Az 1960-as és 1970-es évek Budapestjén a városfejlesztés nagy részben a tömeges lakásépítésről szólt. Hatalmas lakótelepek nőttek ki a földből, tíz- és tízezreknek biztosítva a korábbinál kényelmesebb, komfortosabb életkörülményeket.

Az óbudai Föld utca a Gyűrű utca felől a Flórián tér felé nézve 1968-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 70094)

A rengeteg új lakás mellett a lakótelepeken szükség volt különböző üzletekre, kisgépszervizre, mosodára, azonban ezeknek a szolgáltatásoknak a kiépítése általában késett. Ugyanis a szocializmus alatt az üzleteket is terv alapján építették, hiszen a magánszektor nem, vagy alig volt jelen a kereskedelemben. Az akkori várostervezők a modern lakótelepeken élő emberek igényeinek kiszolgálását nagy központokban képzelték el, amihez pontos arányszámot is megadtak: 1000 lakáshoz 1225 négyzetméternyi kiskereskedelmi alapterület „járt”.

Ennek az elgondolásnak a mentén merült fel az 1970-es évek elején a Flórián Üzletközpont megépítése Óbuda központjában. A környező lakótelep 1968 és 1976 között épült fel, és megváltoztatta a városrész arculatát. A Flóriánt azonban nemcsak ehhez a lakótelephez méretezték, a feladata egész Észak-Buda kiszolgálása volt.

Az új, 19 ezer négyzetméteres áruházat a Lakóterv munkatársa, Törőcsik Sándor tervezte. Saját korában korszerű, modern áruházat képzelt el, 25 különböző bolttal, kényelmes légkondicionált belső térrel.

Az óbudai Flórián Áruház az átadása előtt 1976-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 84837) 

Az építkezés 1973-ban el is kezdődött. Azonban még azon a nyáron komoly akadályba ütköztek a kivitelezők: az alapok kiásása során római kori romok kerültek elő. Kiderült, hogy ezen a területen volt az egykori légiós tábor parancsnoki épülete, és többek között a díszkapu, valamint egykori lakóházak maradványait találták meg. 

A Magyar Hírlap című lap 1973. november 19-én ennyit jegyzett meg a romokról:

„A munká­latokat nehezítette és részben hátráltat­ta, hogy a talajmunkák közben rómaikori leletekre bukkantak: át kellett tervezni az épületet, ám a bevásárlóköz­pont így is remélhetőleg még ebben az ötéves tervben elkészül.”

Bár az áruház építését az előkerült római maradványok hátráltatták, de nem akadályozták meg. A régészek tiltakozása ellenére a romoknak pusztulniuk kellett: azokat elbontották, egyes elemeit felrobbantották. Az egykori díszkapunak három kis részlete megmaradt, azokat az üzletközpont épületén belül helyezték el. 

A Flórián téren megépült áruház az első igazi bevásárlóközpont volt Magyarországon (Forrás: Fortepan/Képszám: 69912)

Az építkezés 1976-ra fejeződött be, a teljes beruházás ára 440 millió forint volt. Az áruház elnevezésére több elképzelés is született, felmerült az Óbuda, a Duna és a Júlia is, amivel a római korra utaltak volna, hiszen a Júlia római eredetű név. Azonban ezek helyett a sokkal fantáziadúsabb „Óbudai Centrum Áruház” nevet választották, igaz már 1976-ban Flórián Üzletközpontként is emlegették. Ez a név azért „ragadt” rá az új létesítményre, mert a Flórián téren áll. Hivatalos neve – legalábbis az üzemeltető honlapja szerint – ma „Flórián Téri Üzletközpont”.

Az új áruház átadása előtt, 1976. június 28-án így lelkendezett az Esti Hírlap:

„Az ünnepélyes átadás nemcsak Óbuda és a főváros kereskedelmének nagy eseménye. Amikor kitárulnak az áruház kapui, megvaló­sul az új városrészközpont terve is. Óbuda először kap áruházát – először fizetődik ki a kereskedelemnek a nagy építkezés. Az üzletközpont egész Észak-Buda, sőt a környék bevásárlóhelye lesz. Aligha találhattak volna jobb helyet, mint a Flórián tér. Ősi utak vonalában itt metszi egymást a Hungária gyűrű–Vörösvári út–és az észak–déli főút. Később a mélyben erre ha­lad majd a földalatti HÉV is.”

A Flórián újszerű volt abban a tekintetben, hogy kisebb-nagyobb üzletek központja volt, nem pedig egyetlen áruháznak voltak különböző osztályai az egyes kereskedelmi részlegeknek megfelelően. Ma ez már természetes, hiszen ilyen minden pláza vagy bevásárlóközpont. A Flórián abban is újdonságot hozott, hogy nagy parkolóval rendelkezett, tehát minden közlekedési eszközzel jól meg lehetett közelíteni.

Az elnevezésre sok változat volt, de nem lett se Júlia, se Duna (Forrás: Fortepan/Képszám: 69881)

Az üzletház árufeltöltéséhez egy alagút épült, amelyből 15 teherlift szolgálja ki az üzleteket. Az első években az akkori nagy bolthálózatok, azaz az Aranypók, a Centrum Áruház, a Keravill, a Röltex vagy a Vasedény nyitottak itt üzletet.

Zöldséges a „Flórián” előtt 1989-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 152950) 

A Flórián a szocializmus alatt az egyik legfontosabb bevásárlóközpont volt Budapesten, valójában az első valódi üzletközpont, amelyet a rendszerváltás sem söpört el. Az üzletközpont a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradt, a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága üzemelteti, és 2010–2012 között felújították. Ma 50 üzlet működik itt.

Nyitókép: A Flórián téri üzletközpont 1976-ban nyílt meg (Forrás: Fortepan/Képszám: 69912)