Keresés az archívumban

A Jászai Mari térre szállították Nagy Imre szobrát Hétvégén érkezett új helyére, a Jászai Mari térre Nagy Imre szobra. A kis park közepén, a hídon álló bronzszobrot egyelőre fekete fólia borítja.

Pest nagy építőjének emlékezete A magyar klasszicista építészet kétségkívül legismertebb alakja Hild József, akinek személye aktualitások kapcsán is időről időre előtérbe kerül többnyire egy-egy hozzá kötődő épület felújítása miatt.

Tényleg Nagy-Magyarországot formázza a budai fenyőcsoport? Van a hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomás feletti hegyoldalban egy örökzöld feketefenyőkből álló erdőfolt. Sokan azt mondják, Nagy-Magyarországot formázza. Fákról szóló sorozatunk újabb részében a rejtély nyomába eredtünk.

Fürdőélet a nagy háborúban Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.

Elvitték Nagy Imre szobrát Elkerült a Nagy Imre-szobor a parlament melletti Vértanúk teréről péntek reggelre.

Ilyenek voltak a régi nagy telek a Városligetben „A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.

Költözhet a Nagy Imre-emlékmű A Nagy Imre-emlékmű a Jászai Mari térre kerülhet, a helyére pedig visszaállítják a Nemzeti Vértanúk Emlékművét.

Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.

Nagy fejlesztések kezdődnek az Állatorvosin Új épületet húznak fel, a történelmi épületeket felújítják, utólagos toldalékokat pedig elbontanak az Állatorvosi Egyetem kampuszán.

A Jászai Mari térre kerülhet a Nagy Imre-szobor A Vértanúk terén álló szobor a XIII. kerületben találhat új otthonra.

Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.

A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.

Nagy átalakulások a kulturális intézményeknél 2016 utolsó napjával megszűnt a Forster Központ, az Eszterháza Központ, a Nemzeti Művelődési Intézet, a MaNDA és a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága is.

Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.

Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

Ferenc pápa kétszer járt Budapesten Ma helyezik Rómában végső nyugalomra Ferenc pápát, aki húsvéthétfőn hunyt el, 88 éves korában. A katolikus egyházfő kétszer járt Magyarországon, 2021 szeptemberében a Hősök terén celebrálta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig hivatalos apostoli látogatást tett a magyar fővárosban. Temetésének napján felidézzük budapesti látogatásainak helyszíneit.

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

A középkori budai palota mellett állt a most feltárt nemesi ház Mintegy 600-700 éve épülhetett a budai Várban az a nemesi ház, amelynek pincéjét most találták meg a régészek a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnya mellett az 1960-as években felhúzott toldalék eltávolításakor. A nemesi házat valószínűleg már az 1400-as évek elején elbontották, amikor Luxemburgi Zsigmond európai hírű királyi rezidenciává bővítette a középkori palotát. A lakóház megmaradt pincéjéből és környékéről egyéb értékes régészeti leletek is előkerültek.

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.

Márai-emlékév: Kiállítás kávéházzal Márai Sándor író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek, mely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A kiállításhoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

Virtuálisan bejárhatók a magyar műemlékek Elindult az e-orokseg.hu, a magyar műemlékvédelem információs portálja. A digitális platformon mind a 15 ezer magyarországi műemlék megtalálható. Látványos, interaktív tematikus térkép segít a keresésben, és az épületek, a homlokzatok , a freskók azonnal teljes részletességgel láthatóvá válnak.

A 125 éve született Szabó Lőrincre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 125 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A költő a modern magyar líra egyik meghatározó alakja, aki műfordítóként is maradandót alkotott.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

Eddig nem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról Budapest ikonikus épületét, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le, amelyet most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek. A húszperces dokumentumfilm végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. A videóban az 1956-os forradalomról is láthatunk egy jelenetet.

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

1848 emlékezete: tematikus séták lesznek a Fiumei úti sírkertben Március 15-én tematikus sétára hívják a látogatókat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertbe, március 14-én pedig a Batthyány-mauzóleumnál, a Deák-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleumnál, valamint a Petőfi család és Jókai Mór sírjánál várják ismeretterjesztő előadásokkal a regisztrált diákcsoportokat.

Munkácsy Mihály utcák Budapesten Munkácsy Mihály halálának 125. évfordulója évében felvetődik a kérdés, hogy a fővárosban mely közterületek és intézmények viselik a neves magyar festőművész nevét. Cikkünkben ezeket a fővárosi közterületeket, illetve a festő nevét viselő egykori és mai intézményeket mutatjuk be.

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

Átadták a Palota parkot Rákospalotán Elkészült Rákospalota új parkja. A környezetbarát módon fenntartható park központi eleme egy szökőkút, sok fát és évelő növényt ültettek, egy zöld tetős pavilont is kialakítottak.

Ikarus 30-as autóbusszal bővítette gyűjteményét a Közlekedési Múzeum A világ egyik legidősebb Ikarus autóbusza került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumba. A restaurálás előtt álló jármű a múzeum nosztalgiaflottáját fogja gyarapítani.

Megújul a Kossuth Lajos utca és a Szabad sajtó út A főváros és az V. kerületi önkormányzat együttműködésében gyalogos- és kerékpárosbaráttá teszik a belváros fő útvonalát, a Kossuth Lajos utcát és a Szabad sajtó utat. A zöldfelületek növelése és a megújítás célja az, hogy az útszakasz visszakapja a régi fényét.

Munkácsy-emlékek a pesti Duna-parton A pesti Duna-partnak az Országháztól a Vigadóig ívelő szakaszán álló, közismert épületek jelentős szerepet játszottak Munkácsy Mihály életében. Művészi pályáján meghatározó ez a rövid idő alatt bejárható terület: ifjúként az MTA épületében elhelyezett Esterházy-képtárat csodálta, a Vigadóban a személyes jelenlétében adták elő Milton-festményét élőképben, utolsó monumentális alkotása pedig a Parlament számára készült Honfoglalás volt, amely most a Szépművészeti Múzeum kiállításán látható.

A 175 évvel ezelőtt született Jászai Marira emlékeztek a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben A legnagyobb magyar tragikának tartott Jászai Mari születésének 175. évfordulóján tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben található sírjánál a Nemzeti Színház szervezésében.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak a Vértanúk terén Budapesten, az V. kerületben, a 2019-ben újraalkotott Nemzeti vértanúk emlékművénél tartottak megemlékezést február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

Jókai-kiállítás nyílt a Jókai téren Jókai-filmadaptációkról szóló kiállítás készült Terézvárosban az íróról elnevezett téren. A Jókai tér kerítésén 27 kép kapott helyet olyan filmeket felvonultatva, mint a Mire megvénülünk, a Kőszívű ember fiai, az Aranyember vagy A névtelen vár.

A Péterhalmi-erdő megújítása – Tájékoztató kampányt indít a Pilisi Parkerdő A főváros pesti oldalának egyik leglátogatottabb erdőterülete a XVIII. kerületi Péterhalmi-erdő. Az erdő megújításának tervéről, az erdőkezelésben alkalmazott eljárásokról szervez tájékoztató programokat a lakosság bevonásával a Pilisi Parkerdő.

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben – Szabadon elérhetőek az íróhoz kapcsolódó műtárgyak A Jókai 200 szabadon honlapon a látogató kötetlenül barangolhat az író hagyatékából származó kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a XIX. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.