Az ország legnagyobb kulturális rendezvényét, a Múzeumok éjszakáját a nyári napfordulóhoz legközelebb eső hétvége szombatján, idén június 25-én rendezik meg – immár huszadik alkalommal. A jubileumi Múzeumok éjszakáján 431 intézmény több mint 2500 programmal készül, az idei tematika az Újragondolt hagyományok lesz.

A múzeumok mellett könyvtárak és levéltárak is csatlakoztak az eseményhez. Közösségi terekben koncerteket szerveznek az intézmények, de lesznek az idei tematikához illeszkedő tárlatvezetések is, emellett több interaktív családi programmal is készülnek.

Válogatásunkban olyan híres fővárosi épületeket mutatunk be, amelyeket érdemes felkeresni.

Az egykori Budai Postapalotában működik a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont (XII., Krisztina krt. 6.). Az intézmény célja, hogy segítsen tájékozódni a pénz világában. A kiállítótér számos élményt és kalandot tartogat, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénz forgatásának, használatának újabb és újabb oldalait ismerhesse meg a látogató.

A Budai Postapalota Sándy Gyula tervei szerint épült 1923 és 1926 között (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A nemrég megnyílt Magyar Zene Háza (XIV., Olof Palme sétány 3.) is csatlakozott a jubileumi eseményhez. Az intézményben a Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című állandó zenetörténeti kiállítás mellett a Hangdóm vetítései is látogathatók lesznek, és ki lehet próbálni a Kreatív Hangtér interaktív installációit, az épületben több helyszínen pedig koncertekkel készülnek. Az épületsétán a látogatók megismerhetik a ház nagyobb tereit, funkcióit, érdekes és izgalmas információkat tudhatnak meg a ház tervezéséről, építéséről és működéséről.

A Magyar Zene Háza a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Millennium Házában (XIV., Olof Palme sétány 1.) lesz tárlatvezetés, háztörténeti séta, művészeti workshop, zene és tánc, valamint Rózsa séta, ahol a Zsolnay-díszkutat is bemutatják.

A május végén megnyitott Néprajzi Múzeum (XIV., Dózsa György út – Ötvenhatosok tere) Európa egyik jelentős szakmúzeuma, az idén átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Különleges kurátori programokat szerveznek a múzeumon belül, kívül, a tetőn és a mélyben egyaránt. Lesz tűz, szikra, Hold, csillagok, Szentjánosbogár, valamint Ferencz Marcel, az épület tervezője, beavatja az érdeklődőket a falak és a pixelek struktúráinak rejtelmeibe.

 Az új Néprajzi Múzeum a Városligetben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Szent István-teremben (I., Szent György tér 2.) 18 órától félóránkként kezdődő zenés tárlatvezetésen a Budapesti Filharmóniai Társaság két zenésze pár perces komolyzenei előadást tart. A Hauszmann-sztori című kiállításon a Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló építkezéseket, fejlesztéseket, azok eredetét, Hauszmann Alajos munkásságát és a királyi palota fénykorát ismerhetik meg a látogatók multimédiás eszközök segítségével.

A híres Szent István-terem (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Walter Rózsi operaénekes és családjának egykori otthona, a Fischer József és Pécsi Eszter tervei szerint épült lakóház Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben 2022. május 18-tól az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (VII., Bajza utca 10.) első állandó kiállítóhelyeként várja a látogatókat a Múzeumok éjszakáján.

A Walter Rózsi-villa (Fotó: Nyirő Simon/MMA)

A Markó utcai börtönt és a Fővárosi Törvényszéket (V., Markó utca 27.) is felkereshetik az érdeklődők. A Hauszmann Alajos által tervezett épületet, a Fővárosi Törvényszék, valamint Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Objektumának 1890-ben átadott közös otthonát az érdeklődők szombaton csoportosan vezetett, kétórás séták részeként látogathatják.

A Markó utcai börtön és a Fővárosi Törvényszék a Markó utca 27. szám alatt (Fotó: Google maps)

A Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termében a látogatók meghallgathatnak egy rövid előadást az épület, beleértve a tárgyalóban látható Feszty-táblaképek történetéről, majd megtekinthetik a törvényszéken kialakított bíróságtörténeti kiállítást, végül pedig az FT könyvtárában ismerkedhetnek meg a helyben kiállított könyvritkaságokkal, többek között egy több mint 100 éves fotóalbummal, mely a Magyar Királyi Rendőség 1896-os bűnügyi nyilvántartásának felvételeit tartalmazza.

A főváros ékszerdoboza – A Várkert Bazár, ahogy még sosem látta nevű sétán megtudhatjuk, vajon miért és hogyan épült a Várhegy keleti oldalán, a Duna-parton hosszan elnyúló impozáns, neoreneszánsz épületegyüttes. Megismerjük a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár (I., Ybl Miklós tér 2–6.) tervezőjét, Ybl Miklóst, miközben alkotásának lenyűgöző részleteiben, csillogó Zsolnay kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk. Az épületegyüttes sorsát a születéstől a pusztuláson át egészen a rekonstrukcióig mutatják be a helyszínen.

A Várkert Bazá​r (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mesél a templom – ezúttal a fővárosi fürdőkről című előadáson kiderül, hogy mi köze van a Belvárosi Főplébánia-templomnak (V., Március 15. tér) Budapest fürdőéletéhez. A Belvárosi Főplébánia-templom közel 2000 év emlékeit őrzi. Története elválaszthatatlan a Római Birodalom emlékeitől, a török megszállástól, a magyar történelem számos jeles eseményétől. Itt őrzik Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Gellért ereklyéit. Ahogy a templom épült vagy éppen ellenkezőleg, a történelem viharai tépázták, úgy fejlődtek, szépültek vagy éppen pusztultak székesfővárosunk fürdői is.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom épülete a Március 15. téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Várban található barokk De la Motte – Beer-palota (I., Dísz tér 15.) szerény homlokzata mögött a budai Vár igazi ékszeres ládikája rejtőzik. Az 1780-as években kiépült, emeleti, térsorának eredeti, késő rokokó és kora klasszicista, bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestése egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. Boltíves tereinek építészeti kialakítása a magyarországi barokk stílusra jellemző finom ízlés és formavilág jellemző példája. A pincétől a padlásig  című tárlatvezetésen építészettörténeti kalandozáson vehetünk részt a De la Motte-Beer-palotában.

A „Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek” című magyar üvegművészeti kiállítás megidézi jellegzetes használati tárgyak által a középkor magyar üvegművességének hagyományait, valamint a 19–20. század elején élt nemzetközi hírű magyar innovátorok és mesterek míves tárgyi és eszmei hagyatékát, és példák láthatók a múlt század második feléből származó „új magyar dizájn” megalkotóinak modern gyári üvegeiből.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum (I., Szent György tér 2.) az egykori királyi palota Gellért-hegy felőli szárnyában, történelmi hangulatot árasztó környezetben található, kiállításai a palotatörténet mellett Budapest történetének meghatározó eseményeit és személyiségeit is bemutatják. A tárlatvezetés során a Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit (például Gótikus terem, Kápolna, Tárnokház, Királypince) mutatják be.

A királyi palota kápolnája​ (Fotó: pestbuda.hu)

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (V., Ferenciek tere 6.) az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató-, nevelő- és kutatómunkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár, valamint az egyetem keretei között működő valamennyi könyvtár hálózati központja. A könyvtár mai épülete Skalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban épült.

Legszebb terme a Nagyolvasó, mely több mint 200 négyzetméter alapterületű, természetes fényt a mennyezeti üvegtetőn keresztül kap, falait pedig a Lotz Károly által festett freskók díszítik. Rövidfilm bemutatásával egybekötött tárlatvezetésre invitálják az érdeklődőket. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága címmel nyílt kiállítás célja a fizika izgalmas világának élményközpontú feltárása. A tárlat interaktív eszközök segítségével mutatja be Eötvös Loránd sokoldalú személyiségét, tudományos és tanári tevékenységét, illetve műszereit.

Az Egyetemi Könyvtár épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (I., Bécsi kapu tér 2–4.) főépülete a budai Vár északi oldalán, historizáló stílusban Pecz Samu építész tervei alapján a múlt század elején épült fel. Az intézmény a magyar államiság legfontosabb történelmi dokumentumainak őrzője. Az épületet bemutató sétán a látogatók a falfestmények és Róth Miksa színes címeres üvegablakai segítségével emeletről emeletre haladva ismerhetik meg a magyar történelem egyes kiemelkedő eseményeit, alakjait.

Forrás: muzej.hu, pestbuda.hu

Nyitókép: A Markó utcai börtönt és a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületét is meglátogathatjuk a Múzeumok éjszakáján (Fotó: Google maps)