Eldőlt, milyen lesz a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelye

2023. június 6. 11:00

A határainkon túl nyugvó magyarok Fiumei úti sírkertben felállítandó emlékhelyére kiírt tervpályázat győztes alkotása 33 egymástól látszólag független, véletlenszerűen elhelyezett, de egyértelműen összetartozó táblát jelenít meg, amelyeken költőktől és íróktól vett idézetek olvashatók. A legjobbnak ítélt nyolc tervet a nagyközönség is megismerheti a Fiumei úti sírkertben most nyílt kiállításon.

Nyár végéig látható a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelyére kiírt tervpályázat első három helyezést elért, valamint öt különdíjas pályaművét bemutató kiállítás a Fiumei úti sírkertben – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) honlapján.

A Fiumei úti síkertben, a 29/3-as parcellában megvalósuló emlékhelyre kiírt tervpályázatra 42 pályamű érkezett, amelyből hármat díjazott, ötöt pedig különdíjban részesített a bírálóbizottság. Ezt az összesen nyolc pályaművet augusztus 31-ig ismerhetik meg az érdeklődők a Nemzeti Pantheonban.

A fődíjas pályaművet Páll András István és Páll-Sámson Rita készítette. A győztes pályázati terv 33 egymástól látszólag független, véletlenszerűen elhelyezett, ugyanakkor monolitikus kinézettel egyértelműen összetartozó táblát jelenít meg, melyeken a jelenlegi országhatárokon belül és azon túl született költőktől és íróktól idézett versrészletek és gondolatok szerepelnek.

Páll-Sámson Rita és Páll András István, a pályázat fődíjasai a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelyére kiírt tervpályázat eredményhirdetésén és a pályázatokból készült kültéri kiállítás megnyitóján a Fiumei úti sírkertben 2023. június 5-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Kiállításon mutatják be a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelyére kiírt tervpályázat alkotásait (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A második helyezett Baki Áron, Csomay Zsófia, Gadolla Máté, Kőműves Márton és Takács Ákos pályaműve lett. A harmadik helyezést elért tervet Baranyi Judit, Temesvári Bence, Perényi Flóra és Perényi Tamás készítette. 

A pályaműveket rendkívüli sokszínűség jellemezte, megmutatván, milyen sokféleképpen lehet értelmezni a határon túl nyugvók emlékhelyében megjelenő nemzeti összetartozás témáját – emelte ki Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, aki elmondta, hogy a NÖRI célja, hogy a közeljövőben megvalósuló díjnyertes alkotás idővel igazi zarándokhellyé válhasson.

Szabó Levente építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karának tanszékvezető tanára, a pályázatokat elbíráló testület tagja felidézte, hogy a megvalósítani kívánt emlékhely nem előzmény nélküli: 1931-től a Fiumei úti sírkertben állt már egy jelképes síremlék a külhoni területeken elhunyt és ott eltemetett magyarokra emlékezve.

Sok magyarnak, egykori honfitársunknak a mai Magyarország területén nem található sírhelye, a jövőre megvalósuló emlékhelynél rájuk lehet majd emlékezni – tette hozzá Szabó Levente.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója​ (Fotó: NÖRI)

A Nemzeti Örökség Intézete 2023 februárjában hirdette meg a Határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelye című tervpályázatát, melyre építészek, tájépítészek, valamint más alkotóművészeti ágak képviselői és egyetemi hallgatók jelentkezhettek. A cél egy olyan emlékhely tervének a megalkotása volt, mely a határon túli területeken nyugvó magyarok szimbolikus tere a Fiumei úti sírkertben.

A pályázat elbírálását egy tízfős, a hazai építészszakma és a társművészeti ágak jelentős képviselőiből álló szakmai bírálóbizottság végezte, melynek elnöke Fejérdy Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsági tagja volt. Mellette a zsűri tagja volt prof. Erős István Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Gyürki Kiss Pál Pro Architectura és Budapest Építészeti Nívódíjas építész, Krizsán András DLA Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, dr. Mélyi József művészettörténész, kurátor, kritikus, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Pelle Zita építész, a Móricz Zsigmond körtéri 56-os emlékhely tervezője, Szabó Levente DLA építész, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar tanszékvezető egyetemi tanára, Szmrecsányi Boldizsár Kossuth-díjas szobrászművész, valamint Zsigmond Attila okleveles formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.

A nyertes pályázó által tervezett emlékhely várhatóan 2024-ben valósul meg.

Forrás: Nemzeti Örökség Intézete

Nyitókép: A fődíjat nyert pályázat látványterve (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó