Keresés az archívumban

Az egyik legélesebb elméjű magyar – Az ifjú Neumann János budapesti élete Leginkább matematikusként tartja számon a világ, de a XX. század nagy polihisztora volt Neumann János. Eredményei több tudományterületet is érintenek. Fiatalon elkerült Budapestről, de egész gyermekkora ide kötötte: kiváló taníttatása és az egyik legjobb magyar gimnáziumban eltöltött évei segítették kibontakozni zseniális elméjét. Február 8-án, halálának 66. évfordulóján a 2023-ra meghirdetett Neumann-emlékév alkalmából körbejártuk fővárosi életének főbb állomásait, helyszíneit, hogy felidézzük észjárását, személyiségét.

Apponyi Albert budapesti lakásai és budavári otthona Apponyi Albertet az 1920-as párizsi békekonferencián elmondott híres védőbeszéde után több száz magyar település választotta díszpolgárává, köztük Budapest, ahol 1921-ben Apponyi térnek nevezték el az addigi belvárosi Kígyó teret. Kultusza végig fennmaradt: amikor 87 éves korában genfi tárgyalásai alatt megbetegedett, minden fővárosi templomban és zsinagógában könyörgő istentiszteletet tartottak a gyógyulásáért. Halálhíre 1933. február 7-én érkezett meg Budapestre, és a megdöbbent fővárost azonnal ellepték a gyászlobogók. Különleges sírhelyet szántak neki: a Mátyás-templomban temették el, a budai Várban, ahol harminc évig volt az otthona. Halálának 90. évfordulóján budapesti lakhelyeit mutatjuk be.

Látványos fejlesztésekkel folytatódik a Nyugati pályaudvar felújulása A Nyugati pályaudvar Teréz körúti homlokzatán, az északnyugati torony felújítása mellett a délkeleti tornyon is megkezdődnek a munkálatok. A megújult homlokzat elől várhatóan ősszel bontják el a védőtetőt.

Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.

Ki fizesse a hídpénzt? – A pesti és budai lóvasúttársaság 145 éve egyesült A spórolási szándék kényszerítette ki a pesti és a budai lóvasúttársaságok egyesülését, ugyanis a Margit hídon csak úgy engedélyezték a lóvasúti közlekedést, ha a vállalatok kifizetik a szélesebb híd pluszköltségét. Mivel a két társaság nem tudott egymással megegyezni a híd használatáról, 145 évvel ezelőtt a nagyobb, gazdagabb cég inkább megvette a kisebbet. Ez tette lehetővé, hogy a lóvasúti közlekedés egy évvel később, 1879-ben megindulhatott Pest és Buda között.

Aki templomot épített egy nyomornegyedbe – 155 éve született Foerk Ernő Foerk Ernő nem tartozik a híres építészeink sorába, de fő művét, a szegedi Fogadalmi templomot szinte mindenki ismeri. Ahhoz nagyon hasonló épülete Budapesten is található, méghozzá a XIII. kerületi Tripoliszban, amely a főváros egyik legfélelmetesebb környéke volt. Az 1930-ban felszentelt Szent Mihály-templom fényt vitt a kétes hírű városrészbe.

Úton a Nagy-Budapest felé Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.

Az első magyar olimpiai bajnokból neves építész lett – 145 éve született Hajós Alfréd Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.

Már festik a Lánchíd korlátjait Már festik a Lánchíd járdáira visszakerülő korlátokat és műemléki elemeket. A híd 704 méternyi korlátszerkezetének jelentős részét a rozsda okozta károsodások miatt újragyártották. Nyolc íves mellvédöntvényt a Lánchíd 1914–1915-ös megjelenéséhez illeszkedően, archív fotók alapján rekonstruálnak.

Görgei Artúrra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Görgei Artúr honvéd tábornokra, hadügyminiszterre emlékeztek születésének 205. évfordulóján a sírjánál a Fiumei úti sírkertben. Elhangzott: Görgei olyan történelmi személyiség, akinek történelmi szerepét az árulótól a hősig vezető skála mindkét végletén megtalálhattuk az elmúlt 150 évben.

Egy páratlan szobrász és az Arany-kultusz találkozása – Korrajz egy 130 éves híres pesti emlékmű segítségével Idén lesz 130 éve, hogy felavatták Arany János első köztéri szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata előtt. Egy most megjelent új könyvben nemcsak az emlékmű teljes története és az alkotó, Stróbl Alajos kalandos életútja tárul elénk, de beleláthatunk, hogyan gondolkodtak és vitáztak a XIX. századi emberek, mit tartottak szépnek és helyesnek, miben voltak mások vagy épp hasonlóak, mint mi. A képanyagban is gazdag kötet egyszerre színes ismertető és izgalmas korrajz.

Aki Pestet és Budát többször megfestette: 200 éve született Ligeti Antal A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja volt a 200 éve született Ligeti Antal. Különleges helyszíneken lakott, először gróf Károlyi István fóti kastélyában, később Budapest leghíresebb klasszicista palotájában: a Nemzeti Múzeum épületében. Az első otthonát a főúr támogatásának köszönhette, aki felismerte a fiatal festőművész tehetségét, és mecénásként lakást és ellátást biztosított számára. A Nemzeti Múzeum épületében lévő otthonát pedig a képtár őreként érdemelte ki, itt több mint húsz évig élt, innen vitték ki a temetőbe.

A Tábor-hegy rejtőzködő barlangja – 200 millió éve létezik a budai hegyek különös képződménye Óbuda felett, a budai hegyek meredek, keleti lejtőjén egy kevésbé ismert kis barlang bújik meg. Ha a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásánál felpillantunk a hegyoldalra, már észrevehetjük azt a sziklaalakzatot, amely ezt az üreget, a Tábor-hegyi-barlangot rejti. A barlang a nevét a 495 méter magas Hármashatár-hegy előhegyének tekinthető, annál 101 méterrel alacsonyabb Tábor-hegyről kapta, amelynek oldalában a bejárata található.

Pesten érett íróvá a 200 éve született Madách Imre A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.

Egy izgalmas korszak tanúi – Stílusok kavalkádja a századfordulós villákon A századforduló elnevezés alatt általában az 1800-as évek végét és az 1900-as évek elejét szoktuk érteni, a boldog békeidők utolsó két évtizedét. Ez az időszak az építészet területén elképesztően nagy változatosságot hozott, ami nemcsak a nagy méretű középületeken, de a kisebb lakóházakon, villákon is megjelent. Erre remek példát szolgáltat egy kevéssé ismert építész, Lechner Jenő néhány korai villája is, melyek közül többet 1908-ban, vagyis száztizenöt éve vehetett át az új tulajdonosa.

Európa legveszélyeztetettebb örökségei közé sorolták a Memento Parkot Az európai örökségvédelemmel foglalkozó Europa Nostra szervezet és az Európai Beruházási Bank Intézet kiválasztott 11 európai örökségi helyszínt, amelyek közül hét kerülhet be majd az európai örökségek megmentését segítő programba. A budapesti Memento Park és a miskolci Herman Ottó Múzeum épülete is rajta van a most készített listán mint megmentendő érték.

Ahol 1048-ban kezdődött az idő: a plébánia alapításának 975. évfordulóját ünneplik a Belvárosi-templomban A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját: a közösség 1048-ban, még I. András idején jött létre. E jeles ünnep alkalmából emlékévet hirdettek a Belvárosi-templomban, amely Pest legrégebbi középkori műemlék épülete.

Emlékérmét bocsátott ki a Himnusz megírásának 200. évfordulóján az MNB A Himnusz megírásának 200. évfordulója alkalmából 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érme előlapján Kölcsey Ferenc portréját láthatjuk, valamint az eredeti írásmód szerinti Hymnus feliratot és a mű keletkezésének évét jelölő 1823-as évszámot.

A klasszicista építészet legfontosabb alkotása lett: 175 éve tárta ki kapuit a nagyközönség előtt az új Nemzeti Múzeum Amikor 1847-ben elkészült az ország legfontosabb klasszicista épülete, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, időre volt szükség, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyakat és könyveket méltóképpen elhelyezzék benne, s létrehozzák a kiállítási tereket. A nagyközönség előtt a klasszicista palota 175 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én nyílt meg, de ekkor még senki sem gondolta, hogy kevesebb, mint két hónap múlva az épület olyan események színtere lesz, amellyel örökre nemzeti jelképpé válik.

Átadták a Deák Ferenc tér és a Ferenciek tere megújult állomásait a 3-as metró vonalán Január 23-án kora délután megnyitották az utasforgalom előtt a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomást a 3-as metró vonalán, így Kőbánya-Kispest és a Deák Ferenc tér között már jár a metró. A metróvonal teljes felújítása idén májusban fejeződik be.

A világot jelentő deszkák hűlt helye – Lajta Béla és az első Nemzeti Színház Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.

Zivataros évszázadok: a 200 éves Himnusz sorai ma is aktuálisak Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Hymnus kéziratát, még senki nem gondolta volna, hogy a költemény egyszer nemzeti jelképeink közé emelkedik majd. Most, 200 évvel később, az egymást kergető válságok idején ismét úgy érezhetjük: nemcsak a múltat, de a jövendőt is megbűnhődtük már. A Himnusz sorai ma is ugyanannyira aktuálisak, mint a reformkor hajnalán.

Az elegancia mestere volt – 120 éve született Rimanóczy Gyula A hazai építészet egyik meghatározó alakja, Rimanóczy Gyula egyéni módon ötvözte a kor modern törekvéseit nemzeti jellegű és klasszikus elemekkel. Életművében olyan, a főváros arculatát meghatározó munkákat találunk, mint a ferences templom és rendház Pasaréten, az egykori Postás Nyugdíjas Otthon épülete a Cházár András utcában, a Dob utcai postapalota vagy a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom a Bosnyák téren. A 120 éve született építészre emlékezünk.

Kerékpárosbarát fejlesztések kezdődnek három kerületben Közbeszerzési pályázatokat hirdettek a II., a III. és a XIII. kerületet érintő kerékpárhálózat fejlesztésére. A munkálatok idén nyáron kezdődnek, céljuk a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése, a kerékpározás ösztönzése.

Himnusz-domborművet avattak a képviselői irodaházban A magyar kultúra napja alkalmából felavatták a Himnusz című domborművet a Széchenyi rakpart 19. szám alatti képviselői irodaházban, amely Barankovics István nevét viseli. Smidt Róbert fafaragó művész öt méter hosszú alkotása a magyarság ezeréves történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg.

A József körúti ház, ahol Neumann Feriből Molnár Ferenc lett Az idén januárban 145 éve született Molnár Ferenc, a magyar irodalomtörténet külföldön egyik legjobban ismert és szeretett alakja. A Pestbuda is többször foglalkozott vele regényei, drámái és fővárosi kötődései kapcsán. Az írónak a saját élete is olyan volt, mint egy regény, tele fordulatokkal, sikerekkel és kudarcokkal. Az állandóságot leginkább az a József körúti ház jelentette, melyet édesapja építtetett, és ahol a leghosszabb ideig lakott a fővárosban.

Retró hangulat és színek kavalkádja a Deák Ferenc téri metróállomáson A Deák Ferenc téri metróállomást hétfőn adják át a forgalomnak, ám már most kiderült, milyen látvány fogadja majd az utasokat, ha lemennek az aluljáróba. A tervezők elképzelése az volt, hogy kortárs retró hangulatot teremtsenek a csőszerű terekkel és a sokféle szín, a sárga, a kék, a türkiz és a fehér használatával.

Lezárult a Népliget tájépítészeti ötletpályázata Tizenhat pályamű érkezett a Népliget tájépítészeti ötletpályázatára, amely a mai napon lezárult. Bár hamarosan megkezdődik az értékelés, Budapest 130 hektáros közparkjának megújítására még jó pár évet várni kell: csak 2027-re tervezték be az első ütem megvalósítását a fővárosi Radó Dezső-tervben.

Minierdő, bokrok, fasorok: zöldfejlesztések a Főkerttől 2023-ban Az idén Budapesten több fasort újít meg a Főkert, 12 ezer tő cserjét ültet el, és egy minierdőt is telepít. Folytatódik több korábban megkezdett munka, köztük a parkfelújítások, a tavaly ültetett kiserdőkbe pedig padokat helyeznek ki.

Városszéli mocsárból közpark: 205 éve adományokat kértek a Városliget fásítására Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.

Megkezdődött a Neumann János-emlékév Tegnap az Óbudai Egyetemen jelentették be a Neumann János-emlékév elindítását, az intézmény kertjében a világhírű tudós szobrát is megkoszorúzták, és egész napos tudományos konferenciát tartottak. A Neumann Társaság a matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából egészen 2023. december végéig számtalan olyan programot, rendezvény tart, amelyekkel megpróbálja megismertetni a magyar közönséggel, mi mindent köszönhet a világ a Budapesten született és Washingtonban elhunyt Neumann Jánosnak.

Aki a szecesszió híve lett: a 155 éve született Sebestyén Artúr építészeti öröksége A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.

Fürjes Balázs szerint a főváros alkalmas lenne olimpiát rendezni Ha Magyarország a korábbi értékelés alapján alkalmas lett volna olimpiát rendezni, akkor most még inkább az – jelentette ki Fürjes Balázs. Szerinte az elkészült sportlétesítmények mellett a szállodai infrastruktúra is megfelelő egy ilyen rendezvényhez.

A városrészek értékeinek, identitásának bemutatására nyerhető el támogatás Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódóan pályázatot írt ki a Budapesti Művelődési Központ, melyre a kerületi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények jelentkezhetnek. A támogatást a városrészi identitást kifejező és a kerületi sajátosságokat bemutató kulturális és művészeti programok, rendezvények szervezésére lehet elnyerni.

Az eltűnt Redoute nyomában – Pest első vigadója csupán 16 évig létezett A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

A Himnusz születésnapja: közös szavalására hív a kulturális minisztérium A magyar kultúra napján, január 22-én, a Himnusz 200. évfordulóján az Országház főlépcsőjén 200 gyermek, 100 anyaországi és 100 határon túli szavalja majd el nemzeti költeményünket. Ugyanebben az időpontban négy határon túli helyszínen, valamint Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Veszprémben is elszavalják majd minden idők egyik legfontosabb magyar versét.

Egy kávéházi asztal mellett született meg a Nyugat folyóirat A Nyugat folyóirat 33 évnyi működésének fontos helyszínei voltak a kávéházak. Nemcsak azért, mert a szerkesztők olykor gőzölgő feketekávék mellett állították össze lapot, de a törzsasztaloknál találkoztak egymással a nyugatos alkotók, kávéházakban zajlottak a szenvedélyes irodalmi viták, és az olvasóközönség is számíthatott rá, hogy valamelyik kávéházban összetalálkozik kedvenc szerzőjével. Kávéházról kávéházra jártunk, nyomába eredtünk a legendás folyóiratnak, amely idén januárban 115 éves.

A ma emberét szólítja meg a most nyílt új Petőfi-kiállítás a PIM-ben A 200 éve született Petőfi tiszteletére a mai napon, január 14-én új, nagyszabású állandó tárlat nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az intézmény nem titkolt célja volt, hogy közelebb hozza a költő munkásságát a XXI. század emberéhez, a mindennapjainkhoz: az otthon fontossága, a barátok jelentősége vagy a szeretteinkért hozott áldozat mind olyan téma, amielyekkel könnyedén azonosulhatunk. A megismerést műtárgyak, különleges díszletek és multimédiás eszközök is segítik. Ma is aktuális témák, Petőfi tolmácsolásában.

A történelmi stílusok szerelmese – 70 éve hunyt el Fábián Gáspár A XIX. század második fele a történelmi stílusok újjászületésének nagy korszaka, amit szakszóval historizmusnak nevezünk. Bár a századforduló környékén a szecesszió különböző irányzatai megszüntették egyeduralmát, megmaradt a porondon, sőt az 1920-as évek elejétől másodvirágzását élte. Ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb építésze volt Fábián Gáspár, aki éppen 70 évvel ezelőtt hunyt el.

Európa hét legjobb termálfürdője között a Széchenyi gyógyfürdő Egy brit lap szerint a budapesti Széchenyi gyógyfürdő a legjobb európai termálfürdők közé tartozik. A tegnap közzétett összeállításban megemlítik a fürdő neobarokk épületét, gyógyhatású vízét és 21 medencéjét.

Egy különleges hely Ferencvárosban – 100 éve nyílt meg az Unitárius Misszióház a Hőgyes Endre utcában Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.

Január 23-án adják át a Deák tér és a Ferenciek tere metrómegállókat Január 23-án megnyitják a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomásokat az utasforgalom előtt. A tervek szerint március közepétől fog a teljes vonalon járni a metró, május közepétől pedig az utolsóként felújított Nagyvárad tér és Lehel tér állomásokat is használhatják az utasok.

Tisztább fővárost akartak – Új közterületi szabályokat fogadtak el 145 éve Budapesten Szigorú előírásokat fogadott el Budapest 145 évvel ezelőtt, hogy tisztább legyen a város. Megtiltották a szemét kidobását az utcára, tilos lett a porrongyot az utcai ablakon kirázni, megtiltották az utcai vizelést. A közlekedést szolgáló lovaskocsi-állomásokat naponta kellett fertőtleníteni, a lovak trágyáit csak zárt szekéren lehetett elhordani. Megszüntették a járdalocsolást, hogy megvédjék a nők ruháit, és tilos lett eldobni a dinnyehéjat az utcán a főváros új köztisztasági szabályzata szerint, amelyet 1878 januárjában fogadtak el.

Belső udvarok és utcai homlokzatok zöldítésére lehet pályázni Zöldebb, virágosabb belső udvarok kialakítására és utcai homlokzatok zöldítésére hirdetett pályázatot a Fővárosi Önkormányzat.

A magyar főváros egy francia fotós szemével – Az 1910-es évek Budapestjét láthatjuk a fényképeken Egy franciaországi múzeum gyűjteményéből több tízezer archív fénykép vált nemrégiben nyilvánosan elérhetővé, közöttük van néhány 1913-ban Budapesten készült fotó. Alkotójuk Auguste Léon francia fotográfus, aki A Föld archívuma program keretében fényképezte a magyar fővárost és más helyszíneket.

Adományt gyűjtenek az Anna-réti kápolna felépítésére Egy kis alapterületű, alig harminc négyzetméteres kápolnát terveztek a XII. kerületi Anna-rétre. Ha az adományok összegyűlnek, akkor jövőre felépülhet a Hegyvidéken a tájba illő misézőhely.

Neumann János-emlékévet hirdettek 2023-ra Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából a Neumann Társaság 2023-ra emlékévet hirdetett, melynek célja, hogy a világhírű matematikus örökségét minél többen megismerhessék. A neves tudós a belvárosban született, a Városligeti fasorban tanult, Budán járt egyetemre, sírja az Egyesült Államokban található.