Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt

A cikk angolnyelvű változata: Pestbuda recalls how much Budapest has changed in 100 years with 6 interesting pairs of pictures

Írta: Bukovszki Péter

2021. július 30. 9:00

A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren állt Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880-1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.

Ismét időutazásra invitáljuk az olvasót. Előző cikkünk után most hat érdekes képen mutatjuk be, mennyit változott Budapest az elmúlt egy évszázadban! A korabeli felvételek és a napjainkban készült fotók segítségével nyomon követhetjük a minket körülvevő környezet, az utcák, házak, terek változását.

A fenti képen a Nemzeti Színház bérháza 1876-1883 között, Klösz György felvételén. A mai Astoria sarkán, a Rákóczi úton álló épületegyüttest tűzvédelmi okokból 1913-ban bontották le. Alul a helyén álló East-West Business Center (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.05.148; Both Balázs/pestbuda.hu)

A korabeli pesti képeken rendre felbukkan ez a csinos, kupolás épület, amelyről sokan nem tudják, hogy a Kerepesi (mai Rákóczi) út  és a Múzeum körút sarkán állt és a régi Nemzeti Színház bérházaként épült 1875-ben, Szkalnitzky Antal tervei alapján, amikor a korábbi, 1837-ben készült szűkös és tűzveszélyes színházépületet kibővítették.

A Klösz György által 1876 és 1883 között készített fotón látható formában azonban csak 1913-ig létezett az épület. Ugyanis hiába építettek be vasfüggönyt a színpad és az 1672 férőhely helyett 966 ülésesre csökkentett nézőtér közé, az épületet továbbra is  tűzveszélyesnek tartották és végül lebontották. Bár közben a millennium alkalmából készült terv az új színházépületre, végül soha nem készült el; a Nemzeti Színház csak 2002-ben foglalhatta el önálló épületét a IX. kerületben.

Az Astorián lévő telken 1989 és 1991 között Zalaváry Lajos és Zoboki Gábor (Közti) tervei alapján épült fel a ma is álló East-West Business Center, amely kialakításával kissé megidézi a hajdanvolt színházi bérpalota formáját.

A fenti képen a Haas-palota 1894-ben, Klösz György felvételén. Az épületet sokan a főváros egyik legreprezentatívabb palotájának tartották. Az alsó képen a helyén 2007-re elkészült posztmodern üvegpalota (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.07; Both Balázs/pestbuda.hu​)

A Haas-palotát sokan nem csak a Gizella (ma Vörösmarty 1.) tér, hanem egész Budapest egyik legpompásabb palotájának tartották. Az 1872 és 1874 között, Linzbauer István tervei szerint épült historizáló épület tulajdonosai nem akárkik voltak: Haas Fülöp és fiainak cége, akik a szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelve világhírnévre tettek szert, készítettek kárpitokat a Budavári Palota Szent István-termébe is.

A Haas-palota a vállalat központja és bérház is volt egyben: a négyemeletes épület földszintjén és első emeletén a nagy főraktár, illetve az áruház kapott helyet, a fölsőbb emeleteken pedig bérlakások voltak, a helyiségeket később különféle cégek bérelték ki. A második világháború nemcsak a Haas-céget tette tönkre, hanem a palotát is: az épület bombatalálatot kapott és kiégett, végül 1959-ben lebontották.

Helyére 1971-ben építették fel Hübner Tibor és Tallós Elemér tervei szerint az Országos Rendezői Iroda (ORI) székházát, a később „Elizélt palotának” csúfolt épületet. Ezt 2005-ben lebontották, hogy átadja helyét a 2007-re elkészült, jóval kreatívabb homlokzatú, bár sokak szerint szintén nem a Vörösmarty térre való, Fazakas György tervezte üvegpalotának.


1892-ben a pesti Duna-part még egészen üresnek hatott: az Országház már javában épült, de csak 1902-re készült el. Az alsó képen a jól ismert látvány (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_65_490_Nr001; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az ember visszautazna 1892-be, és Budáról átpillantana a pesti oldalra, azt venné észre, hogy valami fájóan hiányzik a látképből: az Országház jellegzetes, tornyos-kupolás tömege. A Steindl Imre által tervezett monumentális épületet ugyanis ekkor még korántsem volt készen, hiszen 1885-ben kezdték el építeni és csak 1902-ben készült el (vagyis 17 éven keresztül épült). Még meglepőbb, ha szemügyre vesszük az épület környezetét, hiszen az 1886-1887 között épült Földművelésügyi Minisztérium palotáján kívül csak kisebb házakat és gyárakat láthatunk. 

A mai Széchenyi rakpart a millennium idején még igencsak kopár képet mutatott. Szemben, a Rózsadombon alig néhány épület állt. Ma már zsúfolt városrészt láthatunk itt (Fotó: Fortepan/Képszám: 204093; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha a millenniumi ünnepségek idején a látogató kisétált a pesti Duna-partra, az épülő Országház mellé, a szemközti oldalon igencsak kopár domboldalt láthatott. Az 1896 körül készült fotón mindössze három jelentősebb épület fedezhető fel a mai Rózsadombon: a Margit hídhoz közelebbi, sarokkupolás építmény az 1800-as évek utolsó évtizedében épült Wagner-villa, amelyet Wagner János építész építtetett a jezsuiták által kápolnává alakított Gül Baba türbéje köré. Mögötte balra az 1690 körül készült és 1951-ben lebontott Veronika-kápolna látszik. Jobbra fönt pedig Wörner Jakab pesti gyáros 1880-as években épült tornyos nyaralója, a Rózsadomb egyik legrégibb villaépülete áll, amelynek a második világháború okozta a pusztulását.

A kép előterében, a hajdani Rudolf (ma Antall József) rakparton jellegzetes, nagybőgőre hasonlító orrkialakításuk miatt bőgőshajóknak nevezett szállítóhajók horgonyoznak, mellettük felpakolt szekerek: zajlik a kereskedelem. Érdekesség, hogy bár az alsórakpart már a mai formájában látható, a felső helyén még csak a csinos vaskerítés áll. 


A fenti képen bizony nem egy kisváros, hanem a Margit körút látható az 1910-es években, Müllner János felvételén. A bal oldali földszintes házban gyűltek össze a hajdanán a magyar jakobinusok. Az alsó képen már nyoma sincs a földszintes házaknak, a fereneces tepmlom tornyai azonban továbbra is igazodási pontot jelentenek (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_VK_68_1002_Nr001)

Ha nem tudnánk, hogy a Margit körúton járunk, el sem hinnénk, hogy ez a nyugodt kisvárosnak tűnő helyszín is Budapest, ráadásul az 1910-es években! Az 1770-ben felszentelt országúti ferences templom tornyai azért árulkodóak: a barokk épületegyüttes 250 éve szolgál igazodási pontként az arra járók számára.

A kép baloldalát elfoglaló földszintes, a kapunál emeletesre bővülő ház a mai Margit körút 29. szám alatt a XVIII. század második felében épült. Mielőtt 1935-ben lebontották, az újságok úgy írtak róla, mint a jakobinus összeesküvők egykori találkozóhelyéről, amelyben – ahogy a Pesti Hírlap Vasárnapja 1929. szeptember 29-i száma fogalmaz – „Martinovics szelleme bolyong”. Ami biztos, hogy az épület szép, kovácsoltvas ablakrácsai nem vesztek el, a bontást követően a Krisztina körút 57. alatti Áldásy-palotára kerültek, s ott vészelték át a XX. századot. A kis épület helyén 1936-1937-ben épült fel Platschek Imre tervei alapján a Trust Nyugdíjegyesület modern stílusú bérháza.


Ha 1911 körül lesétáltunk volna az 1903-ban átadott Erzsébet hídról Pestre, ezt láthattuk volna: jobbra a díszes Osztálysorsjáték-palota, balra a Belvárosi plébániatemplom hátsó traktusa, mögötte az északi Klotild-palota látszik a mai Ferenciek terén. Az alsó képen már nyoma sincs a díszes Osztálysorsjáték-palotának, ellenben felépült a piarista tömb (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_VK_81_1481_Nr001)

Az Erzsébet híd közelében készült régi fotográfiák többsége – érthető okból – magát a hidat ábrázolja, éppen ezért különleges ez az 1911-ben készült fénykép, amelyen azt láthatjuk, milyen volt a híd pesti hídfőjének környéke. A mai Szabad sajtó út, akkoriban Eskü utca bal oldalán a Belvárosi plébániatemplom gótikus szentélye látszik, jobbra pedig az 1898 és 1899 között Körössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján épült Osztálysorsjáték-palota magasodik az Eskü (ma Március 15.) tér fölé.

A feltűnően díszes, csúcsán a Szent Koronát mintázó épület az osztálylottót vagy osztálysorsjátékot (a mai lottó ősét) szervező részvénytársaság központja volt. Az Erzsébet hídhoz való közelsége okozta a vesztét: Budapest bombázásakor találatot kapott, majd lebontották, helyén azóta park van. A háttérben pedig felbukkan az 1899 és 1901 között Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján épült északi Klotild-palota jól ismert tornya is, rajta a főhercegi korona stilizált másával. 

Nyitókép: A Vörösmarty téri Haas-palota 1894-ben Klösz György felvételén és a helyén álló üvegpalota napjainkban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.07; Both Balázs/pestbuda.hu​)

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Látszik hogy a modern épületek próbálják követni a régiek méretét, alakját, de olyan szépek sosem lesznek. :)


A Haas Palota helyén épült francia tervezésű ... ház (kipontozva ami nem illendő) megérdemel néhány vállról indítható rakétát.


Nem vagyok élből ellensége a posztmodernnek, szerintem pl. a MüPa elég jól sikerült. Viszont a Haas-palota helyén felhúzott üveghodály elkatáns példája annak, hogy egy modern elképzelést hogyan erőszakolnak bele egy eklektikus közegbe. Az eredmény: képtelen szervesen illeszkedni a városképbe.


Sajnos az eklektikus Budapest elpusztult belvárosi épületeit modern, oda nem illő épületekkel pótolják. Ezek sokszor olyan rondára "sikerülnek" (spenót ház a Roosevelt téren, Vörösmarty téri Hungaroton épület), hogy néhány év után lebontják ezeket és egy fokkal szebb, de továbbra sem oda illő épületet építenek. Egyszer végre el kellene gondolkozni azon, hogy az eredeti épületet rekonstruálják.

Válaszok:
füleky01 | 2021. augusztus 2. 09:01

Teljesen egyetértek. További szomorú példa a háborúban elpusztult épületek "pótlására" az, ami Kálvin téren történt. A Kálvin center homlokzata városképileg is meghatározó helyen van, mégis teljesen semmitmondóra sikerült. Szomorú, hogy a kiemeltebb helyekre is mára már csak ez futja... (A Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületéért igazán kár: http://www.ilyenisvoltbudapest.. )



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó