A legmagyarabb Habsburg budavári nyughelye – A nádori kriptában jártunk

A cikk angolnyelvű változata: The most Hungarian Habsburg rests in Buda Castle – A visit to the Palatine Crypt

Írta: Flier Gergely

2020. november 14. 9:00

Van a hatalmas kiterjedésű Budavári Palotának egy kevéssé ismert szeglete, amely a reformkor óta a Habsburg-ház nádori ágához tartozók sírjait rejti. A Habsburg nádori kripta a XIX. század vége óta lényegében változatlan formában maradt ránk. Kevesen tudják, hogy még a 2010-es évek közepén is itt helyezték örök nyugalomra a Habsburg család egyik elhunyt tagját. Mi még a november 10-én kihirdetett rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártuk be a lenyűgöző szépségű helyszínt a Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett Budai Vársétán. Tartsanak velük, nézzék meg, kik nyugsznak a Budavári Palota kriptájában!

József nádor a reformkor máig emlegetett legendás alakja, aki rengeteget tett az ország és a főváros fejlődéséért. A nádori tisztséget több mint öt évtizeden át betöltő államférfi, „a legmagyarabb Habsburg” alapította a Budavári Palotában található Habsburg nádori kriptát, amely a palota egyetlen, a második világháborút és az azt követő átalakításokat is túlélt része.

Kiss Henrietta sétavezető József nádor életéről beszél a séta résztvevőinek (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Kiss Henrietta, a Várkapitányság munkatársa volt a sétavezetőnk a Habsburgok és holtak című vezetett Budai Vársétán. A szép környezetben gyönyörködve, érdekes történeteket hallgattunk tőle. Például arról, hogyan kapcsolódik a királyi kertek történetéhez József nádor személye. A Habsburg család szokása szerint az ifjú főhercegeknek el kellett sajátítaniuk egy-egy polgári foglalkozást, és József Antal – a későbbi nádor – a botanika rejtelmeiben mélyedt el. Szerteágazó tudásának és kertszeretetének köszönhetjük a Margitsziget, a Városliget és az egykori Királyi Palota kertjeinek fejlesztését, angolparkká történő átalakítását – osztotta meg gondolatait a sétavezetőnk.

Részletesen hallhattunk arról is, hogy milyenek voltak az egykori királyi kertek, melyekben egykor 300-féle rózsa illatozott. Utolsó hírmondójaként megmaradt a Déli nagy rondella tövében álló japánakác, az úgynevezett Nagy Fa. Ezt a fát talán még József nádor idejében ültették – tette hozzá Kiss Henrietta.

A Déli nagy rondellánál ma is álló japánakác, az úgynevezett Nagy Fa, melyet talán József nádor idejében ültettek. Szerencsésen túlélte a második világháború pusztításait (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Barabás Miklós festménye József nádorról. Az 1776 és 1847 között élt államférfiról úgy tartották, Habsburgként született, és magyarként halt meg

Sétavezetőnk azt is elmesélte, hogy József nádor Budára kerülve hamar azonosult a magyar érdekekkel, és Bécsben a magyar ügyek szószólója lett. Később az udvarban egyre nagyobb bizalmatlansággal figyelt nádor az aktív politizálásból mind inkább kiszorult, és figyelme a városfejlesztésre és a kultúra támogatására terelődött. Ez az, amiben maradandót alkotott.

Míg a nádor a korabeli Pest-Buda számos tudományos, kulturális és szociális intézményének létrehozásában jeleskedett, magánéletében annál súlyosabb csapások érték. Három feleségéből kettőt, nyolc gyermekéből négyet elveszített.

Első felesége, Alekszandra Pavlovna, I. Pál orosz cár lánya boldog, de rövid házasságuk után gyermekszülést követően halt meg. Közös leánygyermekük, a kis Paulina főhercegnő is életét vesztette. Második felesége, Hermina Mária Amália Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnő is az első házastársához hasonlóan, gyermekszülésben hunyt el. Harmadik hitvese, Mária Dorottya württembergi hercegnő viszont már társa lehetett élete végéig és szerető gondoskodással ápolta férjét az utolsó heteiben, napjaiban is.

A kripta középső terme (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

József nádor családjával a Budavári Királyi Palota déli szárnyában rendezkedett be. Megtudtuk, hogy a sírbolt, melyet ma Habsburg nádori kriptaként ismerünk, eredetileg az 1769-ben felszentelt barokk Szent Zsigmond-palotakápolna altemploma volt. A második világháborúban megsérült palotakápolnát nem építették vissza, altemploma azonban szerencsésen megmaradt az utókor számára. A helyszínt ma a Magyar Nemzeti Galéria kiállítóterein keresztül, titkos ajtón, meredek lépcsőkön keresztül lehet megközelíteni.  

A három helyiségből álló sírhelyet József nádor kétszeres életnagyságú, fehér márványból készült szobra, Zala György alkotása uralja (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A kripta kezdetben az angolkisasszonyok és a palota személyzetének temetkezési helyéül szolgált, majd hosszú ideig nem használták. József nádor a már említett tragikus családi események miatt vette használatba a kriptát: először 1820-ban, majd 1837-ben temettette ide a harmadik házasságából származó elhunyt gyermekeit. Ezután kért az udvartól hivatalos engedélyt a kripta családi sírbolttá történő átalakítására. A Habsburgok magyar ágát megalapító József nádor 1847-ben hatodik „lakóként” költözött a családi sírhelyre.  

Zala György szobrán a nádor védelmező mozdulattal nyújtja jobbját a magyar Szent Korona fölé (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A századfordulón a kripta jelentősebb belső átalakítására Ybl Miklós, az ő halála után pedig a Budavári Királyi Palota egészét megújító Hauszmann Alajos kapott megbízást. A munkálatok több évtizedig elhúzódtak és ma az akkor kialakított formájában láthatjuk a helyszínt.

A Habsburg nádori kripta három teremre tagolható. Az első terem a kápolna, a második az egykori ravatalozó. Az itt látható táblán a kripta legkorábbi elhunytjainak neveit olvashatjuk. A Habsburg család 1945 után elhunyt tagjai, köztük a leghíresebb személyiség, József Ágost főherceg is ebben a helyiségben alussza örök álmát.

József nádor első felesége, Alexandra Pavlovna személyét ma is nagy érdeklődés övezi hazájában, Oroszországban (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A harmadik terem központi szarkofágja József nádoré. Mögötte az elhunyt belső szerveit tartalmazó rézurna, a Habsburg család temetkezési szokásainak sajátos eleme. A nádor sírjának közvetlen közelében három feleségének szarkofágja kapott helyett, azonban első hitvese, Alexandra Pavlovna végül nem itt, hanem az ürömi pravoszláv kápolnában talált végső nyugalmat.

A Habsburg nádori kripta belső termének alaprajza (Kép forrása: Schmidt Péter: A Habsburg nádori kripta)

József nádor unokája, Erzsébet Klementina szarkofágja. A tíz hónapos korában elhunyt leánygyermek márványszobrát Strobl Alajos készítette (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Érdemes szót ejteni a kripta termeinek színpompás, a szecesszió jegyeit mutató mennyezetéről, melyen a csillagos égboltot mintázó freskók visszatérő figurális szereplői a boltívek sarkaiban található angyalok.

A sírhely második világháború alatti, majd az 1945 utáni, többszöri kirablásának megrázó történetét is ismertette sétavezetőnk, de hallhattuk azt is, hogy a kriptában a hetvenes-nyolcvanas években neves antropológusok és orvosszakértők végeztek tudományos vizsgálatokat az elhunytak földi maradványain. Ennek köszönhetően tudunk ma értékes információkat a családtagok életéről, betegségeiről és haláluk – eddig többnyire ismeretlen – okáról.

Szecessziós angyal alakja néz le ránk a Habsburg nádori kripta mennyezeti freskójáról (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A kriptát a felújítást követően 1987. október 3-án nyitották meg újra, felszentelésén József nádor tizenegy leszármazottja is részt vett. 1992-ben többek földi maradványai kerültek ide Ausztriából, Németországból, valamint a 2010-es években egy újabb urnát helyeztek el itt. Így ma összesen 25 elhunytat őriz a családi sírbolt.

A leszármazottak napjainkig rendszeresen felkeresik a családi temetkezőhelyet. A kápolna felszentelt római katolikus misézőhely, ahol ezeken az alkalmakon szertartással emlékeznek az elhunytakra.

A Mátyás kútja által lezárt épületszárny egykor a Szent Zsigmond-palotakápolnának adott otthont. Az archív képen jól látszanak a kápolna hosszanti oldalának magas ablakai. Ez alatt az épületszárny alatt húzódik a Habsburg nádori kripta

A séta végén a Habsburg nádori kripta szűk lépcsőjén felmászva a múltba tett felkavaró utazásról visszaérkeztünk a mába. A Habsburg család magyar ágának sírhelye Budapest rejtett értékei közül az egyik legrejtettebb. Mi nemcsak a helyszínt fedezhettük fel, hanem megismerhettük lakóinak életét és halálát is.

A kripta csak vezetett séta keretében látogatható. Ám a 2020. november 10-én kihirdetett rendezvénykorlátozó intézkedések miatt a következő hetekben a Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett összes tematikus séta elmarad a budai Vár területén. Ha majd a járványhelyzet lehetővé teszi, és feloldják a korlátozásokat, újraindulnak a Budai Várséták (amelyekről a Várkert Bazár honlapján olvashatunk), s akkor személyesen is megtekinthetik ezt a különös helyszínt a Budavári Palotában.

Nyitókép: A budavári Habsburg nádori kripta belső terme, középen József nádor síremlékével (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remelhetoleg nem kell mar sokat varni a Szent Zsigmond-kapolna ujjaszuletesere sem.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó