Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át
2019. november 25. 9:00
Hogy miképp dőlt el az Erzsébet híd újjáépítése, arról pár hete írtunk a PestBuda hasábjain. Most, a híd felavatásának évfordulóján az új hidat járjuk körbe, mutatjuk be.
Az új Erzsébet híd Sávoly Pál tervei alapján épült kábelhíd. A kábelhidak egyidősek a lánchidakkal, de azoknál könnyedebb szerkezetek, amelyek Franciaországban és az Egyesült Államokban vlettek népszerűek a XIX. században, míg a XX. században egyeduralkodókká váltak a nagy távolságok áthidalásánál.
Az útpálya elemeinek beemelése (Fotó: Fortepan)
A Dunán áthidalandó 290 méteres távolság egyáltalán nem nagy egy kábelhíd tekintetében. (Az eredeti Erzsébet lánchíd ezzel a nyílással a maga korában világrekorder volt). Az új hídnál azért e szerkezetre esett a választás, mert az új elvek szerint szervezett országos és fővárosi közlekedési rendszer itt, e ponton kívánta közúton összekapcsolni az ország két felét. Azaz ide az eredeti, a város belső forgalmára méretezett híd nem felelt volna meg. (Abba most ne menjünk bele, hogy az a közlekedési koncepció, amely a belvárosba vezette az országos forgalmat, mennyi kárt okozott Budapestnek, és mennyire elhibázott.)
Az 1959-ben meghozott kormánydöntés egyértelmű volt, ide nagy áteresztőképességű kábelhíd kell. A munka meggyorsítására a magyar mérnökök külföldi példákat és bizony külföldi segítséget vettek alapul. De – a kor szokásától eltérően – szemüket nem Moszkvára vetették, azaz nem a Szovjetuniótól kértek segítséget, hanem a nyugatnémet (igen, akkor még létezett Kelet- és Nyugat-Németország) mérnököktől. Leginkább a méretben és elhelyezkedésben is hasonló kölni hidak adtak példát a magyar mérnököknek.
A hidak építésének egyik legfontosabb momentuma, a hordó átgurítása. Ez védi meg ugyanis az első átkelő személyt attól, hogy elvigye az ördög (Fotó: Fortepan)
A kapuzatok ingapilonos kialakítása (azaz, hogy a pilonok nem szilárdan állnak, hanem az alapjuknál el tudnak mozdulni) és azok magassága nem változott. Sőt az új pilon ugyanazon az öntvényen áll, mint a régi, azokon a mai napig látszik a „Diósgyőr” 1898 felirat. Sőt, a kábelek vonala is hasonlóan fut, mint a régi hídnál a láncoké, azok egymástól való távolsága is azonos a régi híd láncaival. Akkor hogyhogy szélesebb az új híd? Úgy, hogy míg a régi szerkezetben a járdák is a láncokon belül voltak, az új szerkezetnél ezek a kábeleken kívül kaptak helyet, így 2×3 sáv kialakítására lett mód.
A régi híd szegecselt merevítőtartója helyét tömör gerinclemezes merevítőtartó vette át, amelyet a gyárban hegesztéssel alakítottak ki, míg a helyszínen szegecselték. A kábelek különleges „Z” keresztmetszetű fonalakból állnak, oldalanként egy-egy kapott helyet, míg a régi hídon 2-2 láncsor viselte az útpálya terhét.
A híd próbaterhelése (Fotó: Fortepan)
Bár az új híd szélesebb, de jelentősen könnyebb. A régi acélszerkezete 1 1170 tonna volt, az új csak 6300 tonna. A tervezés és az előkészítő munkák, a régi híd roncsainak eltávolítása 1959–1962 között megtörtént. 1962-től pedig a budapestiek „élőben” láthatták az új híd pilonjainak építését. Az első kábelt, az úgynevezett iránykábelt 1963. július 11-én húzták át, ezután kezdődött meg a kábelek fűzése. A kábelhidaknál ugyanis nem a kész kábelt húzzák be a hídszerkezetbe, hanem a helyszínen fonják elemi szálakból. Az Erzsébet híd esetében összesen 61 elemi kábelt húztak át mindkét oldalon, amelyek egyenként 115 huzalból állnak. A kábelek szerelésével október 9-re végeztek.
Ezután szabályozási feladatok következtek, majd a függesztőkábelek felszerelése. 1964 nyarán egy igen látványos munkafázis következett, a merevítőtartók és a pályaszerkezet előre legyártott és összeszerelt elemeinek beemelése. Ehhez – ahogy a többi munkafolyamathoz sem – nem volt szükség a híd teljes beállványozására.
Az Összekötő vasúti hídnál összeállított, 10 méter hosszú, 20 méter széles, és egyenként 100 tonnás darabokat innen úsztatták fel a budai oldalon kialakított szerelőterületre, ahonnan két úszódaru ragadta meg a hatalmas elemet és helyezte el, „akasztotta rá” a függesztőkábelek végére. 1964. április 14. és július 15. között összesen 29 ilyen darabból szerelék össze a híd nyílását.
Az átadás napján hatalmas tömeg gyűlt össze az ünnepségre (Fotó: Fortepan)
A befejező munkák és a híd fedőfestése őszre maradt. Az új, széles, fehér (valójában világosszürke) hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.
A híd azóta alig változott. Az eredeti lámpáit lecserélték, és 1972 végétől nem közlekednek rajta az eredetileg is ideiglenesen átvezetett villamosok. A metró elkészültéig számoltak csak villamossal, ami miatt nem épült teljes értékű villamos-alépítmény, hanem a síneket a pályalemezre rögzítették, amez elég gyorsan gondokat okozott, mert a villamosok keltette rezgést átvezette a szerkezetre.
Nyitókép: Az épülő híd (Fotó: Fortepan)
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
A régi Erzsébet híd nagyságrenddel szebb volt, ráadásul erősebb is. Sávoly Pál erőszakossága miatt van ez a silányabb híd. A szélesebb nyomsávnak nem örülhetünk, mert autópálya lett a hídból, a BAH csomóponton át idehozták be az M1 és az M7 forgalmát, az autókat átvezetik a városon, ki egészen az Örs Vezér térig egy gyorsforgalmi úttal megerősítve.
Ez egy katasztrofális koncepció volt, ma is túlzsúfolttá teszi a Rákóczi utat olyan autókkal amelyek csak áthajtanak a városon.
A szépségről lehet vitatkozni.
Az kétségtelen, hogy a régi Erzsébet híd jobban illett Budapest eklektikus városképéhez, de az új sem csúnya, sőt.
Az is igaz, hogy a pár évvel korábban épített egyik kölni híd megszólalásig hasonlít az új Erzsébet hídra...
Az viszont valóban tűrhetetlen, hogy egy autópálya forgalmát vezeti át a városon, mérhetetlenül szennyezve a levegőt.
Ezen változtatni kéne!
Visszatenni a villamost, max. 1-1 sáv autóforgalmat engedélyezni, a járdákat kiszélesíteni, fákat ültetni.
Ezt Bécsben megoldották: Mariahilfer str.
Ezzel nem értek egyet. Ha már megépült ez a széles út akkor használjuk.Az új Erzsébet hidat a régi köntösbe kellene felöltöztetni, megtartva a hídpályát és a kábeleket!
A faültetés gondolom már a pesti utakra vonatkozik, nem a hídra.
A hídon én is örömmel látnám vissza a villamost, én mondjuk megtartanám mellette a 2x2 sávot, de abból csak egyet vinnék tovább a Szabad Sajtó út felé, a másikat levinném a rakpartra. A budai lehajtónál pedig megnézném, nem lehetne-e kettőre csökkenteni a sávok számát és a rakpartra vezető lehajtón folytatni a járdát, hogy ne csak lépcsőn lehessen gyalog lemenni.
A régi dolgok újonnani visszaépítése általában nem szokott hitelesre sikerülni.
A híd szerkezete nem bírja el a villamost!
Dehogynem. Most fejezték be a Parlamentnél a régi házat újjáépítve.Igaz nem kőből van, hanem beton kőburkolattal, de pont olyan mint volt korábban.
Ez kétségtelen, majdnem írtam is az előbb, hogy a Kossuth téri metróállomást kivételnek tartom, miután az épület két másik eleme megvolt, ott indokolt volt visszaépítés.
Viszont az Erzsébet hídnál attól tartok, hogy egy ilyen "felöltöztetés" a híd régi szépségét nem adná rendesen vissza.
És nota bene a mai Erzsébet híd én sem tartom csúnyának, abból a korszakból kevesebb hídunk is van.
Azt tudom, hogy a híd jelenleg nem bírja el a villamost, de a soron következő nagyobb felújításnál szerintem meg kell vizsgálni, hogy a villamos visszatételére alkalmassá lehet-e tenni a hidat és annak mik lennének a költségei.
Nem feltétlenül kellene rávinni a villamost. Anno a híd újjáépítése előtt a Klotild palota előtt volt a végállomás. De a hídra terelt forgalom lényegesen csökkenthető a BAH csomópont rendezésével, az autópálya elterelésével az M0 irányába.
Ami a hidat, hidakat illeti mind a mai napig szűk keresztmetszet Pest és Buda között a sok autóval. Nos anno a hídpénz szedése nem volt az ördögtől való és három belvárosi hídon: Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd újra bevezetném.
Az Erzsebet hid Budapest kozepponti hidja a tortenelmi belvaros sziveben. Mai formajaban ezen a ponton sosem let volna szabad megepulnie, ahogyan a Rakoczi utat sem lett volna szabad autopalyava alakitani. Ezek a hibak utolag korrigalandok es korrigalhatok. Senki sem tudja miert varnak vele. Hany hidnak es hany metronak kell meg vajon megepulnie az Erzsebet hid nyomorara hivatkozva, hogy aztan megintcsak ne tortenjen semmi az ugyben.
Mas kerdes, hogy mi legyen a hiddal a forgalomcsokkentes utan. Paradox modon egy elegans hidrol van szo ami viszont kicsit sem illeszkedik a kornyezetebe sem meretet sem stilusat tekintve es termeszetesen szepsegeben fel sem er eredeti elodjehez ami nem megfakitotta, hanem megkoronazta a Dunaparti panoramat. A mai hid eredeti diszitoelemekkel valo feloltoztetese dilettans epiteszeti kontarmunka lenne es olyan izlestelen giccset eredmenyezne amit Budapest nem engedhet meg maganak. Ne feledjuk, hogy a mai hid mereteiben aranyaiban de tipusaban es anyagaban is jelentosen elter a regitol. Egyetlen kozos elem a ket parti tartopliller. Ha mar rekonstrualni akarunk akkor a mai hid eredeti 60-as evekbeli gomb alaku lampafejeit kellene visszaallitani, mert sokkal elegansabbak voltak a maiaknal.
Teny, hogy villamoskozlekedesre a regi hid alkalmasabb volt, de a mai modern villamospalyak ill. szerelvenyek valamelyest kisebb terhelest ronanak a hidra mint a hatvan evvel ezelottiek es persze a hid felujitasa soran is lehetne tenni az ugy erdekeben. Ezzel egyutt viszont meg mindig maradna ket folosleges forgalmi sav, hiszen itt ketszer egysavosnal nagyobb kozuti ateresztokepesseg nem lenne egeszseges.
Ezen anomaliakat csak a regi hid visszaepitesevel lehetne orvosolni, de akkor a mait el kellene bontani...
Korabban az az otlet is folvetodott valahol, hogy ket legyet utve egy csapasra a mai hidat elemeire bontva es a Dunan uszalyokon leusztatva majd valamelyik uj csepeli hid helyett az ott szelesebb folyon frissen epult mederpillereken nyugodva uj, nyilvan hosszabb tartokabelekkel osszeraknak mikozben mar gyartanak a regi lanchid elemeit hogy a ket hidat viszonylag kis idoeltolodassal atadhassak.
Barhogy is lesz, az Erzsebet hid problemajaval foglalkozni kell, mert a jelenlegi allapotok kifejezetten rossz hatassal vannak Budapest eletere es a varos hosszutavu fejlodesenek a gatjat kepezik.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!