A Liszt Ferenc repülőtérre vezető út 77 éve nyílt meg 1943-ban, akkor rendkívül korszerű volt. A szakemberek az olasz autostradak mintájára készítették el a terveket, és úgy kalkuláltak, hogy azon az úton csak gyors személygépjárművek fognak közlekedni, éppen ezért óránként 100 kilométeres sebességre tervezték az utat. 

Az ország első gyorsforgalmi útvonala ráadásul jóval előbb nyílt meg, mint maga a repülőtér, amelynek kiszolgálására tervezték, hiszen az utat 1943-ban átadták, míg a repülőtér utasokat csak sokkal később, 1950-ben fogadott. Igaz, közbejött a háború és az újjáépítés. 

Mivel 1950 és 1958 között magánember gyakorlatilag nem tarthatott személyautót, ezért az út kihasználatlan volt. Az út csak az 1960-as évektől, a magánautók és az egyre bővülő utazási lehetőségek megjelenésével tudta betölteni azt a szerepet, amelyet szántak neki, azaz a repülőtér gyors elérését közúton. 

A gyorsforgalmi út a megnyitásakor (Fotó: Magyar Építőművészet, 1944. január 1.) 

Amikor kijelölték Ferihegyet az új repülőtér helyszínéül, akkor azt is eldöntötték, hogy oda gyors, modern közlekedési kapcsolatra lesz szükség. Ezt akkor közúton látták biztosítottnak, ezért annak lehetőségét vizsgálták meg. Összesen három nyomvonal jött számításba, az egyik a Maglódi úton, a Fehér és a Kerepesi úton keresztül a Rákóczi útba torkollott volna, a másik a Gyömrői úton, majd a Vaspálya utcán, innen a Kőbányai úton és a Baross utcán érte volna el a belvárost, illetve a harmadik, amely az Üllői útról ágazott ki. Végül e harmadik mellett döntöttek.

Az elkészült út három jól elkülöníthető részre bomlott. Az első maga az Üllői út, innen egy új szakasz épült, amely átvezetett a vasúti vágányok felett, és végül betorkollott a Gyömrői útba úgy, hogy ott, annak közepén a normál utcától elválasztva haladt. A Gyömrői úton ezért házakat bontottak le, hogy a kellő szélesség meglegyen.

Az elfogadott nyomvonal (Forrás: Magyar Építőművészet, 1941. 1–12. szám) 

A 9 millió pengős beruházás során összesen két felüljáró és három aluljáró épült. Leállósáv nem volt, az út sok helyen zárt pályán haladt, annak biztosítására, hogy az autók zavartalanul suhanhassanak. Mára valójában ez lett az egyik legnagyobb gond, ha ugyanis egy ilyen zárt helyen bármilyen baleset, akár egy kisebb koccanás történik, az az egész utat blokkolhatja. 

Az, hogy ez az út vezessen csak a repülőtérre, már az 1970-es években sem volt kielégítő, és azóta is folyamatosan születtek tervek arra, hogy vasúton is elérhető legyen a repülőtér. Sőt a 3-as metrót is eredetileg a repülőtérig szerették volna kiépíteni, a Határ úti állomás eleve úgy készült, hogy onnan egy repülőtéri kiágazás megépíthető legyen, de az 1970-es, 1980-as évek gazdasági kényszere közbeszólt. 

Kisebb-nagyobb munkákat folyamatosan végeztek, így 1986-ban az Újhegyi úti és a Gyömrői úti felüljárót átépítették. Az 1990-es években tervben volt már a repülőtéri út kiszélesítése, sőt 1996-ban már arról írtak az újságok, hogy hatsávos lesz az út, ahogy a Népszabadság Budapest mellékletében 1996. április 19-én megjelent:

„Hamarosan modern, kétszer háromsávos úton közelíthetjük meg a Ferihegyi repülőteret. Jancsa Tibortól, a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának munkatársától megtudtuk, a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út modernizálása nem sokáig halogatható."

1986 júliusa és novembere között a felüljárókat átépítették (Fotó: Esti Hírlap, 1986. július 31.) 

A repülőtér elérhetőségének javítására az 1980-as években olyan különleges megoldásokkal is kísérleteztek, mint a PALT (Passengers And Luggage Together) buszok. Ezek olyan járművek lettek volna, amelyek a belvárosból indulva, közvetlenül a repülőhöz vitték volna az utasokat úgy, hogy a busz eleje felemelkedett volna a repülő ajtajáig. A vám- és útlevélvizsgálat már a buszon megtörtént volna. Az Ikarus prototípusai ígéretesek voltak, de alkalmazásukra végül nem került sor. 

Maradt tehát a repülőtéri gyorsforgalmi út, ami ma már nem is igazán gyorsforgalmi, hiszen számos helyen 70 vagy 50 kilométeres sebességkorlátozás van. A helyzet változni fog a közeljövőben, hiszen a PestBudán is megírtuk 2020 februárjában, hogy elkészültek a repülőtérre vezető vasútvonal tervei, amelyekkel végre gyorsan, kényelmesen, kötött pályán is elérhető lesz a reptér. 

Javítási munkák 1977-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 194920)

A jövőben nem bízzák a repülőtér közlekedési kapcsolatát csupán egy viszonylatra, azaz a vasút nem a gyorsforgalmi út helyett, hanem mellette épül. A mostani átépítéssel modernizálják az utat is, ami azt jelenti, hogy Kőbánya-Kispesttől kezdve kifelé kétszer kétsávos lesz az út. 

A Gyömrői útnál is kinyitják az addig korláttal elválasztott részeket, ahol teljesen új forgalmi rendet alakítanak majd ki. Ezen a szakaszon a kerékpáros-közlekedést is fejleszteni kívánják. Érdekesség, hogy eredetileg a Gyömrői úti szakaszhoz már 1943-ban az elzárt út mellett a teherforgalomnak és a kerékpároknak is épült elkülönített útpálya.

Remélhetőleg, ha a mostani világjárvány után magához tér a nemzetközi közlekedés és a repülőtér forgalma is visszaáll a normál rendre, akkor Budapest belvárosa és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között modern közúti és vasúti közlekedés lesz.

Nyitókép: A repülőtérre vezető út 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 97860)