Keresés az archívumban

A Vártól a Várig – Az I. kerületi városháza története Volt, hogy múzeum számára, és volt, hogy szerzetesrend számára kellett átengednie korábbi helyét az I. Kerületi Önkormányzatnak, amely végül egy bérházból kialakított nyomda épületébe költözött, s mind a mai napig itt működik. Mondhatni, a XX. századi magyar történelemhez hasonlóan az I. kerület elöljárósága számára is változatos volt az előző évszázad. Cikkünkben azokat a helyszíneket járjuk be, amelyek e kerületben városházaként szolgáltak az idők folyamán.

Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.

Csoda Kispesten – Így született meg a Wekerletelep Nem akármilyen munkáslakások építéséről fogadtak el törvényt 115 évvel ezelőtt. Az 1908. július 20-án szentesített jogszabály egy páratlan városfejlesztés alapjait tette le, ugyanis e törvény tette lehetővé, hogy megépüljön a Wekerletelep, amelynek sokan ma is a csodájára járnak.

Mesebeli kert vette körül a századelőn a Budavári Palotát A Budavári Palotát egykor övező várkertek nemcsak Európa egyik legnagyobb és legszebb uralkodói rezidenciájához voltak méltóak, de magukba foglalták a megelőző korok kerttörténeti örökségét Mátyás királytól József nádorig. Bár a gyönyörű parkok a második világháborút még átvészelték, az utána jövő drasztikus munkálatokat már nem: volt, ahol 4-5 méterrel került lejjebb a talajszint, mint a hauszmanni palota felépítése idején. A magyar kertkultúra és kertépítészet évszázados hagyományait hozza vissza a Budavári Palotanegyedbe a Nemzeti Hauszmann Program, a zöld felületek újratervezésével, új kertek, parkok és sétányok kialakításával.

Egy elfeledett építészzseni – 185 éve született a Haas-palotát tervező Linzbauer István Linzbauer István a XIX. század közepének egyik legjelentősebb építésze volt, mára azonban fő alkotásaival együtt sajnos az ő neve is eltűnt a köztudatból. A békebeli Budapest emblematikus épületei kerültek ki irodájából, melyeket egy képzeletbeli sétával járunk be, így emlékezve a 185 éve született tervezőjükre.

Régi-új kupola a Belvárosban – Az ELTE Egyetem téri épületének tetőrekonstrukciója Újabb nagy lépés történt abba az irányba, hogy a budapesti városkép visszakapja hajdani, változatos sziluettjét: elkészültek az ELTE központi épületét koronázó kupola és a manzárdtető helyreállítási tervei, és azok alapján már be is nyújtották az építési engedély iránti kérelmet. Írásunkban bemutatjuk, milyen volt és milyen lesz a pesti belváros ikonikus Egyetem téri épületének tetőzete.

Ötven éve adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét Ötven éve, 1973. július 10-én adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét. Az elődje 1962-ben készült el, de kicsinek bizonyult, ezért jelentősen bővítették: a négyszeresére növelték. Sokan Buda egyik legjellegzetesebb modern építészeti alkotásának tartják.

Negyven éve szűnt meg Budapest egyik legfalusiasabb villamosvonala Az 51-es villamos arról volt híres, hogy miközben összekötötte Pestszentimre központját a Nagyvárad térrel, keresztülhaladt a Bivalyréten is, ahol a vágányt körülölelő pusztán gémeskút és legelő állatok kölcsönöztek bukolikus hangulatot a villamosvonalnak.

Aki vonatra ültette az országot – Sokat köszönhet Budapest a 175 éve született Baross Gábornak Meg lehet kilenc év alatt változtatni egy országot? Átalakítani a közlekedést, a hírközlést, kiépíteni egy kikötőt, rendezni egy nemzetközi vízi utat és egyben megerősíteni Budapest központi szerepét? A 175 éve született Vasminiszternek, Baross Gábornak sikerült. Egy végzetes megfázás szakította meg rövid életét, de hatalmas öröksége ma is meghatározza a hazai közlekedést.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

A csendes rokon – 140 éve született Lechner Loránd A magyar építészettörténetben a Lechner név szinte egyet jelent az aktív közéleti szerepléssel: Lechner Ödön a dualizmus utolsó három évtizedében, unokaöccse, Lechner Jenő pedig a XX. század első felében hangoztatta szakmai elképzeléseit a különböző fórumokon. Jenő öccse, az éppen száznegyven éve született Lechner Loránd kevésbé kereste az ilyen lehetőségeket, a csendesebb természet azonban nem jelentette a tehetség hiányát: beszéltek helyette zseniális tervei és épületei.

Emlékérmén a Magyar Nemzeti Levéltár Az önálló magyar levéltár létrehozását elrendelő törvény elfogadásának 300. évfordulója, valamint a budavári levéltári palota felépítésének 100. évfordulója alkalmából emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érmék egyik oldalán az országláda látható, amelyben egykor az okiratokat őrizték, a másik oldalán a Pecz Samu tervezte központi levéltár épülete jelenik meg.

Megnyíltak a Redoute termei a jeles esemény előtt 1848-ban, de az épületnek már egy éve sem volt hátra Az 1848-as júniusi választások után, július 5-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés Pesten, a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Budának kettő, Pestnek öt mandátum jutott a napra pontosan 175 éve összeült új parlamentben, amelynek Kossuth Lajos és Vörösmarty Mihály is tagja lett. Ekkor még senki sem gondolt rá, hogy a Pollack Mihály tervezte, Duna-parti klasszicista palotának egy év múlva már hűlt helye lesz.

Országrészeket köt össze, de nem volt hírértéke a vasúti híd helyreállításának Budapest és az ország egyik legfontosabb hídja a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti híd. A mai hídszerkezet már a hatodik, mivel 2021–2022-ben új hidat, valójában három új hidat építettek a régiek helyére. A régi is két híd volt egymás mellett, hiszen mind a két akkori vágánynak külön szerkezet épült 70 évvel ezelőtt.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Már kétszáz híres ember síremlékéhez navigál a FiumeiGuide A modern kori Magyarország szabadtéri történelemkönyve a Fiumei úti sírkert, ahol a legnagyobb magyarok sírjai, mauzóleumai kereshetők fel. Pár éve már nem csak idegenvezetők kíséretében ismerkedhetünk meg a síremlékekkel, de saját sétáink során is, ha letöltjük a FuimeiGuide mobilalkalmazást. Az új fejlesztéseknek köszönhetően mostantól immár kétszáz híres ember sírját kereshetjük fel a segítségével, sőt 27 tematikus séta közül is választhatunk, a síremlékeknél pedig QR-kód segítségével olvashatunk ismertetéseket az ott nyugvókról.

Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.

Amikor átadták a Lánchidat a forgalomnak: ilyen volt a város jelképe az 50 évvel ezelőtti felújításkor A Lánchíd 50 évvel ezelőtt is jelentős felújításon esett át: tizenkét vállalat ötszáz embere dolgozott rajta. Kijavították az útpálya hibáit, kicserélték a megkopott láncokat, szegecseket, hat réteg gránitszürke festékkel vonták be az acélfelületet. A kőből, gránitból készült elemeket helyreállították, lámpákat, sőt címert is cseréltek, újraaranyozták az oroszlánok talapzatának betűit. A híd féléves munka után, 1973. június 15-re készült el, és másnap megnyitották a forgalom előtt.

Akinek a Himnusz zenéjét köszönhetjük: Erkel Ferenc Budapestje Ezer szállal kötődött a fővároshoz a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zenéjének szerzője. Első bemutatkozása a pesti Nemzeti Kaszinóban volt, majd az egykori, Kerepesi úti Nemzeti Színház karnagya lett, itt mutatták be első operáját és az általa megzenésített Himnuszt is 1844-ben. A zenei oktatás megújításáért küzdött, miközben olyan kimagasló művekkel gazdagította az országot, mint a Bánk bán és a Hunyadi László című operák. Szemtanúja volt a hosszú XIX. század összes fontos változásának, Budapest világvárossá fejlesztésének, láthatta számtalan híres épület elkészültét. Lakott a budai Várban, a Belvárosban, az Andrássy úton, a Svábhegyen. Erkel Ferenc zeneszerző 130 éve hunyt el Budapesten, fővárosi életének színtereit mutatjuk be az évforduló alkalmából.

Velocipéd, tricikli, bicikli: kerékpár-kiállítás nyílt az Északi Járműjavítóban Nosztalgiavillamossal is érkezhetnek a látogatók az Északi Járműjavítóba a Múzeumok éjszakáján, ahol a kerékpározás történetével ismerkedhetnek meg a velocipédtől a csúcskategóriás versenybicikliig. A tegnap nyílt kiállításon magángyűjtemények különleges darabjai is láthatók. Megtekinthető a Weiss Manfréd által gyártott Pálma, a magyar diplomamunkaként készült összecsuktató Félegyházi, az egyedi tervezésű Dózsa, de speciális célokra átalakított járművekkel is megismerkedhetünk.

Budát 550 éve érte el a Gutenberg-galaxis – Az ország első nyomtatott könyve Mátyás uralkodása alatt készült A XV. századi német és itáliai városokban teret nyert nyomdászat jelentőségét a korabeli Magyarország humanista gondolkodói hamar felismerték, ennek köszönhetően más országokat megelőzve Budán már Mátyás uralkodása alatt megnyílt az első hazai nyomda. Hess András budavári műhelyében 1473. június 5-én készült el az ország első nyomtatott könyve, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), ismertebb nevén a Budai Krónika. Felidézzük a nyomda és az első hazai kiadvány születését, továbbá a Budapesten található két 550 éves példány kalandos pályafutását.

Klasszicista örökségünk: előkészítik a pesti Vármegyeháza felújítását A XIX. század eleje óta szolgálja Pest vármegye igazgatását a Városház utca 7. szám alatti épület, amely most megújulhat. A Vármegyeházát több részletben építették, a ma is látható klasszicista palota 1841-re készült el. Pest Vármegye Önkormányzata most az épület felújítását készíti elő az építészeti és műszaki felmérésével, dokumentálásával.

A Postapalota tetején: megnyílt a panorámaterasz Buda ikonikus épületében Új fejezet indult a budai Postapalota történetében 2023. június 16-án: Sándy Gyula fő művének közel 100 éves fennállása óta, most először bárki feljuthat az épület panorámateraszára, megcsodálva az onnét nyíló városi kilátást. A korábbi tervekkel ellentétben az ikonikus bástyatorony biztonsági okokból nem lett kilátópont, de így is nagy élmény a közel százéves épület tetejéről körbenézni. Elsőként a sajtó képviselőinek, köztük a Pestbuda újságírójának mutatták be az új látványosságot: a hivatalos megnyitás előtti napon épületséta keretében jártunk a Postapalota tetején.

Vadászat Mátyás királlyal – A nyéki vadászkastély és királyi kápolna története Mátyás király híres nyéki vadaskertjének és itt álló vadászkastélyának pontos helyét hosszú ideig találgatták a történészek, mígnem Garády Sándor a XX. század harmincas éveinek elején a Hűvösvölgyi út mentén rábukkant a kastély és az egykor mellette álló kápolna romjaira, s feltárta a területet. Azóta sok évtized telt el, de a fővárosnak ez a jelentős történelmi helyszíne sajnos aránylag kevéssé vált ismertté. Tavaly óta viszont végre rendszeres időközönként látogatható a terület, ahol nemrég újabb régészeti ásatást is végeztek. Az elhagyatottságából ébredező nyéki romkertbe a Budai Várséták keretében látogattunk el.

110 éve nyitották meg a Széchenyi Gyógyfürdőt A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodát, a főváros idegenforgalmi nevezetességének számító sokkupolás, monumentális fürdőpalotáját hosszú tervezési és építési munkák után 110 évvel ezelőtt, 1913. június 16-án nyitották meg a Városligetben a nagyközönség előtt, azonban története jóval messzebbre nyúlik vissza.

Egy királyi útvonal – A Palota út és környékének története A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.

Az Epreskert beépítési terve – Többszintes épületek övezték volna a parkot Terézváros egyik üde színfoltja az Epreskert, melynek fái jótékonyan javítják a sűrűn beépített környék hangulatát. Néhány pavilon ugyan betolakodott a kerítésen belülre, de azok harmonikus összhangban állnak a romantikus parkkal. Az 1940-as évek elején mégis felmerült az ötlet, hogy nagyobb épületeket helyeznek ide. A drasztikus beavatkozást a szükség diktálta volna, de az szerencsére nem volt olyan mérvű, hogy meg is valósuljanak a tervek.

Egy budapesti evezősverseny a múltból – Még a házak teteje is tele volt nézőkkel Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel azt az evezősversenyt, amelyet 1863. június 8-án rendeztek a Margit-sziget és a Lánchíd között. De mi volt az oka, hogy ilyen óriási érdeklődést keltett egy sportesemény, hogy nemcsak a Duna két partja telt meg nézőkkel, hanem a környező házak teteje is?

A budai Várba költözik a Honvédelmi Minisztérium Történelmi helyére költözik Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum korábbi, Kapisztrán téri épületébe helyezik a minisztérium vezetésének egyes szervezeti egységeit. A múzeum és gyűjteménye a Bálnában, illetve Székesfehérváron kap helyet. A Hadtörténelmi Levéltár a továbbiakban is változatlanul az eredeti helyén működik.

Az utolsó erős várak – Sándy Gyula kései templomtervei Sándy Gyula a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze volt, nevéhez az 1920-as évektől főleg evangélikus templomok fűződtek. A több tucat megvalósult épülete mellett nagyon sok maradt sajnos papíron is, különösen a kései alkotó korszakban. Az 1953. június 12-én elhunyt építészre halálának 70. évfordulóján az utolsó templomterveivel emlékezünk.

Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.

Várja az olvasókat a Pestbuda kiadója is az Ünnepi Könyvhéten! A Pestbuda várostörténeti magazin kiadója, a Látóhatár Kiadó is részt vesz az idei Ünnepi Könyvhéten. Kiadónk nevéhez olyan rangos könyvek megjelentetése fűződik, mint az Ybl Miklós minden, ma is álló épületét fotókon is bemutató Ybl összes vagy a Lechner Ödön teljes életművét bemutató Lechner összes című kötetek. E két neves építész budapesti alkotásait az ország legjelentősebb épületei között tartjuk számon.

Már teljes szépségében látható a Corvin Áruház helyreállított homlokzata Lehullt a lepel, vagyis az épületet takaró háló a Corvin Áruház felújított homlokzatáról, amelyet az 1926-os állapotának megfelelően állítottak helyre. Az ikonikus Blaha Lujza téri épület, amelyet évtizedekig jellegtelen alumíniumborítás takart, várhatóan augusztusban nyit meg Corvin Palace néven, üzletek és irodák lesznek benne.

A Gellért-hegyen állt volna Remete Szent Pál szobra A Gellért-hegy Duna felőli oldalán, a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom közvetlen közelében állt volna a pálosok névadójának, Remete Szent Pálnak a szobra. A mű el is készült Vilt Tibor szobrászművész műhelyében 1947-ben, de a felállítása meghiúsult. A 2,3 méter magas, haraszti mészkőből faragott szobor későbbi helye és története máig ismeretlen.

Az első taxik Budapesten Miért tartott több, mint 20 évig, hogy autótaxik jelenjenek meg a főváros utcáin? Budapest nagyon sok közlekedési eszköz bevezetésénél élen járt, gondoljunk csak a villamosra vagy a földalattira, a fogaskerekűre vagy a siklóra, de az autóbusz- és az autótaxi-közlekedés megindulása nagyon sokáig váratott magára.

Az első óvodát a magyar elit nem szerette Mi vitt rá egy gazdag családból származó úrinőt, hogy megalapítsa az első magyar óvodát? Miért nem támogatta az alapítót a reformkori magyar elit? A Brunszvik Teréz által alapított első magyar óvoda 195 évvel ezelőtt, 1828. június 1-jén nyitotta meg kapuit.

Ilyen is lehetett volna Budapest – Elképzelések a városfejlesztésről Budapest egész máshogy nézett volna ki, ha úgy épültek volna meg a nagy beruházások, ahogy azt 1868 májusában a városfejlesztésben érdekelt szakemberek elképzelték. Nézzük, milyen várost álmodtak meg 155 éve elődeink!

Több változat és javaslat is született, míg Budapest első címerét megalkották A Buda, Pest és Óbuda egyesítését előkészítő Harmincnégyes Bizottság feladata volt a főváros új szimbólumainak, a címernek és a lobogónak az elkészítése. Az általuk felállított albizottság Altenburger Gusztávot és Mikinszky Istvánt bízta meg a tervek elkészítésével. A szimbólumok több változtatáson mentek keresztül, míg 1873. május 29-én elfogadták azokat.

Kórház és szegényház is volt a 225 éve épült Rókus Pest legrégebbi, ma is működő kórháza a mai Rákóczi út mentén álló Rókus Kórház, amely 225 éve nyitotta meg kapuit. A telken egykor járványkórház állt, amelyben a pestises betegeket különítették el. Ennek helyére épült fel 1798-ban az új intézmény, amely kezdetben nem csupán a kórházi kezelésre szoruló betegeket látta el, de szegényházként is működött.

Felavatták Tamási Áron szobrát a XII. kerületben Szobrot állítottak Tamási Áron írónak Budapesten, a Kiss János altábornagy utcában. Az Ábel-trilógia szerzője a székelyföldi Farkaslakán született 1897-ben, Erdélyben vált híres íróvá, 1944-ben költözött Budapestre. Több mint húsz évig, a haláláig élt a XII. kerületben, ahol május 26-án avatták fel egész alakos szobrát, Matl Péter alkotását.

Élelem Budapestnek – Hetvenöt éve jött létre a Közért vállalat Budapesten a második világégés utáni években olyan mértéket öltött az élelmiszerhiány, hogy a fővárosiak az értéktárgyaikat összeszedve vidékre utaztak, hogy azokért élelmet szerezzenek. Éveken át virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem. Az ellátás megszervezése érdekében hozták létre a Közért vállalatot 75 évvel ezelőtt, amely ugyan már megszűnt, de a neve köznevesült: ma is sokan közértnek hívják az élelmiszerboltokat.

Örökségünk, Budapest: várostörténeti kiállítás nyílt a FSZEK-ben A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár várostörténeti kiállítása elsősorban a Budapest Gyűjtemény archív dokumentumaira és egy jelenkori fotósorozatra építve mutatja be Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évtizedeit. A tárlat anyagát 21 tablón mozaikszerűen, tematikus kollázsokba rendezve, rövid szövegekkel ellátva helyezték el.

Isten ostora az Attila úton – Grandiózus emlékmű foglalta volna el a Vérmezőt Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.

Átadták a Thurzó parkot Újlipótvárosban Egy korábbi parkoló helyén alakították ki a csaknem ötezer négyzetméteres új közparkot a XIII. kerületben. A Thurzó park nagy részét növények borítják, 77 fát, 3 ezer kisebb cserjét, sok virágot és díszfüvet is ültettek. Függőágyakat, padokat, napozóágyakat és piknikasztalokat is elhelyeztek a pihenőparkban.

A Corvin Áruház újjászületése: ismét palota lett a konzervdobozból Egykor elegáns üzletház volt, amelyet megnyitásakor palotának neveztek, majd hűtőháznak, konzervdoboznak, alumíniumkasztninak csúfolt, tucat nagyáruházzá vált a Corvin a Blaha Lujza téren. Évtizedes „bedobozolás” után lassan-lassan visszanyeri régi fényét, a tervek szerint nyár végén fejeződik be a felújítása.

Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal a Főkert Parkokba és fasorokba több mint hatszáz új fát telepítettek a Főkert munkatársai tavasszal, a Népligetbe, a Feneketlen-tó mellé, a Pünkösdfürdő parkba és a Gesztenyéskertbe a fiatal csemeték mellett huszonöt évesnél idősebb fákat is ültettek. A fővárosi erdők kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak.

A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.

Megnyílt a Campona Victrix régészeti park Nagytétényben A főváros XXII. kerületében, a Nagytétényi Kastélymúzeum szomszédságában megnyitotta kapuit a Campona Victrix, azaz a Győzedelmes Campona régészeti park. A Magyar Nemzeti Múzeum új kiállítóhelye a rómaiak közeli, határ menti táboráról és településéről kapta a nevét.