A 70 éve elhunyt Bajor Gizi villája sok üldözött számára nyújtott menedéket

A cikk angolnyelvű változata: An unexpected safe haven – Actress Gizi Bajor sheltered the hunted during the terrors of World War II

Írta: Földváry Gergely

2021. február 12. 19:00

Ma van 70 esztendeje, hogy elhunyt a kiváló Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Nevét Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a magyar színházművészet iránt, azt azonban kevesebben tudják, hogy egykori villája igazi menedékként szolgált 1944 és 1945 között, amikor többek között zsidókat és neves írókat is bújtatott itt. A művésznő emlékét azóta is őrzi egykori villája a XII. kerületi Stromfeld Aurél úton, immár Bajor Gizi Színészmúzeumként.

Bajor Gizi 1893. május 19-én született Budapesten, Beyer Gizella néven. Az angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd 1911 és 1914 között elvégezte a Színművészeti Akadémiát, ahonnét egyenes út vezetett a Nemzeti Színházba, amelynek haláláig tagja volt. Számos maradandó, magával ragadó alakítását ismerjük. Dédszüleink, nagyszüleink láthatták őt Júliaként Shakespeare Rómeó és Júliájában, Gauthier Margitként, Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című művében, Lady Milfordként Schiller: Ármány és szerelem című drámájában, de volt ő Diana grófnő, Kleopátra vagy Titánia is. A Nemzeti Színház 1925-be választotta örökös tagjává, majd 1930-ban Corvin-koszorút kapott, 1945-ben pedig Szabadság-rendet.


Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren az 1920-as években (Fotó: Fortepan/Képszám: 175054)

Bajor Gizi a villáját, mely eredetileg egy földszintes épület volt, 1928-ban alakíttatta át elegáns otthonná, ahová Vajda Ödön ügyvéd és Paupera Ferenc bankigazgató után harmadik férjével, a kor ismert gégész orvosával, Germán Tiborral költözött be 1933-ban. Itt, a mai Stromfeld Aurél út (akkor Piłsudski út) 16. szám alatt kezdték meg közös életüket.


Bajor Gizi átépített villája a mai Stromfeld Aurél (egykori Pilsudski) út 16. alatt (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Bajor Gizi hálószobája 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi új lakásának fürdőszobája 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

Az épület hamar a budapesti művészvilág egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, miután Bajor Gizi nem annyira szerette a szórakozóhelyeket és bárokat, így inkább vagy a saját villájába hívta kikapcsolódni a barátait és művész ismerőseit, vagy ő ment másokhoz vendégségbe.


Egry József festőművész műteremlakásában a József Attila (gróf Tisza István) utca 18. alatt 1939-ben. Jobbról a harmadik Egry József, a negyedik Bajor Gizi (Fotó: Fortepan/Képszám: 7452)


Bajor Gizi új lakásának szalonja 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)

A villa, mely a külvilágtól a magas falakkal teljesen el volt zárva, sokakat érdekelt, épp ezért nem meglepő, hogy a házát többször is bemutatták különböző újságok, mint például a Film, Színház, Irodalom című folyóirat is, amelynek munkatársai 1942. június 5-én látogattak el ide, hogy bepillantást engedjenek a nagyközönségnek Bajor Gizi otthonába.

„Végre beleegyezik: mehetünk, megnézhetjük, hogy »mit csinál Bajor Gizi...« – fogalmaz az újság, majd így folytatja: „A hollywoodi spanyol kastélyokhoz hasonló Pilsudszki-úti villa lángol a tűző júniusi napfényben, ahogyan benyitunk a »bástyakapun«. Régi ismerősünk, az immár tizenkét éves jó öreg Peggy kutya somfordál elénk és éppen őkutyaságával bájkolódunk, midőn a háttérből egy csengő hang szól reánk: ő ez, Gizi! Villámgyorsan húzza a szandálját nedves lábaira — ugyanis éppen azzal szórakozott, hogy segített Kati néninek, a ház »Romeo és Julia”-i öreg dajkájának szénát gyűjteni, mert a parkpázsitot éppen ma reggel kaszálta le az öregasszony s Gizi szénagyűjtés közben nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy ne másszék a miniatűr park kikövezett „tengerszemébe”, amelynek tükrén hattyúk helyett két lúd úszkál. Két liba. Egy gúnár és a párja. A gúnár rettentő mord és félelmetes, szemtelen és agresszív, mindenkinek sziszegve nekimegy, csak Gizit nem bántja, pedig meztelen a lábaszára."


Bajor Gizi a villája kertjében lévő kis tengerszemben mezítláb 1942-ben (Forrás: Film, Színház, Irodalom, 1942. június 5.)


Bajor Gizi szalonja kutyájával, Peggyvel 1933-ban (Forrás: Színházi Élet, 1933. 10. szám)


Bajor Gizi egykori villája, a mai Bajor Gizi Színészmúzeum egyik tere a 2000-es évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Bajor Gizi egykori villája napjainkban (Forrás: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

A képes beszámoló később azt is megemlíti, hogy: „Igazi tusculánum ez a spanyol villa, itt elfelejtheti az ember a küzdelmet és izgalmat az élettel és emberekkel, a harcot a kenyérért és a sikerért, ez a hely igazán hivatva van arra, hogy boldog emberek boldog otthona legyen.” Akkor még nem tudhatták, hogy pár éven belül nem csak egy otthon lesz ez a hely, hanem valódi menedék mely küzd az életekért. Bajor Gizi ugyanis emberi méltóságáról tett nagy tanúbizonyságot azzal, hogy saját életét nem féltve 1944 végén számtalan embert bújtatott villájában.


Bajor Gizi villájának lépcsőjén az 1940-es években (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

A nyilas terror és az ostrom idején itt vészelte át a borzalmakat többek között Tamási Áron író, de a nyilasok végezni akartak Gizi férjével, Germán Tiborral, valamint Kertész Róberttel, dr. Vajda Ödön ügyvéddel és családjával, akik mind menedékre leltek a villában, csakúgy, mint Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és még sokan mások. Építettek egy rejtekhelyet, ahol elbújhattak a zsidó ismerősei és barátai. Számtalan esetben Bajor Gizi kiállása és helytállása mentette meg az itt tartózkodó személyeket, akikért többször eljöttek a nyilasok.


Bajor Gizi villája oldalról az 1980-as években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A villa mai állapota felülnézetből (Fotó: legifoto.com)

Egy későbbi vallomásban a villában bújtatott Vajda Miklós így emlékezett vissza: „Anyámat és engem […] Kún páter és géppisztolyos különítménye egy este Bajor Gizi villájának kertjében letartóztat. Apámat és Germánt keresik. Utóbbi a manzárdszobában, egy beépített szekrény hátsó fala mögött kialakított fülkében ül, de zakója ott hever a szobában egy széken. Nem veszik észre. Anyámat és engem elvisznek. Bajor Gizi nem ekkor lép föl először a mentőangyal szerepében. A Városmajor utcai nyilasházban eltöltött két nap után – mialatt bennünket nem bántanak, de egy öregembert a szemem láttára vernek agyon, s egy nyilas orvos arra készül, hogy valamilyen vizsgálattal megállapítsa, a zsidó vér több-e bennem vagy a keresztény – éjszaka egyszer csak kinyílik az ajtó, amely mögött vagy harmincan szorongunk, és ott áll malomkerék nagyságú kalapban, királynői pózban Bajor Gizi a svéd követtel, aki németül kiabál. Két perc múlva szabadok vagyunk.”


Stromfeld Aurél (Pilsudski) út, Bajor Gizi színművésznő (balra) villája udvarán Elsa Merlini olasz színművésznővel 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 18365)

Az ostrom után a budai villát valószínűleg a sok zargatás miatt elhagyta Bajor Gizi, majd 1948-ban, három évnyi távollét után tért vissza otthonába. Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat 1948-ban, 1950-ben pedig kiváló művész lett. Barátai mindig számíthattak rá és ők is sokszor segítettek Bajor Gizinek az önzetlen, önfeláldozó cselekedeteiért. Tragikus halála mind a mai napig tisztázatlan módon következett be 70 évvel ezelőtt, 1951. február 12-én. Villája egy év múlva, 1952-ben, a későbbi Kossuth-díjas Gobbi Hilda ötletére és munkájának köszönhetően Bajor Gizi Színészmúzeum néven üzemelt tovább.


A Bajor Gizi Színészmúzeum a 2000-es években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Gobbi Hilda rendezgeti Bajor Gizi Kleopátra-jelmezét a villában (Forrás: Népművelés, 1974. június 1.)


Gobbi Hilda az egykori villában, ahol a kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)


Bajor Gizi egykori villája napjainkban (Fotó: Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet oldala)

Ma a helyet az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet tartja fenn, ahol a névadó mellett Jászai Mari-, Márkus Emília- és Gobbi Hilda-emlékszoba, továbbá más érdekes tárlat is látható a magyar színháztörténelem kiemelkedő pillanataiból.

Nyitókép: Bajor Gizi villája, a Bajor Gizi Színészmúzeum a 2000-es évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó