Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere

A cikk angolnyelvű változata: Without whom the Liberty Bridge would not be the same: Virgil Nagy, the master builder of metal, died a hundred years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. november 8. 18:30

100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Budapest közepén áll a Szabadság híd, amely páratlan szépségével minden város dísze lehetne. A kortársak szerint a világ legszebb konzolos rácsos tartós hídja, amelynek terveit Feketeházy János készítette, építészeti kialakításáért azonban Nagy Virgil, a Műegyetem építész professzora volt felelős.

Nagy Virgil 1858-1921 építőmérnök (Fotó: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1921. november 27.) 

Nagy Virgil 1859-ben született Temesváron, és 1885-ben szerezte meg az építész oklevelet, ezután Steindl Imre tanársegédjeként kezdett el dolgozni, később pedig Hauszmann Alajos munkatársa lett, majd állami szolgálatba lépett. Miközben a kereskedelmi minisztérium főmérnöke, majd 1899-től műszaki tanácsosa volt, a Műegyetemen előbb az általános műtörténet professzora, majd az ókori építési tanszék vezetője lett, illetve két évig az építő kar dékáni tisztét is betöltötte.

Az eredetileg Ferenc Józsefről elnevezett híd részleteiben is lenyűgöző (Fotó: Both Balázs/PestBuda.hu) 

A minisztériumban a hídépítésekkel foglalkozott, ezt tanulmányozta külföldi útjain is, de nem a szerkezetek statikai kialakítását, hanem mint építményeket, azok esztétikai kialakítását tanulmányozta. A minisztériumi és oktatói munkája mellett aktívan részt vett a nemzetközi építészeti életben, konferenciákon tartott előadást és külföldi egyesületeknek, társaságoknak volt tagja.

A világ legnagyobb lánchídja volt az Erzsébet híd, amelynél szintén Nagy Virgil készítette az építészeti terveket (Fotó: Fortepan/Képszám: 61684) 

Foglalkozott iskolák, bérházak, templomok tervezésével, irányított nagyszabású restaurálási munkálatokat, de két legjelentősebb műve hidakhoz köthető. Előbb az 1896-ban átadott Ferenc József, majd az 1903-ban elkészült Erzsébet híd építészeti terveit dolgozta ki. E két híd a maga idejében páratlan műszaki alkotás volt, de a kor ízlésének nem felelt meg a csupasz szerkezet. Nagy Virgil kapta a feladatot e két híd külső megjelenésének megtervezésére, úgy, hogy maga a szerkezet azért nagyon sok mindent meghatározott. Nagy Virgil a Ferenc József híd kialakításáról ő maga így írt a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1895. évi 9. számában:

„Bár a vasat a modern építészetbe mint főszerkezeti anyagot, be kellett fogadni, eddig többnyire azon iparkodtunk, hogy annak jelenlétét alakilag tagadjuk. Ez helytelen volt, be kell valahára fogadnunk forma nyelvünkbe is ezt az anyagot, és keresnünk kell hozzá azt a formát, mely az anyag mivoltát helyesen fejezi ki.”

Nagy Virgil tehát e két hídnál a fémet, mint önálló anyagot, az acél sajátosságait kihasználva alkalmazta. Az eredmény a Szabadság hídnál a mai napig látható. Sajnos a világ legnagyobb lánchídja, a hatalmas Erzsébet hidat 1945 januárjában a németek felrobbantották, így csak képen vagy modellen látható a híd lenyűgöző szépsége.

Nagy Virgil 62 évesen, 1921. november 8-án hunyt el.

Nyitókép: A Szabadság híd ugyan Feketeházy János tervei szerint épüét meg, de Nagy Virgil építészeti terveivel lett az ami. 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csak remelni tudom, mire oda jutunk, hogy az Erzsebet hidat is fel kell ujitani, az eredeti, haboru elotti kinezetet allitjak vissza.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó