Keresés az archívumban

A szép kapuk mestere – Jungfer Gyula alkotásai reprezentatív középületeinket díszítik Ha budapesti sétáink során reprezentatív középületeinket is megtekintjük, lépten-nyomon Jungfer Gyula munkáival találkozhatunk. A hazai vasművesség újjáteremtője és iparművészeti rangra emelője 180 éve született. Munkássága napjainkig meghatározza fővárosunk arculatát.

Megkezdődött a Szent János Kórház újratervezése Többéves folyamatban újul meg a Szent János Kórház közel 150 ezer négyzetmétert felölelő területe, amelyen közel ötven épület áll. A tervezők azt ígérik, hogy a pavilonos rendszerű kórházat, melynek műemléki védettségű, de ma már rossz állapotú épületei teraszosan helyezkednek el a domboldalon, úgy fogják újragondolni, hogy az építészeti örökséget ötvözni lehessen a modern orvostudomány méltó körülményeivel.

Megmenekült a bontástól a Márványmenyasszony és a Wichmann-kocsma épülete is Az elmúlt napok eseményeire reagálva a Miniszterelnökség elrendelte a műemlékvédelmi eljárás megindítását két budapesti, kultúrtörténeti jelentőségű épület esetében. A Széchenyi lakodalmának helyet adó, I. kerületi Márványmenyasszony vendéglőn és a VII. kerületi, Wichmann Tamás kocsmájaként ismertté vált Kazinczy utcai házon a gyorsított eljárás lezártáig tilos bontási vagy építési munkát végezni. Bár az épületek jövőjében még így is bőven akadnak kérdőjelek, múltjukat annál jobban ismerjük.

Nyilvánosságra hozták, mely épületekben indul a második félév a Színművészetin Februártól felújított, modern oktatási helyszínekkel és új intézetnevekkel várja a hallgatókat és az oktatókat a Színház- és Filmművészeti Egyetem – közölte az intézmény vezetése.

Keresztény fiataloké volt a Színművészeti épülete, és templom volt az Ódry Színpad Budapest épületei számos titkot rejtenek. A főváros még azoknak is tud meglepetést szerezni, akik évek óta kutatják a házak történetét. Sok esetben nyújtanak segítséget a homlokzaton elhelyezett emléktáblák, amelyek érdekes részleteket emelnek ki egy-egy ház sorsából. Ilyet találhatunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utca 2/c homlokzatán is, amely arra buzdít, hogy kicsit mélyebbre ássunk az épület múltjában, hiszen azt olvashatjuk, hogy egykor egy templom rejtőzött a falak mögött.

Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajló viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így a család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

Lebontják a régi iskolát az I. kerületben, lakóház lesz a helyén Lebontják a Szent Gellért Iskola egykori, Gellérthegy utca 7. szám alatti épületét, a helyén egy 44 lakásos lakóház épül az I. kerületben. A bontási munkálatok a napokban megkezdődtek.

Ivóvizet a Várba: 165 éve készült a Clark Ádám tervezte vízmű Egy település nem lehet meg víz nélkül. Budán már a középkorban működött egyfajta vízellátás. A várost a Sváb-hegyen lévő forrásokból és a Dunából is ellátták vízzel, amelyet egészen a XIX. század közepéig állati erővel hajtott szivattyúval juttattak fel a hegyre. Az első gépi szivattyúmű 165 éve létesült a fővárosban, az 1856-ban nyílt meg Budán, tervezője nem más, mint a Lánchíd építésvezetője, Clark Ádám.

Átadták a felújított terézvárosi óvodát Átadták a teljes egészében megújult és egy emeletráépítéssel kibővült Patrona Hungariae Óvodát. A VI. kerület Szondi utca 65. szám alatti óvodaépület akadálymentes lett, új csoportszobákat és fejlesztő helyiségeket alakítottak ki. A belső udvar is megszépült, színes, biztonságos játékokat telepítettek, a zöld növényzet is megújult.

Már tervezés alatt az autómentes Városliget – A gyalogosoké lesz a Hősök tere Pénteken bejelentették: már megkezdődött az autómentes Városliget kialakításának előkészítése, közúti felüljáró épül a Rákosrendező pályaudvar fölött, amely összeköti majd Zuglót és Angyalföldet, meghosszabbítják a 3-as villamost. A Mexikói úti Kisföldalatti-végállomásnál pedig 1500 férőhelyes P+R parkoló épül.

Száz éve kezdték építeni a Kálvin téri áruházat – Ahol fodrászbérletet kaptak a bolti eladók A Kálvin tér egyik legidősebb épülete az az üzletház, amelynek helyén 1914-ig a pesti reformátusok fontos oktatási és egyházi épülete állt. A két világháború közötti időszakban Fenyves Áruházként ismerte mindenki, s bár csupán 25 évig viselte ezt a nevet, az idősebb generációk tagjai most is emlékeznek erre a népszerű helyre.

Bezárt Budapest legrégebbi hentesüzlete December 31-én bezárt Budapest egyik legrégebbi és legszebb húsárudája, a Mester utca 29. szám alatti hentesbolt.

Felújítják az egykori zugligeti villamos végállomásának épületét A Normafa Park Program keretében, a kormány által biztosított többletforrásból felújítják az egykori zugligeti villamos-végállomás műemlék épületét és környezetét, s mellette korcsolyapálya is épül.

Bombamerényletet is túlélt már a most újjászülető Andrássy út 47. Egykor Budapest egyik legszebb kávéházának adott otthont, de működött benne kaszinó, drogéria, kesztyűbolt és autókereskedés is. A hajdanvolt Palermo kávéház épülete a közelmúltig az Andrássy út fekete bárányának számított, az ingatlanpanamák és a pusztulás kora azonban nemrégiben véget ért. A Liszt Ferenc tér sarkán álló házat most építési háló takarja, benne a műemléki felújítással párhuzamosan luxuslakásokat alakítanak ki.

Az idei év legjobban várt épületei közé sorolta a Magyar Zene Házát a CNN A CNN amerikai hírtelevízió a világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a Városligetben épülő Magyar Zene Házát, amely egyszerre lesz múzeum, zenei rendezvényhelyszín és oktatási központ is.

A budai Vártól az Igazságügyi Palotáig – Számos fontos építkezés zajlik idén Budapesten Számtalan budapesti ház felépülését, illetve felújítását követhetjük nyomon 2021-ben is: a budai Várban elkezdődik a József főhercegi palota, a volt Honvéd Főparancsnokság és az egykori Külügyminisztérium épületének újjáépítése, rekonstruálják a Fehérvári rondellát. Folytatódik az Operaház, az Iparművészeti Múzeum, a Nyugati pályaudvar felújítása, az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építkezései, a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának az építése, befejeződhet a Postapalota átépítése is. Összegyűjtöttük az idei esztendő legfontosabb építkezéseit, rekonstrukcióit.

A középkori István-torony ihlette az Országos Levéltár tornyát – Újjáépítése után kilátó működik majd benne A napokban jelent meg a hír, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében fel fogják újítani a budai Várban lévő Országos Levéltár épületét, valamint ismét megépítik annak ikonikus tornyát. Ennek apropóján a torony történetének járunk utána.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2020-ban a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2020-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2021-ben is!

Felújítják a Képviselői Irodaházat A Fehér Házként is ismert Képviselői Irodaház Duna-parti épületét felújítják. A Széchenyi rakpart 19. szám alatti irodaház rekonstrukciójának tervezésére közbeszerzést írt ki az Országgyűlés Hivatala.

Megvásárolja a budai Várban a volt Burg Hotel épületét a Magyar Nemzeti Bank alapítványa Az I. kerületi Szentháromság téren álló egykori Burg Hotel állami tulajdonú épületét vásárolhatja meg a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány. A szálloda 2019-ben zárt be, az épület azóta üresen áll.

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Visszakapja ikonikus tornyát a Nemzeti Levéltár épülete a budai Várban Újjáépítik a budai Várban a Pecz Samu tervezte, 1918-ra elkészült Magyar Nemzeti Levéltár tornyát, amelyet 1945-ben, a háborús sérülések helyreállítása helyett felrobbantottak. Emellett az épület egy új szárnyat is kap, amely száz évvel ezelőtt pénzhiány miatt nem épült meg.

A betlehemi barlang pontos másánál ünnepelték egykor a karácsonyt Budapesten Páratlan kezdeményezés helyszíne volt a XX. század harmincas-negyvenes éveiben a Hűvösvölgyben megbújó Heinrich István utca. A nagyszerű ötlet egy Szentföldet megjárt magyar szerzetespap fejében fogant meg: megépíteni a bibliai helyek pontos másolatát, s mindebből egy monumentális „Magyar Szentföld”-templomot emelni, hogy azok, akiknek nincs lehetőségük eljutni a bibliai tájakra, itt Budapesten zarándokolhassanak el egy erre a célra épült helyre a budai hegyek csendes szegletében. A tervezett templomból elsőként a betlehemi „Születés barlangja” alapján épített kápolna készült el 1941 szeptemberére. Az egykori barlangkápolnában az ide látogatók a betlehemi jászol előtt élhették át az ünnep teljességét, és a rászorulók egy tál meleg ételt is kaptak karácsony este. A Magyar Szentföldet azonban sajnos hamarosan elsodorta a történelem vihara.

A kapu szerepét tölti majd be az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság a budai Várban Hatalmas kupolájával százhúsz éve még a Dísz tér éke volt, hetven éve azonban visszabontott torzóként keresi funkcióját a budai Vár egyik legviharosabb sorsú épülete, a Honvéd Főparancsnokság egykori székhelye. De már nem sokáig: a 2012 és 2014 között részben felújított építmény ugyanis a jövőre kezdődő rekonstrukció során megszűnik torzónak lenni, visszakapja eredeti formáját, és a jövőben a Várba látogatókat szolgálja majd.

A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész A két világháború közötti Magyarország egyik legsokoldalúbb építésze volt. Tervezett nagypolgári villákat, kislakásos tömböt, banképületet, nagyszabású elképzeléseket vetett papírra városmegújítással kapcsolatban. Szakíróként is sikeres volt. Leginkább hatalmas ipari építményei tették ismertté nevét itthon és külföldön egyaránt.

Kádár János rózsadombi villáját az üldözött közel-keleti keresztényeknek adta át a kormány Az egyházellenes pártállam egykori vezetőjének, Kádár Jánosnak a rezidenciája az üldözött keresztények használatába került. A miniszterelnök ma átadta a II. kerületi Rózsadombon található Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának.

Megkezdte működését az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Már zajlik a műtárgyak költöztetése, lezárult a korszerű restaurátorműhelyek kialakítása és megkezdődött a szakmai munka a felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol több mint háromszázezer műtárgyat őriznek majd.

A magyarországi klasszicizmus kiemelkedő épülete a 200 éves óbudai zsinagóga Az óbudai zsinagóga a III. kerület egyik legfontosabb műemléke, és budapesti viszonylatban is igazán értékes. Mégis kevésbé ismert, mint nagyszabású pesti társai, a Dohány utcai és a Kazinczy utcai, pedig nem sak a zsinagógaépítészetnek, de a magyarországi klasszicista építészetnek is egyik kiváló alkotása.

Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

Az Andrássy út egyik gyöngyszeme, a Bulyovszky-villa Az Andrássy úton számos elegáns és látványos villaépület áll, ezeknek egyike a Bulyovszky-villa. A nyaraló az ünnepelt színésznő, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla megbízásából épült Fellner Sándor építész egyik első munkájaként. A Rippl-Rónai utca sarkán található épület a közelmúltban ismét reflektorfénybe került, mert árverésen hirdették meg az ingatlannak a Magyar Nők Szövetsége tulajdonában lévő 55 százalékos részét. Az eljárást december elején felfüggesztették, a nőszövetség pedig eladta ingatlanrészét. A hányatott sorsú villának tehát új többségi tulajdonosa lett. Érdemes hát a múltjával is megismerkedni.

Új gazdája lesz az egykori lipótmezei elmegyógyintézetnek A tervek szerint ötéves, bentlakásos, nemzetközi középiskola fog működni az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet II. kerületi épületében, amely továbbra is állami tulajdonban marad. A Hűvösvölgyi úton található, 1868-ban elmegyógyintézetnek épült intézményt 2007-ben zárták be, azóta üresen áll.

A Lottóház előzménye – Az '56-os forradalomban lőtték szét a XIX. századi épületeket A Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál található egy apró közterület, amely 1996 óta önálló névvel rendelkezik. Angyal István parknak hívják. Felirat ezt nem jelzi, és bár 2014 óta egy papírrepülőt formázó köztéri műalkotás is látható itt, a legtöbb budapesti nem tudja, hogy az 1956-os forradalom egyik hőséről, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjéről emlékezett meg ezen a módon a főváros 24 éve. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy 1956 előtt ezen a helyen nem tér, hanem három lakóépület állt egymás mellett.

Kilencvenéves a Nemzeti Sportuszoda, a XX. századi építészet kiemelkedő alkotása Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervezte a Nemzeti Sportuszodát, amely a „magyar vizes sport Mekkájának” tekinthető. A Margit-szigeten található létesítmény nemcsak a hazai sportéletben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőségű épület, hanem a XX. századi magyar építészet meghatározó alkotása is.

Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

Építészeti nívódíjat kapott a Millennium Háza Rangos elismerésben részesült a Millennium Háza a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon, a FIABCI Hungaryn. A megújult kulturális intézmény, a Városliget egyik legrégebbi épülete a művelődés kategóriában bizonyult a legjobbnak.

Mégis lesz hajléktalanszálló a Városháza műemék épületében? Új eljárást kell lefolytatnia a hajléktalanszálló ügyében a fővárosi kormányhivatalnak. Megnyílt a lehetősége annak, hogy átmeneti krízisszállót alakítsanak ki a Városházán.

Elkészült a botanikus kert a Városligetben Átadták a megújult botanikus kertet, az új kutyás élményparkot és elkészült a két kilométer hosszú, kivilágított futókör is a Városligetben. Ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.

Több mint ötven évig épült, 115 éve adták át a budapesti bazilikát A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb temploma. Ybl Mikósnak köszönhetjük, hogy ma a főváros egyik legismertebb műemléke, de rajta kívül még két építész életművében is kiemelt helyen szerepel: Hild József kezdte a tervezését, Kauser József fejezte be az építését. Hihetetlenül hosszú ideg, 55 évig készült, és 115 évvel ezelőtt, 1905. november 19-én szentelték fel.

Egyetem lesz a zaciból – 120 éve indult a Központi Zálogház építése A Lónyay utcában van egy hatalmas épület, amely tizenöt éve üresen áll. Olyan régóta kihasználatlan, hogy az arra járók legtöbbje talán már azt sem tudja, mire szolgált, hogy hívták. Pedig bő száz éven keresztül ez volt a centruma a zálogba tett értékek adásvételének. Az elmúlt években terveztek ide szállodát, filmeket forgattak az ódon falak között, s már attól is tartani lehetett, hogy elbontják, de végül megmenekült a szép, századfordulós épület.

Átadták a Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokát Új tornacsarnokot kapott a budai gimnázium, az épület tetején egy kézilabdapályát is kialakítottak.

Múlt és modernitás: Lajta Béla szakrális művészete Nemrég emlékeztünk meg a 100 éve elhunyt Lajta Béláról, a XX. század hajnalának egyik legmeghatározóbb építőművészéről, aki jelentős számú értékes alkotással gazdagította a magyar fővárost. Most pedig szakrális műveit mutatjuk be, amelyek Budapesten a Salgótarjáni utcai és a Kozma utcai zsidó temetőkben állnak, s a magyar szecesszió és a korai art deco stílusjegyeit hordozzák.

Megtalálták a Csillagda maradványait a Gellért-hegyen A hosszú évtizedekig elhanyagolt Citadella felújításának előkészítéseként régészeti feltárást végeztek az erődítmény környezetében, ennek során megtalálták az 1867-ben elbontott Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Csillagda falmaradványait, de az ásatások során egy első világháborús ágyútalp, kelta, római és török kori érmék és kerámiák is előkerültek a földből. Következő lépésként hamarosan megkezdődik a Citadella belső udvarának felújítása és a külső falak rekonstrukciója.

Több tízezer alkalommal oltotta a lángokat 1870 óta a 150 éves budapesti tűzoltóság A gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére megalakult fővárosi tűzoltóság 1870 óta végzi hősies munkáját a tűzvédelem és tűzoltások, a lakosság védelme terén. A másfél évszázad alatt a lánglovagok nem csak a tűzeseteknél, katasztrófáknál, baleseteknél, de a XX. század viharos éveiben, a világháborúk alatt és Budapest ostromakor is helytálltak. Munkájuk nélkülözhetetlen városunk életében és működésében.

Elkészült az új Görgey park Csepelen Átadták a megújult Görgey parkot Csepelen, amit a helyi lakosok javaslatai alapján alakítottak ki. A parkban szökőkút, futókör és sportolási lehetőségek is vannak, a zöld területen 40 fát ültettek el.

Lakatlan városrészben épült, de körbenőtték a házak a 250 éves a budai ferences templomot Az egykori lakatlan városrészben az Ágoston-rendi szerzetesek építették a barokk templomot és kolostort, majd 1785-től a ferenceseké lett, akik tovább-bővítették az épületegyüttest. A budai ferences templomot azóta körbenőtték a lakóházak, de a történelem viharai között is állnak a falak, és lelki otthonra találnak benne a közösségek.

Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

A Zeneakadémia 145 éve – Liszt és Erkel álma valósult meg Pesten Az Országos Magyar Zeneakadémia 145 évvel ezelőtt, 1875. november 14-én nyílt meg ünnepélyes keretek között. Az intézmény ideiglenesen a mai Március 15-e téren, az egykori Hal tér 4. (egyes források szerint 5.) számú épületének második emeletén kezdte meg működését, amíg 1879 őszén az Andrássy úti háromemeletes palotába nem költözhetett. Mai, Liszt Ferenc téri székházát 1907-ben avatták fel. Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek köszönhetjük, hogy elindult Budapesten a legmagasabb szintű zenei oktatás.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.