Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés
Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.
Keresés az archívumban
Reprezentatív főbejáratot terveznek az Újbudai Polgármesteri Hivatal Bocskai úti épületére
2025. június 24. 11:00
Az 1942-ben épült, jelenleg az Újbudai Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület homlokzata teljesen megújul. Lezárult az ötletpályázat, melynek célja a főbejárat melletti homlokzatrészre, az egykori dombormű helyére illeszkedő alkotás megtervezése volt. Három pályaművet is díjazott a zsűri.
Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr
2025. június 22. 11:30
Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.
Márai Sándor nyomában a Múzeumok éjszakáján
2025. június 20. 17:00
A XX. századi magyar és világirodalom kiemelkedő alkotója, a polgári eszmény következetes képviselője, a műveltség, a tudás elhivatott közvetítője volt Márai Sándor. Értékrendje sokak számára ma is erkölcsi útmutatóként szolgál. A szombati Múzeumok éjszakáján végigjárhatjuk azokat az I. kerületi helyszíneket, ahol Krisztinaváros neves írója is élte a mindennapjait.
Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában
2025. június 20. 13:00
A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.
Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre?
2025. június 17. 13:00
Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.
A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten
2025. június 14. 14:00
A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.
Elköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Múzeum
2025. június 13. 9:00
Gödöllőre költözik a Városligetből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az intézménynek jelenleg helyet adó Vajdahunyad vára pedig új funkciót kap a jövőben. Magyarország történetét bemutató kiállítás nyílik majd az épületben, és konferencia-központot is kialakítanak benne.
Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly
2025. június 8. 9:00
Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.
130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve
2025. június 1. 15:00
Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.
Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak
2025. május 28. 13:30
A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.
A fogaskerekű meghosszabbítása
2025. május 21. 17:00
A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.
Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját
2025. május 20. 9:00
A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.
Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
2025. május 18. 10:00
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum
2025. május 14. 9:00
Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.
Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban
2025. május 13. 14:00
A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.
Az egész főváros gyászba borult – Munkácsy Mihály búcsúztatása 125 évvel ezelőtt
2025. május 11. 18:00
Gyászolók hatalmas tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára 125 éve, 1900. május 9-én az egy héttel korábban elhunyt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. A művész népszerűségét és kultuszát mutatta, hogy temetése a résztvevők számát és a nemzet gyászát tekintve csak Kossuth Lajoséhoz hasonlítható.
Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg
2025. május 8. 16:00
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.
Hamarosan megnyílik a Jókai-kert a Sváb-hegyen
2025. május 7. 9:00
Megújult a Sváb-hegyen fekvő Jókai-kert és benne a műemléki védettségű Steindl-villa. Az új látogatóközpont kiállítással, rendezvénytérrel és vendégfogadó épületrésszel várja majd a látogatókat május 10-től.
Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját
2025. május 6. 16:00
Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.
Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit
2025. április 24. 13:00
A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.
Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra
2025. április 17. 16:00
Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.
Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere
2025. április 8. 10:00
Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.
Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban
2025. április 7. 11:00
A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.
Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét
2025. április 3. 18:00
Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.
Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat
2025. március 27. 10:00
Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum
2025. március 26. 14:00
Megkapták az építési engedélyt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei. Az intézmény a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán lévő telekegyüttesen, a Walter Rózsi-villa szomszédságában épül fel. Egy új főépület valósul meg karakteres tetőszerkezettel, valamint megújul a két századfordulós műemléki villa és a két zárt sorú irodaház. Egy nyitott városi közparkot is kialakítanak.
Eddig nem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
2025. március 17. 18:00
Budapest ikonikus épületét, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le, amelyet most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek. A húszperces dokumentumfilm végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. A videóban az 1956-os forradalomról is láthatunk egy jelenetet.
Március 15-e a Magyar Nemzeti Levéltárban
2025. március 12. 11:00
A nemzeti ünnep alkalmából családi nappal várják a látogatókat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületben. A rendezvényen kiemelt figyelmet kap Jókai Mór pályafutása, születésének 200. évfordulója tiszteletére.
Munkácsy Mihály utcák Budapesten
2025. március 10. 17:00
Munkácsy Mihály halálának 125. évfordulója évében felvetődik a kérdés, hogy a fővárosban mely közterületek és intézmények viselik a neves magyar festőművész nevét. Cikkünkben ezeket a fővárosi közterületeket, illetve a festő nevét viselő egykori és mai intézményeket mutatjuk be.
Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése
2025. március 8. 11:00
A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.
Átadták a Palota parkot Rákospalotán
2025. március 7. 13:00
Elkészült Rákospalota új parkja. A környezetbarát módon fenntartható park központi eleme egy szökőkút, sok fát és évelő növényt ültettek, egy zöld tetős pavilont is kialakítottak.
Elkészült a Honvéd Főparancsnokság kupolája
2025. március 5. 15:00
Már látható a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotájának 15 méter magas kupolája. A tetődísz különlegessége, hogy a tartóívek közötti felületek átlós mintázatú üvegfedést kaptak, így a látogatók a kupola belsejében kialakított kilátóból megtekinthetik a szép panorámát.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja a Terror Háza Múzeumban
2025. február 21. 15:00
Február 18. és 28. között rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással emlékezik a Terror Háza Múzeum a kommunista diktatúrák áldozataira. A Csengery utcában, az épület mellett megtekinthető az „Elfejtettük volna?” című tablókiállítás, amely a kommunizmus pusztítását mutatja be.
Idén kezdődik a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítása
2025. február 20. 17:00
Idén nyáron indul a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, ennek érdekében a napokban megkezdődött az ideiglenes árusítóhelyek kialakítása. A két évig tartó munkálatok során helyreállítják a műemlék épület eredeti térszerkezetet, az oldalhajókban galéria épül, a Szófia utcai oldalon pedig kinyitják a teret az utca felé, ahol teraszokat alakítanak ki.
Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk
2025. február 19. 15:00
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.
Épülettörténeti kiállítás nyílt a 100 éves Lipták-villában
2025. február 14. 14:00
A centenáriumát ünneplő zuglói Lipták-villa jelenleg a kultúra szolgálatában áll, de korábban leánynevelő intézet, úttörőház és diákotthon is működött a falai között. Az épület történetéről, tervezőjéről, a villához kötődő művészekről és az itt forgatott filmekről is szól a március közepéig megtekinthető tárlat.
Már a homlokzati díszeket helyezik fel a József főhercegi palotára
2025. február 11. 17:00
Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épületén jelenleg a homlokzati elemek felhelyezése történik. A lábazatra faragott mészkő került, a homlokzaton már láthatóak a díszítőelemek, a maszkkal és szalagdísszel mintázott ablakparapetek, a szárnyas oroszlánok, sasok és sarokcsúcsdíszek, valamint az ívsoros párkányok is.
Miért költözött Ganz Ábrahám Budára?
2025. február 10. 10:00
A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.
A pesti mágnásnegyed Janus-arcai
2025. január 25. 14:00
A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.
Megkezdődött a Citadella növényzetének telepítése
2025. január 24. 11:00
A Citadella helyreállítása a végéhez közeledik, amit az is jelez, hogy megkezdődött a növényzet telepítése. Az erőd belső udvarából egy hatezer négyzetméteres parkot alakítanak ki, ahová ötvenkilenc díszfát és díszcserjét ültetnek.
Korszerűsítették a kispesti Nyugdíjasházat
2025. január 23. 9:30
Befejeződött a kispesti Nyugdíjasház korszerűsítése, melynek során leszigetelték a homlokzatot és a tetőt, valamint kicserélték az ablakokat is. A harminchárom lakásos épület felújításától közel harmincszázalékos energiamegtakarítást várnak.
A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor
2025. január 22. 14:00
Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.
Megújul a Mesepalota óvoda udvara
2025. január 21. 18:30
Tavasszal megkezdődik a VIII. kerületi Mesepalota óvoda udvarának felújítása. A téglahomlokzatú, neogótikus épület udvarán kicserélik a közműveket, ezért a teljes burkolatot fel kell bontani. A helyreállítása után azonban korszerűbb és biztonságosabb környezetet hoznak létre.
Szálloda nyílik az egykori Corvin Áruház épületében
2025. január 21. 17:00
Az 1926-ban épült, a főváros egyik legrégebbi áruházaként ismert Corvinban 181 szobás hotel nyílik. A szállodát a Blaha Lujza téren várhatóan 2026-ban, az akkor éppen százéves épületben adják át.
Megújult a Hangdóm a Magyar Zene Házában
2025. január 20. 19:00
Megújult a Magyar Zene Háza különleges moziterme, a Hangdóm, melyben félgömb alakú vászonra vetítik a filmeket. A legmodernebb eszközöket használják, melyekkel három dimenzióban lehet mozgatni a hangokat is.
Végleg bezárta kapuit a budai Körszálló
2025. január 20. 17:00
A budai panoráma jellegzetes eleme a budai Körszálló, mely 1967 óta állt a vendégek rendelkezésére. A Szrogh György által tervezett henger alakú épület azonban a koronavírus-járvány óta már nem hotelként működött, a közelmúltban pedig végleg bezárta kapuit. A tervek szerint a jövőben luxuslakásokat alakítanak ki benne.
Elárverezik az egykori Központi Zálogházat
2025. január 20. 14:00
Árverésen értékesítik a volt Központi Zálogház egykori, IX. kerületi székházát. A Lónyay utcai műemlék épület tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, amely 2018-ban kapta meg az államtól az ingatlant. A Károli Gáspár Református Egyetem jogász- és pszichológusképzését költöztették volna ide, ám most az eladás mellett döntöttek.
Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó
2025. január 18. 10:00
A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.
Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György
2025. január 15. 12:30
Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.
A fiatal Munkácsy pesti lakhelyei – Lebontották a belvárosi házakat, ahol a festő élt és alkotott
2025. január 6. 15:00
Munkácsy Mihály 19 évesen került fel Pestre, albérletben lakott, s mint első főbérlője visszaemlékezéséből tudhatjuk: sanyarú sorsa volt, sokszor ennie sem volt mit, a lakbérrel is el-elmaradozott. Hogy törlesszen, szállásadójáról és feleségéről is készített egy-egy portrét, amelyekért egyhavi lakbérét engedték el, s emellé még egy kabátot is kapott a neki szállást adó sokgyermekes családtól.
Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés
Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.
A Citadella szerepe a második világháborúban
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851-54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Széchenyi al-dunai útja
Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.