Keresés az archívumban

Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át mindennap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?

A historizmus mesterei: három építésznek köszönhetjük a legszebb minisztériumi palotákat A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.

Ők tették zölddé Budapestet – A főváros leghíresebb kertészeinek nyomában A város parkjai a legkedveltebb pihenőhelyeink közé tartoznak: a Városligetben, a Margit-szigeten vagy épp a Gellért-hegyen mindenki szeret sétálni, azt azonban már jóval kevesebben tudják, kik tervezték ezeket a zöld területeket. Pedig a fővárosi kertészek által ültetett fák között közel kétszáz éves példányok is akadnak. A Föld napján a főváros leghíresebb kertészeit mutatjuk be.

Ötven éve adták át a rózsadombi SZOT-szállót – Eredetileg sikló vitte volna fel a vendégeket Fél évszázada része a városképnek Budapest egyik legvitatottabb épülete, a rózsadombi SZOT-szálló. A gyógyüdülő hatalmas, 114 méter hosszú épületében egykor akár 500 vendég is pihenhetett egyszerre, akiket mikrobusz szállított a közeli Lukács fürdőbe, mivel az eredeti tervekkel ellentétben végül sem sikló, sem lift nem épült hozzá. A gigantikus ház később évtizedekig üresen állt, napjainkban azonban luxusapartmanházként született újjá.

A gyárának köszönhetjük az Országház kupoláját is – 200 éve született Schlick Ignác vasöntő Az általa alapított gyárnak nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar főváros fejlődésében, hiszen számos emblematikus épület vasszerkezeteit készítette el: az Országház kupoláját, az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia és az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezeteit éppúgy, mint a Nyugati és a Keleti pályaudvar homlokzati üveg-vas függönyfalait, de öntödéjükben készült a Széchenyi téri Deák-szobor is. Noha a 200 éve született Schlick Ignác neve manapság keveseknek lehet ismerős, a magyar vasipar felvirágoztatójának és gyárának tevékenysége összeforrt Pest-Buda, majd az egyesített főváros fejlődésével.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Kezdődnek a látványos munkák a Pénzügyminisztérium épületén Hamarosan megkezdődhet a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium homlokzatának és a tetőszerkezetének műemléki rekonstrukciója, a reprezentatív belső terek helyreállítása. A 2023-ra elkészülő épület azt az állapotot idézi majd fel, amilyennek a tervező Fellner Sándor megálmodta.

Az Országház előtti Duna-szakaszon tanult meg úszni Hajós Alfréd, hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd kiemelkedő tehetségként számos sportágban és választott szakmájában, az építészetben is egyedülállót alkotott. Ő szerezte Magyarország számára az első olimpiai bajnoki címet, amikor 125 éve, az Athén közelében 1896. április 11-én rendezett tengeri versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres viadalt is megnyerte. Építészként ő tervezte többek között a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát és a Református Egyház zsinati székházát is Zuglóban.

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Hamarosan beépítik a helyére a Szent István-terem különleges Zsolnay-kandallóját A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termének egyik legszebb dísze lesz a több mint 2,5 méter széles és 4,5 méter magas kerámiakandalló, amelyet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei készítettek el. Több mint 5 éven át dolgoztak a 611 darabból álló remekmű rekonstrukcióján, melyhez közel egy kilogramm 24 karátos aranyat használtak fel. Az újjászületett Szent István-termet augusztus 20-ától a nagyközönség is megcsodálhatja.

Szépség és funkcionalitás harmóniája – Budapest legszebb víztornyai Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.

Lombkorona-tanösvény épül a Normafán A tervek szerint egy 150 látogatót befogadni képes, a természetvédelmi oktatást fókuszba helyező lombkorona-tanösvény épül a Normafán, a volt Sport Hotel jelenleg elzárt területén. A talajszintről induló tanösvény a fák lombjai között bukkan majd ki, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a fővárosra.

Buda első református temploma volt Pecz Samu neogótikus mesterműve a Szilágyi Dezső téren A millennium évében készült el, tehát éppen 125 éves Pecz Samu neogótikus mesterműve, a Szilágyi Dezső téri református templom. Azelőtt Budán nem volt saját istentiszteleti helyük a reformátusoknak, gyülekezetüket a budavári evangélikusok fogadták be. Első templomuk felépítését magas rangú politikusok és közéleti személyiségek támogatták, még Ferenc József is hozzájárul anyagilag a költségekhez. A főváros ingyen adta át a Dunára néző telket, de kikötötte, hogy arra monumentális templomot kell építeni. Pecz Samu alkotása, amelyet 1896. március 29-én szentelték fel, megfelelt ennek a követelménynek: a Szilágyi Dezső téri református templom a budai Duna-part meghatározó épülete lett, megjelenésével jelentős mértékben járul hozzá Buda látképének harmóniájához.

Feketéllett a tömeg a Corvin Áruház megnyitásakor a Blaha Lujza téren Hatalmas szenzáció volt a Corvin Áruház 95 évvel ezelőtti megnyitása. A vásárlók izgatottan készültek a nagy napra, mert nem akartak lemaradni a hirdetésekben beharangozott rendkívüli eseményről. Ezrek özönlötték el a megnyitás napján, 1926. március 24-én a Blaha Lujza teret, feketéllett az áruház környéke a tömegtől, a hatalmas emberáradat miatt a villamosközlekedés is leállt, a rend fenntartását pedig a rendőröknek kellett biztosítani. Mindenki elsőként akarta megismerni Budapest legújabb, legérdekesebb látványosságát.

Ybl Miklós csaknem kétszáz tervet készített gróf Károlyi Lajos palotájához A Pollack Mihály téri Károlyi-palotát tervező Ybl Miklós közel kétszáz tervet készített az épülethez, amelyek azt bizonyítják, hogy a palota több elgondoláson ment keresztül, míg elnyerte a ma is látható, végleges formáját. A korai terveken a főhomlokzat a palota kertje felé nézett, később viszont már egy 180 fokos fordulatot véve a mai Pollack Mihály téri oldalra került, ahol a szépen kialakított kocsifelhajtó egyedivé varázsolja ezt az épületet.

Helyreállítják a Rondót és újabb parkok épülnek a Városligetben Továbbépül a Városligeti promenád, helyreállítják a Liget egykori bejáratát, a Rondót, a Magyar Zene Háza és az új Néprajzi Múzeum között új parkrész készül. A parkfelújítás mostani szakaszában csaknem 80 ezer négyzetméternyi zöldfelület újul meg és 200 új lombos fát is elültetnek 2022 tavaszáig. Emellett újra lesz léghajózás a Városligetben, a léghajónak helyet biztosító Mimóza dombot is felújítják.

A jégtorlaszok felrobbantásával mentették meg a jeges ártól Budapestet 65 éve Az 1956-os év a forradalom brutális leverése mellett sajnos más katasztrófákat is hozott. A januári földrengésről már írtunk, de márciusban újabb katasztrófa sújtotta az országot, hatalmas árvíz, amely az igazán nagy pusztítást Budapesttől délre végezte, de a fővárosban is kellettek különleges intézkedések: a Kossuth hídnál robbantottak is.

Gazdagrét felépítéséről 40 éve döntöttek véglegesen Budapest nyugati határában, a XI. kerületben áll egy lakótelep, amelynek életét egy nagy sikerű szappanopera keretében a televízió képernyőjén is nyomon követhettük az 1980-as és 1990-es években. Gazdagrét megépítéséről 40 éve, 1981 márciusában döntöttek véglegesen.

Bemutatta városfejlesztési programját a Fővárosi Önkormányzat Hétéves, 2027-ig tervező városfejlesztési stratégiát készített a Fővárosi Önkormányzat. A program megfogalmazása szerint meg kell állítani a budapestiek agglomerációba költözését, csökkenteni kell a forgalmi dugókat és minél több zöldfelületet kell kialakítani a fővárosban.

A Corvin Áruház csodái – Kívül és belül is igényes díszítéseket rejtett a város egykori büszkesége Unalmas, szürke dobozként ismerte meg a budapestiek nagy része a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruházat. A lehangoló burkolat, amely az 1960-as években került az áruházra, egy lepusztulóban lévő, de eredetileg minden elemében igényes és művészi épületet rejtett, amelynek megépültekor csodájára jártak. Az ormótlan fémburkolatot 2018-ban eltávolították, és hamarosan elkezdődik végre az épület felújítása, így remélhetőleg nemsokára újra a régi fényében, csaknem olyannak láthatjuk majd a Corvin Áruházat, Reiss Zoltán építész, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotását, amilyen az 1926-os átadásakor volt. Addig be kell érnünk a régi fényképekkel, amelyek szerencsére megőrizték az épület egykori csodáit.

110 éve nyílt meg a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton Az Andrássy út 39. szám alatt álló Párisi Nagy Áruházat éppen 110 éve, 1911. március 3-án nyitották meg a nagyközönség előtt, miután előző, Rákóczi út 38. alatti épülete leégett, és az üzlet új helyre költözött. A Párisi Nagy Áruház új, luxust hirdető épülete azonban nagyobb és elegánsabb is lett, mint az elődje, és egészen a II. világháború végéig várta a vásárlókat.

Az eltűnt Geist-ház és Pintér-ház nyomában – A Kálvin tér elfeledett arca A Kálvin tér közlekedési csomópont, Budapest egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb tere, a közelben múzeumok, éttermek, szállodák találhatók, de a tér számos érdekességet is tartogat a várostörténet iránt érdeklődők számára. A Kecskeméti utca, Kálvin tér találkozásánál, ahol ma a Korona hotel híddal összekötött hatalmas tömbjei magasodnak, egykor két gyönyörű bérház állt, melyeknek izgalmas történetére érdemes visszaemlékezni.

Kétszáz éve született Feszl Frigyes, a romantikus építészet legjelentősebb hazai mestere Feszl Frigyes legismertebb alkotása a pesti Duna-partot koronázó Vigadó épülete, de Budapest-szerte több ház is hirdeti munkásságát. Bár rengeteg elképzelése, így például az Országházra vonatkozó terve is megvalósítatlan maradt, az elkészült, romantikus stílusú épületei a XIX. század kiemelkedő magyar művészeti alkotásai közé tartoznak. Ám Feszl nemcsak hazánk építészettörténetének „aranykönyvébe” írta be a nevét, de iparművészeti tervei és gyönyörű vízfestményei is jelentősek, amelyeken az 1873-ban egyesített főváros fejlődését örökítette meg.

Hatvan éve épült föl az első budapesti panelház – Egy korszak nyitánya az Üllői út mellett Magyarországon az 1950-es években nagyon nagy volt a lakáshiány. Az erőltetett iparosítás miatt sokan költöztek be a városokba, jellemzően Budapestre és az újonnan létrejött kirakatvárosokba, ahol azonban nem volt elég szabad lakás. A megoldást az iparosított lakásépítésben látták, amelynek eredményeképpen a József Attila-lakótelepen 60 éve elkészült az első budapesti panelház.

Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó, nagyszabású épület izgalmas múltjával.

Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezet egykori székháza A boltjaival és különböző vállalkozásaival egykor az egész országot behálózó Hangya Szövetkezet életében új fejezet nyílt 1920-ban: elhatározták ugyanis, hogy új, méltó székház építésével ünneplik meg fennállásuk közelgő 25 éves jubileumát. A mai Közraktár utca 30. szám alatt Györgyi Dénes tervei alapján nemsokára felépült az art deco stílusú székház, amely azóta is áll, és immáron száz éve hirdeti büszkén az egykor három szomszédos házból álló Hangya-központ sikerét.

Európa legjobb középületének választották az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot Újabb nemzetközi elismerést kapott a Liget Budapest Projekt: idén az egykori Szabolcs utcai kórház helyén felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ nyerte el az „Európa legjobb középület fejlesztése” díjat a világ egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén.

Kisfilm mutatja be az épülő Néprajzi Múzeum készülő állandó kiállításait A Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget szélén 2022-ben nyitja meg kapuit. Erre a különleges alkalomra állandó kiállításokkal készül az intézmény: egy néhány perces kisfilm bemutatja az új kiállítások előkészítését és bepillanthatunk a kulisszák mögé.

A Citadella kertje és falai is megújulnak, 1500 négyzetméteres kiállítótér lesz az erődben Több liftet, egy medencét, 1500 négyzetméteres kiállítóteret és húszméteres zászlót is kap a mostani, átfogó rekonstrukció során az 1854-ben elkészült Citadella, amelynek falai és kertje is teljesen megújulnak. A munkákat a ZÁÉV és a Market Zrt. konzorciuma végezheti el 14,8 milliárd forint értékben.

Búcsú egy újabb Ikarustól – Budapesten sosem volt túl népszerű a 415-ös buszcsalád Budapest újabb busztípustól búcsúzott: a napokban kivonták a forgalomból az utolsó Ikarus 415-ös buszt. A típus 1987-ben jelent meg Budapesten, de soha nem vált meghatározóvá a fővárosi utakon, annak ellenére, hogy a gyár a klasszikus 200-as típus leváltására tervezte. Inkább csak kiegészítő szereplő maradt a budapesti buszflottában.

Impozáns tornacsarnok épül Budafokon Impozáns tornacsarnok épül a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium és a Kolonics György Általános Iskola között, amely a kosárlabda- és a sportfunkción kívül rendezvényhelyszínként is működik majd. Nyáron megkezdődhet az új sportlétesítmény kivitelezése, várhatóan 2022 végén készül el.

Teljesen átalakul a Petőfi híd budai hídfőjének környezete – Bontják a menzát és a villamoskar épületét Teljesen átalakul a XI. kerületi Goldmann György tér. A Petőfi híd budai hídfőjénél az egyetem új épületeket emeltet, amely miatt a mára már évek óta üresen álló menzát és a V2 épületet elbontják, és a helyükre egy zéró károsanyag-kibocsátású kutatóközpont épül. Nézzük meg, hogyan is alakult ki ez a hely!

Idén megkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása Átalakul a forgalmi rend és gyalogosbarát lesz Blaha Lujza tér, fákat ültetnek, megnő a zöldfelületek aránya, vízjátékot telepítenek, valamint kulturális célokat szolgáló épület és rendezvényhelyszín is épül majd. Megújul a Corvin Áruház műemlék homlokzata is. A 2021-ben kezdődő munkálatok nagyjából másfél évig tartanak.

Hetven éve költözött az ÁVH a Fehér Házba – Hamarosan felújítják a Duna-part híres modernista épületét A pesti Fehér Ház, vagyis mai nevén az Országgyűlés Irodaháza számos funkcióval rendelkezett már megépülése óta, sokak emlékezetében MSZMP-székházként él, pedig a Belügyminisztériumként épült monumentális alkotás egykor az ÁVH székházaként is szolgált. Nyugtalanító emléke ellenére érdemes megismerkedni e kvalitásos épület történetével, főleg most, hogy közeleg a felújítás.

Amit sokan rosszul tudnak a Lánchídról – Eloszlatjuk a tévhiteket Budapest páratlanul szép dunai átkelőjéről Tévedés, hogy eredetileg nem volt nyelvük az oroszlánoknak, s valótlanság az is, hogy egy angliai híd másolata a Lánchíd, emellett az sem igaz, hogy 1899-ben nevezték el Széchenyiről. A napokban, a felújítás megkezdésének bejelentését követően számtalan tévhit jelent meg Budapest első dunai átkelőjéről, s bár némelyik szakkönyvekben is szerepel, ennek ellenére nem felel meg a valóságnak. Most korrigáljuk a hibákat, és bemutatunk néhány további érdekességet Budapest páratlan, utánozhatatlan, fantasztikus Lánchídjáról.

Megmenekült a bontástól a Márványmenyasszony és a Wichmann-kocsma épülete is Az elmúlt napok eseményeire reagálva a Miniszterelnökség elrendelte a műemlékvédelmi eljárás megindítását két budapesti, kultúrtörténeti jelentőségű épület esetében. A Széchenyi lakodalmának helyet adó, I. kerületi Márványmenyasszony vendéglőn és a VII. kerületi, Wichmann Tamás kocsmájaként ismertté vált Kazinczy utcai házon a gyorsított eljárás lezártáig tilos bontási vagy építési munkát végezni. Bár az épületek jövőjében még így is bőven akadnak kérdőjelek, múltjukat annál jobban ismerjük.

Zseniális fejlesztőmérnök volt a 90 éve elhunyt Kandó Kálmán Kilencven évvel ezelőtt hunyt el Kandó Kálmán, a Ganz-gyár kiváló tervezőmérnöke. Munkásságának eredménye a nagy hatásfokú generátorok, transzformátorok, elektromos motorok megalkotása. Egyedülálló fejlesztései révén az elektromos áramot az addigiaknál sokkal eredményesebben tudták felhasználni.

Keresztény fiataloké volt a Színművészeti épülete, és templom volt az Ódry Színpad Budapest épületei számos titkot rejtenek. A főváros még azoknak is tud meglepetést szerezni, akik évek óta kutatják a házak történetét. Sok esetben nyújtanak segítséget a homlokzaton elhelyezett emléktáblák, amelyek érdekes részleteket emelnek ki egy-egy ház sorsából. Ilyet találhatunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utca 2/c homlokzatán is, amely arra buzdít, hogy kicsit mélyebbre ássunk az épület múltjában, hiszen azt olvashatjuk, hogy egykor egy templom rejtőzött a falak mögött.

Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajló viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így a család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

Száz éve kezdték építeni a Kálvin téri áruházat – Ahol fodrászbérletet kaptak a bolti eladók A Kálvin tér egyik legidősebb épülete az az üzletház, amelynek helyén 1914-ig a pesti reformátusok fontos oktatási és egyházi épülete állt. A két világháború közötti időszakban Fenyves Áruházként ismerte mindenki, s bár csupán 25 évig viselte ezt a nevet, az idősebb generációk tagjai most is emlékeznek erre a népszerű helyre.

Bezárt Budapest legrégebbi hentesüzlete December 31-én bezárt Budapest egyik legrégebbi és legszebb húsárudája, a Mester utca 29. szám alatti hentesbolt.

Már a reformkorban alagutat szerettek volna építeni a Várhegy alá Már a Lánchíd építésénél is pontosan tudták az építők, hogy Budán a hídfő rossz helyre esik, oda eljutni kocsival elég nehézkes. Erre valami megoldás kellett, mert útban volt a Várhegy. Ezért 175 évvel ezelőtt társaságot alapítottak a hegy átfúrására.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2020-ban a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2020-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2021-ben is!

Nagyszabású tervek születtek Józsefváros átépítésére 50 évvel ezelőtt Józsefváros belső részeinek átépítésére, a XIX. század végén épült korszerűtlen, szoba-konyhás, komfort nélküli lakások kiváltására több elképzelés is született évtizedekkel ezelőtt. A Fővárosi Tanács 50 éve egy nagyszabású, 3400 lakás bontását tartalmazó tervet fogadott el. A kerületben akkor már vegyes tapasztalatok voltak a belvárosi rehabilitációról.

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Régi korok karácsonya Budapesten Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

Felújítanák a Népligetet – Budapest legnagyobb közparkja eddig kevés figyelmet kapott A Népliget közparki fejlesztését, a park természeti értékeinek védelmét közösségi tervezéssel készíti el a Fővárosi Önkormányzat. Év végéig várják a parkhasználók véleményét a Népliget megújításáról.

Megkezdte működését az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Már zajlik a műtárgyak költöztetése, lezárult a korszerű restaurátorműhelyek kialakítása és megkezdődött a szakmai munka a felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol több mint háromszázezer műtárgyat őriznek majd.