Egykor híres budai jégpálya volt, ma az ország egyik legforgalmasabb csomópontja

A cikk angolnyelvű változata: It was once a famous ice rink in Buda, today it is one of the busiest junctions in the country

Írta: Földváry Gergely

2021. december 29. 11:00

A korcsolyázás az egyik legnépszerűbb téli sport, melyet sokan űznek Budapesten. Kevesen tudják, de az ország egyik legforgalmasabb csomópontja, a Széll Kálmán tér helyén egykor egy híres és igen felkapott budai jégpálya működött hatalmas, gazdagon díszített korcsolyacsarnokkal. Az 1930-as évek végére teljesen átalakult a tér és ma már csak képeink és történeteink vannak az egykori híres budai korcsolyapályáról és sportpályákról.

A mai Széll Kálmán tér helyén a török uralom után agyagbányát nyitottak, ami még a XIX. században is működött. Később az ebből kialakuló Christen-féle téglavető miatt egy 8-10 méter mély gödör keletkezett a helyen. A bánya idővel feltöltődött talajvízzel, így a területen fokozatosan megjelent egy bányató, ami telente befagyott és remek lehetőséget teremtett a korcsolyázásra. A dombokkal körülvett korcsolyapálya védett volt a széltől, így igen hamar kedvelt korcsolyázóhellyé vált.


A Széll Kálmán tér területe helyén lévő Christen-féle téglavető és a kialakult bányató egy 1873-as térképen (Forrás: Hungaricana / mapire.eu)

A korcsolyázás mind a mai napig az egyik legnépszerűbb télisport, melyet sokan űznek Budán is. A boldog békeidőkben azonban a fővárosi lakosok számos helyen korcsolyázhattak és jóval nagyobb népszerűségnek örvendett, mint a mostani időkben. A kiegyezést követően szinte azonnal elkezdtek különböző egyesületek és klubok alakulni, így a Budai Torna Egylet és a Pesti Korcsolyázó Egylet is 1869-ben jött létre, mely utóbbi a főváros egyesülésekor, 1873-ban Budapesti Korcsolyázó Egylet néven folytatta tevékenységét.


Ezen az 1903-as térképen már jól látható, hogy hivatalosan is jégpályaként üzemelt az egykori Széll Kálmán tér területe (Forrás: Hungaricana / mapire.eu)

A budai jégpálya mely a mostani Széll Kálmán tér helyén volt, 1895-ben nyílt meg hivatalosan, pár hónappal a Budai Korcsolyázó Egylet megalakulása után, de az újságokból az derül ki, hogy a városligeti pálya 1870-es megnyitása után nem sokkal, már 1874-ben itt is korcsolyáztak az akkor még csak építési terület esőtől és talajvíztől befagyott pályáján. Pár évvel később, 1880-ban már a budai polgári kör szervezésében korcsolyáztak az egykori téglaégető helyén.


A budai korcsolyapálya egy 1908-as térképen, ahol látható a korcsolyacsarnok is, csak úgy mint az 1903-as térképen (Forrás: Hungaricana / mapire.eu)

Talán nehezen hihető, de Budapest egykor a korcsolyázás fellegvárának számított. A Budapesti Korcsolyázó Egylet 1895-ben közel 7 ezer tagot számlált, míg külföldön a legtöbb tagot számláló berlini, párizsi, amszterdami, bécsi korcsolyázóegyesületek is csak 3-4 ezer taggal büszkélkedhettek. Természetesen külföldről leginkább a gyönyörű városligeti nagy jégpálya vonzotta a látogatókat, azonban a századforduló környékén a budai jégpálya fejlődése legalább annyira hívogatta a korcsolyázás szerelmeseit, mint a pesti.


Korcsolyázók az egykori Széll Kálmán téren 1914-ben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. január 18.)

A budai korcsolyapálya 1895 előtti működését mutatja be a Herkules sportújság 1893-as január 15-i száma is, ami egy korcsolyaversenyről számol be a budai jégen. „Ma reggel az idő bár enyhének ígérkezett, de semmi esetre oly melegnek, hogy a versenyt lehetetlené tegye és igy nagy érdeklődéssel néztünk a délutáni viadal elé. Alig múlt 2 óra, már is oly tömegesen jöttek a verseny iránt érdeklődők, hogy örömmel konstatáltuk, hogy kezd nálunk is tért szerezni e sport. Kivált szép hölgy közönség igen szép számmal jelent meg és 3 óra felé az otthonos budai jégpálya alig volt képes befogadni az érkezőket.”

A Fővárosi Közgyűlés 1895-ben elrendelte a nagy kiterjedésű, mély gödör betömését, s ezt a munkát abban az évben végre is hajtották.  A már feltöltött területet az 1895 őszén megalakult Budai Korcsolyázó Egylet kapta meg 15 évre, hogy sport- és jégpályát alakítson ki belőle. Nem kellett sokat várni, miután 1897-ben a pálya központjául felállították a BBTE (Budapesti (Budai) Torna Egylet) első klubházát, mely korábban a millenniumi kiállításon vendéglőként, favázas sörkóstoló pavilonként működött. A Vasárnapi Ujság 1901-es száma szerencsére egy grafikát is közölt róla, de több más fotón is szépen látható a gyönyörű csarnok, amely Neuschloss Ödön és Marcell műve volt.


A budai új jégpálya háttérben az egykori millenniumi kiállítás sörkóstoló pavilonjaként működő korcsolyacsarnok (Forrás: Vasárnapi Újság, 1901. február 10.) (Utólag digitálisan kiszínezett kép)


A Széll Kálmán téri első korcsolyacsarnok látható a jobb oldalt. A teret nyaranta teniszezésre és más sportversenyekre használták (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

„Most már díszes és igen kényelmes csarnok emelkedik ott, Neuschloss Ödön és Marczel vállalkozók műve, mely az ezredévi kiállításon a sörgyárosok pavilonja volt s onnan került aztán kellő átalakítás után, mostani helyére. Nagy melegedő és társalgó helyiségen kívül van benne ruhatár, orvosi, választmányi és irodai szobák: továbbá büffet s külön férfi és női Jackson Haines korcsolya-felkötő helyiségek. Azon kívül van még korcsolya- és szertár, gondnoki lakás, kamrák stb., az emeleten pedig alkalmas térség s melegedő szobák a katonai zenekar részére. Az egész csarnok előtt elterülő 320 négyszögöl pódiumon kívül külön korcsolyakötő terasz is áll a közönség rendelkezésére. A budai korcsolya-pálya nagyszámú közönsége soraiban gyakran ott látjuk Széll Kálmán miniszterelnököt is, ki öt éves unokáját kiséri ki a jégre, nemkülönben Lobkovitz Rudolf hercegné is mindennapos vendége a kies fekvésű jégpályának”  – számolt be a Vasárnapi Ujság 1901. február 10-i számában.


Egy korcsolyázó pár az 1910-es évek elején a budai jégpályán. Háttérben még az első favázas korcsolyapavilon széle látható (Fotó: Fortepan/Képszám: 53640)

A gyönyörűen kiépített pálya hamar konkurenciát jelentett a városligetinek. A kortársak elismerően nyilatkoztak a jégpályáról, és kiemelték azt is, hogy a szélvédett terület miatt sokkal jobb a jege, mint a pesti „vetélytársé”. A favázas pavilon azonban az évek folyamán nemcsak megrogyott, de már nem volt képes kielégíteni a fokozott igényeket.


Érdekes kép, ahol együtt látható a régi korcsolyacsarnok és a mögötte épülő új csarnok is (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az egyesület a székesfővárossal kötött használati szerződését 1911-ben további 40 évre meghosszabbította, és meghatározta azt is, hogy a pályát jelentősen meg kell nagyobbítani és egy modern sporttelep igényeinek megfelelő állandó jellegű csarnokot kell építeni ott. Ennek következtében pályázatot írtak ki egy új korcsolyacsarnokra, ami egyben a BBTE második klubházaként is fog funkcionálni. A pályázatot Sándy Gyula tervei nyerték el, aki a későbbi Postapalotát is tervezte ugyancsak itt, a Széll Kálmán téren.


Sándy Gyula pályázata és a megvalósult terv (Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1914. július 12.)

Az Építő Ipar – Építő Művészet részletesen bemutatta az épületet 1914. július 5-i és 12-i számában. „Tél kezdetén a pályát két 80 mm-es vízvezetékcsőből lehet rövid idő alatt megtölteni, azt állandóan táplálni s ezáltal az elszívódásból és a párolgásból keletkező víz-veszteséget pótolni. Az előbb említett csatornarendszer viszont a tavaszi víztelenítésre is szolgál. Nyáron körülbelül 10 teniszpálya állítható fel a középtéren, melyek körül még mindig tágas terület marad egyéb sportcélokra; szóval a terület megfelelő alakításával és fölszereléseivel úgy télen, mint nyáron a főváros legmeg­felelőbb ily telepe.”


Az új korcsolyacsarnok és klubház 1913-ban készült el (Forrás: (Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1914. július 5.)


Az új sportcsarnok belső képei (Forrás: Építő Ipar - Építő Művészet, 1914. július 12.)

A Sándy Gyula által tervezett csarnok 1913-ban készült el, ami után még jobban megnőtt a korcsolyázás iránti vágy. A Budai Napló 1925. október 30-án így írt a korcsolyapályáról: „Talán sehol a világon oly kedves, harmonikusan a zajos fővárosi életbe illeszkedő sporttelep nincsen, mint itt Budán a — gödör, közismert nevén a budai jégpálya. Nagy költséggel, sok munkával a legideálisabb versenypályát létesítette ott a B.B.T.E. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alig akad párja a világon.” 


Korcsolyázó pár az új Sándy Gyula által tervezett korcsolyacsarnok előtt az 1930-as években  (Forrás: Vincent Melonedefer családi albuma)

Korcsolyázók a budai jégpályán 1929-ben (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A népszerű sportközpont telente Buda egyik legkedveltebb központjává vált, de nyáron szintén népszerű teniszpályák és sportpályák voltak a helyszínen. A tér, amin maga Széll Kálmán pénzügyminiszter is többször korcsolyázott, 1929-ben lett hivatalosan Széll Kálmán tér. A budai jégpálya fennállása alatt végig nagy érdeklődésnek örvendett.


Nyáron a korcsolyázást felváltotta a tenisz, a kép 1924-ben készült (Fotó: Fortepan/Képszám:170024)

A sportpálya és így a jégpálya végét az jelentette amikor 1938-ban elkezdték építeni a villamosvégállomást és a BBTE-nek el kellett költöznie Óbudára. A közlekedési csomópont éppen idén 80 éve készült el, 1941-re, ami annyira más képet mutatott akkor, mint ma, hogy kevesen tudják elképzelni, hogy itt egykor hatalmas korcsolyázóélet folyt. A budai polgároknak azonban manapság sem kell messzire menniük, mert a régi pálya helyett ma már az új Budai Jégpályát vehetik igénybe a Széna téren, de a városban máshol is számos ismert jégpályán lehet a korcsolyázásnak hódolni.

Nyitókép: Az 1910-es évek hangulata az egykori Széll Kálmán téren (Forrás: II. kerület ANNO Facebook-csoport)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó