Keresés az archívumban

Kilencven éve indult el az első budai trolibusz Kilencven éve jelentek meg a trolik Budapesten. Ekkor három kilométernél is rövidebb szakaszon közlekedtek a Vörösvári út és az Óbudai temető között, de az utasok hamar megszerették az új közlekedési eszközt. Igaz, hogy 1944 és 1949 között nem közlekedtek, de ezt követően ismét utazhattak a fővárosiak trolin, igaz, akkor már kizárólag Pesten.

A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.

Eldőlt, milyen lesz a Magyar Építészeti Múzeum A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán lévő telekegyüttesre, a Walter Rózsi-villa szomszédságába tervezett Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt kétfordulós építészeti tervpályázaton eredményt hirdettek. A helyszín nem csupán kiállítóhely lesz, hanem rendezvénytér is.

Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.

Egy mikroföldrengés, amely 50 éve megrendítette a magyar olajvállalatot Egy mikroföldrengés hatalmas tragédiát okozhatott volna 50 éve az OKGT-székház építésénél, de egy éhes szakmunkástanulónak köszönhetően a munkások megmenekültek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházánál alapvetően a tervezési gondok okozták a bajt 1973 novemberében.

Budapest legmodernebb áruháza volt A Skála Áruház fogalom lett az 1980-as években. Az első Skála a XI. kerületben nyílt meg, alapkövét 50 éve tették le Lágymányoson, ahol az 1970-es években nagyszabású építkezések kezdődtek. Nem csak a Mol elődje épített itt új székházat, de az egykori BEAC-sportpálya helyén egy teljesen új típusúnak tervezett áruház kivitelezése is megkezdődött.

Csupán harminc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.

Sosemvolt Budapest – 150 év építészeti víziói a Pesti Vigadóban Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyi palotához? Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Az elmúlt másfél évszázadból fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás a Pesti Vigadóban.

A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza Pestszentlőrincen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.

Fény az alagút végén – Másfél év múlva megnyílhat a Rác fürdő patinás épülete A Rác fürdő két évtizede húzódó kálváriája 2025 tavaszán véget érhet: október végén kiírták a közbeszerzést az épület felújítására, melyet a nyertes pályázónak tizenöt hónap alatt kell elvégeznie. Ennek apropóján visszatekintünk a fürdő történetére, abból is főleg az Ybl Miklós tervezte XIX. századira, mely a fénykorának bizonyult, és amely mintául szolgált a legutóbbi helyreállításhoz is.

Különös temetés a Mátyás-templomban – Hogy került III. Béla sírja Budára 125 évvel ezelőtt? Különös esemény történt 125 évvel ezelőtt Budapesten: a Mátyás-templomban uralkodónak kijáró pompával újratemették III. Béla királyt és feleségét. A szertartás olyan meghatóra sikerült, hogy az akkor már hétszáz éve halott uralkodó érdemeit hallgatva sokan zokogásban törtek ki. De hogyan került az Árpád-házi király sírja abba a templomba, amely még nem is állt a halálakor, hiszen Buda városát s benne a legismertebb magyarországi templomot az ide temetett király unokája, IV. Béla alapította.

175 éve született a Magyar Optikai Művek megalapítója Süss Nándor honosította meg hazánkban a precíziós műszeripart, és amellett, hogy egész műszerészgenerációkat nevelt ki, gyártmányaival nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerést szerzett a magyar iparnak. Leghíresebb munkája Eötvös Loránd torziós ingája volt, amelynek példányait sokáig egyedül itt állították elő, és exportálták a világ minden részére. Az általa alapított gyár Magyar Optikai Művek néven vált világhírűvé.

Aki újabb színt vitt a Gellért-hegyre – 130 éve született Weichinger Károly Az ősszel pompás színekbe öltöző Gellért-hegy az egyedülálló természeti adottságain kívül látványos épületekkel is büszkélkedhet. Közéjük tartozik a délkeleti oldalon elhelyezkedő pálos kolostor, melyet Weichinger Károly tervezett. Az építész születésének százharmincadik évfordulóján bemutatjuk leghíresebb művét, valamint más budapesti alkotásáról is megemlékezünk.

Különleges homlokzat mesteri harmóniával – Egy 110 éves iskola a Mester utcából A mesterségek utcája volt egykor a Mester utca, hentesek, szikvízgyártók, tésztakészítők műhelyei szegélyezték. Amikor 110 évvel ezelőtt felépült itt a ma közgazdasági technikumnak helyet adó iskolaépület, környezetében már lakóházak álltak. A tervező, Hültl Dezső nem véletlenül volt a korszak egyik legkeresettebb építésze: a különleges, aszimmetrikus főhomlokzat, a változatos tetőforma és a díszítőelemek harmóniája ma is megállásra készteti az arra járót.

Ülőkalauzok a fővárosi buszokon és villamosokon Egy évtizeden keresztül megszokott látvány volt a budapesti buszokon és villamosokon az ülőkalauz a kocsi végében. A rendszert 65 évvel ezelőtt, 1958-ban vezették be, és nagy változásokat vártak tőle. Az utasok vegyes érzelmekkel fogadták az intézkedést, amelyet egy évtizeddel később meg is szüntettek.

Vidéki építészdinasztia Budapesten – Hübner Jenő és Tibor fővárosi alkotásai A német eredetű Hübner család a XVIII. század elejétől Székesfehérváron élt, és a XIX. században az építészet vált meghatározó foglalkozásukká. Kezdetben még a szűkebb pátriájukon belül tevékenykedtek, a kiegyezés után azonban a fővárosi építőlázba is bekapcsolódtak. A százhatvan éve született Jenőnek és az ötvenkilenc évvel ezelőtt elhunyt Tibornak is értékes épületeket köszönhet Budapest.

Asztalosból iparművész – 100 éve hunyt el Mahunka Imre A hazai műbútor-asztalosság egyik kiemelkedő alakja volt Mahunka Imre. Nevét bizonyára kevesebben ismerik, mint Thék Endréét, de általában is elmondható, hogy a magyar bútorkészítés alkotóit az utókor könnyebben elfelejti, képüket az építőművészet, a belsőépítészet óriásai elhomályosítják. Pedig egy lakóház vagy közintézmény berendezése, tartalommal való megtöltése sosem volt egyszerű feladat. Kreativitás és sokszor valódi művészi tehetség kellett ahhoz, hogy az adott épület szobái, termei harmóniában legyenek az utcáról látható építészeti megoldásokkal.

Ötven éve tiltották ki az autókat a Margit-szigetről Budapesten az 1970-es évek elején szinte mindenhova be lehetett hajtani autóval, hiszen a gyalogosutcákat nem ismerték. A Margit-sziget sem volt kivétel ez alól, a kipufogógáz bűzétől fuldokoltak az emberek és a növények. Ám ötven évvel ezelőtt új forgalmi rendet vezettek be a szigeten, és korlátozták a személyautók forgalmát.

Az égbe törő ívek mestere – 100 éve hunyt el Hofhauser Antal Hofhauser Antal építészként egy olyan korban alkotott, amelyben gombamód létesültek újabb és újabb épületek. E hatalmas versenyben mégis sikerült olyan műveket létrehoznia, amelyek egyszerre feleltek meg a közízlésnek, bizonyos jellegzetességeikkel mégis kitűntek a tömegből, és árulkodtak tervezőjük kilétéről. Ennek ellenére nevét ma már kevesen ismerik, halálának centenáriuma azonban remek alkalmat kínál munkásságának újrafelfedezésére.

Negyven éve adták át az első piros-fehér csíkos víztornyot A XVIII. és XIX. kerületi lakótelepek vízellátásra építették az első 3000 köbméteres piros-fehér csíkozású betonkelyhet, melyet aztán hamarosan sorozatban kezdtek el gyártani, meghatározva ezzel nemcsak Pestszentlőrinc, hanem Csepel, Kecskemét, Szolnok egy-egy városrészének látképét is. A kísérleti víztornyot 1983. augusztus 24-én avatták fel a Lakatos utcában.

A Magas-Tátrától a királyi palotáig – 155 éve született Hoepfner Guidó A királyi palota építészeként Hauszmann Alajost ismerjük, hiszen az ő nevét viseli a napjainkban is zajló rekonstrukciós program. Valójában azonban a terveken egy egész iroda dolgozott, melynek egyik tehetséges tagja volt az éppen 155 évvel ezelőtt született Hoepfner Guidó. Közel egy évtizedig működött közre a palota bővítésében, de mellette és pályájának későbbi szakaszában is remekműveket hozott létre.

Egy világcég Budáról – 145 éve alakult meg a Ganz elektrotechnikai osztálya Egy sikeres döntés és tehetséges fiatal mérnökök elhivatott munkája – kész a sikerrecept, ami egy kis budai öntödéből a XIX. század végére hatalmas vállalatot varázsolt. A Ganz Elektrotechnikai Osztálya 1878 augusztusában, 145 éve alakult meg, és néhány évvel később már Rómából, Bécsből és természetesen Budapestről is jelentős megrendeléseket kapott.

A modern építészet diadala – Hetven éve hunyt el Lauber László A XX. század első három évtizede tulajdonképpen a történelmi és az új építészet versengéséről szólt, utóbbi – a modernizmus képében – a harmincas évektől kezdte átvenni a vezető szerepet. Ebben az időszakban indult Lauber László pályája is, akiben így már fel sem merült a historizálás, eredendően is modern stílusban tervezett. Alkotásokban gazdag, mégis rövid élete éppen hetven évvel ezelőtt ért véget.

Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.

Ötven éve adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét Ötven éve, 1973. július 10-én adták át a Déli pályaudvar új állomásépületét. Az elődje 1962-ben készült el, de kicsinek bizonyult, ezért jelentősen bővítették: a négyszeresére növelték. Sokan Buda egyik legjellegzetesebb modern építészeti alkotásának tartják.

A csendes rokon – 140 éve született Lechner Loránd A magyar építészettörténetben a Lechner név szinte egyet jelent az aktív közéleti szerepléssel: Lechner Ödön a dualizmus utolsó három évtizedében, unokaöccse, Lechner Jenő pedig a XX. század első felében hangoztatta szakmai elképzeléseit a különböző fórumokon. Jenő öccse, az éppen száznegyven éve született Lechner Loránd kevésbé kereste az ilyen lehetőségeket, a csendesebb természet azonban nem jelentette a tehetség hiányát: beszéltek helyette zseniális tervei és épületei.

Európa legjobb turisztikai fejlesztése – Újabb díj a Liget Budapestnek A Városliget megújítása, amely az elmúlt években több nemzetközi elismerést kapott, a napokban újabb díjat nyert. Ezúttal Európa legjobb turisztikai fejlesztésének választották az utazás, az idegenforgalom és a vendéglátás területén működő vállalkozások tevékenységét értékelő International Travel Awards díjátadóján, Dubaiban.

Amikor átadták a Lánchidat a forgalomnak: ilyen volt a város jelképe az 50 évvel ezelőtti felújításkor A Lánchíd 50 évvel ezelőtt is jelentős felújításon esett át: tizenkét vállalat ötszáz embere dolgozott rajta. Kijavították az útpálya hibáit, kicserélték a megkopott láncokat, szegecseket, hat réteg gránitszürke festékkel vonták be az acélfelületet. A kőből, gránitból készült elemeket helyreállították, lámpákat, sőt címert is cseréltek, újraaranyozták az oroszlánok talapzatának betűit. A híd féléves munka után, 1973. június 15-re készült el, és másnap megnyitották a forgalom előtt.

A Lánchíd díszkivilágításának története A napokban adták át a Lánchíd új, modern, energiatakarékos díszkivilágítását, amely új köntösben mutatja meg a világ egyik legszebb hídját. Megfelelő díszkivilágítása 86 éve állítja újra és újra kihívások elé a szakembereket, akik e feladatot az évtizedek alatt több-kevesebb sikerrel oldották meg.

Az utolsó erős várak – Sándy Gyula kései templomtervei Sándy Gyula a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze volt, nevéhez az 1920-as évektől főleg evangélikus templomok fűződtek. A több tucat megvalósult épülete mellett nagyon sok maradt sajnos papíron is, különösen a kései alkotó korszakban. Az 1953. június 12-én elhunyt építészre halálának 70. évfordulóján az utolsó templomterveivel emlékezünk.

Az első taxik Budapesten Miért tartott több, mint 20 évig, hogy autótaxik jelenjenek meg a főváros utcáin? Budapest nagyon sok közlekedési eszköz bevezetésénél élen járt, gondoljunk csak a villamosra vagy a földalattira, a fogaskerekűre vagy a siklóra, de az autóbusz- és az autótaxi-közlekedés megindulása nagyon sokáig váratott magára.

Isten ostora az Attila úton – Grandiózus emlékmű foglalta volna el a Vérmezőt Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.

A Corvin Áruház újjászületése: ismét palota lett a konzervdobozból Egykor elegáns üzletház volt, amelyet megnyitásakor palotának neveztek, majd hűtőháznak, konzervdoboznak, alumíniumkasztninak csúfolt, tucat nagyáruházzá vált a Corvin a Blaha Lujza téren. Évtizedes „bedobozolás” után lassan-lassan visszanyeri régi fényét, a tervek szerint nyár végén fejeződik be a felújítása.

Már-már műalkotás a Nagyvárad téri metrómegálló a BKV szerint Öt és fél év után, néhány napon belül befejeződik a 3-as metróvonal felújítása. A két utolsóként felújított állomás, a Lehel tér és a Nagyvárad tér május 22-én, hétfőn kapcsolódik be az utasforgalomba. Az érdeklődők azonban már most megtudhatják, milyen látvány fogadja majd őket, bepillantást nyerhetnek a műszaki és a kényelmi megoldásokba is.

Világosság a tudományok szentélyében – 88 éve alakították át az ELTE központját A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.

Magyar autóbuszok Budapest utcán – Így fejlődött a főváros közlekedése A budapesti autóbusz-közlekedésben 1928 tavasza fontos fordulópontot jelentett. Ekkor rendelt meg a főváros száz új buszt, mégpedig magyar vállalattól, a MÁVAG-tól, és ugyanekkor döntötték el, hogy a rossz emlékű piros színt elvetve kék színűek legyenek a budapesti autóbuszok.

Volt egyszer egy magyar metrószerelvény A XX. században kétszer is nagy esély volt arra, hogy a metróvonalakon magyar gyártású szerelvények közlekedjenek, ne csak a Kisföldalattin. Először az 1950-es években készült egy prototípus, majd az 1980-as években egy másik, azzal a céllal, hogy modernebb járművel váltsák fel az addigra már meglehetősen elavult metrószerelvényeket.

A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.

Régi paloták mestere – 110 éve hunyt el Lang Adolf Budapest egyik fő látványossága az Andrássy út, amely a világörökség része, és csodálatos neoreneszánsz paloták sorakoznak itt. A közepén, az Oktogontól nem messze, egymás mellett található a Régi Műcsarnok és a Régi Zeneakadémia épülete, melyek a helyszínen túl az alkotójuk személyében is rokonok: mindkettőt az éppen 110 éve elhunyt Lang Adolf tervezte.

Ipartörténeti érték Óbudán: 100 évvel ezelőtt épült fel a Budapesti Harisnyagyár elődje Egy apróhirdetésben keresett munkatársat balatoni nyaralójába a Budapesti Harisnyagyár 1989-ben. Akkor még valószínűleg senki sem sejtette, hogy néhány éven belül megszűnik a legendás óbudai vállalat, amely idén ünnepelhetné megalapításának 100. évfordulóját. Az ipartörténeti emlékek rajongóinak, valamint a gyár egykori dolgozóinak és leszármazottaiknak sovány vigaszként szolgálhat az a tény, hogy a hajdani gyár épületei a mai napig állnak, és remélhetőleg – ipartörténeti műemlékként – a jövőben is állni fognak majd.

Lakhatási válság Budapesten – Irodákból alakítottak ki otthonokat 65 évvel ezelőtt Budapesten már a 150 évvel ezelőtti városegyesítés idején is lakáshiány volt, az akkor induló óriási fejlődés nagyon sok embert a rohamosan növekvő, de akkor még csak néhány százezer fős fővárosba vonzott. Még súlyosabbá vált a helyzet az 1950-es évek végére, amikor a pár évvel korábban létrehozott Nagy-Budapest népessége már megközelítette az 1,8 milliót. A lakhatási válság enyhítésére az a döntés született 65 évvel ezelőtt, hogy irodákból kell kialakítani otthonokat.

Átkelőhajó pótolta a Kossuth hidat a Batthyány tér és a Kossuth tér között Hatvanöt évvel ezelőtt egy kishajójárat elindításáról adtak hírt a lapok: az Attila motoros a Batthyány és a Kossuth tér között közlekedett 1958-ban. Ugyan Budapestnek ezt a két fontos pontját akkor éppen egy híd kötötte össze, mégpedig a Kossuth híd, de azt a forgalom elől lezárták, és ezt pótolta a motoros átkelőhajó.

Százötven éves épületek nyílnak meg májusban Az 1873-as városegyesítés 150. évfordulója alkalmából május második hétvégéjén 150 éves épületek nyílnak meg a fővárosban, a Budapest100 program keretében. A rendezvényhez 50 helyszín csatlakozott, történetükön keresztül az érdeklődők megismerhetik a városegyesítés korának társadalmát, a korabeli kulturális és a gazdasági életet.

Egy háztömböket alakító templom – 111 éve zajlott a Kálvin téri pályázat A Kálvin teret városképi szempontból mindig is kiemelt figyelem övezte, hiszen Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Fontosságát jelzi, hogy 111 évvel ezelőtt nagyszabású pályázatot hirdettek a modernizálására, mely során azonban az ott álló református templomot meg kellett kímélni. E tekintélyt parancsoló épület nagyban befolyásolta a beérkezett pályamunkák stílusát is.

Százötven éve készült el Pesten az első hazai gyártású mozdony Pesten 1873-ban a magyar ipar fejlődésében lényeges esemény történt. A Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárában elkészült az első hazai gyártású mozdony, amelyet azonnal ki is állítottak a bécsi világkiállításon.

Egy híres józsefvárosi ruhagyár története A Nagyvárad térhez közel, az Elnök utca és az Orczy út találkozásánál egy hatalmas alapterületű épületegyüttes található. Van itt irodaház, ékszerbolt, szabászat, hírközlés-technikai cég, fotózással és videóforgatással foglalkozó vállalkozás, de még asztalitenisz-egyesület is. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legnagyobb ruhagyára működött a falak mögött, de a történet nem ekkor, hanem a XIX. század végén kezdődött.

Luxus a fehér kockákban – 90 éves modern villák Budán A főváros budai oldala csodálatos tájaival és friss levegőjével ma is nagy vonzerővel bír, és így volt ez már a múlt század első felében is. A Trianon után különösen zsúfolttá váló Pestről sokan költöztek át a Duna túloldalára, és a harmincas évek elejétől már modern stílusú villákat építettek a hegyoldalakba. Közülük az alábbiakban kettőt mutatunk be, melyekbe kilencven évvel ezelőtt költöztek be lakóik.

Parkolóház a történelmi belvárosban Autók mindenhol – ez jellemezte Budapestet 50 éve. A parkolást a modern város velejárójának gondolták. Budapesten pedig egyre több lett az autó, de a parkolóhelyek száma nem növekedett elég gyorsan, ezen kívánt segíteni egy 350 fős parkolóház a belváros kellős közepén.