Az épülő Budavári Palotát is meglátogatta az 1751-ben a fővárosba látogató Mária Terézia

A cikk angolnyelvű változata: The Buda Castle under constructionwas also visited by Maria Theresa, who visited the capital in 1751

Írta: Domonkos Csaba

2021. augusztus 4. 15:00

Bár engedélyt adott a Budavári Palota bővítésére, Mária Terézia mindössze kétszer járt Pesten és Budán. Első látogatására uralkodásának 11. évében, 270 évvel ezelőtt, 1751 augusztusában került sor. Ekkor zajlott az országgyűlés Pozsonyban és ezalatt alatt pár napot Pesten és Budán töltött a királyi udvar.

A királynő pesti és budai látogatására akkor már közel egy évtizede várt a két város, joggal, hiszen Buda 1741-től hivatalosan is újra királyi székhely lett. A városok és az ország azzal tisztában voltak, hogy a királynő nem fogja Bécset Budával felcserélni, de abban azért reménykedtek, hogy gyakrabban teszi majd tiszteletét a magyar fővárosban. Ezt a reményt az is táplálta, hogy Mária Terézia 1749-ben utasítást adott a budai palota továbbépítésére.

Az uralkodói látogatásra végül 1751 augusztusában került sor. A látogatásról a bécsi Wiennerisches Diarium című lap külön is beszámolt (és amelyet magyarul is megjelentetett 1939-ben Hanskarl Erzsébet), így a látogatás részleteiről elég sokat tudunk.

Mária Terézia 1758-ban, Martin van Meytens festményén

 A királynő és kísérete – köztük a férje, Lotaringiai Ferenc német-római császár – hajón érkezett Bécsből. Az udvart összesen 20 hajó szállította. A királynő 1751. augusztus 4-én este 9 órakor ért Pest határába és itt szállt partra. A városon kívül fogadta Pest és Pest-Pilis-Solt vármegye elöljáróinak hódolatát, illetve megtekintette a sóhivatalnál (a szigorúan szabályozott sókereskedelmet felügyelő intézmény) felállított háromoldalú sópiramist, ahol Kaiser Sebestyén királyi tanácsos és alsómagyarországi sófelügyelő német nyelven köszöntötte külön is a vendégeket. Miután Mosel József városbírótól Mária Terézia átvette a város kulcsait, a harangok zúgása közepette a Váci kapun keresztül lépett be a feldíszített városba, ahol diadalkapu, szökőkút – ezek a sópiramissal együtt a korszak pompájának kötelező kellékei voltak – köszöntötte Mária Teréziát, no meg a hódoló tömeg. A szökőkút nem volt akármilyen, a vízsugár egy gömböt tartott a magasban, amelyen az „Impetus ad gloriam”, azaz „Szárnyalás a dicsőség felé” felirat volt olvasható, ezzel utalva a királynő háborús győzelmeire. A menet fáklyák fényében vonult keresztül a városon a szállásáig.

A királynő látogatásának idején már zajlott a budai királyi palota újjáépítése, így nem ott szállt meg, hanem Pesten Barkóczy Ferenc egri püspök palotájában, amelyet a legszebb pesti háznak tartottak.

A többnapos uralkodói látogatásba sok program fért bele. Egyrészt szinte minden nap kikocsizott Rákos mezejére, hogy megtekintse az épp itt folyó hadgyakorlatot. A katonai műveleteket egy erre a célra épített pavilonból tekintették meg, amely egy kisebb dombon, a Királydombon állt, és természetesen mind a királynő mind a császár tartott kihallgatásokat is.

Pest városa 1758-ban, fent, a térkép felső részén látszik a Váci kapu helye 

Vidéki kiruccanásra is volt ideje, hiszen augusztus 10-én és 11-én Gödöllőn Grassalkovich Antal vendége volt. A gödöllői fogadtatatás olyan pompás volt, hogy a szemtanúk szerint akkora ünnepet Magyarország még nem látott.

Ehhez a gödöllői látogatáshoz kapcsolódik egy érdekes legenda, amely szerint Grassalkovich Antal a szánkózni szerető Mária Teréziát Pesttől Gödöllőig szánkáztatta. Augusztusban, a nyári forróság idején természetesen hó nem állt rendelkezésre ezért a legenda szerint az utat sóval szóratta be olyan vastagon, hogy azon siklott a szánkó. Valószínű azonban, hogy ez csak legenda, Mária Terézia nem valószínű, hogy támogatta volna az efféle sópazarlást. A legenda alapját vélhetően a fentebb említett, a barokk szokásokhoz igazodó sópiramis adhatta.

Pestről Budára csak az érkezésük után négy nappal később, 1751 augusztus 8-án, vasárnap keltek át. A királynő és udvarhölgyei a repülőhídon hintóval, míg a császár és kísérete lovon keltek át Budára.

Buda látképe Mikovinyi Sámuel 1737-es metszetén

Budán a város elöljárósága üdvözölte a vendégeket, majd Buda főjegyzője, Miller János Ferdinánd ékes latin nyelvű beszéddel köszöntötte őket. A királyi menet a Halászvároson, a Rácvároson keresztül érintette az akkori Kéményseprő-kápolnát, más néven Vérkápolnát. Itt volt látható a Vérehulló Szűzanya kegykép másolata, ami miatt a kápolna zarándokhely volt. A mai krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom ekkor még nem állt, a régi kápolna helyett csak XVIII. század végén épült föl a mostani templom. Innen a Bécsi kapun át lépett be a tulajdonképpeni Budára, azaz a Várba. A császári pár a katonai szertárat tekintette meg, majd az épülő budai palotát, amellyel valóban elégedettek voltak.

Mária Terézia Budán, a mai Dísz tér 3-ban, Batthyány Lajos nádor palotájában időzött (Fotó: Both Balázs/PestBuda.hu) 

Ezután Batthyány Lajos nádor palotájába tértek meg reggelizni. A mai Dísz tér 3. alatt álló barokk palotát alig több mint 8 évvel azelőtt építtette a nádor, és pompájával megfelelő volt a magasrangú vendégek számára. A reggeli után a Nagyboldogasszony-templomban hallgattak misét, majd a királynő a klarisszák épülő kolostorát kereste fel, a császár pedig a Rácvárost nézte meg.

A királynő és kísérete a pár napos pest-budai tartózkodás után, augusztus 13-án Budán keresztül, tehát szárazföldön Pozsony felé indult. Mária Terézia uralkodása alatt ezt követően csak még egyszer, 1764-ben látogatott Pestre és Budára, többet nem.

Nyitókép: Buda látképe Mikovinyi Sámuel 1737-es metszetén


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó