Keresés az archívumban

Öt év múlva ér el a HÉV a Kálvin térig Teljesen megújul három HÉV-vonal, a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig.

Árpád fejedelem feltételezett sírja fölé tervezett templomot Schulek Frigyes Az 1896-os nagy millennium után 1907-ben ismét millenniumot ünnepelt az ország: honfoglaló nagyfejedelmünk, Árpád halálának ezredik évfordulóját. Erre az évre esett az akkori uralkodó, Ferenc József negyvenéves uralkodói jubileuma is, és az ennek emléket állító törvény kimondta, hogy újból fel kell építeni azt a templomot, amelyet egykor Szent István király Óbuda határában Árpád fejedelem temetési helye fölé emelt. A templom építésére Schulek Frigyes kapott megbízást.

Reagan mellett kap helyet George Bush amerikai elnök szobra a Szabadság téren Szobrot állítanak George H. W. Bush amerikai elnöknek Budapesten, a Szabadság téren, az alkotás Ronald Reagan szobra mellett kap helyet. Az emlékművet másfél hónap múlva, a magyar nemzeti ünnepen, október 23-án avatják fel, a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának 30. évfordulója alkalmából.

Felújítják a sétautakat a Sas-hegyen A Sas-hegyen a védett értékek és a látogatók érdekében végez fejlesztéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A cserje-visszaszorítás és facsemeték ültetése mellett készül a sétautak felújítása, padok, asztalok, ismeretterjesztő táblák és odúk, madáretetők kihelyezése.

Átadták a teljesen felújított Mátyás kútját a budai Várban Ma délelőtt ünnepélyesen átadták az elmúlt hónapokban teljes műszaki és esztétikai felújításon átesett díszkutat, Stróbl Alajos eredetileg 1904-ben elkészült mesterművét. A munkálatok során a budai Vár Hunyadi-udvarán lévő Mátyás-kút teljes felújításon esett át, restaurálták a szobrokat, újjáépítették a medencét, kicserélték a gépészeti berendezéseket, és díszkivilágítást is kapott az alkotás. A magyar Trevi-kút újraavatásán Fodor Gergely kormánybiztos mellett részt vett Stróbl Alajos öt, még élő unokája is.

Számos nagyszerű épülettel lett szegényebb Budapest, a főváros Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Jövő év elején elkezdődhet a Kúria és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója Felújítják az Országházzal szemben álló két XIX. századi palotát a Kossuth téren. A Kúria épülete két-két és fél év alatt, az Agrárminisztérium, amely alá mélygarázst is terveznek, mintegy három év alatt készülhet el.

A magyar állam fizeti a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom visszavásárlását A magyar kormány 765 millió forintot biztosít arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat visszavásárolja és felújítsa az évtizedek óta elhanyagolt állapotban lévő, „láthatatlan” szlovák evangélikus templomot, amely a VIII. kerületben, a Rákóczi út házsorának takarásában áll. A felújítás után az épületben kulturális központot alakítanak ki.

Kolostornak épült, kaszárnya, kórház, majd kastély lett belőle – A Kiscelli Múzeumban jártunk A Kiscelli Múzeum jellegzetes barokk épületét sok budapesti ismeri, ám fordulatos történetével valószínűleg kevesen vannak tisztában. Az eredetileg kolostorként szolgáló együttes több funkcióváltáson is keresztülment, mire a ma ismert kiállítótérré vált. Használták hadikórházként, kaszárnyaként és raktárként, sőt még kastélyként is, a több évszázadon átívelő folyamattal mi egy vezetett túra keretén belül ismerkedtünk meg.

Megint árverezik az Andrássy úti MÁV-palotát Az Andrássy úti MÁV-székházra ötödik alkalommal próbálnak meg vevőt találni, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverési felületén a kikiáltási ár ezúttal 7,1 milliárd forint, 800 millióval kevesebb, mint a tavalyi sikertelen árveréskor. A Magyar Államvasutak egykori, műemléki védettségű épülete 2008 óta áll üresen, állapota folyamatosan romlik. Az veheti meg, aki ma 16 óráig befizeti az árverési biztosítékot.

Hogyan újuljon meg a Gellért-hegy? – Kérdőíven várják a javaslatokat A Budapest Fejlesztési Központ és a Fővárosi Önkormányzat közösen méri fel, hogy a lakosok milyen fejlesztéseket szeretnének látni a Gellért-hegyen. A közösségi tervezéshez csatlakozó online kérdőívet szeptember 15-ig bárki kitöltheti.

Szobrot emeltek Buda alapítójának Buda alapítójának, IV. Bélának Budán ugyan nincsen szobra, de vidéken újabb emlékművet állítottak neki. Második honalapítónk ugyanis a tatárjárás után nem csupán a mai fővárosunk elődjét hozta létre, de számtalan más települést is szerte az országban, így a róla készült alkotások sok helyen fellelhetők.

Az elmaradt ünnep – Meglepően változatos a Szent Jobb-körmenetek története Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, amelyet ekkor már országos érdeklődés kísért.

Átadták az Összetartozás emlékhelyét a Kossuth téren A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából elkészült, a történelmi Magyarország településeinek neveit tartalmazó emlékművet eredetileg június 4-én leplezték volna le, a járvány miatt azonban elhalasztották. Az ünnepélyes felavatást ezért ma tartották meg.

Újraalkották a Szent Jobbot egykor szállító Aranyvonatot Augusztus 20-án a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét, amely 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot szállította országos körútra. Az ünnepélyes esemény alkalmával a látogatók díjmentesen tekinthetik meg az újjáépített járművet, amely egyszerre felel meg a mai vasúti közlekedési szabványoknak és a történelmileg hiteles rekonstrukciós elvárásoknak.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

Szent Imre herceg szobrát 90 éve avatták fel – Többször el akarták bontani, de végül maradt a körtéren az emlékmű Szent Imre herceg 1930-ban állított szobra túlélte az idők viharait, sem a II. világháború, sem az 1956-os forradalom harcai, de még a szocialista ideológia sem tudta elmozdítani a helyéről. Bár a lebontása többször felmerült, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ma is ott áll, ahol 90 évvel ezelőtt a Szent Imre halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében felavatták.

Elkezdődött a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő átjáró építése Az átjáró megépítését már a Széll Kálmán tér hat évvel ezelőtti átépítésekor tervezték, de akkor elmaradt. Most azonban az újjászülető, a Pénz- és Banktörténeti Múzeumnak is helyet adó Postapalota tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával végre pótolják a beruházást.

Lebontották az Országos Villamos Teherelosztó épületének nagy részét a Várban A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló, vitatott külsejű ipari épület bontása olyannyira előrehaladt az utóbbi hetekben, hogy mára csak a torony, a vasszerkezet egy része és egy tűzfal maradt meg. Az egykori Országos Villamos Teherelosztó régóta funkció nélküli, leromlott állapotú épületének helyére a vári környezethez jobban illeszkedő ház épül.

Egykor strandolni is lehetett a Svábhegyen – Lélegzetelállító panoráma járt a magaslati fürdőzéshez Megépültekor „artisztikus és idegenforgalmi nézőpontból jelentékeny” alkotásként jellemezték az 1934. júliusi megnyitón a svábhegyi strandfürdőt. A fenti jelzőkre gyönyörű földrajzi elhelyezkedésével és ügyesen megoldott építészeti megvalósításával is rászolgált a 430 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hajdani fürdőhely, amelyet legendás sportolónk és építészünk, Hajós Alfréd tervei alapján alakítottak ki.

Rendhagyó lesz az idei Mesterségek Ünnepe Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. A Hagyományok Háza előtti Corvin téren pedig a Nagyvárosi Folkudvar lesz, az épületben kiállítás nyílik.

Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

Budapest elhanyagolt jelképe: bejártuk a jobb sorsra érdemes Gellért-hegyet Hiába a város egyik szimbóluma, szerelmespárok és turisták kedvenc sétálóhelye; hiába természetvédelmi terület a Gellért-hegy, évtizedek óta elhanyagolt állapotban van. Nemcsak ráncfelvarrásra, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szüksége.

A Csodaszarvas és Az arany dinamikája című szobrok díszítik majd a felújított Postapalotát A Buda Palotában, ismertebb nevén az egykori Postapalotában kialakítandó Pénztörténeti Múzeum bejárata előtt állítják fel Az arany dinamikája című szobrot, és a Postapalota épületében helyezik el a Csodaszarvas című alkotást is. A Sándy Gyula tervezte épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült 1924-ben, felújítása évek óta tart, a külső rekonstrukciós munkálatok már jórészt befejeződtek.

Megújult a homlokzata a hat éve leégett Kodály köröndi palotának Levették az állványok nagy részét a Kauser József tervezte Kodály köröndi palotáról, amelynek a tetőzete hat éve égett le. A műemléki rekonstrukció jövőre készül el, de a homlokzatot már most is megcsodálhatjuk.

Fotókiállítás nyílt az Összetartozás Emlékhelyénél Az Alkotmány utca Kossuth térbe torkolló részén a nemrég megépített Összetartozás Emlékhelye körül új fotókiállítás látható augusztus 19-ig. A 160 kép megidézi Magyarország múltját, bemutatja a Kárpát-medence nevezetességeit, épített örökségét, néprajzát, természeti szépségeit és élővilágát, a Vajdahunyad várától a fraknói várig, Pozsonytól Fiuméig.

Felavatták Szervátiusz Tibor síremlékét a Fiumei úti művészparcellában Felavatták Szervátiusz Tibor szobrászművész síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában. A Nap-kapu nevű emlékmű Kontur András alkotása.

A budapesti csapvíz – Már száz évvel ezelőtt vízórákat szereltek a pazarlás visszaszorítására Ma már nehéz elképzelni, hogy a csapból folyó fogyasztható ivóvíz nem volt mindig alapszolgáltatás. Ebben, valamint Budapest vízellátásának megszervezésében és kiépítésében elvitathatatlan érdeme van a 160 éve született Kajlinger Mihálynak. Nevéhez fűződnek a főváros nagy csatornázási szivattyútelepének, csatorna- és vízvezeték-hálózatának tervei, de a vízpazarlást megfékezendő a vízfogyasztásmérők bevezetése is az ő javaslatára történt. Fő műve, a káposztásmegyeri vízmű a korabeli Európa legszebb és legkorszerűbb vízműtelepe volt.

Budapesten hangzott fel először a székely himnusz – Emléktáblát avattak a szövegíró lakóházánál A székely himnuszt bizonyára sokan el tudják énekelni, de a szöveg szerzőjének, Csanády Györgynek a neve valószínűleg aligha cseng ismerősen. Pedig a Trianon után írt műve hamar a magyarság összetartozás-tudatának egyik fontos szimbólumává vált. A 125 éve született Csanády György tiszteletére június 4-én emléktáblát avattak egykori, XII. kerületi lakóházán.

„Senki sem készített fel minket a lélegzetelállító élményre” – A budai Várban újjászületett Lovardában jártunk Kívülről már számtalanszor megcsodáltuk a Nemzeti Hauszmann Program keretében nemrég elkészült Lovardát a budai Várban, de belül még nem jártunk, csak fotókon láttuk a gyönyörű belső tereket. Így kapva kaptunk a lehetőségen, amikor kiderült: vezetett séta keretében immár látogatható az épület. Hauszmann Alajos tervezte az 1901-re elkészült lovaglócsarnokot, így nem lepődtünk meg, amikor a jelentkezéskor, a Nemzeti Hauszmann Program honlapjáról megtudtuk, hogy sétánk a Hauszmann paripái elnevezést viseli.

Ez az épület is a millenniumra készült – Kiemelt jelentőségű lett a Műcsarnok rekonstrukciója, kezdődhet a felújítás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Műcsarnok teljes körű rekonstrukcióját és korszerűsítését júniusban a kormány. Még nem tudni, mikor kezdődik az 1896-os millenniumi ünnepségre készült, Ferenc József által felavatott, Schickedanz Albert tervezte műemlék épület felújítása, de a közelgő rekonstrukció alkalmából érdemes megismerkednünk az épület izgalmas múltjával.

Amikor kötelező volt a fővárosban a vasárnapi lőgyakorlat – Gyönyörű klasszicista épület volt a 180 éve elkészült pesti Lövölde Tudta, hogy régen minden budai és pesti polgárnak tudnia kellett lőni? Nem azért, hogy egy párbajban meg tudják magukat védeni, hanem, ha jött az ellenség, felkészülten álljanak ki a falakra. 180 éve adták át a Lövölde új épületét, a mai Lövölde téren.

Középkori várfalat, hídpénzt és világháborús bombát is találtak a régészek az egykori Külügyminisztérium pincéinek feltárása során A II. világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.

Átadták a Ludovika Campus felújított épületét Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb épületét, miután befejeződött a Kauser József által tervezett, 1886-ban készült négyszintes, neoreneszánsz tömb felújítása. Az épület, amelynek homlokzatát eredeti állapotában állították helyre, hosszú évtizedek után visszakapta egyetemi funkcióját.

A Csontváry-hagyaték megmentője, egyben a modern magyar építészet neves alakja – 125 éve született Gerlóczy Gedeon A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.

Új parkot adtak át a Városliget közelében A Városliget közelében, a Szabolcs utca és Vágány utca között fekvő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ köré egy szabadon használható, 13000 négyzetméteres parkot alakítottak ki. A hangulatos Bókay-kert szabadon látogatható.

Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.

Budapest legszebb részein szól a zene A főváros történelmi terein 200 minikoncertet rendeznek nyáron. Az idei Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz, a Nemzeti Múzeum előtere, a margitszigeti zenélő szökőkút, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum oszlopcsarnoka, a Várkert Bazár Gloriettje és az Öntőház-udvar, valamint a Millenáris park és a Hegyvidéki Kulturális Szalon terasza.

Középkori kincseket és jelentős építészettörténeti emlékeket találtak a budai Várban Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját, gyógyszeres üveg ólomkupakját a gyermekét tartó Máriával és áttört medált is találtak a régészek a budai Várban. Feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.

A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.

Ötven évvel ezelőtt korszerűsítették Budapest díszkivilágítását Budapest 50 évvel ezelőtt sokkal sötétebb hely volt, mint most. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban. Jóval gyengébb volt az éjszakai közvilágítás, és a kiemelt épületek díszkivilágítása is meglehetősen kezdetleges volt.

Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

Építészeti múzeum lesz a 2007-ben bezárt BM-kórházból – Kiemelt beruházás lett, kezdődhet az átalakítás A Városligeti fasorban található, évek óta üresen álló és pusztuló egykori Fasor Szanatórium területén, a későbbi BM-kórház épületeiben építészeti múzeumot alakítanak ki. Kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánították az átalakítást, így várhatóan hamarosan megkezdődik a 2007-ben bezárt intézmény területén a rehabilitáció.

Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.

Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.