Keresés az archívumban

Budapest leghosszabb műemlékei: a fővárosi rakpartok története A XIX. század derekáig a Duna kiépítetlen, sáros partjaihoz bárki lesétálhatott, áradás esetén azonban a víz útját sem állta semmi. A budapesti Duna-partok mentén 12 kilométer hosszan elnyúló, mára a városkép elengedhetetlen részeivé váló rakpartok megépülése óta azonban Budapest védve van az árvizektől. A pesti rakpart nemrég bejelentett rekonstrukciója kapcsán most bemutatjuk e csodálatos építmények történetét.

A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

Budapest élménykamrája – Kamaraerdő mindenki számára tartogat izgalmakat Budapest legnépesebb kerületének legnagyobb összefüggő erdőségében teszünk látogatást most. Erdőség, de rászolgál az élmény kifejezésre, hiszen egyetlen helyen ennyiféle szabadidős tevékenységre talán máshol nincs is mód Budapesten.

Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.

Kezdődik Budapest legújabb Duna-sétányának építése Pesterzsébeten Hamarosan megkezdődnek a Duna-sétány kivitelezési munkálatai a XX. kerületi Kis-Duna-parton, ahol összefüggő korzót alakítanak ki a Gubacsi hídtól a Vizes játszótérig, mintegy 500 méter hosszan. A sétány leglátványosabb elemei a stégek lesznek – ezek részben cölöpökön álló építmények, részben a Dunán lebegő „úszóművek”, melyekre padokat és nyugágyakat is elhelyeznek. Az április első hetében induló munkálatok szeptember végéig tartanak majd.

Szépség és funkcionalitás harmóniája – Budapest legszebb víztornyai Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.

Budapest tragikus sorsú fényképésze – 120 éve született Kinszki Imre A hivatalnokként dolgozó Kinszki Imre a feleségétől nászajándékba kapott egy fényképezőgépet, hogy megörökíthesse vele a családi pillanatokat. A fotózás azonban Kinszki számára igazi szenvedéllyé vált, amit idővel művészi szintre fejlesztett: képein a fény és az árnyék sajátos játékával elevenednek meg a világvárossá vált Budapest mindennapjai.

Különleges plakátgyűjtemény eleveníti fel a századelős Budapest életét a Várkert Bazár teraszán A művészi plakátok segítségével mintha egy képes történelemkönyvben lapozgatnánk, betekintést nyerünk a századforduló izgalmas időszakába, ipar-, politika- és kultúrtörténetébe. A mától megtekinthető, 25 plakátot bemutató kültéri installáción szerepel például a Fővárosi Orfeum, a Holzer budapesti Divatháza, a Törley pezsgőgyár, a megnyílt Corvin Áruház, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló Amerika revüjének plakátja is. Faragó Géza plakátművész alkotásait a Várkert Bazár Déli panorámateraszán láthatják az érdeklődők.

Bölcs, diplomatikus, barátságos vezetője volt a fővárosnak – 200 éve született Ráth Károly, Budapest első főpolgármestere Az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett. Bár a jogász végzettségű városvezető már 52 éves volt, amikor elfoglalta ezt a fontos posztot, népszerűségének köszönhetően sokan úgy értékelték a tevékenységét, hogy egész életét a fővárosnak szentelte. Pozícióját 24 éven át töltötte be, mivel minden alkalommal őt választották újra, mindaddig, amíg tisztségéből halála el nem mozdította. Ma nevét nem viseli budapesti közterület, és szobrát sem találjuk a fővárosban.

Évtizedekig katonai gyakorlótérnek használták Budapest egyik legértékesebb természetvédelmi területét Budapesten, a Megyeri híd szomszédságában csodával határos módon megmaradt egy olyan növényritkaságokat tartogató élőhely, amely bárhol az országban szenzáció lenne.Pedig pár évtizede még katonai kiképzőhely volt az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, a Rákos-puszták egyik utolsó maradványa. Folytatjuk sorozatunkat Budapest legértékesebb természetföldrajzi, botanikai értékeinek bemutatásával.

Kápolna őrzi a 900 éves premontrei rend emlékét a Margit-szigeten, Budapest legrégibb harangja is itt található Fennállásának 900. évfordulóját ünnepli idén a francia eredetű premontrei rend, amely a hagyomány szerint Magyarországon már nem sokkal alapítása után, az 1116–1131 között uralkodó II. István királyunk idején megtelepült. A premontreiek hazánkban máig tevékenykednek, de Budapesten egy olyan kápolna a legismertebb hozzájuk kapcsolódó épület, ahol immár hosszú évszázadok óta nincsenek jelen. A Margit-sziget északi részén álló Szent Mihály-kápolnát romjaiból építette újjá a magyar műemlékvédelem nagy alakja, Lux Kálmán az 1930-as évek elején.

Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.

Hamarosan elkészül a 22 méter magas kilátó Budapest legnagyobb tava mellett Nemsokára elkészül a főváros legújabb kilátója a XVI. kerületi Naplás-tó melletti erdőben. A fagerendákból álló, 22 méter magas építmény jól illeszkedik a környezetbe és páratlan panorámát nyújt majd a Naplás-tóra, valamint a Gödöllői-dombságra.

Budapest egyik utolsó menedéke – Kevesen tudják, milyen kincset rejt a Merzse-mocsár Budapest a felszín alatti vizek tekintetében világviszonylatban talán elsőnek is mondható a fővárosok között, azonban nem csak felszín alatti vizekben bővelkedik. Pest egykoron több tíz kilométer hosszan, a mai Újpesttől egészen Soroksárig mocsaras, zsombékos térség volt, amelyből mára a Merzse-mocsár mutatja csupán, milyen gazdag volt nem is oly régen az élővilág a mai Pesten.

Amit sokan rosszul tudnak a Lánchídról – Eloszlatjuk a tévhiteket Budapest páratlanul szép dunai átkelőjéről Tévedés, hogy eredetileg nem volt nyelvük az oroszlánoknak, s valótlanság az is, hogy egy angliai híd másolata a Lánchíd, emellett az sem igaz, hogy 1899-ben nevezték el Széchenyiről. A napokban, a felújítás megkezdésének bejelentését követően számtalan tévhit jelent meg Budapest első dunai átkelőjéről, s bár némelyik szakkönyvekben is szerepel, ennek ellenére nem felel meg a valóságnak. Most korrigáljuk a hibákat, és bemutatunk néhány további érdekességet Budapest páratlan, utánozhatatlan, fantasztikus Lánchídjáról.

Szegényebb lett Budapest a 75 éve kitelepített németek elvesztésével Budafok, Budatétény, Nagytétény, Soroksár, Pesthidegkút. Ezeket a városrészeket járva a jellegzetes utcakép és sajátos hangulat emlékeztet rá bennünket, hogy valaha egy idegenből érkező, de itt hazára találó és gyökeret verő, környezetét szorgalmasan építő, saját kultúrát hordozó népelem: a magyarországi németek, általánosan elterjedt nevükön a svábok éltek. A II. világháború után egy szűk látókörű döntés, a népeket jókra és rosszakra osztó, a határon túli magyarságot ugyanígy sújtó kíméletlen intézkedés nagy részüket elűzte Magyarországról, amelyet hosszú időn át hazájuknak tekintettek. A 75 évvel ezelőtt kitelepített magyarországi németekre emlékezünk.

Bezárt Budapest legrégebbi hentesüzlete December 31-én bezárt Budapest egyik legrégebbi és legszebb húsárudája, a Mester utca 29. szám alatti hentesbolt.

Felújítanák a Népligetet – Budapest legnagyobb közparkja eddig kevés figyelmet kapott A Népliget közparki fejlesztését, a park természeti értékeinek védelmét közösségi tervezéssel készíti el a Fővárosi Önkormányzat. Év végéig várják a parkhasználók véleményét a Népliget megújításáról.

Budapest rendezte volna az 1920-as olimpiát, de az I. világháború mindent átírt A magyar sportembereket és sportbarátokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor lesz Budapesten olimpia, ugyanis már számtalanszor pályázott Budapest, és 100 évvel ezelőtt az 1920-as olimpia rendezés jogát meg is kapta. Számtalan terv készült az épületekre, de az I. világháború keresztülhúzta a számításainkat. A következőkben azt mutatjuk be, hogy Budapest milyen erőfeszítéseket tett az olimpia rendezésére, milyen tervek születtek, és végül mi valósult meg.

A motoros postai triciklik 120 éve jelentek meg Budapest utcáin A Magyar Postának nagy szerepe volt a hazai autózás elindításában. A vállalat eleinte külföldi típusokat használt, de 120 évvel ezelőtt már magyar gyártású motoros járműveket is forgalomba állított. Ezek még nem autók, hanem olyan postai triciklik voltak, amelyeket magyar fejlesztésű belső égésű motorok hajtottak.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.

Amikor ötéves tervek alapján épült Budapest A szocializmus alatt az államilag irányított gazdaság úgynevezett ötéves tervekkel működött. Azaz előre meghatározták, hogy a következő öt évben milyen volumenben, milyen termékekből vagy nyersanyagból mennyit kellene előállítani, gyártani. Más volt ez, mint egy üzleti terv, mert valójában nem a valós igények és az üzleti lehetőségek határozták meg.

Impozáns épületek állnak elhagyatottan Budapest-szerte A magyar főváros telis-tele van gyönyörű épületekkel. Lakóházak, közintézmények, múzeumok, kórházak, és még hosszasan lehetne sorolni, milyen célokra készültek az általunk ma is csodált mesterművek. Ám sok olyan, jobb sorsra érdemes, egykor fontos feladatokat ellátó épületet találunk ma Budapesten, amelyeknek nincsen funkciójuk, így üresen állnak, és várják a következő bérlőjüket. A következőkben öt elhagyatott fővárosi épületet mutatunk be.

Pillantás a múltba – Milyen volt Budapest 1990-ben? Aki mindig Budapesten élt, annak talán fel sem tűnik, mennyi minden változott 30 év alatt, mennyi épület tűnt el, és mennyi épült fel a fővárosban. Talán már arra sem emlékszünk, mi foglalkoztatta az embereket a rendszerváltás zűrzavarában, és milyen volt a mindennapi élet. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából pillantottunk vissza a múltba.

Budapest és a szerelem Különleges kis könyv jelent meg a szerelemről. Versek, magyar költőktől. Mi köze ennek Budapesthez? Annyi, hogy a kötetben szokatlan módon budapesti szobrok szerepelnek illusztrációként.

Háromezer P+R parkolóhelyet hoz létre a kormány, hogy tehermentesítse Budapest útjait A Magyar Közlönyben a napokban tették közzé azt a kormányhatározatot, amely szerint összesen háromezer P+R parkolóhely, valamint a vasútállomásokra kerékpárral érkezők számára legalább kétezer B+R biciklitároló tervezése indulhat meg ebben az évben. A döntéssel a kormány a fővárosi agglomerációban élőket szeretné arra ösztönözni, hogy autók helyett vonattal vagy HÉV-vel érkezzenek a főváros centrumába, hogy ezzel is tehermentesíteni lehessen Budapest útjait.

Élhető Budapest? Már 80 évvel ezelőtt is ezt tervezték Budapest 1940-ben fogadta el első modern városfejlesztési tervét, amely közel nyolc évig készült. Az új elképzelés legfontosabb célja az volt, hogy élhető környezetet biztosítson a korszerű és folyamatosan fejlődő nagyváros lakóinak. A hatalmas terjedelmű, 150 oldalas tanulmány számolt az autóforgalom növekedésével, kijelölte a földalatti vasutak nyomvonalát, építészetileg egységes lakóövezetek kialakítását írta elő, a sűrűn lakott pesti városrészben közkertek kialakítását javasolta, a rakpartokat pedig gyorsforgalmi közlekedésre jelölte ki.

Budapest felértékelődött a Bécs felé haladó autóút megépítésével A kifejezetten autókra tervezett Budapest–Bécs műút 90 évvel ezelőtt nyílt meg, 1930. október 4-én. Az ország és a főváros közvéleménye ettől Budapest geopolitikai pozíciójának javulását és a turizmus fejlődését várta. Talán nem sokan tudják, hogy akkor még a mai III. kerületi Bécsi úton kellett elindulnia annak, aki kocsival akart eljutni az osztrák fővárosba.

Több korhadt fát kivágnak Budapest-szerte A városi fák folyamatos gondozást igényelnek. A szeptemberi faápolási munkák során Budapesten több helyen vágnak ki veszélyes, korhadt fákat, és ültetnek helyettük újakat, a kispesti Wekerletelepen pedig egész fasorokat újítanak meg.

Erzsébet királynénak köszönhetjük Budapest legszebb kilátóját Ma éppen 110 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a budai János-hegy csúcsát koronázó Erzsébet-kilátó épületét. A mészkőből épült lépcsőző, kerek, hófehér kilátó, azóta a budai hegyek páratlan és meghatározó eleme lett, miután a város nagy részéről látható. Az eredetileg csúcsíves kilátó mai képét végül Schulek Frigyesnek köszönhetjük. Az évforduló emlékére több érdekes képet és történetet gyűjtöttünk össze a kilátóról.

Számos nagyszerű épülettel lett szegényebb Budapest, a főváros Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.

A Rózsák terén áll Budapest egyik legszebb temploma A VII. kerületi Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom is várja jövőre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevőit. A 2560 fős befogadóképességű épület Budapest egyik legnagyobb neogótikus temploma, Steindl Imrének, az Országház tervezőjének remekműve.

Budapest első modern kórháza 135 éve nyílt meg A XIX. század végén a főváros hihetetlen ütemben növekedett, amivel az első időkben az egészségügyi rendszer nem tudott lépést tartani. A hiányokról fájdalmas leckét kapott a főváros az utolsó nagyobb kolerajárvány idején. Ezt követően jelentős kórházfejlesztésekbe kezdtek.

Budapest tisztasága – 125 éve takarítják rendszeresen a várost Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Százhúsz éves Budapest legrégebbi, eredeti Duna-hídja Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyik Budapest legrégebbi, eredeti Duna-hídja, akkor meglepő választ kapunk: ez ugyanis a Margit híd szigeti szárnyhídja.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

Talpalatnyi Budapest – Lenyűgözően szép padlóburkolatokat találunk a régi épületekben Hányszor hallottuk gyerekkorunkban: „Nézz a lábad elé!” Talán érdemes lenne ezt újra felidézni magunkban, amikor a budapesti utcákat járva egyszer csak egy nyitott kapualjhoz érkezünk, mert a főváros építészete több az utcára néző homlokzatoknál! A kapukon belépve ugyanis egy zárt világba csöppenünk, ahol, ha odafigyelünk, számos szép részletet fedezhetünk fel. Ezek közül a legszínesebbek – az ólmozott üvegablakok mellett – a padlóburkolatok, amelyeket érdemes alaposan szemügyre venni.

Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

Budapest várja a belföldi turistákat A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a nemzetközi vendégkör elmaradása miatt növelni kellene a fővárosba látogató belföldi turisták számát. Ehhez fel kell hívni a magyar vendégek figyelmét a történelmi gyógyfürdőkre, a világörökségi helyszínekre és Budapest gasztronómiai kínálatára is.

Budapest elhanyagolt jelképe: bejártuk a jobb sorsra érdemes Gellért-hegyet Hiába a város egyik szimbóluma, szerelmespárok és turisták kedvenc sétálóhelye; hiába természetvédelmi terület a Gellért-hegy, évtizedek óta elhanyagolt állapotban van. Nemcsak ráncfelvarrásra, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szüksége.

Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?

Budapest újabb nevezetes fáival bővült a Főkert telefonra letölthető adatbázisa Budapest 100 nevezetes fája, ezek története, valamint 38 fővárosi helyi védettségű terület, természeti kincs leírása szerepel immár fotókkal illusztrálva a Főkert BP Fatár nevű adatbázisában. A telefonra letölthető alkalmazás az induláshoz képest nemrég újabb információkkal bővült, ezt mutatta be a Főkert pénteken, sajtótájékoztatón.

Budapest legszebb részein szól a zene A főváros történelmi terein 200 minikoncertet rendeznek nyáron. Az idei Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz, a Nemzeti Múzeum előtere, a margitszigeti zenélő szökőkút, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum oszlopcsarnoka, a Várkert Bazár Gloriettje és az Öntőház-udvar, valamint a Millenáris park és a Hegyvidéki Kulturális Szalon terasza.

Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

Budapest levegője – Már a két háború között is mérték a légszennyezettséget a fővárosban A legtöbb európai nagyváros levegője, így Budapesté is sokszor szennyezett. A történelem folyamán változott, hogy mi szennyezi a levegőt, és milyen anyagok okoznak szmogot. Évtizedekig ez valójában senkit sem zavart, a városi lét velejárójának tekintették, csak a XX. században kezdtek vele foglalkozni. Budapest levegőminőségét évtizedek óta műszeresen mérik.

Ötven évvel ezelőtt korszerűsítették Budapest díszkivilágítását Budapest 50 évvel ezelőtt sokkal sötétebb hely volt, mint most. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban. Jóval gyengébb volt az éjszakai közvilágítás, és a kiemelt épületek díszkivilágítása is meglehetősen kezdetleges volt.

Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.