A Nagyvásártelep múltja – Kilencven éve készült el a főváros élelmiszer-kereskedelmének központja

A cikk angol nyelvű változata: The past of Nagyvásártelep - The food trade centre of the capital was built ninety years ago

Írta: Gönczi Ambrus

2022. január 6. 9:00

Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli vasúti összekötő híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

A Központi Vásárcsarnokot Pecz Samu úgy tervezte meg, hogy annak Duna felé eső részében a nagykereskedők kaptak helyet, az árukirakodást nem csupán a folyót a csarnokkal összekötő alagút, hanem az épület belsejében kiépített vasúti sínpárok biztosították. A külföldről vagy az ország más részeiről ideérkező nyersáru adásvétele eleinte itt zajlott, de néhány éven belül kiderült, hogy Pecz gyönyőrű alkotása a környék lakosságának ellátására alkalmas elsősorban, a nagykereskedelmet nem tudja kiszolgálni. Ugyan a Sóház utcát és a csarnok mögötti területet újabb és újabb pótvágányokkal látták el, de a nagybani kereskedés ennél sokkal többet igényelt.

Tehervonat a Sóház mögött a Csarnok téren 1920 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kocsikon és szekereken érkező áruk lepakolására már nem volt hely, s így a kocsiból történő árusításokat a különböző kerületi csarnokok mellett is meg kellett engedni. Ez azonban azt okozta, hogy az egységes árszabályozást nem tudták a csarnokigazgatóság tisztviselői biztosítani. Városrendezési szempontból az hozott gondokat, hogy a Ferenc József híd lábánál a közlekedést szinte teljesen megbénította az utcai árusok forgalma (a csarnokrendszer bevezetésével betiltották Budapesten a nyílt árusítást, egyedül a Központi Vásárcsarnok környékén engedték meg a folytatást).

Árusok a rakparton és a Fővám téren 1900 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.086)

Az 1900-as évek elejére a nagybani kereskedést végleg megszüntették a csarnokokban, és átmenetileg a közraktárakban folytatták a termény-árveréseket, az adásvételt és a továbbszállítás előkészületeit. A végleges megoldásra azonban majdnem 30 évig várni kellett. Az 1920-as évek végén sikerült a városvezetésnek dönteni a helyszínről. A mai Hídépítő utca és Helyi kikötő utca által határolt terület kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a nagy vágóhidak, valamint a Dunaparti teherpályaudvar és a folyó közelében épüljön meg az új vásártelep.

A tervezési munkákat Krencsey Géza műszaki főtanácsos irányította, és a Fővárosi Építési Osztály segítségével ő tervezte meg a telep gépészetét, így a vízellátás, csatornázás, fűtés, hűtés, szellőzés, világítás berendezéseit, az útburkolásokat, a kikötőket és a vágánylefedő vastetőszerkezetet. A vasút tervezési munkáit Dörre Jenő főmérnök végezte.

Képsorozat az építkezésről (Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám)

A vasúton érkező árukat 210 vagon egyidejű kirakására alkalmas pályaudvar várta, a vágányok fölé vasszerkezetű rakodó készült. A kocsin érkező árukat rámpán lehetett kirakni, de a kocsik magába a fő csarnoképületbe is behajthattak. A Duna főágán érkező áruk fogadására úgynevezett csarnoki kikötő szolgált, a soroksári Duna-ágban pedig külön dereglyekikötő létesült.

A Nagyvásártelep legmeghatározóbb két épülete a hatalmas vasbeton szerkezetes csarnok és az igazgatóságnak otthont adó téglaépület volt. A mintegy tízezer négyzetméter alapterületű, 234 méter hosszú, 42 méter széles és 17 méter belmagasságú vásárcsarnok Münnich Aladár munkája, aki ipari és kereskedelmi célú épületek tervezése terén hazánk egyik leghozzáértőbb építésze volt. Az épületet nagy hosszkiterjedése miatt több részre osztották. Egy-egy összefüggő rész hossza 35 méter, ezeket egymástól 4 méteres köz választja el. Az előtető, mely a csarnokszerkezet egyik legkorszerűbb eleme volt, lehetővé tette a folyamatos árurakodás biztosítását. Az épületen belül precízen megtervezett rekeszek vagy bokszok álltak a kereskedők rendelkezésére, nehogy a különféle élelmiszerek, nyersáruk összekeveredjenek.

Münnich Aladár munkái (Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám)

A Nagyvásártelep és pályaudvara (Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám)

A csarnok belső kialakítása (Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám)

A csarnok mellett felépített irodaházat szintén Münnich Aladár tervezte. Az épület határfalai téglából, belső pillérei és egyéb teherhordó szerkezetei vasbetonból készültek. A négy emelet magas épületben vendéglő is működött, de volt itt posta, bankfiók, vámkirendeltség, csarnokfelügyelőség, illetve az itt dolgozó nagykereskedőknek és a bizományosoknak is jutott iroda. A Dunára néző homlokzatot négy impozáns épületszobor díszítette: egy kosarat és tulipánt a kezében tartó kertésznő, egy parasztasszony és egy-egy, a mezei vadászatot szimbolizáló, valamint a mezőgazdasági munkákat jelképező férfialak.

Az igazgatósági épület (Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám)

A II. világháború idején a csarnok súlyosan megrongálódott, a vasúti rakodónak pedig csak a szerkezete maradt meg. Az újjáépítést követően nem sokkal a telep állami fenntartásba került, és egészen a rendszerváltozásig számos mezőgazdasági-kereskedelmi vállalat használta (mint a szinte megjegyezhetetlen nevű Földművesszövetkezetek Budapesti Értékesítő Vál­lalata, a Mezőgazdasági Termékeket Rakodó Szolgáltató és Feldolgozó Szövetkezeti Vállalat, később a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezeti Vállalat).

A háborús bombázások következményei (Forrás: Fortepan/Képszám: 96575)

A nagyvásártelep 1980-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A nagyvásártelep 1980-ban a Kvassay híd felől (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A rendszerváltozást követően a telepet privatizálták, de jó ideig ellátta még az élelmiszer-kereskedés és áruszállítás feladatát. A 2000-es évek elejére azonban az egykori vásárcsarnok és az igazgatósági épület kivételével szinte minden eltűnt, mára pedig valóban csak ez a két, 2004-ben műemlékké nyilvánított létesítmény maradt hírmondónak.

A volt igazgatósági épület 2004-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Nagyvásártelep maradványai 2008-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 A szebb napokat megélt Nagyvásártelep 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az elmúlt mintegy 20 év alatt több nagy formátumú elképzelés is született a terület hasznosítására: sokáig úgy tűnt, lakópark és irodaházak épülnek itt, azután egy esetleges budapesti olimpiához kapcsolódó sportlétesítményekről olvashatott a közönség. Az utóbbi években két, egymáshoz térben közeli lehetséges építkezés kapcsán került a volt Nagyvásártelep az érdeklődés homlokterébe. A Budapest Diákváros nevű beruházás keretében építészeti pályázatot is hirdettek, a győztes munka pedig mindkét megmaradt épülettel számol. A másik projekt a Fudan Egyetem budapesti kampuszának megvalósítása, itt még sok kérdés lezáratlan.

Akárhogyan is alakul majd, a főváros története iránt érdeklődők számára nagyon fontos szempont marad Münnich Aladár két alkotása, az egykori vásárcsarnok és az igazgatósági épület, mely új feladatokat ellátva, de fizikai jelenlétével megőriz valamit a Ferencvárosban egykor működő élelmiszeripari logisztikai központból.

Nyitókép: A Nagyvásártelep irodaháza 1932-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Innen par szaz meterre pusztul Munnich masik csodalatos alkotasa a monumentalis sertesvasarcsarnok.
A hatalmas Art Deco epulet az olimpiai tartalekterulet sziveben talalhato kozvetlenul az 51-es villamos megalloja mellett. Ebbol adodoan kivaloan hasznosithato, hiszen alkalmas sportcsarnok, kiallitasi csarnok, vasarcsarnok, vagy barmi mas celra. Mereteit szemlelteti, hogy ket 50 meteres versenymedence boven elferne benne. Nem lenne szabad hagyni, hogy ez a lenyugozo epulet az enyeszete legyen.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó