Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk

2020. november 21. 9:00

Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

A Mesterművek panorámával című Budai Vársétán, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program szervezett, megismerkedhettünk Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Madarász Viktor és más neves alkotók festményeivel, emellett számtalan érdekességet megtudtunk a palota múltjáról és a budavári történelmi eseményekről.

A sétára gyülekező csoport (Fotó: pestbuda.hu)

A palota kupolája a Savoyai-teraszon álló szobor mellékalakjával (Fotó: pestbuda.hu)

A Budai Várséták sétavezetőjével, Lakatos Sárával a Savoyai-teraszon találkoztunk, Savoyai Jenő szobránál . A sétavezető az alkotásról rögtön el is mondta, hogy azt eredetileg Zenta városa rendelte meg, elkészültekor azonban kiderült, hogy a város nem tudja kifizetni Róna József szobrászt. Így az alkotás sokáig a műteremben állt, végül maga Ferenc József járult hozzá a szobor megvételéhez, és így kerülhetett a Budavári Palota kilátóteraszára.

Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára részletezte, hogy az elmúlt évszázadokban milyen előzményei voltak a jelenlegi kupolának a Budavári Palota épületén. A palota 1891–1905 közötti kibővítése során Hauszmann Alajos egy leginkább eklektikus, neobarokk, szecessziós és historizáló stílusjegyekkel rendelkező kupolát tervezett az épület középtengelyébe, amely a mainál három méterrel alacsonyabb volt.

Tetején a Szent Korona rézmásolata állt, érdekesség, hogy a II. világháborúban csak ez maradt épen, a kupolatest számos helyen megsérült. A jelenlegi kupola 1964-ben épült, amelyre kupolaerkélyek és kilátókosár is készült, hogy a panorámát is élvezni lehessen.

Sétánk során a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótereiben megcsodálhattuk többek között Benczúr Gyula 25 négyzetméteres Budavár visszavétele 1686-ban című képét, mely az 1900-as párizsi világkiállításon a legrangosabb díjak egyikét nyerte el.

Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című képe előtt (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolacsarnok mennyezetének világítása (Fotó: pestbuda.hu)

Utunk a királyi palota egykori Zenta-terme helyén álló kiállítótérbe vezetett, ahol a magyar történelmi festészet legszebb alkotásait csodálhattuk meg, így például Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festményét, illetve Fadrusz János két Mátyás király szobrát is. Az egyik egy lovas szobor, a híres kolozsvári Mátyás-emlékmű főalakjának kicsinyített mása, a másik a kolozsvári emlékműhöz készült Mátyás-tanulmányfej bronzváltozata, amelyet a mai napig láthatunk grafikaként például az ezerforintos bankjegyen.

A Budavári Palota története szempontjából különösen érdekes az előbbi, kicsinyített Mátyás-lovasszobor, hiszen az eredetileg a palota egyik történelmi dísztermébe, a Hunyadi-terembe készült. Mivel a Budavári Palota a magyar történelem egyik szimbóluma, a XIX. századi palotabővítés során Hauszmann Alajos arra törekedett, hogy a haza történelmének kiemelkedő korszakait egy-egy nagy uralkodóhoz kötve mutassa be. Három, uralkodókról elnevezett történelmi dísztermet is tervezett, így a Szent István-termet, a Hunyadi- és a Habsburg-termet.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Várkapitányság 2020 januárjában elkezdte a Budavári Palota déli összekötő szárnyának és az itt található Szent István-teremnek a rekonstrukcióját, amelynek köszönhetően 2021. augusztus 20-tól az eredeti állapotában helyreállított palotaszárnyat, valamint az újjászületett Szent István-termet is megcsodálhatják majd a látogatók.

Madarász Viktor alkotása, Hunyadi László siratása (Fotó: pestbuda.hu)

A folyosókon továbbhaladva a régi Trónterembe, másik nevén a Díszterembe értünk. A hatalmas, íves mennyezetű terembe tökéletesen beleillik a szárnyas oltárok kiállítása. A Magyar Nemzeti Galériában Közép-Európa legnagyobb gótikus szárnyasoltár-gyűjteménye található. Régen a terem a Nagyszombatból ideköltöztetett egyetem aulájának adott helyet, később pedig országgyűlések megnyitóját tartották itt.

A háború után nem teljesen állították vissza a régi állapotot, de az árkádívek, boltívek és egyes belsőépítészeti elemek még azt idézik. Freskókat és stukkókat azonban nem láthatunk a teremben, de eredeti barokk ajtókat, régi ablakokat és fűtést takaró rácsokat igen. A Díszterem közepén álló hatalmas, XV. századi kisszebeni Keresztelő Szent János szárnyas oltáráról is megtudhattunk izgalmas részleteket, amelynek rekordhosszúságú, 66 éve tartó restaurálása nemrég fejeződött be.

A régi Trónterem balra a kisszebeni főoltárral (Fotó: pestbuda.hu)

Egy eredeti barokk ajtó, háttérben a Díszteremmel (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára sétavezetőnk a múzeum működéséről is mesélt a csoportnak. Megtudhattuk, hogy tilos a budai Várban gázt használni, így a fűtést távhővel oldják meg. A légkondicionálást pedig egy, a Lánchíd melletti hűtőház szolgáltatja. Egy múzeum számára ugyanis a legnagyobb veszélyt a tűz jelenti.

A kupolatérbe felérve az 1945 után keletkezett magyar alkotásokat láthattuk. Szervátiusz Tibor Dózsa György-szobra 550-650 kilogrammot nyom, így nem gyakran szállítják el a helyéről. Ebben a teremben látható El Kazovszkij hatalmas, ülő fekete kutyát ábrázoló alkotása is, amely a 2008-ban elhunyt művész egyik utolsó munkája volt.

A kupolatér a Dózsa György-szoborral és El Kazovszkij feketekutya-installációjával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétavezetői tájékoztatás a Budavári Palota panorámateraszán (Fotó: pestbuda.hu)

A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolatér Berczeller Rezső Rudolf Apokalipszis című alkotásával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétánk végén a kupola melletti oldalteraszra, majd a kupola kilátóerkélyeire is kiléphettünk. A Budavári Palota kupoláját, amely 65 méter, magasságában országos szinten megelőzi az esztergomi bazilika (100 méter), a budapesti Szent István-bazilika és az Országház kupolája (96-96 méter) – részletezte sétavezetőnk.

Mindenkinek szívből ajánljuk, hogy pillantson le innen, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik mind a pesti, mind a budai oldalra, és a palota épülettömbjét is érdekes ebből a szögből tanulmányozni. Innen jó időben a Megyeri hídig is el lehet látni. Lakatos Sára levezetésként egy izgalmas játékkal, kvízzel is készült a csoportnak, amiben nagy lelkesedéssel többen is részt vettünk.

Kilátás a kupolából, Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Aki szeretne belepillantani egy múzeum működésébe, vagy élőben szeretne látni egy-egy kiemelkedő alkotást, annak érdemes eljönnie ide akkor is, ha már alaposan ismeri a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását. Ez a séta akkor is tud újat mutatni, és eddig ismeretlen szempontokat felvillantani mind a hatalmas képzőművészeti gyűjtemény, mind a palota történetének megismeréséhez.

Persze minderre csak akkor lesz lehetőség, ha a járványhelyzet lehetővé teszi. A következő hetekben ugyanis Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett összes tematikus séta elmarad a budai Vár területén. Ha majd feloldják a korlátozásokat, és újraindulnak a Budai Várséták (amelyekről a Várkert Bazár honlapján olvashatunk), akkor tényleg érdemes lesz személyesen is felkeresni ezt a különleges helyszínt, kalandozni a múltban, ismerkedni a Budavári Palotával.

Nyitókép: A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

Budai Várséta, Budapest, Budavári Palota, építészet, Hauszmann Alajos, kupola, Magyar Nemzeti Galéria, Nemzeti Hauszmann Program, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, Savoyai Jenő, Várkapitányság

³⁸ ² ⁶

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰