Budapest – épített nevezetességei mellett – a természeti képződmények terén is páratlan hely, hiszen magában a városban is több kisebb-nagyobb barlang található. Az országos barlangnyilvántartás Budapest területén 175 barlangot, hasadékot tart nyilván, amelyek között sok a pár méteres üreg, míg a legnagyobb közülük a több mint 32 kilométeres járatrendszerével a Pál-völgyi-barlangrendszer. A Szemlő-hegyi-barlang is több mint két kilométer hosszú, és annak ellenére, hogy már 1930-ban felfedezték, csak 1986-ban nyílt meg a látogatók előtt.

A barlangrendszer bejárata, amit 1986-ban alakítottak ki (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban kőfejtés közben fedezték fel Miklóssy Géza gyógyszerész telkén. Az akkori jogszabályok szerint a barlang a telektulajdonos magántulajdona volt, így kutatásához is az ő engedélye kellett. (Ma a barlangok, attól függetlenül, hogy magánterületen találták-e meg, vagy nem, állami tulajdonban vannak, és minden esetben védettek.) Ennek ellenére az 1930-as években igen aktívan kutatták a barlangot, arról számos értekezés jelent meg. Már akkor így írt az ismert Pálvölgyi- és az akkor felfedezett új barlangról a Turisták Lapja az 1931. évi szeptemberi száma:

„Mult évben pedig, ettől a barlangtól egy kilométernyi távolságban, a Szemlö-hegy oldalában újabb nagykiterjedésű barlangra akadtak, amely sajátságosan kifejlődött cseppkőképződményeinél fogva unikumszámba megy. Ha a székes-főváros a szemlőhegyi és pálvölgyi barlangokat kezébe venné és azokat kellőképpen rendezné, olyan látványos barlangparkot létesítene, amilyent egyetlen más város sem tud felmutatni!”

A barlang csodálatos belseje (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A barlang egyedülálló képződményeiről Matolay Tibor a Földgömb című folyóirat 1934. évi 3. számában a következő sorokat írta:

„A szakember meglepetten néz körül ebben az aránylag kicsiny, alig 700 m hosszú barlangban, de csakhamar megállapítja, hogy a maga nemében szinte páratlanul áll az egész világon s a barlangtani tudomány számára rendkívül értékes tanulmányi anyaggal szolgál. A laikust elbűvölik a cseppkövesedés sehol másutt nem látott formái, a karfiolra, kinyílt rózsára, bogyótermésre emlékeztető kő-virágok végtelen gazdagsága, a kérgezett falak pazar szín­pompája.”

A barlang látogatható része (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A kutatás a következő fél évszázadban gyakorlatilag folyamatos volt, és 1976-ban országos jelentőségű barlanggá minősítették. A barlang azonban nem volt látogatható. A Szemlő-hegyi-barlang látogatható részének kiépítése 1974-ben indult meg, és több mint tíz évig tartott. A korabeli újságcikkek szerint összesen 100 millió forintba került. Igaz, ebben benne van egy félig elkészült, 4 méter széles liftakna, amelyet végül nem fejeztek be.

A bejárati folyosó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A megnyitóra 1986. október 30-án került sor. A megnyitó előtt sajtótájékoztatót tartottak, ahol ott volt Kessler Hubert is, aki jelen volt 56 évvel korábban, amikor a barlangot felfedezték.

A teljes hossz 10 százaléka bejárható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A barlang teljes hossza 2230 méter, amelyből 250 méteres szakaszt tettek járhatóvá, és a barlanghoz új fogadóépületet építettek. A megnyitás után hatalmas volt az érdeklődés, volt olyan nap, hogy kétezer ember kereste fel, és 1987 őszéig 57 ezer látogatót regisztráltak. A barlangot vizsgálták abból a szempontból, hogy milyen gyógyászati hatása van. Az eredmények alapján kiderült, hogy a Szemlő-hegyi-barlang kifejezetten hasznos a légzőszervi betegségek kezelésében.

A hőmérséklet télen-nyáron 12 fok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A barlang levegője ugyanis hihetetlenül tiszta, a magashegyi üdülőhelyek levegőtisztaságával vetekszik, mindezek mellett szinte pormentes, és a páratartalom 100 százalék közelében van. A barlangban a hőmérséklet egész évben egyenletesen 12 fok.

A magashegyi üdülőhelyek levegőtisztaságával vetekszik a barlang levegője (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A kutatások arra is kiterjedtek, hogy a látogatók nem szennyezik-e be a barlang levegőjét, de kiderült, hogy ugyan a látogatók után a baktériumok, a por és az egyéb anyagok koncentrációja megemelkedik, de fél órán belül visszaáll az eredeti érték.

A barlang feltárása 1930-ban vette kezdetét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A megnyitás után 7 évvel, 1993-ban avatták fel a Szemlő-hegyi-barlang felett a barlangkutatók emlékkertjét, ahol azoknak állítottak emléket, akik a barlangok feltárása során vesztették életüket.

A barlang tele van fantasztikus geológiai képződményekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Szemlő-hegyi-barlang ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll, és kedd kivételével a hét minden napján látogatható – vezetett túra keretében.

Nyitókép: A barlang 35 éve látogatható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)