Új út a Duna-parton: harmincéves a 6-os út bevezető szakasza

Írta: Domonkos Csaba

2023. augusztus 31. 16:00

Egy főút bevezető szakasza ritkán izgalmas, ám 30 évvel ezelőtt a 6-os út új nyomvonalat kapott Budapesten belül. Az új út a Duna-parton fut végig, ami Dél-Buda közlekedésének egy rendkívül fontos elemét változtatta meg.

Budapest közlekedése az 1990-es évek első felében egész más képet mutatott, mint ma. Ugyan kisebb volt a forgalom, kevesebb volt az autó és a kamion, de azok csak a tágabban vett belváros érintésével tudtak átkelni Budapesten. Teljesen megszokott látvány volt, hogy a kamionok a Nagyszőlős utca – Október 23. út – Petőfi híd nyomvonalon haladtak, illetve álltak a dugóban. Az M0 még kezdeti csírájában létezett csak, és a Hungária körút sem ölelte teljesen körül Budapestet. Az 1990-es években az autópálya-építések is lassan haladtak, Budapest egyszerűen fuldoklott.

A Petőfi híd forgalma az 1980-as években (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr) 

Dél-Buda igencsak rossz helyzetben volt, hiszen a két nagy autópálya a forgalmat a Nagyszőlős utcára és a BAH-csomópont felé vezette, egyszerűen nem volt más út. Ráadásul délről, a 6-os út felől érkező gépjárművek Nagytétény és Budafok sűrűn beépített területein haladtak keresztül, és próbálták elérni a sokáig legdélibb budapesti dunai átkelőt, a Petőfi hidat.

A 6-os út egy régóta létező főútvonal, mai számát 1934-ben kapta, amikor újraszámozták a magyar főutakat. Az út eredetileg a Nagytétényi útba futott bele, de ez a szakasz már az 1980-as évekre nagyon zsúfolttá vált. Az 1987-es számítások szerint a 6-os úton 20 ezer egységjármű (a forgalomszámlálásnál használt fogalom) közlekedett, ami fele volt az M1-M7 bevezető szakasz akkori forgalmának, tehát kifejezetten sűrűnek volt mondható. A helyzet csak kicsit javult azzal, hogy 1990-ben átadták a Deák Ferenc hidat, de az akkor még Hárosinak nevezett híd alig kötött össze valamit, hiszen az M0, ahogy írtuk, még csak néhány kisebb szakaszt jelentett, ezért a belvárosi forgalomra jelentős hatással nem volt még. 

Azt mindenki tudta, hogy Budapesten fejleszteni kell a közlekedést, új hidak és új külvárosi elkerülő utak kellenek. A 6-os út átépítése és kiszélesítése már az 1980-as évek második felében a tervek között volt, amely beruházásnak része volt a budapesti szakasz új nyomvonalón való elvezetése, mégpedig az eddigi úttól keletre, a Duna partján.

A konkrét építkezés már a rendszerváltás után, 1991-ben indult meg, és 1993. augusztus 24-től a forgalom már birtokba is vehette az új nyomvonalon haladó utat. A Pesti Hírlap című újság 1993. augusztus 25-én így számolt be az átadásról:

„A most fogalomba helyezett XXII. kerület, Duna utca—Háros utca közötti szakaszon közlekedve elkerülhető a túlzsúfolt Leányka utcai felüljáró, s lehetőség nyílik arra is, hogy Nagytétény és Budafok mentesüljön a súlyos környezetszennyezést okozó átmenő forgalomtól.”

A teljes beruházás akkor 1,5 milliárd forintba került, és a munkákat a tervezett EXPO költségeihez sorolták mint olyan munkát, amely szükséges az 1995-ben (majd 1996-ban) tervezett világkiállítás sikeres megvalósításához. Az új út akkor még 2x1 sávon, 4,7 kilométer hosszan vezetett, jórészt a Duna-parton, a vasút és a folyó között. Igaz, sok helyen elkészültek azok a földmunkák, amelyek a későbbi 2x2 sávos bővítéshez voltak szükségesek.

Az 1980-as években tervezett úthálózat (Forrás: 1995-1996 Dél-Budapest közlekedésének fejlesztése, FÖMTERV) 

Míg épült az út, 1991 és 1993 között jelentős változások történtek a tervekben a dél-budai közlekedést illetően, ami a 6-os útra is kihatott. Az 1991-ben még csak tervezett, viszont 1993-ban már épülő Lágymányosi, mai Rákóczi híd körül ugyanis óriási viták voltak, a XI. kerület és a fővárosi önkormányzat a szükségességét is vitatta, a híd budai hídfőjénél lakók pedig élénken tiltakoztak a tervezett úthálózat, nevezetesen a Hamzsabégi út kiépítése ellen.

Az eredeti tervek ugyanis arról szóltak, hogy a Lágymányosi híd forgalma a Hamzsabégi úton kapcsolódott volna az M1-M7 autópályához, a 6-os út pedig a Budafoki úton, illetve egy, a Kopaszi gát partján futó Duna-parti úton keresztül jutott volna el a Hungária körútig. Az útnak kiemelt szerepe volt abban, hogy kapcsolatot létesítsen az M0 és annak déli hídja, valamint a Hungária körút között. A fejlesztési tervekben ugyan szó volt a Szerémi útról, ami az 1990-es évekig csak papíron létezett, de a tervekben csak egy helyi, 2x1 sávos útként szerepelt.

A beruházás egyik célja volt, hogy tehermentesítsék a Leányka utcai felüljárót. A felüljáró átadásakor, 1966-ban (Fotó: Fortepan, Fömterv) 

A terveket azonban 1992–1993-ban megváltoztatták, és a Lágymányosi híd forgalmát elkanyarították délre, és bekerült a közlekedési elképzelésekbe a Szerémi út és a déli tehermentesítő út, azaz az Egér út (ami tulajdonképp a majdani Galvani úti híd budai levezető szakasza), ám ezek csak a 6-os út új bevezető szakaszának átadása után épültek meg. Szerencsére a 6-os új bevezető szakasza igen jól illett ezekhez az új elképzelésekhez, ezért a forgalmát ma már leginkább a Szerémi út viszi tovább a városba, de az átmenő forgalmat elvezeti az időközben szintén megépült M0-s út is. 

Nyitókép: A 6-os út Budapesten a Nagytétényi úton keresztül érte el a Belvárost. A Nagytétényi út az 1960-as években (Fotó: Fortepan, UVATERV) 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


hatalmas és ostoba hiba volt nem megépíteni. Hamzsabégi bekötést az M7 felé. Az egész kerület szenved a hiánya miatt. Most se lenne késö megépíteni!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó