárosi-templom rózsakert felőli külső oldalán avatták fel Mindszenty József márvány emléktábláját. A bíboros ezen a helyen mondott beszédet 1948. augusztus 15-én.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban

2024. március 31. 10:00

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.

Pesten és Budán villatulajdonos, háziúr és bérlő volt, de többször lakott a budavári Sándor-palotában

2023. november 14. 18:00

A ma éppen 175 éve született Wekerle Sándor háromszor volt Magyarország miniszterelnöke, ezt megelőzően pedig hazánk pénzügyminisztere. Élete és lakásai több pest-budai helyszínhez is kapcsolódtak, ezeket mutatjuk be születésének évfordulóján.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös

2025. április 24. 17:00

Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok, és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit

2025. április 24. 13:00

A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön

2025. április 23. 16:00

Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok, és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

¹ ⁰ ⁰

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

⁵⁶ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

⁵⁸ ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

⁹⁷ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹²⁷ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹³² ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²⁰ ¹⁹ ³

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁵⁹ ⁷⁰ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹³ ¹¹⁶ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

¹³³ ¹ ⁰

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

¹⁵² ¹ ¹

Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.

¹⁰¹ ⁶⁷ ¹

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

¹³¹ ⁰ ⁰

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.

¹¹⁵ ⁰ ⁰