Keresés az archívumban

Egyetem lesz a zaciból – 120 éve indult a Központi Zálogház építése A Lónyay utcában van egy hatalmas épület, amely tizenöt éve üresen áll. Olyan régóta kihasználatlan, hogy az arra járók legtöbbje talán már azt sem tudja, mire szolgált, hogy hívták. Pedig bő száz éven keresztül ez volt a centruma a zálogba tett értékek adásvételének. Az elmúlt években terveztek ide szállodát, filmeket forgattak az ódon falak között, s már attól is tartani lehetett, hogy elbontják, de végül megmenekült a szép, századfordulós épület.

Ötven éve járt először Tu–154-es repülőgép Budapesten Budapesten mindig nagy szenzációt jelentett egy új repülőgéptípus bemutatkozása. Nem volt ez másként akkor sem, amikor 50 évvel ezelőtt a fővárosba érkezett a szovjet légiipar akkori legmodernebb utasszállítója, a Tu–154-es.

Budapest rendezte volna az 1920-as olimpiát, de az I. világháború mindent átírt A magyar sportembereket és sportbarátokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor lesz Budapesten olimpia, ugyanis már számtalanszor pályázott Budapest, és 100 évvel ezelőtt az 1920-as olimpia rendezés jogát meg is kapta. Számtalan terv készült az épületekre, de az I. világháború keresztülhúzta a számításainkat. A következőkben azt mutatjuk be, hogy Budapest milyen erőfeszítéseket tett az olimpia rendezésére, milyen tervek születtek, és végül mi valósult meg.

Az új Lánchidat 105 éve adták át A ma látható Lánchíd nem az, amelyet Széchenyi István megálmodott, és amely William Tierney Clark tervei szerint épült fel. A mai Lánchíd 105 éves, és 1915. november 27-én adták át.

Átadták a Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokát Új tornacsarnokot kapott a budai gimnázium, az épület tetején egy kézilabdapályát is kialakítottak.

Múlt és modernitás: Lajta Béla szakrális művészete Nemrég emlékeztünk meg a 100 éve elhunyt Lajta Béláról, a XX. század hajnalának egyik legmeghatározóbb építőművészéről, aki jelentős számú értékes alkotással gazdagította a magyar fővárost. Most pedig szakrális műveit mutatjuk be, amelyek Budapesten a Salgótarjáni utcai és a Kozma utcai zsidó temetőkben állnak, s a magyar szecesszió és a korai art deco stílusjegyeit hordozzák.

Több tízezer alkalommal oltotta a lángokat 1870 óta a 150 éves budapesti tűzoltóság A gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére megalakult fővárosi tűzoltóság 1870 óta végzi hősies munkáját a tűzvédelem és tűzoltások, a lakosság védelme terén. A másfél évszázad alatt a lánglovagok nem csak a tűzeseteknél, katasztrófáknál, baleseteknél, de a XX. század viharos éveiben, a világháborúk alatt és Budapest ostromakor is helytálltak. Munkájuk nélkülözhetetlen városunk életében és működésében.

Kétszer is járt a magyar fővárosban II. János Pál pápa A minap robbant ki a botrány az úgynevezett McCarrick-jelentés miatt, ezt követően bizonyos körök felvetették, hogy meg kellene fosztani II. János Pál pápát a szentségétől. Ő volt az első pápa, aki Magyarországra látogatott. Ennek apropóján ebben a cikkben Szent II. János Pál pápa emlékezetét mutatjuk be a magyar fővárosban.

Lakatlan városrészben épült, de körbenőtték a házak a 250 éves a budai ferences templomot Az egykori lakatlan városrészben az Ágoston-rendi szerzetesek építették a barokk templomot és kolostort, majd 1785-től a ferenceseké lett, akik tovább-bővítették az épületegyüttest. A budai ferences templomot azóta körbenőtték a lakóházak, de a történelem viharai között is állnak a falak, és lelki otthonra találnak benne a közösségek.

Megújul az újpesti rakpart fasora Az Újpesti rakparton a Jászai Mari tértől indulva négy szakaszban 105 fát vágnak ki, a kiöregedett gömbakácok helyére a Főkert 161 mezei juhart ültet, ami őshonos, jól viseli a városi levegőt és nagy lombja lesz már néhány éven belül.

Petőfi pontonhíd volt a neve, de a pestiek Böske hídnak hívták A II. világháborús pusztítás és rombolás után Budapesten a Duna felett csak ideiglenes hidak biztosították a közlekedést. Az egyik legfontosabb átkelő a Petőfi pontonhíd lett, amely arról kapta a nevét, hogy a pesti Petőfi teret kötötte össze a budai Döbrentei térrel, a vízbe zuhant Erzsébet híd tőszomszédságában. A pestiek azonban a leleményesebb Böske híd elnevezést kezdték használni, a Petőfi nevet pedig a döntéshozók később egy másik hídra örökítették át.

A Zeneakadémia 145 éve – Liszt és Erkel álma valósult meg Pesten Az Országos Magyar Zeneakadémia 145 évvel ezelőtt, 1875. november 14-én nyílt meg ünnepélyes keretek között. Az intézmény ideiglenesen a mai Március 15-e téren, az egykori Hal tér 4. (egyes források szerint 5.) számú épületének második emeletén kezdte meg működését, amíg 1879 őszén az Andrássy úti háromemeletes palotába nem költözhetett. Mai, Liszt Ferenc téri székházát 1907-ben avatták fel. Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek köszönhetjük, hogy elindult Budapesten a legmagasabb szintű zenei oktatás.

Új híd épül a XI. kerület szívében A XI. kerület közepén, a Tétényi út, Bartók Béla út, Karolina út kereszteződése fölött 71 éve ível át egy vasúti híd. A Déli körvasút fejlesztéshez kapcsolódóan most itt egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek építeni, az alatta lévő területen pedig az ígéretek szerint egy új városi közteret alakítanak ki, fákkal, zöld felületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisták, a buszmegállókhoz, villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.

Egykor teherpályaudvar volt, ma Millenniumi Városközpont Budapest az állandó változások városa. Különösen érvényes ez a megállapítás fővárosunk azon részeire, amelyek egykor egész iparágak központjainak számítottak, vagy ezeket az iparágakat szolgálták ki. Rozsdaövezeteknek is nevezhetjük őket, ahol a 100 vagy 150 évvel ezelőtt működő gyárépületek helyén azok düledező maradványai állnak csupán. A legtöbb ilyen terület jövője még kérdéses, van szerencsére azonban olyan helyszín is, amely mára teljesen átalakult, és új funkciót kapott. Az egykori Duna-part Teherpályaudvar helyén az elmúlt 25 alatt kiépült Millenniumi Városközpont az egyik ilyen példa.

Jövő nyárra csúszik a Nyugati pályaudvar csarnokának átadása A 143 éves Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása folyamatosan zajlik, az örökségvédelem alatt álló épület most feltárt valós állapota miatt előre nem látható pót- és többletmunkákat kellett elrendelni. A felújított csarnok újranyitása 2021. nyár végére várható.

Amikor ötéves tervek alapján épült Budapest A szocializmus alatt az államilag irányított gazdaság úgynevezett ötéves tervekkel működött. Azaz előre meghatározták, hogy a következő öt évben milyen volumenben, milyen termékekből vagy nyersanyagból mennyit kellene előállítani, gyártani. Más volt ez, mint egy üzleti terv, mert valójában nem a valós igények és az üzleti lehetőségek határozták meg.

Újra régi pompájában látható a Szent Koronával díszített magyar címer az Ybl-támfalon A budai Várban, a Csikós udvar alatt húzódó, Ybl Miklósról elnevezett támfalat rekonstruálják. Már látható a Szent Koronával díszített magyar címert ábrázoló dombormű.

A legmagyarabb Habsburg budavári nyughelye – A nádori kriptában jártunk Van a hatalmas kiterjedésű Budavári Palotának egy kevéssé ismert szeglete, amely a reformkor óta a Habsburg-ház nádori ágához tartozók sírjait rejti. A Habsburg nádori kripta a XIX. század vége óta lényegében változatlan formában maradt ránk. Kevesen tudják, hogy még a 2010-es évek közepén is itt helyezték örök nyugalomra a Habsburg-család egyik elhunyt tagját. Mi még a november 10-én kihirdetett rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártuk be a lenyűgöző szépségű helyszínt a Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett Budai Vársétán. Tartsanak velük, nézzék meg, kik nyugsznak a Budavári Palota kriptájában!

Gyönyörűen felújították a föld alatti trezorjáról híres budavári házat az Úri utcában Az Úri utca 72. alatti pincerendszer nyújtott védelmet a II. világháború alatt az ország aranytartalékának és 600-700 embernek, majd az ötvenes években innen irányították Magyarország elektromos hálózatát. A ház most eredeti, késő barokk állapotában születik újjá a Nemzeti Bank oktatási központjaként.

A szegények orvosa volt: 150 éve született Batthyány-Strattmann László A Batthyány-család számos kiváló katonát, politikust és tudóst adott a magyar történelemnek. Közülük is kiemelkedik munkásságával, elhivatottságával, emberszeretetével dr. Batthyány-Strattmann László, aki szemorvosként minden idejét, energiáját és vagyonát a szegények gyógyítására fordította. A tiszta és szerény életű, az orvoslás iránt mélyen elkötelezett herceget 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A magyar zsidó építőművészek öröksége Vannak könyvek, amelyek megérdemelnék, hogy helyet kapjanak a téma iránt érdeklődő emberek könyvespolcán. Ennek a kötetnek a megvalósulásához elképesztő mennyiségű munka kellett, tulajdonképpen egy hatalmas adattárnak is tekinthető. Lapozgatása közben megtörténhet velünk, hogy kedvet kapunk felkerekedni, bebarangolni a várost és az épületeket saját szemünkkel is megismerni.

Ötven évet vártunk rá: kétszer kétsávos lesz a repülőtérre vezető út Bár a járvány miatt most nem sokan utaznak repülőgéppel, azzal mindenki egyetért, hogy jelenleginél sokkal jobb közlekedési lehetőséget kell biztosítani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest központja között. Arról már korábban írtunk, hogy új vasúti kapcsolat fog épülni, nemrég pedig a kétszer kétsávossá alakítandó gyorsforgalmi út felújításának és bővítésének tervezésére is kiírták a pályázatot. De hogyan nőtte ki Budapest az elmúlt évtizedek alatt a repülőtérre vezető utat?

Impozáns épületek állnak elhagyatottan Budapest-szerte A magyar főváros telis-tele van gyönyörű épületekkel. Lakóházak, közintézmények, múzeumok, kórházak, és még hosszasan lehetne sorolni, milyen célokra készültek az általunk ma is csodált mesterművek. Ám sok olyan, jobb sorsra érdemes, egykor fontos feladatokat ellátó épületet találunk ma Budapesten, amelyeknek nincsen funkciójuk, így üresen állnak, és várják a következő bérlőjüket. A következőkben öt elhagyatott fővárosi épületet mutatunk be.

Hetvenéves az Árpád híd – Sztálin nevét viselte átadásakor, 1950-ben A II. világháború alatt félbehagyták, majd csak részben épült meg. Hat évig Sztálin nevét viselte, és sokáig az ország leghosszabb hídja volt. Hetvenéves az Árpád híd.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét Ferencvárosban átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét. A fejlesztés nagy segítséget jelent majd a 3-as metróvonal középső szakaszának felújítása alatt, hiszen a 2M villamossal a Nagyvárad térről közvetlenül lesz elérhető a belváros.

Akik a Pénzügyminisztérium palotáját feldíszítették Ma is csodálattal tekintünk azokra a művészi szakmunkákra, amelyek a historizmus korának építészetét jellemezték. A Szentháromság téri Pénzügyminisztérium épületén is sok ilyen kiváló szakember dolgozott, az ő munkáikat mutatjuk be.

Ahonnan az Eötvös Collegium elindult – Egy elfelejtett pesti bérház A Kálvin tér közelében található egy kis utca, mely Gönczy Pál pedagógus, oktatásügyi szakíró, az 1859-ben alapított pesti Református Főgimnázium tanárának nevét viseli. Ebben az utcában kezdte meg működését 1895-ben az a tanárképző intézet, amely Gönczy Pál egykori hivatalbéli felettesének, báró Eötvös József miniszternek a nevét kapta. Az utcát akkor Csillag utcának hívták, a Collegium létrehozója Eötvös Loránd volt, első igazgatója Bartoniek Géza. A történet első 15 évének ők a főszereplői, az épület pedig, ahol a tanárjelöltek és professzoraik együtt dolgoztak 1911-ig, a feledés homályába merült.

Már három amerikai elnöknek van szobra Budapesten Amerika elnököt választ. Míg a világ szeme a tengerentúli eseményeket figyeli, nézzünk körül a fővárosban, és vegyük sorra Budapest amerikai vonatkozású emlékeit!

Elkezdődhet a budavári nagyzsinagóga feltárása Előkészítik a középkor budavári nagyzsinagóga feltárását a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház közelében. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, amely Mátyás király uralkodása idején épült és 1686-ig állt. Az állagmegóváson és a feltáráson túl hosszú távú cél a zsinagóga látogathatóságának megoldása.

Budapesten és az egész országban helyreállítják az elpusztított kupolákat és épületdíszeket Elsőként három fontos budapesti épület kapja vissza a háború után elpusztított kupoláját és egyéb díszeit, és e mintaprogram alapján az egész fővárosban és szerte az országban helyre kívánja állíttatni a kormány az építészeti és városképi szempontból fontos épületek megsemmisült tetőidomait és egyéb jelentős épületelemeit. Indul az országos felmérés a díszeiktől megfosztott házakról, a kormány a nem állami tulajdonú épületek helyreállítását is támogatni kívánja.

Pillantás a múltba – Milyen volt Budapest 1990-ben? Aki mindig Budapesten élt, annak talán fel sem tűnik, mennyi minden változott 30 év alatt, mennyi épület tűnt el, és mennyi épült fel a fővárosban. Talán már arra sem emlékszünk, mi foglalkoztatta az embereket a rendszerváltás zűrzavarában, és milyen volt a mindennapi élet. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából pillantottunk vissza a múltba.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

Már 25 éves a Rákóczi híd – Az elmaradt világkiállítás mementója Közel harminc tervváltozat és húsz év előkészítés után épült meg Budapest II. világháború utáni első állandó városi hídja 1995-ben. Átadását nem fogadta kitörő örömmel a budapesti közönség, ráadásul elmaradt a világkiállítás is, amely eredetileg a helyét a Dunán kijelölte.

Az újbudaiak véleményét is várják a déli vasút fejlesztéséről A meglévő két vágány mellé egy vagy két új vágány épül Kelenföld és a Népliget között, a déli körvasúton, amely három metróvonallal is kapcsolatot teremtene (M3, M4 és a HÉV-ek fejlesztésével létrejövő M5). Ha megvalósul a fejlesztés, a jelenleginél háromszor sűrűbben járhatnak a vonatok. A Déli Körvasút tervezett megújításáról már várják a környéken lakók véleményét, s egy honlap is indult az érintettek tájékoztatására.

A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, aki Lechner Ödön nyomán elindulva a szecesszió stílusának nagy hatású képviselője volt, majd megtalálva saját útját és formavilágát a modern építészet hazai előfutára lett. Új szemléletet képviselt a tömegformálásban, megtartva a népies dekorációt, a szecesszió finom ornamentikáját, összekapcsolva az új anyagok művészetével egyszerűségükben is monumentális épületeket alkotott, amelyek a mai napig a nagyvárosi modern építészet szép példái.

Felavatták George Bush szobrát a Szabadság téren Átadták George H. W. Bushnak, az Egyesült Államok 41. elnökének szobrát a Szabadság téren. Az egész alakos, bronzból készült alkotás Ronald Reagan szobrának közelében kapott helyet.

Pestről Budára, Budáról Pestre: 150 éves az Állami Számvevőszék Különleges helyszínen működik a 150 éves Állami Számvevőszék: székháza a pesti Duna-part azon kevés épületei közé tartozik, amelynek sikerült átvészelni a XX. század viharait, nem pusztult el a második világháborúban. Mégis, a fennállásnak e kerek évfordulója alkalmából kiadott emlékérmén nem ezt az épületet látjuk, hanem a korábbi székházat, amely még az első világháború előtt épült a budai Duna-parton, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint.

120 éve adták át a villamosvonalat a pesti Duna-parton A pesti rakparton épült villamospályának az Erzsébet híd és az Akadémia közötti szakaszát 1900. október 20-án adták át a forgalomnak.

Elkészült a Nyugati pályaudvar első toronysisakja A Nyugati pályaudvar 8200 négyzetméteres tetőszerkezetének felújítása látványos szakaszába ért: helyére emelték az épület hátsó homlokzata fölött található egyik tornyot. Mindeközben javában zajlik a tető új üvegtábláinak beépítése és megkezdődött a pályaudvar Teréz körút és Nyugati tér sarkán található két tornyán a tetőszerkezet bontása is.

Buda modern mozija – Az Átrium filmszínház 85 éve épült Minden szempontból különleges mozi volt az Átrium Budán. Nemcsak a modern épülete miatt tért el a többi filmszínháztól, hanem az üzemeltetési módja miatt is. Az 1935-ben átadott 800 fős, elegáns intézmény új minőséget hozott a hangban és a nézőtéri eleganciában is.

Forradalom a likőrgyár helyén – A Corvin köz története Az ország legnagyobb likőrgyárának helyén épült fel a híres Corvin mozipalota, amelynek 1922-es átadása olyan jelentős eseménynek számított a korabeli Magyarországon, hogy jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József Ágost főherceg, Kosztolányi Dezső író és a magyar kulturális élet színe-java. Ez a helyszín, a VIII. kerületi Corvin köz lett az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb fegyveres központja, az ott harcolók egykori parancsnoka, Pongrátz Gergely könyvet is írt róla. Az itt található szobrokon, emléktáblákon mindig nemzeti színű szalagokat, koszorúkat találunk, de az emlékhely mögött már egy új világ kezdődik.

Felavatták Tóth Ilona mellszobrát a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház udvarán Felavatták Tóth Ilona szigorló orvosnak, az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik szimbolikus alakjának mellszobrát a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet udvarán.

Budapest és a szerelem Különleges kis könyv jelent meg a szerelemről. Versek, magyar költőktől. Mi köze ennek Budapesthez? Annyi, hogy a kötetben szokatlan módon budapesti szobrok szerepelnek illusztrációként.

Átadták a felújított bolgár ortodox templomot a Ferencvárosban A IX. kerületi Vágóhíd utcában ünnepség keretében adták át a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, a templomkertben pedig felavatták a kommunizmus idején Bulgáriában vértanúhalált halt Borisz Nevrokopi metropolita szobrát. A bolgár főpap 1931-ben Budapesten járt, részt vett az ortodox templom alapkőletételének ünnepségén.

Harmincöt éve nyílt meg a repülési kiállítás a Petőfi Csarnokban A Petőfi Csarnok emeleti részén harminc éven keresztül volt látogatható a Közlekedési Múzeum repülési és űrhajózási kiállítása. Megnézhettük itt azt a gépet, amelyet IV. Károly használt az 1921-es visszatérési kísérleténél, láthattunk I. világháborús felderítőgépet, amely az aszódi Lloyd-gyárban készült, de bemutatták itt Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov űrkabinját is, amellyel a Szaljut–6 űrállomásról visszatértek a Földre. A PECSA megszűntével az itteni kiállításnak is be kellett zárnia.

Református óvoda épül a Svábhegyen Az egykori munkásszálló és sóraktár helyén épül a félköríves kialakítású óvoda a Svábhegyi Református Templom szomszédságában. A XII. kerületi Bárány utca 8. szám alatt épülő református óvoda a tervek szerint jövő nyárra készül el.