Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk

A cikk angolnyelvű változata: Masterpieces with a view – A visit to the Royal Palace of Buda Castle

Írta: Andrássy Dorottya

2020. november 21. 9:00

Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben,a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

A Mesterművek panorámával című Budai Vársétán, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program szervezett, megismerkedhettünk Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Madarász Viktor és más neves alkotók festményeivel, emellett számtalan érdekességet megtudtunk a palota múltjáról és a budavári történelmi eseményekről.

A sétára gyülekező csoport (Fotó: pestbuda.hu)

A palota kupolája a Savoyai teraszon álló szobor mellékalakjával (Fotó: pestbuda.hu)

A Budai Várséták sétavezetőjével, Lakatos Sárával a Savoyai teraszon találkoztunk, Savoyai Jenő szobránál . A sétavezető az alkotásról rögtön el is mondta, hogy azt eredetileg Zenta város rendelte meg, elkészültekor azonban kiderült, hogy a város nem tudja kifizetni Róna József szobrászt. Így az alkotás sokáig a műteremben állt, végül maga Ferenc József járult hozzá a szobor megvételéhez, és így kerülhetett a Budavári Palota kilátóteraszára.

Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára részletezte, hogy az elmúlt évszázadokban milyen előzményei voltak a jelenlegi kupolának a Budavári Palota épületén.  A palota 1891-1905 közötti kibővítése során Hauszmann Alajos egy leginkább eklektikus, neobarokk, szecessziós és historizáló stílusjegyekkel rendelkező kupolát tervezett az épület középtengelyébe, amely a mainál három méterrel alacsonyabb volt.

Tetején a Szent Korona réz másolata állt, érdekesség, hogy a II. világháborúban csak ez maradt épen, a kupolatest számos helyen megsérült. A jelenlegi kupola 1964-ben épült, amelyre kupolaerkélyek és kilátókosár is készült, hogy a panorámát is élvezni lehessen.

Sétánk során a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótereiben megcsodálhattuk többek között Benczúr Gyula 25 négyzetméteres Budavár visszavétele 1686-ban című képét, mely az 1900-as párizsi világkiállításon a legrangosabb díjak egyikét nyerte el.

Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című képe előtt (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolacsarnok mennyezetének világítása (Fotó: pestbuda.hu)

Utunk a Királyi Palota egykori Zenta-terme helyén álló kiállítótérbe vezetett, ahol a magyar történelmi festészet legszebb alkotásait csodálhattuk meg, így például Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festményét, illetve Fadrusz János két Mátyás király-szobrát is. Az egyik egy lovasszobor, a híres kolozsvári Mátyás-emlékmű főalakjának kicsinyített mása, a másik a kolozsvári emlékműhöz készült Mátyás-tanulmányfej bronz változata, amelyet a mai napig láthatunk grafikaként például az ezer forintos bankjegyen.

A Budavári Palota története szempontjából különösen érdekes az előbbi, kicsinyített Mátyás-lovasszobor, hiszen az eredetileg a palota egyik történelmi dísztermébe, a Hunyadi-terembe készült. Mivel a Budavári Palota a magyar történelem egyik szimbóluma, a XIX. századi palotabővítés során Hauszmann Alajos arra törekedett, hogy a haza történelmének kiemelkedő korszakait egy-egy nagy uralkodóhoz kötve mutassa be. Három, uralkodókról elnevezett történelmi dísztermet is tervezett, így a Szent István-termet, a Hunyadi- és a Habsburg-termet.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Várkapitányság 2020 januárjában elkezdte a Budavári Palota déli összekötő szárnyának és az itt található Szent István-teremnek a rekonstrukcióját, melynek köszönhetően 2021. augusztus 20-tól az eredeti állapotában helyreállított palotaszárnyat, valamint az újjászületett Szent István-termet is megcsodálhatják majd a látogatók.

Madarász Viktor alkotása, Hunyadi László siratása (Fotó: pestbuda.hu)

A folyosókon továbbhaladva a régi Trónterembe, másik nevén a Díszterembe értünk. A hatalmas, íves mennyezetű terembe tökéletesen beleillik a szárnyasoltárok kiállítása. A Magyar Nemzeti Galériában Közép-Európa legnagyobb gótikus szárnyasoltár-gyűjteménye található. Régen a terem a Nagyszombatból ideköltöztetett egyetem aulájának adott helyet, később pedig országgyűlések megnyitóját tartották itt.

A háború után nem teljesen állították vissza a régi állapotot, de az árkádívek, boltívek és egyes belsőépítészeti elemek még azt idézik. Freskókat és stukkókat azonban nem láthatunk a teremben, de eredeti barokk ajtókat, régi ablakokat és fűtést takaró rácsokat igen. A Díszterem közepén álló hatalmas, XV. századi kisszebeni Keresztelő Szent János-szárnyasoltárról is megtudhattunk izgalmas részleteket, amelynek rekordhosszúságú, 66 éve tartó restaurálása nemrég fejeződött be.

A régi Trónterem, balra a kisszebeni főoltárral (Fotó: pestbuda.hu)

Egy eredeti barokk ajtó, háttérben a Díszteremmel (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára sétavezetőnk a múzeum működéséről is mesélt a csoportnak. Megtudhattuk, hogy tilos a budai Várban gázt használni, így a fűtést távhővel oldják meg. A légkondicionálást pedig egy, a Lánchíd melletti hűtőház szolgáltatja. Egy múzeum számára ugyanis a legnagyobb veszélyt a tűz jelenti.

A kupolatérbe felérve az 1945 után keletkezett magyar alkotásokat láthattuk. Szervátiusz Tibor Dózsa György-szobra 550-650 kilogrammot nyom, így nem gyakran szállítják el a helyéről. Ebben a teremben látható El Kazovszkij hatalmas ülő fekete kutyát ábrázoló alkotása is, amely a 2008-ban elhunyt művész egyik utolsó munkája volt.

A kupolatér a Dózsa György-szoborral és El Kazovszkij fekete kutya-installációjával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétavezetői tájékoztatás a Budavári Palota panorámateraszán (Fotó: pestbuda.hu)

A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolatér Berczeller Rezső Rudolf: Apokalipszis című alkotásával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétánk végén a kupola melletti oldalteraszra, majd a kupola kilátóerkélyeire is kiléphettünk. A Budavári Palota kupoláját, amely 65 méter, magasságában országos szinten megelőzi az esztergomi bazilika (100 méter), a budapesti Szent István-bazilika és az Országház kupolája (96-96 méter) – részletezte sétavezetőnk.

Mindenkinek szívből ajánljuk, hogy pillantson le innen, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik mind a pesti, mind a budai oldalra, és a palota épülettömbjét is érdekes ebből a szögből tanulmányozni. Innen jó időben a Megyeri hídig is el lehet látni. Lakatos Sára levezetésként egy izgalmas játékkal, kvízzel is készült a csoportnak, amiben nagy lelkesedéssel többen is részt vettünk.

Kilátás a kupolából, Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Aki szeretne belepillantani egy múzeum működésébe, vagy élőben szeretne látni egy-egy kiemelkedő alkotást, annak érdemes eljönnie ide akkor is, ha már alaposan ismeri a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását. Ez a séta akkor is tud újat mutatni, és eddig ismeretlen szempontokat felvillantani mind e hatalmas képzőművészeti gyűjtemény, mind a palota történetének megismeréséhez.

Persze minderre csak akkor lesz lehetőség, ha a járványhelyzet lehetővé teszi. A következő hetekben ugyanis Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett összes tematikus séta elmarad a budai Vár területén. Ha majd feloldják a korlátozásokat, és újraindulnak a Budai Várséták (amelyekről a Várkert Bazár honlapján olvashatunk), akkor tényleg érdemes lesz személyesen is felkeresni ezt a különleges helyszínt, kalandozni a múltban, ismerkedni a Budavári Palotával.

Nyitókép: A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Budavári Palotát 60-as években szoc-reál stílusban állították helyre. Meg lehetett volna menteni nagyon sok belső enteriőrt, ehelyett lerombolták még azt is, amit a háború megkímélt. Ráadásul a palota nem alkalmas képtárnak. Sajnos a Főváros akadékoskodik, nem engedi egy méltó Nemzeti Galéria felépítését a Ligetben. Ezért a palota rekonstrukciója késik.


A palota kapcsan gyakran hallani arrol a bizonyos egybefuggo emeleti teremsorrol aminel csak a versaillesi volt hosszabb.
Fontos tudni, hogy a teremsor hossza nem volt azonos a palotaeval ugyanis csupan a mai B, C, D es E epuletkre terjedt ki, tehat akar sokkal hosszabb is lehetett volna ill. lehetne majd ha a kovetkezo rekonstrukcio soran ezt celul tuznek ki.
Ezert is tartom fontosnak, hogy az A epuletet ne bontsak majd vissza a haboru elotti meretere, mert igy mind az egykori fobejaratnak mind a teremsor (egeszen a Szent Gyorgy terig futo) folytatasanak lenne hely.
Ezzel, es egy reprezentativ, korabban sajnos nem letezett, de mindenkeppen javasolando szinteken ativelo kupolacsarnok letrehozasaval (az egyebkent is kisse felresikerult es tulsagosan hangsulyos, kozponti helyen levo Habsburg-terem helyen) jarulhatna hozza a XXI. szazad a palota folyamatos fejlodesehez, meg grandiozusabba teve azt, ill. elejet veve azon vadaknak is, hogy a multat akarjuk visszahozni az 1944-es allapotok egy az egyben torteno visszaallitasaval.


Én is úgy gondolom, ha már belefogunk egy rekonstrukcióba, nem kell feltétlenül ragaszkodnunk az eredeti állapot szolgai visszaállításához, hanem ha lehetséges még tökéletesebbet hozzunk létre, persze az eredeti helyreállításával. Erre jó példa lett volna a Kossuth tér rekonstrukciója. A szobrokat másként helyeztem volna el. A széles, több alakos Kossuth szoborcsoport jobban mutatott volna az Országház főbejáratával szemben, a mai Országzászló helyén, az Andrássy lovas szobor a Rákóczi lovasszobor tükörképeként a mai Kossuth szobor helyén. Az Andrássy szobor helyére, pedig a másik oldalon lévő Tisza István szobor pandantjaként egy másik miniszterelnök, leginkább Antall József a rendszerváltó politikus szobrát kellett volna állítani.

Válaszok:
Sándor | 2020. november 29. 10:26

Én annak a híve vagyok, hogy lehetőség szerint törekedni kell az eredeti állapot visszaállítására. Ezesetben az "eredeti" már nem hozható vissza, amennyiben bármit is eredetinek lehet nevezni. IV.Béla királyunk óta tucatnyi átépítés, újjáépítés volt ezen a területen. A mostani palotából a képtárnak menni kell és kormányzati negyedet kell csinálni belőle.


A szobrok ide-oda helyezésével, felállításával várjunk. A Károlyi szobor oda került ahová való. A Nagy Imre szobrot elvitték, de az is inkább a mozgalmi pantheonba való. Én nem hiszem, Antall József annyira komoly politikus volt, akkor inkább egy Deák Ferenc.
De könyörgök miért kell ezt a teret szobrokkal teletömni?


Az érdekel legjobban, hogy a régi csodaszép kupola helyreállítására van valami terv és remény?



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó