Pár évvel ezelőtt nagy politikai és közéleti vihart kavart, hogy Budapesten újra növekedésnek indult a patkánypopuláció, ami ráirányította a figyelmet a főváros különleges patkánymentes helyzetére. Akkoriban tényleg több patkány volt a városban, mint ma, még e sorok írója is találkozott fényes nappal az utcán egy példánnyal.

Patkányirtó láda (Forrás: Élet és Tudomány, 1971. március 12.)

Ám több mint 50 évvel ezelőtt jóval elviselhetetlenebb volt a helyzet. Az akkori statisztikák szerint a fővárosi épületek több mint 38 százaléka volt fertőzött, és a városban legalább kétmillió patkány élt. Számítások szerint a budapesti patkányok által okozott kár évi több száz millió forintra volt tehető, ugyanis úgy számoltak, hogy egy patkány évente 12 kg élelmiszert fogyaszt el, és ennél is többet tesz emberi fogyasztásra alkalmatlanná.

Hozzá kell tennünk, hogy ezek a patkányok, nem „azok” a patkányok, mármint nem azok, amelyek a nagy pestisjárványokat okozták. Azok ugyanis házi patkányok voltak, amelyeket a XVIII. században a most uralkodó faj, a vándorpatkány kiszorított.

Budapesten azonban 50 évvel ezelőtt felvették a harcot a patkányok ellen, azaz nagyszabású patkánymentesítés indult. A feladatot a Bábolnai Állami Gazdaság kapta meg, amely 1971 tavaszán kezdte meg a munkát. 

Az Élet és Tudomány 1971. február 12-i cikke ezt írta:

„Figyelemkeltő falragaszok jelentek meg Budapest utcáin az utóbbi hetekben. Arról értesítik a lakosságot, hogy a fővárosban a Bábolnai Állami Gazdaság 1971–72-ben nagyszabású patkánymentesítést fog végezni. Több szempontból is figyelmet érdemel ez a közlemény.

Szembetűnő mindjárt a »mentesítés« kifejezés. A patkányokkal kapcsolatban ugyanis már megszoktuk az »irtás« szó használatát. A szóváltoztatás tényleges változást takar. A most induló kampánnyal ugyanis nem csak »irtani« fogják a patkányokat, hanem teljesen kiirtják őket, vagyis egyszer s mindenkorra »mentesítik« tőlük a fővárost.”

A patkányokat előtte is irtották, 1952-től például évente két alkalommal, de az 1971-es akció teljesen új volt abban az értelemben, hogy az egész városra kiterjedő, hosszú távú megoldást kerestek, újfajta megközelítéssel. Az 1969-ben kiírt, majd 1973-ban a fenntartásra ismét kiírt pályázatokon ugyanis a pályázónak valójában nem azt kellett vállalnia, hogy patkányokat pusztít el, hanem azt, hogy patkánymentesen tartja a várost. Ehhez újfajta irtószerre és folyamatos munkára volt szükség. Mind az 1969-es, mind a második pályázaton akkor a Bábolnai Állami Gazdaság nyert. Nem Budapest volt az egyetlen város, amely így vette fel a harcot a rágcsálók ellen, az NSZK-beli Cuxhavenben 1956-óta használták az újfajta irtószert, de nagyvárosokban is kipróbálták, így Hamburg is hasonló eljárást követett már ekkor.

Patkánymentesítést hirdető falragasz 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 15875)

Az Élet és Tudomány az eljárásról a már idézett cikkben ezt írta:

„Az irtás a főváros területén lépésről lépésre történik. Először egyes körzetekben irtják ki a patkányokat, majd a már megtisztított területeken a patkányok által eddig legjobban fenyegetett gócpontokban, illetve azokon az útvonalakon, ahol megközelíthetik a fővárost, továbbra is otthagyják az irtóládákat és azokat rendszeresen feltöltik csalétekkel.

A gócpontokban levő irtóládákat 1972 után is rendszeresen ellenőrzik és gondoskodnak arról, hogy mindig legyen bennük csalétek. Ezzel elejét veszik annak, hogy az esetleg beszivárgó állatok elszaporodjanak.”

Az első nagyszabású szakaszban 112 fő és 20 gépjármű vett részt, előbb Buda, majd Pest következett, és 1972 végére le is zárult nagy nemzetközi sikerrel. Korabeli sajtóbeszámolók szerint 35 vagon mérget használtak fel. Ennek tudható be, hogy 1974-ben Budapest rendezte a nemzetközi patkánymentesítő konferenciát, és 1998-ban a WHO is példaértékűnek nevezte a budapesti eredményeket.

A szinte teljes patkánymentességet sikerült azóta is fenntartani. Azonban, mint kiderült, bizonyos számú patkányra mégis szükség van egy városban, ugyanis más kártevőket (is) esznek, például a csótányt, valamint a szűk csatornajáratokat a mozgásukból következően tisztítják. Ezért előfordult, hogy ivartalanított példányokat kellett szabadon engedni. Természetesen arra is volt példa, hogy a patkányok száma kissé megnőtt, legutóbb 2018–2019 telén.

Patkánymentes város nincs, de Budapesten száz lakosra jut maximum egy példány, míg a nagyvárosokban ennél nagyságrenddel nagyobb a számuk, jellemzően több patkány él a legtöbb nagyvárosban, mint ember.

Aki ma patkányt lát, az telefonon és e-mailen is bejelentheti, hogy a szakemberek azonnal intézkedni tudjanak.

Nyitókép: Budapesti utcarészlet 1971-ből. Akkor több patkány élt a városban, mint ember (Fotó: Fortepan/Képszám: 185124)