Keresés az archívumban

Az államosításkor kerültek Klösz György fotói a levéltárba A Klösz György és fia által alapított fényképészeti vállalatot 1948-ban államosították, ezt követően került a levéltárba az az általa készített 1100 fotó, amely Budapestet és a főváros eseményeit örökítette meg. Ez is elhangzott a Fiumei úti sírkertben a fotográfus síremlékénél, amelyet halálának 110. évfordulója alkalmából újítottak fel.

Féltestvérek voltak, egyszerre építettek palotát: Széchenyi és Zichy grófok a Duna-parton Ma már csak régi fényképeken láthatjuk a Lánchídtól délre felépült egykori főúri palotasort a budai Duna-parton. Grófok és bárók építkeztek itt, hogy gondoskodjanak a királyi palotához méltóképpen illeszkedő környezet kialakításáról. Széchenyi Béla és Zichy Rudolf palotáit 140 évvel ezelőtt kezdték el építeni.

Sétányt neveztek el Kopp Máriáról a Normafánál Átadták a Kopp Mária sétányt, amelyet a Normafánál, a XII. kerületi Eötvös út forgalomtól elzárt szakaszán alakítottak ki. Az eseményen felavatták a 2012-ben elhunyt neves orvos, pszichológus emléktábláját, illetve a Normafa családi pihenőpadját, valamint elültették a magyar családok fáját is.

Különleges épületek nyílnak meg a hétvégén a Kulturális Örökség Napjain Hétvégén olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a Belügyminisztérium Széchenyi téri székházába, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

Egyetemi épület készült a Z generációnak Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem 6,3 milliárd forint állami forrásból felépült új, multifunkcionális hallgatói centrumát. A felsőoktatási intézmény zuglói telephelyén található épület a XXI. századi igényeknek megfelelően készült el.

Bejártuk a felújított Lánchidat, és több apró változást tapasztaltunk A napokban bejártuk a nemrég felújított Lánchidat, és számos kisebb-nagyobb változást találtunk a korábbi állapothoz képest. Több régi díszítőelem is visszakerült az átkelőre, amelyek azelőtt hiányoztak, és ismét láthatjuk a pesti hídfők oroszlánjainak talapzatán az újonnan elkészült Széchenyi-címert és Sina-címert.

Átadták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új épületét A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új hírközléstechnikai épületegyüttese a XIII. kerületi Visegrádi utcában épült fel. Az itt kialakított mérőlaborok a hírközlési eszközökben és szolgáltatásokban zavart okozó berendezések kiszűrését szolgálják, ezért az új létesítmény a tudományos és a mindennapi életben is kiemelt helyet foglal el.

Vetítővásznon a főváros műemlékei – Egy 100 évvel ezelőtti előadás-sorozat története Budapest már csak méreténél fogva is az ország legtöbb műemlékkel rendelkező városa, de nem volt ez mindig így. A XIX. század második felében még szinte csak a középkori épületek érdemelték ki ezt a rangot, amelyből a fővárosban meglehetősen kevés van. A XX. század elejétől kezdett változni a helyzet, a figyelem pedig a trianoni katasztrófa után terelődött igazán Budapest régi építményeire. Száz évvel ezelőtt egy nagy hatású előadás-sorozatot is tartottak a témában.

Széchenyi István 175 éve hagyta el végleg Pest-Budát Egy lefüggönyözött hintóban hagyta el végleg a magyar fővárost Széchenyi István 1848. szeptember 5-én, hogy a Bécs melletti Döblingbe távozzon, és élete hátralévő tizenkét évét az ottani elmegyógyintézetben töltse el. A drámai döntés 175. évfordulóján összefoglaltuk, mit adott Pest-Budának a legnagyobb magyar.

Deák Ferenc és Pest kapcsolata az 1820–1830-as években A Szent István alapította magyar állam önállóságának elvesztését a mohácsi csatavesztéshez vagy Buda 1541-es elestéhez szokás kötni. Az önállóság korlátozott mértékű visszanyerését pedig az 1867-es kiegyezés hozta el, melynek létrejöttében Deák Ferenc elévülhetetlen szerepet játszott. A haza bölcsének fél évszázados pest-budai tartózkodása az 1820-as években kezdődött.

Aki az Országos Műszaki Múzeumot alapította: 100 éve született Szabadváry Ferenc tudománytörténész Szappangyáros család leszármazottakként, „osztályidegenként” lett egy országos múzeum alapítója, a tudománytörténet jeles művelője, akit csak megkésve ismertek el. 100 éve született Szabadváry Ferenc.

Gyárépület helyén lakóházak – 90 éve bontották el a Pesti Molnárok és Sütők Malmát a Boráros térnél Mostanában, amikor alig van olyan budapesti városrész, ahol ipari terület vagy gyár helyén ne hatalmas irodaházak és tíz emeletnél is magasabb lakóparkok épülnének, érdekes és tanulságos megtekinteni azokat a lakótömböket, melyek lassan száz éve épültek fel a korábbi gyárak helyén. A Pesti Molnárok és Sütők Malmát 155 éve alapították, 1933-ban bontották el, teret engedve a korszerűnek számító építészeti megoldásoknak, melynek eredménye a városszövet megújulása lett.

Negyven éve adták át az első piros-fehér csíkos víztornyot A XVIII. és XIX. kerületi lakótelepek vízellátásra építették az első 3000 köbméteres piros-fehér csíkozású betonkelyhet, melyet aztán hamarosan sorozatban kezdtek el gyártani, meghatározva ezzel nemcsak Pestszentlőrinc, hanem Csepel, Kecskemét, Szolnok egy-egy városrészének látképét is. A kísérleti víztornyot 1983. augusztus 24-én avatták fel a Lakatos utcában.

A Párisi Nagy Áruház leégésének tanulságai Egy hatalmas tűzvész világított rá 1903-ban az akkor már 33 éves hivatásos budapesti tűzoltóság problémáira. A Párisi Nagy Áruház 120 évvel ezelőtti leégése megváltoztatta a tűzvédelem gyakorlatát Magyarországon.

A Magas-Tátrától a királyi palotáig – 155 éve született Hoepfner Guidó A királyi palota építészeként Hauszmann Alajost ismerjük, hiszen az ő nevét viseli a napjainkban is zajló rekonstrukciós program. Valójában azonban a terveken egy egész iroda dolgozott, melynek egyik tehetséges tagja volt az éppen 155 évvel ezelőtt született Hoepfner Guidó. Közel egy évtizedig működött közre a palota bővítésében, de mellette és pályájának későbbi szakaszában is remekműveket hozott létre.

Aki az Országház ikonikus oroszlánjait mintázta – Százötven éve született Markup Béla Az Országház főlépcsője melletti oroszlánszobrok elkészítése Markup Béla egyik első megbízatása volt, de munkáival Budapest több pontján is találkozhatunk. Láthatjuk szobrait a belvárosi Anker-palotán vagy a Széchenyi fürdő épületén, de talán legszebb műve a Csodaszarvas-kút volt, melyet 1932-ben vásárolt meg a főváros, ám későbbi sorsát homály fedi. Cikkünkben a 150 éve született szobrászművész budapesti alkotásait mutatjuk be.

Aquincum szerelmese – 85 éve hunyt el Kuzsinszky Bálint Budapest nemcsak páratlan földrajzi fekvésére és közel nyolcszáz éves múltjára lehet büszke, de a területén található több mint kétezer éves római kori örökségre is. Ennek a korszaknak a kutatója volt Kuzsinszky Bálint, aki régészeti tevékenysége mellett a Fővárosi Múzeum megszervezőjeként és első igazgatójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tudományos teljesítményéhez mérten neve szinte alig ismert, de halálának nyolcvanötödik évfordulója kiváló alkalmat nyújt munkásságának felidézésére.

Egy világcég Budáról – 145 éve alakult meg a Ganz elektrotechnikai osztálya Egy sikeres döntés és tehetséges fiatal mérnökök elhivatott munkája – kész a sikerrecept, ami egy kis budai öntödéből a XIX. század végére hatalmas vállalatot varázsolt. A Ganz Elektrotechnikai Osztálya 1878 augusztusában, 145 éve alakult meg, és néhány évvel később már Rómából, Bécsből és természetesen Budapestről is jelentős megrendeléseket kapott.

A modern építészet diadala – Hetven éve hunyt el Lauber László A XX. század első három évtizede tulajdonképpen a történelmi és az új építészet versengéséről szólt, utóbbi – a modernizmus képében – a harmincas évektől kezdte átvenni a vezető szerepet. Ebben az időszakban indult Lauber László pályája is, akiben így már fel sem merült a historizálás, eredendően is modern stílusban tervezett. Alkotásokban gazdag, mégis rövid élete éppen hetven évvel ezelőtt ért véget.

Egy elfeledett remete nyomában – A nagy-hárs-hegyi Bátori-barlangban jártunk A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyeregről, a Szépjuhásznéról leginkább az itteni Gyermekvasút megálló vagy a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai jutnak az eszünkbe. Azt már kevesen tudják, hogy a közkedvelt kirándulóközpont felett, a 454 méter magas Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalán, a csúcs alatt egy rejtélyes barlang is megbújik.

40 éves a Boráros tér új közlekedési rendje A Boráros tér 1980–1983-ban végzett átalakítása szorosan összefüggött a Petőfi híd rekonstrukciójával, melynek a téren van a pesti hídfője. Az 1930-as években itt kialakított közlekedési rend már nem felelt meg a kor követelményeinek, a forgalom jelentősen megnövekedett és átalakult, ezért lépni kellett. A főváros akkor a külön szintű gyalogos- és autósforgalom megteremtésében látta a megoldást.

Aki lángra gyújtotta a Batthyány-örökmécsest – 145 éve született Pogány Móric építész Az építészekre gyakran csupán mérnökökként tekintünk, de ők egyúttal művészek is, amit Pogány Móric munkássága is kitűnően példáz. Az éppen 145 évvel ezelőtt született alkotó az épületeinek többségét Tőry Emillel közösen valósította meg, önálló munkái között azonban számos emlékművet is találunk. Az alábbi összeállításunkban főleg az utóbbiak mentén mutatjuk be a jeles építőművészt.

Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.

A Deák térig akarták elvinni a HÉV-et – 135 éve adták át a Cinkotára vezető helyiérdekű vasutat A Gödöllői HÉV első szakasza, amely a Keleti pályaudvarról Cinkotára vezetett, 1888-ban nyílt meg. Az akkori tervek szerint a vonalat nemcsak a Pesttől távolabb eső települések felé, Csömörön át Fótig szerették volna meghosszabbítani, hanem Budapesten belül is: bevitték volna a vonalat a mai Deák térig, a Városháza – akkor Károly-kaszárnya – épületéig.

Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt Pár napja már a gyalogosok is használhatják a Lánchidat, amely, mint fennállásának 174 éve alatt minden felújításnál, most is módosult a korábbi állapotához képest. Ez az átalakulás természetesen egész más léptékű, mint az 1913–1915-ös volt, amikor teljesen új szerkezetű híd épült a régi alapokra. Azonban most is két jelentős változás és több kisebb módosítás történt, nézzük meg ezeket sorjában!

Százezer ember ünnepelte az újjáépített Margit hidat 75 éve Nagyon gyorsan sikerült a megsemmisült Margit hidat újjáépíteni 1945 után. A két részletben felépült átkelő első része 1947 őszén lett kész, a teljes hidat pedig 75 évvel ezelőtt, 1948 augusztus elsején adták át. A híd újbóli használatba vételét százezer ember ünnepelte.

„Megilletődött csendben, kalaplevéve vonultak el a szimbolikus sír mellett" A Fiumei úti sírkertben sétálva nemcsak a történelmi ismereteinket bővíthetjük, de kegyelettel emlékezhetünk meg azokról is, akik már nincsenek velünk. Ez nem volt mindig magától értetődő: a trianoni döntés után milliók sírja került az új országhatáron kívülre. Hogy méltóképpen emlékezhessenek rájuk hozzátartozóik, Budapest 1931-ben egy jelképes sírt alakított ki a Kerepesi temetőben. E már rég nem létező szimbolikus sírhely történetét mutatjuk be abból az alkalomból, hogy hamarosan új kegyeleti tér épül ugyanitt, a nemzeti sírkertben.

Nyolcvan éve adták át az új budapesti óvóhelyeket A polgári védelem feladata bármilyen baj, katasztrófa esetén a lakosság életének a megóvása. Ennek nem az egyetlen, de az egyik legfontosabb „eszköze” olyan óvóhelyek kialakítása, ahol biztosíthatók az életben maradás feltételei. Budapesten nyolcvan évvel ezelőtt sok ilyen helyiséget építettek, a sajtónak is bemutatták őket.

A Vártól a Várig – Az I. kerületi városháza története Volt, hogy múzeum számára, és volt, hogy szerzetesrend számára kellett átengednie korábbi helyét az I. Kerületi Önkormányzatnak, amely végül egy bérházból kialakított nyomda épületébe költözött, s mind a mai napig itt működik. Mondhatni, a XX. századi magyar történelemhez hasonlóan az I. kerület elöljárósága számára is változatos volt az előző évszázad. Cikkünkben azokat a helyszíneket járjuk be, amelyek e kerületben városházaként szolgáltak az idők folyamán.

Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.

A nagy túlélő – Karakas pasa tornyának története Nemrég adták át a budai Várban a felújított Karakas pasa tornyát és a hozzá kapcsolódó kertet. A sajtómegnyitón mi is jelen voltunk, így elsők között léphettünk be a bástya belsejébe s az ott berendezett hangulatos kávézóba, és megtekintettük a környezetét is. Az épület újjászületése alkalmából cikkünkben felidézzük a középkorra visszanyúló történetét, de utánajártunk annak is, ki volt Karakas pasa, meddig élt Budán, és miért épp az ő nevét viseli ez az építmény.

Csoda Kispesten – Így született meg a Wekerletelep Nem akármilyen munkáslakások építéséről fogadtak el törvényt 115 évvel ezelőtt. Az 1908. július 20-án szentesített jogszabály egy páratlan városfejlesztés alapjait tette le, ugyanis e törvény tette lehetővé, hogy megépüljön a Wekerletelep, amelynek sokan ma is a csodájára járnak.

Száz évvel ezelőtt repülővel utazhattunk Budapestről a Balatonra Egy vidám este a siófoki kaszinók egyikében? Akár esti indulással és másnap hajnali visszaúttal? Gyors családfői látogatás a fővárosból a Balatonnál nyaraló családnál? Mindez megoldható lett 1923. július 10-től, amikor is megindult a repülőjárat Budapestről Siófokra.

Mesebeli kert vette körül a századelőn a Budavári Palotát A Budavári Palotát egykor övező várkertek nemcsak Európa egyik legnagyobb és legszebb uralkodói rezidenciájához voltak méltóak, de magukba foglalták a megelőző korok kerttörténeti örökségét Mátyás királytól József nádorig. Bár a gyönyörű parkok a második világháborút még átvészelték, az utána jövő drasztikus munkálatokat már nem: volt, ahol 4-5 méterrel került lejjebb a talajszint, mint a hauszmanni palota felépítése idején. A magyar kertkultúra és kertépítészet évszázados hagyományait hozza vissza a Budavári Palotanegyedbe a Nemzeti Hauszmann Program, a zöld felületek újratervezésével, új kertek, parkok és sétányok kialakításával.

Ötven éve adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét Ötven éve, 1973. július 10-én adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét. Az elődje 1962-ben készült el, de kicsinek bizonyult, ezért jelentősen bővítették: a négyszeresére növelték. Sokan Buda egyik legjellegzetesebb modern építészeti alkotásának tartják.

Negyven éve szűnt meg Budapest egyik legfalusiasabb villamosvonala Az 51-es villamos arról volt híres, hogy miközben összekötötte Pestszentimre központját a Nagyvárad térrel, keresztülhaladt a Bivalyréten is, ahol a vágányt körülölelő pusztán gémeskút és legelő állatok kölcsönöztek bukolikus hangulatot a villamosvonalnak.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

A csendes rokon – 140 éve született Lechner Loránd A magyar építészettörténetben a Lechner név szinte egyet jelent az aktív közéleti szerepléssel: Lechner Ödön a dualizmus utolsó három évtizedében, unokaöccse, Lechner Jenő pedig a XX. század első felében hangoztatta szakmai elképzeléseit a különböző fórumokon. Jenő öccse, az éppen száznegyven éve született Lechner Loránd kevésbé kereste az ilyen lehetőségeket, a csendesebb természet azonban nem jelentette a tehetség hiányát: beszéltek helyette zseniális tervei és épületei.

Új szabadidőparkot adtak át a csepeli ifjúsági tábor helyén Az egykori ifjúsági tábor átépítésével és felújításával új szabadidőparkot alakítottak ki Csepelen, a Kis-Duna mellett. A 4,5 hektáros Hollandi úti területre korábban lakóparkot, majd szállodákat terveztek, de végül köztulajdonban maradt és megszépült: az elavult pavilonokat elbontották, új szállásépületet emeltek, zöld felületeket, sétányokat, sportpályákat létesítettek. A szabadidőközpontot Kolonics Györgyről nevezték el.

Országrészeket köt össze, de nem volt hírértéke a vasúti híd helyreállításának Budapest és az ország egyik legfontosabb hídja a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti híd. A mai hídszerkezet már a hatodik, mivel 2021–2022-ben új hidat, valójában három új hidat építettek a régiek helyére. A régi is két híd volt egymás mellett, hiszen mind a két akkori vágánynak külön szerkezet épült 70 évvel ezelőtt.

Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.

Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében A Budavári Palota Szent György tér felőli, északi szárnyának helyreállítási munkáiban újabb fejlemény, hogy immár a Hunyadi udvar felőli oldalon is dolgoznak a szakemberek. A palotát az eredeti állapotában állítják helyre, így az 1960-as évek hozzáépítését elbontják, az építési törmeléket elszállítják. Nemrég a palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabját is megtalálták, ez segíti majd a hiteles rekonstrukciót.

Amikor átadták a Lánchidat a forgalomnak: ilyen volt a város jelképe az 50 évvel ezelőtti felújításkor A Lánchíd 50 évvel ezelőtt is jelentős felújításon esett át: tizenkét vállalat ötszáz embere dolgozott rajta. Kijavították az útpálya hibáit, kicserélték a megkopott láncokat, szegecseket, hat réteg gránitszürke festékkel vonták be az acélfelületet. A kőből, gránitból készült elemeket helyreállították, lámpákat, sőt címert is cseréltek, újraaranyozták az oroszlánok talapzatának betűit. A híd féléves munka után, 1973. június 15-re készült el, és másnap megnyitották a forgalom előtt.

Akinek a Himnusz zenéjét köszönhetjük: Erkel Ferenc Budapestje Ezer szállal kötődött a fővároshoz a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zenéjének szerzője. Első bemutatkozása a pesti Nemzeti Kaszinóban volt, majd az egykori, Kerepesi úti Nemzeti Színház karnagya lett, itt mutatták be első operáját és az általa megzenésített Himnuszt is 1844-ben. A zenei oktatás megújításáért küzdött, miközben olyan kimagasló művekkel gazdagította az országot, mint a Bánk bán és a Hunyadi László című operák. Szemtanúja volt a hosszú XIX. század összes fontos változásának, Budapest világvárossá fejlesztésének, láthatta számtalan híres épület elkészültét. Lakott a budai Várban, a Belvárosban, az Andrássy úton, a Svábhegyen. Erkel Ferenc zeneszerző 130 éve hunyt el Budapesten, fővárosi életének színtereit mutatjuk be az évforduló alkalmából.

Budát 550 éve érte el a Gutenberg-galaxis – Az ország első nyomtatott könyve Mátyás uralkodása alatt készült A XV. századi német és itáliai városokban teret nyert nyomdászat jelentőségét a korabeli Magyarország humanista gondolkodói hamar felismerték, ennek köszönhetően más országokat megelőzve Budán már Mátyás uralkodása alatt megnyílt az első hazai nyomda. Hess András budavári műhelyében 1473. június 5-én készült el az ország első nyomtatott könyve, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), ismertebb nevén a Budai Krónika. Felidézzük a nyomda és az első hazai kiadvány születését, továbbá a Budapesten található két 550 éves példány kalandos pályafutását.

A Lánchíd díszkivilágításának története A napokban adták át a Lánchíd új, modern, energiatakarékos díszkivilágítását, amely új köntösben mutatja meg a világ egyik legszebb hídját. Megfelelő díszkivilágítása 86 éve állítja újra és újra kihívások elé a szakembereket, akik e feladatot az évtizedek alatt több-kevesebb sikerrel oldották meg.

A Postapalota tetején: megnyílt a panorámaterasz Buda ikonikus épületében Új fejezet indult a budai Postapalota történetében 2023. június 16-án: Sándy Gyula fő művének közel 100 éves fennállása óta, most először bárki feljuthat az épület panorámateraszára, megcsodálva az onnét nyíló városi kilátást. A korábbi tervekkel ellentétben az ikonikus bástyatorony biztonsági okokból nem lett kilátópont, de így is nagy élmény a közel százéves épület tetejéről körbenézni. Elsőként a sajtó képviselőinek, köztük a Pestbuda újságírójának mutatták be az új látványosságot: a hivatalos megnyitás előtti napon épületséta keretében jártunk a Postapalota tetején.

Vadászat Mátyás királlyal – A nyéki vadászkastély és királyi kápolna története Mátyás király híres nyéki vadaskertjének és itt álló vadászkastélyának pontos helyét hosszú ideig találgatták a történészek, mígnem Garády Sándor a XX. század harmincas éveinek elején a Hűvösvölgyi út mentén rábukkant a kastély és az egykor mellette álló kápolna romjaira, s feltárta a területet. Azóta sok évtized telt el, de a fővárosnak ez a jelentős történelmi helyszíne sajnos aránylag kevéssé vált ismertté. Tavaly óta viszont végre rendszeres időközönként látogatható a terület, ahol nemrég újabb régészeti ásatást is végeztek. Az elhagyatottságából ébredező nyéki romkertbe a Budai Várséták keretében látogattunk el.