Harmincöt évvel ezelőtt korlátozták a gépjárművek behajtását a Várba

A cikk angolnyelvű változata: Vehicle entry to Buda Castle first restricted 35 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. május 31. 15:00

A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

A budai Várban mindig jelentős volt a forgalom, nem véletlen, hogy a város első gőzhajtású tömegközlekedési eszköze, a Sikló ide épült meg 1870-ben. A II. világháború alatt a Sikló elpusztult, és a háború után nem állították helyre, úgy gondolták, hogy egyszerűbb autóbuszokkal pótolni.

Az egyre nagyobb járműforgalom pedig akadálytalanul juthatott be a Várba. Nemcsak a személyautók és városi autóbuszok, hanem a turistákat szállító járművek is a szűkebb vári utakon közlekedtek. Ez pedig hatalmas terhelést jelentett a Várhegy mélyében lévő barlangoknak, föld alatti járatoknak, amelyek egy része épített pince, nagy részük azonban természetes képződmény. 

 A budai Vár olyan, mint a likacsos sajt, tele van járatokkal, pincékkel, üregekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A házak, utcák alatt lévő üregek egy részét, a kisebb-nagyobb járatokat korábban törmelékkel töltötték fel, és a forgalom okozta folyamatos rázkódás miatt félő volt, hogy egy-egy nehezebb jármű alatt akár be is szakadhat az úttest. Ezért 1986 májusában korlátozták a közlekedést, csak engedéllyel lehetett behajtani a Várba. Az Autó-Motor című újság 1986. június 1-jén így indokolta a változtatást:

„A hatalmas közlekedési igénybevétel, az ezzel járó káros hatások a 80-as évtized elejére a Vár rohamos környezeti romlásával fenyegettek. A forgalom radikális korlátozása elodázhatatlanná vált. A forgalomkorlátozás előkészítésével párhuzamosan történt a vári lakónegyed felújítása is. Ennek során 1985 őszén kiderült, hogy a vári lakónegyed alatti pincerendszerben több olyan mélypince, barlang van, amelyek – állapotuknál fogva – veszélyes helyzetet is teremthetnek, ha a forgalom, főképpen a nagy rázkódásokat okozó járművek forgalma alapvetően nem csökken.”

Parkoló autók a Szentháromság téren 1975-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 66083)

A lap azt is megemlítette, hogy ekkor már egyszerűen nem volt elég parkoló a Várban, a parkolóhely kapacitás 500 hely/órával kevesebb volt a szükségesnél. A Várban összesen 900 parkolóhely volt, amelyet a helyi lakosok, és az itteni intézmények dolgozói foglaltak el, a turisták, alkalmilag ide érkezők meg ott álltak meg, ahol tudtak: a járdán, kapuk előtt, akadályozva a gyalogosokat és a többi autót is.

A Dísz tér a parkoló autókkal 1983-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 67027) 

A Várban már ezt megelőzően is volt némi korlátozás. Eleve csak 40 kilométeres óránkénti sebességgel lehetett közlekedni, és csak a 3,5 tonnánál könnyebb járművek hajthattak be. De 1986 májusától radikálisabb lépések jöttek.

A Bécsi kapu és a Dísz tér közé, valamint a Dísz tértől délre eső palotaterületre személygépkocsival csak külön engedély birtokában, autóbusszal pedig tilos lett behajtani. Természetesen a korlátozás a taxikra, a mentő járművekre (mentőautóra, tűzoltóautóra) és a szemeteskocsikra nem volt érvényes. A Vár körül több parkolót is kijelöltek, ahol egyszerre 500 autó és 50 turistabusz tudott várakozni.

Azt is tervbe vették, hogy ide a BKV speciális kisebb buszokkal járna. Ám ekkor ilyen buszai a közlekedési vállalatnak még nem voltak, ezért a hagyományos nagy kocsikkal közlekedtek továbbra is a 16-os és a 16/A jelű buszok, de csökkentett, óránként 20 kilométer sebességgel. A Várba való feljutást ekkor már a Dózsa György térről induló lift, és (az akkor még csak átadni tervezett, de már a próbaüzemeinél tartó) a Clark Ádám térről közlekedő, helyreállított Sikló is segítette.

A budai Vár védett övezet, a forgalom korlátozásával a műemléképületeket és a Vár alatti barlangrendszert is óvják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kik közlekedhettek autóval a Várban? Az itt lakók (az 50 forintért kiváltott éves engedély birtokában), az itt működő üzletek, szolgáltatások szállítói, akik csak este 18 óra és délelőtt 10 óra között szállíthattak, valamint az itteni közintézmények szolgálati járművei. Voltak természetesen egyedi, speciális esetek, amelyeket a már idézett cikk így írt le:

„— a Várban néhány közismert, speciális intézmény van (Hilton Szálló, Mátyás-templom, házasságkötő terem stb.). Ezek forgalma részben ismert, részben azonban előre kiszámíthatatlan, ám alaptevékenységükkel szervesen összefügg (pl. rendezvények, konferenciák, sajtófogadások, násznép stb.). Az indokolt, állandó igények kielégítése teljesíthető, az eseti rendezvények résztvevői számára pedig aznapra szóló, egyedi behajtási engedélyek kiadására kerül sor.”

A cél az itteni épületek, az utak védelme mellett az is volt, hogy a Várban a gyalogosforgalom számára jobb feltételeket biztosítsanak.

Kisbusz halad át a Vár sorompóján 2021 májusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Várba, ahogy írtuk, a BKV kisebb buszokkal tervezte megoldani a közlekedést. Erre valamennyire megfelelő busza a vállalatnak csak 1988-ban lett, az Ikarus 521-es, ami eléggé korlátozottan tudott a céloknak megfelelni. Ezért 1994-ben le is váltották azokat speciálisan kis városi buszokra, az Ikarus 405-ösökre, amelyek azonban nem voltak a cég legjobban sikerült típusai. Ma már modernebb,de szintén kis méretű járműveket közlekedtet ide a BKV.

Bár a Bécsi kapu téri és Dísz téri sorompóknál elhelyezett közlekedési táblák szerint behajtani ma is csak engedéllyel lehet, a parkolást üzemeltető cég honlapján azt olvashatjuk, hogy a védett övezetbe hozzájárulás nélkül behajthat és ott időtartam-korlátozással várakozhat az, akinek úti célja a budai Vár védett övezetének területén van. Az időtartamot túllépő gépjármű üzembentartójának pedig várakozási díjat kell fizetnie.

Nyitókép: Sorompó a budai Várban, a Dísz téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó