Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt

2021. július 30. 9:00

A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren álló Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880–1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb, és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.

Ismét időutazásra invitáljuk az olvasót. Előző cikkünk után most hat érdekes képen mutatjuk be, mennyit változott Budapest az elmúlt egy évszázadban! A korabeli felvételek és a napjainkban készült fotók segítségével nyomon követhetjük a minket körülvevő környezet, az utcák, házak, terek változását.

A fenti képen a Nemzeti Színház bérháza 1876–1883 között Klösz György felvételén. A mai Astoria sarkán, a Rákóczi úton álló épületegyüttest tűzvédelmi okokból 1913-ban bontották le. Alul a helyén álló East-West Business Center (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.05.148; Both Balázs/pestbuda.hu)

A korabeli pesti képeken rendre felbukkan ez a csinos, kupolás épület, amelyről sokan nem tudják, hogy a Kerepesi (mai Rákóczi) út és a Múzeum körút sarkán állt, és a régi Nemzeti Színház bérházaként épült 1875-ben Szkalnitzky Antal tervei alapján, amikor a korábbi, 1837-ben készült szűkös és tűzveszélyes színházépületet kibővítették.

A Klösz György által 1876 és 1883 között készített fotón látható formában azonban csak 1913-ig létezett az épület. Ugyanis hiába építettek be vasfüggönyt a színpad és az 1672 férőhely helyett 966 ülésesre csökkentett nézőtér közé, az épületet továbbra is tűzveszélyesnek tartották és végül lebontották. Bár közben a millennium alkalmából készült terv az új színházépületre, végül soha nem készült el, a Nemzeti Színház csak 2002-ben foglalhatta el önálló épületét a IX. kerületben.

Az Astorián lévő telken 1989 és 1991 között Zalaváry Lajos és Zoboki Gábor (Közti) tervei alapján épült fel a ma is álló East-West Business Center, amely kialakításával kissé megidézi a hajdanvolt színházi bérpalota formáját.

A fenti képen a Haas-palota 1894-ben Klösz György felvételén. Az épületet sokan a főváros egyik legreprezentatívabb palotájának tartották. Az alsó képen a helyén 2007-re elkészült posztmodern üvegpalota (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.07; Both Balázs/pestbuda.hu)

A Haas-palotát sokan nem csak a Gizella (ma Vörösmarty 1.) tér, hanem egész Budapest egyik legpompásabb palotájának tartották. Az 1872 és 1874 között Linzbauer István tervei szerint épült historizáló épület tulajdonosai nem akárkik voltak: Haas Fülöp és fiainak cége, amely a szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelve világhírnévre tett szert, készítettek kárpitokat a Budavári Palota Szent István-termébe is.

A Haas-palota a vállalat központja és bérház is volt egyben: a négyemeletes épület földszintjén és első emeletén a nagy főraktár, illetve az áruház kapott helyet, a fölsőbb emeleteken pedig bérlakások voltak, a helyiségeket később különféle cégek bérelték ki. A II. világháború nemcsak a Haas-céget tette tönkre, hanem a palotát is: az épület bombatalálatot kapott és kiégett, végül 1959-ben lebontották.

Helyére 1971-ben építették fel Hübner Tibor és Tallós Elemér tervei szerint az Országos Rendezői Iroda (ORI) székházát, a később „Elizélt palotának” csúfolt épületet. Ezt 2005-ben lebontották, hogy átadja helyét a 2007-re elkészült, jóval kreatívabb homlokzatú, bár sokak szerint szintén nem a Vörösmarty térre való, Fazakas György tervezte üvegpalotának.

1892-ben a pesti Duna-part még egészen üresnek hatott: az Országház már javában épült, de csak 1902-re készült el. Az alsó képen a jól ismert látvány (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_65_490_Nr001; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az ember visszautazna 1892-be, és Budáról átpillantana a pesti oldalra, azt venné észre, hogy valami fájóan hiányzik a látképből: az Országház jellegzetes, tornyos-kupolás tömege. A Steindl Imre által tervezett monumentális épület ugyanis ekkor még korántsem volt készen, hiszen 1885-ben kezdték el építeni, és csak 1902-ben készült el (vagyis 17 éven keresztül épült). Még meglepőbb, ha szemügyre vesszük az épület környezetét, hiszen az 1886–1887 között épült Földművelésügyi Minisztérium palotáján kívül csak kisebb házakat és gyárakat láthatunk.

A mai Széchenyi rakpart a millennium idején még igencsak kopár képet mutatott. Szemben, a Rózsadombon alig néhány épület állt. Ma már zsúfolt városrészt láthatunk itt (Fotó: Fortepan/Képszám: 204093; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha a millenniumi ünnepségek idején a látogató kisétált a pesti Duna-partra, az épülő Országház mellé, a szemközti oldalon igencsak kopár domboldalt láthatott. Az 1896 körül készült fotón mindössze három jelentősebb épület fedezhető fel a mai Rózsadombon: a Margit hídhoz közelebbi, sarokkupolás építmény az 1800-as évek utolsó évtizedében épült Wagner-villa, amelyet Wagner János építész építtetett a jezsuiták által kápolnává alakított Gül Baba türbéje köré. Mögötte balra az 1690 körül készült és 1951-ben lebontott Veronika-kápolna látszik. Jobbra fönt pedig Wörner Jakab pesti gyáros 1880-as években épült tornyos nyaralója, a Rózsadomb egyik legrégibb villaépülete áll, amelynek a II. világháború okozta a pusztulását.

A kép előterében, a hajdani Rudolf (ma Antall József) rakparton jellegzetes, nagybőgőre hasonlító orrkialakításuk miatt bőgőshajóknak nevezett szállítóhajók horgonyoznak, mellettük felpakolt szekerek: zajlik a kereskedelem. Érdekesség, hogy bár az alsó rakpart már a mai formájában látható, a felső helyén még csak a csinos vaskerítés áll.

A fenti képen bizony nem egy kisváros, hanem a Margit körút látható az 1910-es években Müllner János felvételén. A bal oldali földszintes házban gyűltek össze a hajdanán a magyar jakobinusok. Az alsó képen már nyoma sincs a földszintes házaknak, a fereneces tepmlom tornyai azonban továbbra is igazodási pontot jelentenek (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_VK_68_1002_Nr001)

Ha nem tudnánk, hogy a Margit körúton járunk, el sem hinnénk, hogy ez a nyugodt kisvárosnak tűnő helyszín is Budapest, ráadásul az 1910-es években! Az 1770-ben felszentelt országúti ferences templom tornyai azért árulkodóak: a barokk épületegyüttes 250 éve szolgál igazodási pontként az arra járók számára.

A kép bal oldalát elfoglaló földszintes, a kapunál emeletesre bővülő ház a mai Margit körút 29. szám alatt a XVIII. század második felében épült. Mielőtt 1935-ben lebontották, az újságok úgy írtak róla, mint a jakobinus összeesküvők egykori találkozóhelyéről, amelyben – ahogy a Pesti Hírlap Vasárnapja 1929. szeptember 29-i száma fogalmaz – „Martinovics szelleme bolyong”. Ami biztos, hogy az épület szép, kovácsoltvas ablakrácsai nem vesztek el, a bontást követően a Krisztina körút 57. alatti Áldásy-palotára kerültek, s ott vészelték át a XX. századot. A kis épület helyén 1936–1937-ben épült fel Platschek Imre tervei alapján a Trust Nyugdíjegyesület modern stílusú bérháza.

Ha 1911 körül lesétáltunk volna az 1903-ban átadott Erzsébet hídról Pestre, ezt láthattuk volna: jobbra a díszes Osztálysorsjáték-palota, balra a Belvárosi plébániatemplom hátsó traktusa, mögötte az északi Klotild-palota látszik a mai Ferenciek terén. Az alsó képen már nyoma sincs a díszes Osztálysorsjáték-palotának, ellenben felépült a piarista tömb (Fotó: MNM Történeti Fényképtár/TF_VK_81_1481_Nr001)

Az Erzsébet híd közelében készült régi fotográfiák többsége – érthető okból – magát a hidat ábrázolja, éppen ezért különleges ez az 1911-ben készült fénykép, amelyen azt láthatjuk, milyen volt a híd pesti hídfőjének környéke. A mai Szabad sajtó út, akkoriban Eskü utca bal oldalán a Belvárosi plébániatemplom gótikus szentélye látszik, jobbra pedig az 1898 és 1899 között Körössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján épült Osztálysorsjáték-palota magasodik az Eskü (ma Március 15.) tér fölé.

A feltűnően díszes, csúcsán a Szent Koronát mintázó épület az osztálylottót vagy osztálysorsjátékot (a mai lottó ősét) szervező részvénytársaság központja volt. Az Erzsébet hídhoz való közelsége okozta a vesztét: Budapest bombázásakor találatot kapott, majd lebontották, helyén azóta park van. A háttérben pedig felbukkan az 1899 és 1901 között Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján épült északi Klotild-palota jól ismert tornya is, rajta a főhercegi korona stilizált másával.

Nyitókép: A Vörösmarty téri Haas-palota 1894-ben Klösz György felvételén és a helyén álló üvegpalota napjainkban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.07; Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, Bukovszki Péter, Eskü tér, Ferenciek tere, Gül Baba türbéje, Haas-palota, Klösz György, Kossuth tér, Linzbauer István, Margit körút, Múltidéző, Nemzeti Dzínház, Országház, Országúti Ferences templom, Osztálysorsjáték-palota, PestBuda, pestbuda.hu, Rózsadomb, Steindl Imre, Szabad sajtó út, Szkalnitzky Antal, Vörösmarty tér

⁴⁴ ⁴ ⁵

Kapcsolódó írások

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai

2024. április 6. 11:00

Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban

2024. március 31. 10:00

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

¹⁶ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰