A Magyar Építész Kamara védelem alá helyezné a budavári Szentháromság tér 7-8. szám alatti épületet

A cikk angolnyelvű változata: The Hungarian Chamber of Architects would place 7-8 Szentháromság tér in Budavár under protection

2021. november 5. 17:00

A budai Várban, a Mátyás-templommal szemben található egykori diplomata lakóház, a későbbi Burg Hotel az 1970-es években épült. A Magyar Építész Kamara javaslata szerint helyi védelem alá kellene helyezni az épületet, így őrizni meg azt az utókor számára.

A Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökségének állásfoglalása november 3-án jelent meg az I. kerület Szentháromság tér 7-8. alatti épülettel kapcsolatban. Mint írják, a budai Várban, a Mátyás templommal szemben, a Szentháromság tér 7-8. számú telken, Buda ostromában megsérült, majd később lebontott épületek helyére Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján 1971 és 1981 között diplomata lakóház épült. Az épület az 1970-es évek kiemelkedő építészeti alkotása, példamutató módon oldja meg kortárs és egyben időtálló építészeti eszközökkel a környezethez való illeszkedést.

Középen a Szentháromság tér 7-8. számú épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az állásfoglalás szerint az épület építészeti értéke egyértelmű és elvitathatatlan, éppen ezért az épület védelme és megőrzése közös felelőssége mind az építészeknek, mind a döntéshozóknak, mind pedig a jelenkori társadalmunknak. „A Magyar Építész Kamara Elnökségének egyhangú meggyőződése, hogy a várnegyed egyik legkiválóbb foghíjbeépítésének elbontásával a 2. világháborút követő magyar építészettörténet egy jelentős alkotását veszítené el” – írják.

„Annak érdekében hogy a pusztulás, pusztítás sem most, sem a későbbiekben ne fenyegethesse az épületet, javasoljuk annak helyi védelem alá helyezését, és ennek segítségével megőrzését az utókornak, mint a 70-es évek magyar építészetének egyik jeles alkotását” – olvasható a MÉK közleményében.

Forrás: mek.hu

Nyitókép: A Szentháromság tér 7-8. számú épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Menj a jó büdös...... Magyar Építész Kamara! Remélem nem sikerül védelem alá helyezni az épületet, annál is inkább, ugyan is azt le kell bontani majd minél hamarabb, és vissza építeni a 2 világháború előtti épületeket!!!


Én inkább vizuális környezetszennyezésnek hívnám. Láthatunk pár "remekbe szabott" szocmodern felfogást, amik a megsérült/lebontott/lerombolt épületek helyére kerültek. Számomra komplett ízlésdeficitet és egoista önmegvalósítást testesítenek meg, főként ha pl. a Tárnok utcába, Dísz térre vagy az Úri utcaba odahányt förmedvényekre gondolok. A szakma csodálattal néz fel rájuk, az átlagember pedig inkább savanyú fintorral elfordul


Ahogy a dolgok allasa kinez, meg elni fogok, amikor a Jozsef Attila es Havanna lakotelepeket is muemleki vedettseg ala helyezi a "szakma".


Nagyon helyes!!! Jó lenne, ha már végre a hozzáértő szakértőket is hagynák beleszólni a vár alakulásába, nem csak a királyság és horthy nosztalgiától elszakadni nem tudó politikusokat. Tetszik nem tetszik a 70-es évek is már a vár történelmének a része. Attól, hogy valami nem feltétlen cirádás, csicsás még lehet nagyon is értékes. Ha felhúznak egy kívülről timpanonos, díszes házat, ami belül, meg high-tech iroda az miért is lesz jobb és értékesebb?!

Válaszok:
füleky01 | 2021. november 8. 12:21
Énvagyok | 2021. november 8. 20:10

Kedves nyf13552! Mar vartam ezt a hozzaszolast. Aki ebbol politikai kerdest csinalt az nekem ugy tunik hogy On es nem a tobbiek. Az Orban/politikusok motivacioirol nem tudok nyilatkozni mert nem ismerem oket. Epeszu embernek nincs nosztalgiaja a kiralysag utan. A Horthy, gyorsan utananeztem a Wikipedian, a 30-as eveinek elso feleben jart amikor a varnegyed haboru elotti allapota kialakult, de persze egyesek imadnak a Horthy nevevel dobalozni, ha relevans, ha nem. Az indok ami miatt a kommenteloknek nem tetszik a MEK terve sokkal egyszerubb: a kommentelok szerint a jelenlegi epulet ronda, ami epulet ott volt elotte (semmi koze nem volt a 2. VH elott ott allo haznak a Hauszmanni megaloman epitkezesekhez) meg nem, arrol nem is beszelve, hogy a jelenlegi epulet abszolut nem illik a varnegyedbe. Az epiteszet nem csak egy funkcionalis szakma hanem esztetikai is. Az meg hogy mi esztetikus vagy mi nem, azt ne feltetlenul egy szuk "elit" hatarozza meg teljesen onzo, a kozizlestol elrugaszkodott modon az elefantcsont tornyabol, mert az embereknek kell nap mint nap elsetalni emellett az epulet mellett. A tobbseg valosznuleg nem ert egyet a "szakmaval", amikor ilyen epuleteket akar megovni az utokornak. Ha mar itt tartunk, hozzateszem, egyik Hauszmanni epulet sem volt egy nagy szam, es utolag visszaepiteni epuleteket szerintem is csalas:), de nem mindenkinek volt olyan szerencses a tortenelme, mint peldaul Praganak... A megjegyzesevel, miszerint visszas egy mar eltunt regi epuletet visszaepiteni, majd belul high tech irodanak kialakitani, abszolut egyetertek.


Attól, hogy valamit a múltban odaépítettek, jelen esetben a 70-es évekről van éppen szó, még nem lesz érték. Azt, hogy mi képez igazán esztétikai értéket, nem az idő múlása és nem is a politikai kurzusok fogják meghatározni. Az esztétikum ezektől függetlenül létezik/létezhet. A védelem alá helyezni kívánt épület városképileg roncsolja a szentháromság teret. Semmilyen különleges jellegzetességet, egyediséget nem mutat. Szerintem ott kezdődnek a gondok, ha valaki úgy gondolja, hogy ez az épület teljesen beleillik a késő tizennyolcadik századi és a későbbi historizáló épületek közé. A historizmus igaz, hogy későbbi mint a polgárvárosban uralkodó copf, de igazodni igyekszik az előbbi korok megoldásaihoz, ezért nem is érezzük a historizáló (!) Pénzügyminisztériumi palotát oda nem illőnek. A Mátyás-templomot is abban a korban képezték az eredetihez hasonló gótikus épületté, melyben a historizmus uralkodott, de mindenképpen igyekeztek hűek maradni az eredetihez. Ezt az igyekezetet a 70-es évek építkezéseiben nem láthatjuk, meg sem próbálták a városképbe illeszteni az épületeket (mint pl Varsóban), tudatosan politikai alapokra helyezték sajátos "esztétikájukat" és ez a legnagyobb baj.


A Budai Vár rekonstrukciójában nincs semmi Horthy-nosztalgia vagy ilyesmi, a két dolognak kvázi semmi köze egymáshoz. Itt az a gond, hogy ha felmegyünk a várba, szeretnénk kicsit elszakadni a várostól, kicsit visszamenni az időben, és sétálgatni a régi, hangulatos utcákban, gyönyörködni abban, ami maradt, és örülni azoknak a rekonstrukcióinak, amik ismét átadhatják azt az élményt, amitől a háború megfosztott minket. Na, a végtelenül ocsmány modernista épületek kipukkasztják ezt a lufit. Amit a háború után csináltak a Várral újjáépítés és rekonstrukció címén, az egyszerűen gyalázat, és az elnyomó ideológia ötvözve valami elvont modernizmussal kézzel fogható a lecsupaszított, illetve a nulláról felépített otromba, funkcionalista beton-acél szörnyetegeken. Ennyi erővel tízemeletes panelházat is felhúzhattak volna, nem illenek oda, mint ahogy pl. egy felhőkarcoló sem illik a pesti látképbe. Ez az eszeveszett modernizmus, a csupasz, funkcionalista, gyakran torz, asszimetrikus, egyszerűen csúnya épületek nem illenek oda. Önmagukban talán képviselnek építészeti, történelmi értéket, de mintha egy modernista katyvaszt tennénk a Mona Lisa mellé. Pedig a katyvaszt is imádja a szakma, az embereket mégis a Mona Lisa érdekli!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó