A Mesterművek panorámával című Budai Vársétán, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program szervezett, megismerkedhettünk Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Madarász Viktor és más neves alkotók festményeivel, emellett számtalan érdekességet megtudtunk a palota múltjáról és a budavári történelmi eseményekről.
A sétára gyülekező csoport (Fotó: pestbuda.hu)
A palota kupolája a Savoyai-teraszon álló szobor mellékalakjával (Fotó: pestbuda.hu)
A Budai Várséták sétavezetőjével, Lakatos Sárával a Savoyai-teraszon találkoztunk, Savoyai Jenő szobránál . A sétavezető az alkotásról rögtön el is mondta, hogy azt eredetileg Zenta városa rendelte meg, elkészültekor azonban kiderült, hogy a város nem tudja kifizetni Róna József szobrászt. Így az alkotás sokáig a műteremben állt, végül maga Ferenc József járult hozzá a szobor megvételéhez, és így kerülhetett a Budavári Palota kilátóteraszára.
Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)
Lakatos Sára részletezte, hogy az elmúlt évszázadokban milyen előzményei voltak a jelenlegi kupolának a Budavári Palota épületén. A palota 1891–1905 közötti kibővítése során Hauszmann Alajos egy leginkább eklektikus, neobarokk, szecessziós és historizáló stílusjegyekkel rendelkező kupolát tervezett az épület középtengelyébe, amely a mainál három méterrel alacsonyabb volt.
Tetején a Szent Korona rézmásolata állt, érdekesség, hogy a II. világháborúban csak ez maradt épen, a kupolatest számos helyen megsérült. A jelenlegi kupola 1964-ben épült, amelyre kupolaerkélyek és kilátókosár is készült, hogy a panorámát is élvezni lehessen.
Sétánk során a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótereiben megcsodálhattuk többek között Benczúr Gyula 25 négyzetméteres Budavár visszavétele 1686-ban című képét, mely az 1900-as párizsi világkiállításon a legrangosabb díjak egyikét nyerte el.
Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című képe előtt (Fotó: pestbuda.hu)
A kupolacsarnok mennyezetének világítása (Fotó: pestbuda.hu)
Utunk a királyi palota egykori Zenta-terme helyén álló kiállítótérbe vezetett, ahol a magyar történelmi festészet legszebb alkotásait csodálhattuk meg, így például Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festményét, illetve Fadrusz János két Mátyás király szobrát is. Az egyik egy lovas szobor, a híres kolozsvári Mátyás-emlékmű főalakjának kicsinyített mása, a másik a kolozsvári emlékműhöz készült Mátyás-tanulmányfej bronzváltozata, amelyet a mai napig láthatunk grafikaként például az ezerforintos bankjegyen.
A Budavári Palota története szempontjából különösen érdekes az előbbi, kicsinyített Mátyás-lovasszobor, hiszen az eredetileg a palota egyik történelmi dísztermébe, a Hunyadi-terembe készült. Mivel a Budavári Palota a magyar történelem egyik szimbóluma, a XIX. századi palotabővítés során Hauszmann Alajos arra törekedett, hogy a haza történelmének kiemelkedő korszakait egy-egy nagy uralkodóhoz kötve mutassa be. Három, uralkodókról elnevezett történelmi dísztermet is tervezett, így a Szent István-termet, a Hunyadi- és a Habsburg-termet.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Várkapitányság 2020 januárjában elkezdte a Budavári Palota déli összekötő szárnyának és az itt található Szent István-teremnek a rekonstrukcióját, amelynek köszönhetően 2021. augusztus 20-tól az eredeti állapotában helyreállított palotaszárnyat, valamint az újjászületett Szent István-termet is megcsodálhatják majd a látogatók.
Madarász Viktor alkotása, Hunyadi László siratása (Fotó: pestbuda.hu)
A folyosókon továbbhaladva a régi Trónterembe, másik nevén a Díszterembe értünk. A hatalmas, íves mennyezetű terembe tökéletesen beleillik a szárnyas oltárok kiállítása. A Magyar Nemzeti Galériában Közép-Európa legnagyobb gótikus szárnyasoltár-gyűjteménye található. Régen a terem a Nagyszombatból ideköltöztetett egyetem aulájának adott helyet, később pedig országgyűlések megnyitóját tartották itt.
A háború után nem teljesen állították vissza a régi állapotot, de az árkádívek, boltívek és egyes belsőépítészeti elemek még azt idézik. Freskókat és stukkókat azonban nem láthatunk a teremben, de eredeti barokk ajtókat, régi ablakokat és fűtést takaró rácsokat igen. A Díszterem közepén álló hatalmas, XV. századi kisszebeni Keresztelő Szent János szárnyas oltáráról is megtudhattunk izgalmas részleteket, amelynek rekordhosszúságú, 66 éve tartó restaurálása nemrég fejeződött be.
A régi Trónterem balra a kisszebeni főoltárral (Fotó: pestbuda.hu)
Egy eredeti barokk ajtó, háttérben a Díszteremmel (Fotó: pestbuda.hu)
Lakatos Sára sétavezetőnk a múzeum működéséről is mesélt a csoportnak. Megtudhattuk, hogy tilos a budai Várban gázt használni, így a fűtést távhővel oldják meg. A légkondicionálást pedig egy, a Lánchíd melletti hűtőház szolgáltatja. Egy múzeum számára ugyanis a legnagyobb veszélyt a tűz jelenti.
A kupolatérbe felérve az 1945 után keletkezett magyar alkotásokat láthattuk. Szervátiusz Tibor Dózsa György-szobra 550-650 kilogrammot nyom, így nem gyakran szállítják el a helyéről. Ebben a teremben látható El Kazovszkij hatalmas, ülő fekete kutyát ábrázoló alkotása is, amely a 2008-ban elhunyt művész egyik utolsó munkája volt.
A kupolatér a Dózsa György-szoborral és El Kazovszkij feketekutya-installációjával (Fotó: pestbuda.hu)
Sétavezetői tájékoztatás a Budavári Palota panorámateraszán (Fotó: pestbuda.hu)
A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)
A kupolatér Berczeller Rezső Rudolf Apokalipszis című alkotásával (Fotó: pestbuda.hu)
Sétánk végén a kupola melletti oldalteraszra, majd a kupola kilátóerkélyeire is kiléphettünk. A Budavári Palota kupoláját, amely 65 méter, magasságában országos szinten megelőzi az esztergomi bazilika (100 méter), a budapesti Szent István-bazilika és az Országház kupolája (96-96 méter) – részletezte sétavezetőnk.
Mindenkinek szívből ajánljuk, hogy pillantson le innen, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik mind a pesti, mind a budai oldalra, és a palota épülettömbjét is érdekes ebből a szögből tanulmányozni. Innen jó időben a Megyeri hídig is el lehet látni. Lakatos Sára levezetésként egy izgalmas játékkal, kvízzel is készült a csoportnak, amiben nagy lelkesedéssel többen is részt vettünk.
Kilátás a kupolából, Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)
Aki szeretne belepillantani egy múzeum működésébe, vagy élőben szeretne látni egy-egy kiemelkedő alkotást, annak érdemes eljönnie ide akkor is, ha már alaposan ismeri a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását. Ez a séta akkor is tud újat mutatni, és eddig ismeretlen szempontokat felvillantani mind a hatalmas képzőművészeti gyűjtemény, mind a palota történetének megismeréséhez.
Persze minderre csak akkor lesz lehetőség, ha a járványhelyzet lehetővé teszi. A következő hetekben ugyanis Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett összes tematikus séta elmarad a budai Vár területén. Ha majd feloldják a korlátozásokat, és újraindulnak a Budai Várséták (amelyekről a Várkert Bazár honlapján olvashatunk), akkor tényleg érdemes lesz személyesen is felkeresni ezt a különleges helyszínt, kalandozni a múltban, ismerkedni a Budavári Palotával.
Nyitókép: A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció