Már 195 éves a Magyar Tudományos Akadémia

A cikk angolnyelvű változata: The Hungarian Academy of Sciences turns 195

Írta: Domonkos Csaba

2020. november 3. 17:30

A Lánchíd pesti oldalán, a Széchenyi téren áll a Magyar Tudományos Akadémia impozáns székháza. Az intézmény megalakulását közel száz év vitái, javaslatai, tervei után egy 34 éves huszárkapitány pénzadománya tette lehetővé 195 évvel ezelőtt.

November 3-a a magyar tudomány ünnepe. Ez az a nap, amelyen Széchenyi István megtette felajánlását egy magyar tudós társaság megalapítására. Azaz ekkor még nem kifejezetten a Magyar Tudományos Akadémia alapításáról volt szó, hanem egy olyan intézményről, amely a magyar kultúrát és tudományt, valamint a nyelvet ápolja, segíti, fejleszti.

Miért volt erre szükség, és miért pont ezen a napon történt? Az esemény helyszíne valójában nem is Pest volt, hanem Pozsony, ugyanis ott ülésezett a magyar országgyűlés. 

Vinzenz Katzler: Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására ​(Forrás: Wikipedia)

A hosszú, több, mint egy évtizedes szünet után megtartott, 1825-ös diétán az összegyűlt ellenzéki politikusok sok kormányzati intézkedést kritizáltak, a sérelmeiket sorolták fel, ezért is nevezhetjük ezt az időszakot sérelmi politizálásnak. 

Az egyik felszólaló, Felsőbüki Nagy Pál november 3-án épp azt ecsetelte, hogy a kormányzat mennyire elnyomja a magyar kultúrát. A hozzászólását természetesen latinul tartotta, hiszen a hivatalos ügyintézés nyelve ekkor a Magyar Királyságban a latin volt. Az ülésen, nézőként részt vett az ekkor 34 éves Széchenyi István. Ő, mint főrend a főrendi táblának volt tagja, de érdekelte az alsóház munkája, és még valami. 

Gróf Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang Brünn, 1799. május 13. – Kiscenk, 1875. július 30.

Ekkor divat volt az előkelő hölgyek részéről, hogy figyelték a képviselőket, azaz nézőként jelen voltak az ülésen, főleg, ha családtagjuk jelentős szerepet játszott a politikai életben. 

Ezért jelent meg több alkalommal az ülésteremben a nézők között Zichy Károly kamarai elnök felesége is, Seilern Crescence. Na mármost Széchenyi István szerelmes volt a nevezett hölgybe, és vélhetően annak a reménye is szerepet játszott abban, hogy e napon ellátogatott az ülésterembe, hogy találkozhat vele. 

Mindemellett zajlott a vita. A kerületi ülés témája a magyar kultúra ügye, illetve a magyar tudós társaság kérdése volt. Egy ilyen szervezet létrehozása már közel egy évszázada napirenden volt, a gondolatát még Bél Mátyás vetette fel, de a XVIII. században végül lett belőle semmi.

Az ötlet azonban nem halt el, azt Bod Péter is felvetette, sőt 1781-ben Bessenyei György II. József elé tárta saját elképzelését, de a király nem foglalkozott ekkor vele, mint ahogy a következő két évtizedben a Helytartótanács hivatali útvesztőiből sem talált ki sikeresen a tervezet. Szó volt a tudós társaságról már az 1807-es országgyűlésen is, de sok minden akkor sem történt, ahogy Felsőbüki azon a bizonyos napon felemlegette. Egy valami hiányzott, mint mindig, mégpedig a pénz. 

Az Akadémia palotája Budapesten (Fotó: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet  HU.BFL.XV.19.d.1.05.028)

Ekkor állt fel Széchenyi István, és magyarul – már ezzel is megbotránkoztatva a közönséget – a következőket mondta: 

„Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.”

Széchenyi felajánlását ez után többen is követték, így 1827-re megszületett a Tudós Társaságot jóváhagyó törvény, és az első igazgatósági ülést öt évvel a felajánlás kezdete után, 1830. november 17-én tartották meg, még mindig Pozsonyban. 

Széchenyi egyébként a nevezetes akciójáról, azaz az 1825. november 3-i felszólalásáról ezt írta a naplójába: 

„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.”

Széchenyi valójában nem az éves jövedelmének teljes összegét, azaz 60 ezer forintot adta oda, ezt egyrészt nem is tudta volna megtenni, másrészt senki sem várta el tőle. Hanem ennek az összegnek az éves kamatait adta át az Akadémiának minden évben. A XX. században fel-fel merült a pletyka, hogy Széchenyi nem is fizette be 60 ezer forintot, de ez nem igaz, a teljes összeget végül Széchenyi István fia, Széchenyi Béla 1894-ben egy összegben kifizette, de hogy ezt megtehesse, hitelt vett fel, amelyet 1918-ig törlesztett. 

Egyébiránt Széchenyi István egyszer kilátásba helyezte a támogatás megvonását, mégpedig 1858-ban, amikor a bécsi udvar az Akadémia alapszabályának megváltoztatására, önállóságának csorbítására készült. 

Maga az Akadémia a Magyar Tudományos Akadémia nevet 1840-ben vette fel, és 1865-ben adták át Pesten, a Lánchídhoz közel a székházát.

Nyitókép: Az alapító és az Akadémia (Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.081)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A két régi képből az elsőn nincsenek a szárnyas oroszlánok a tetőn, a másodikon vannak. Érdekes, ezek szerint már viszonylag hamar "elrepültek".


Aki valóban konkrétumokat akar erről az épületről:
https://turul.info/napok/mta
gr. Széchenyi István az Akadémiát alapította, a székház megépülését már nem élte meg.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó