A 70 éve elhunyt Bajor Gizi villája sok üldözött számára nyújtott menedéket

A cikk angol nyelvű változata: An unexpected safe haven – Actress Gizi Bajor sheltered the hunted during the terrors of World War II

Írta: Földváry Gergely

2021. február 12. 19:00

Ma van 70 esztendeje, hogy elhunyt a kiváló Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Nevét Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a magyar színházművészet iránt, azt azonban kevesebben tudják, hogy egykori villája igazi menedékként szolgált 1944 és 1945 között, amikor többek között zsidókat és neves írókat is bújtatott itt. A művésznő emlékét azóta is őrzi egykori villája a XII. kerületi Stromfeld Aurél úton immár Bajor Gizi Színészmúzeumként.

Bajor Gizi 1893. május 19-én született Budapesten, Beyer Gizella néven. Az angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd 1911 és 1914 között elvégezte a Színművészeti Akadémiát, ahonnét egyenes út vezetett a Nemzeti Színházba, amelynek haláláig tagja volt. Számos maradandó, magával ragadó alakítását ismerjük. Dédszüleink, nagyszüleink láthatták őt Júliaként Shakespeare Rómeó és Júliájában, Gauthier Margitként, Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című művében, Lady Milfordként Schiller Ármány és szerelem című drámájában, de volt ő Diana grófnő, Kleopátra vagy Titánia is. A Nemzeti Színház 1925-ben választotta örökös tagjává, majd 1930-ban Corvin-koszorút kapott, 1945-ben pedig Szabadság-rendet.


Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren az 1920-as években (Fotó: Fortepan/Képszám: 175054)

Bajor Gizi a villáját, amely eredetileg egy földszintes épület volt, 1928-ban alakíttatta át elegáns otthonná, ahová Vajda Ödön ügyvéd és Paupera Ferenc bankigazgató után harmadik férjével, a kor ismert gégész orvosával, Germán Tiborral költözött be 1933-ban. Itt, a mai Stromfeld Aurél út (akkor Piłsudski út) 16. szám alatt kezdték meg közös életüket.


Bajor Gizi átépített villája a mai Stromfeld Aurél (egykori Pilsudski) út 16. alatt (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Bajor Gizi hálószobája 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi új lakásának fürdőszobája 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

Az épület hamar a budapesti művészvilág egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, mivel Bajor Gizi nem nagyon szerette a szórakozóhelyeket és bárokat, így inkább vagy a saját villájába hívta kikapcsolódni a barátait és művész ismerőseit, vagy ő ment másokhoz vendégségbe.


Egry József festőművész műteremlakásában a József Attila (gróf Tisza István) utca 18. alatt 1939-ben. Jobbról a harmadik Egry József, a negyedik Bajor Gizi (Fotó: Fortepan/Képszám: 7452)


Bajor Gizi új lakásának szalonja 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)

A villa, amely a külvilágtól a magas falakkal teljesen el volt zárva, sokakat érdekelt, épp ezért nem meglepő, hogy a házát többször is bemutatták különböző újságok, mint például a Film, Színház, Irodalom című folyóirat is, amelynek munkatársai 1942. június 5-én látogattak el ide, hogy bepillantást engedjenek a nagyközönségnek Bajor Gizi otthonába.

„Végre beleegyezik: mehetünk, megnézhetjük, hogy »mit csinál Bajor Gizi...« – fogalmaz az újság, majd így folytatja: „A hollywoodi spanyol kastélyokhoz hasonló Pilsudszki-úti villa lángol a tűző júniusi napfényben, ahogyan benyitunk a »bástyakapun«. Régi ismerősünk, az immár tizenkét éves jó öreg Peggy kutya somfordál elénk és éppen őkutyaságával bájkolódunk, midőn a háttérből egy csengő hang szól reánk: ő ez, Gizi! Villámgyorsan húzza a szandálját nedves lábaira ugyanis éppen azzal szórakozott, hogy segített Kati néninek, a ház »Romeo és Julia”-i öreg dajkájának szénát gyűjteni, mert a parkpázsitot éppen ma reggel kaszálta le az öregasszony s Gizi szénagyűjtés közben nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy ne másszék a miniatűr park kikövezett „tengerszemébe”, amelynek tükrén hattyúk helyett két lúd úszkál. Két liba. Egy gúnár és a párja. A gúnár rettentő mord és félelmetes, szemtelen és agresszív, mindenkinek sziszegve nekimegy, csak Gizit nem bántja, pedig meztelen a lábaszára."


Bajor Gizi a villája kertjében lévő kis tengerszemben mezítláb 1942-ben (Forrás: Film, Színház, Irodalom, 1942. június 5.)


Bajor Gizi szalonja a kutyájával, Peggyvel 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum egyik tere a 2000-es évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Bajor Gizi egykori villája napjainkban (Forrás: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

A képes beszámoló később azt is megemlíti, hogy: „Igazi tusculánum ez a spanyol villa, itt elfelejtheti az ember a küzdelmet és izgalmat az élettel és emberekkel, a harcot a kenyérért és a sikerért, ez a hely igazán hivatva van arra, hogy boldog emberek boldog otthona legyen.” Akkor még nem tudhatták, hogy pár éven belül nemcsak egy otthon lesz ez a hely, hanem valódi menedék, amely küzd az életekért. Bajor Gizi ugyanis emberi méltóságáról tett nagy tanúbizonyságot azzal, hogy saját életét nem féltve 1944 végén számtalan embert bújtatott a villájában.


Bajor Gizi a villájának lépcsőjén az 1940-es években (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

A nyilasterror és az ostrom idején itt vészelte át a borzalmakat többek között Tamási Áron író, de a nyilasok végezni akartak Gizi férjével, Germán Tiborral, valamint Kertész Róberttel, dr. Vajda Ödön ügyvéddel és családjával, akik mind menedékre leltek a villában, csakúgy, mint Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és még sokan mások. Építettek egy rejtekhelyet, ahol elbújhattak a zsidó ismerősei és barátai. Számtalan esetben Bajor Gizi kiállása és helytállása mentette meg az itt tartózkodó személyeket, akikért többször eljöttek a nyilasok.


Bajor Gizi villája oldalról az 1980-as években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A villa mai állapota felülnézetből (Fotó: legifoto.com)

Egy későbbi vallomásban a villában bújtatott Vajda Miklós így emlékezett vissza: „Anyámat és engem […] Kún páter és géppisztolyos különítménye egy este Bajor Gizi villájának kertjében letartóztat. Apámat és Germánt keresik. Utóbbi a manzárdszobában, egy beépített szekrény hátsó fala mögött kialakított fülkében ül, de zakója ott hever a szobában egy széken. Nem veszik észre. Anyámat és engem elvisznek. Bajor Gizi nem ekkor lép föl először a mentőangyal szerepében. A Városmajor utcai nyilasházban eltöltött két nap után – mialatt bennünket nem bántanak, de egy öregembert a szemem láttára vernek agyon, s egy nyilas orvos arra készül, hogy valamilyen vizsgálattal megállapítsa, a zsidó vér több-e bennem vagy a keresztény – éjszaka egyszer csak kinyílik az ajtó, amely mögött vagy harmincan szorongunk, és ott áll malomkerék nagyságú kalapban, királynői pózban Bajor Gizi a svéd követtel, aki németül kiabál. Két perc múlva szabadok vagyunk.”


Stromfeld Aurél (Pilsudski) út, Bajor Gizi színművésznő (balra) a villája udvarán Elsa Merlini olasz színművésznővel 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 18365)

Az ostrom után a budai villát valószínűleg a sok zargatás miatt elhagyta Bajor Gizi, majd 1948-ban, háromévnyi távollét után tért vissza otthonába. Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat 1948-ban, 1950-ben pedig kiváló művész lett. Barátai mindig számíthattak rá, és ők is sokszor segítettek Bajor Gizinek az önzetlen, önfeláldozó cselekedeteiért. Tragikus halála mind a mai napig tisztázatlan módon következett be 70 évvel ezelőtt, 1951. február 12-én. Villája egy év múlva, 1952-ben, a későbbi Kossuth-díjas Gobbi Hilda ötletére és munkájának köszönhetően Bajor Gizi Színészmúzeum néven üzemelt tovább.


A Bajor Gizi Színészmúzeum a 2000-es években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Gobbi Hilda rendezgeti Bajor Gizi Kleopátra-jelmezét a villában (Forrás: Népművelés, 1974. június 1.)


Gobbi Hilda az egykori villában, ahol a kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)


Bajor Gizi egykori villája napjainkban (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

Ma a helyet az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet tartja fenn, ahol a névadó mellett Jászai Mari-, Márkus Emília- és Gobbi Hilda-emlékszoba, továbbá más érdekes tárlat is látható a magyar színháztörténelem kiemelkedő pillanataiból.

Nyitókép: Bajor Gizi villája, a Bajor Gizi Színészmúzeum a 2000-es évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó