Keresés az archívumban

„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.

Neves kardiológusról nevezték el a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új szakrendelőjét A X. kerületi Maglódi út és a Lavotta utca sarkán lévő új kőbányai szakrendelő márciusban kezdte el működését, most hivatalosan is nevet kapott. Kerkovits Gyuláról, a neves magyar kardiológusról nevezték el az intézményt, akinek tiszteletére domborművet avattak a szakrendelő bejáratánál.

Száznegyvenöt éve nyitotta meg kapuit Budapesten a rabbiképző intézet Budapesten, a józsefvárosi kerület Bérkocsis és Bodzafa utcai sarkán – a mai Gutenberg tér, Scheiber Sándor és a Somogyi Béla utcák találkozásánál – 1877 októberében olyan ünnepélyes eseményre került sor, amely a korabeli világban is ritkaságszámba ment. A magyarországi zsidó hitfelekezet számára megnyitotta kapuját a rabbiképző intézet, amelyben izraelita diákok kezdték meg tanulmányaikat.

Felavatták Thék Endre emléktábláját Józsefvárosban Thék Endre a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja volt. Az asztalosmester, bútor- és zongoragyáros tiszteletére emléktáblát helyeztek el a VIII. kerületi, Üllői út 66/C alatt álló épületen, amelyben az otthona volt. A mostani avatáson az 1952-ben eltávolított eredeti emléktáblát pótolták.

Kétszáz éves a Ferenchalmi kápolna A Budakeszi úton található Ferenchalmi Szűz Mária-kápolnát kétszáz éve szentelték fel. A műemléki védelem alatt álló templom most funkcióbeli és építészeti megújulás előtt áll. A jubileum alkalmából makett- és fotókiállítást nyitott a Máltai Szeretetszolgálat.

Köztérként remek, emlékparkként kevésbé – Megnéztük az új Széna teret Befejeződött a Széna tér északi részének régóta halogatott felújítása. Bár a terület másik felének rendbetétele még hátra van, a sokáig csak buszvégállomásként és közlekedési folyosóként ismert rész most valódi köztér lett, amely a Régi Szent János Kórházat ugyanúgy felidézi, mint a régi budai városfalat, az 1956-os hősöknek és eseményeknek azonban nem tud méltó emléket állítani.

Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.

Golgota a város felett: 20 éve újult meg Pesthidegkút kálváriája Ha egy olyan őszi kirándulásra vágyunk a budai hegyekben, ahol a színes lombok és a pazar kilátás megcsodálásán túl lelkileg is feltöltődhetünk, akkor bátran ajánljuk a Pesthidegkút feletti Kálvária-hegy megmászását, amelynek tetején három feszület és csaknem teljes körpanoráma fogad minket.

Marco Rossi a Szent István-teremben A Szent István-termet és a hozzá tartozó kiállítást a 2021. augusztusi átadása óta már több mint 100 ezren nézték meg. Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt a 100324. látogató.

Egyelőre nem kezdődik el az Országház belső felújítása A 120 éves Országház külső felújítása ugyan befejeződött, de az energetikai, gépészeti, biztonsági rendszereit és elektromos hálózatát is korszerűsíteni kell. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat a várhatóan többéves belső felújítás lehetőségeinek megvizsgálásáról szól. A kormány arról döntött, hogy amikor az anyagilag lehetséges, támogatja a sok szempontból elavult Országház belső rekonstrukciójának elindítását.

A tanítók atyjától a forradalom kórházáig – A Péterfy Sándor utca nevezetességei A Péterfy Sándor utca egyike Külső-Erzsébetváros, benne az úgynevezett Csikágó negyed jellegzetes utcáinak. Ismertségét leginkább kórházának és az ott zajló 1956-os eseményeknek köszönheti, de névadója, a magyar „tanítók atyja” is lakott itt. Jellemző utcaképe a dualizmus idején épült körfolyosós lakóházak, de érintkezik az ország első hivatalos óvónőképző intézetével, volt sörgyári lerakattal és egykori piactérrel is. Lássuk, miről mesél nekünk ez az utca!

Felavatták a Medgyaszay-termet az Operaház épületében Az Operaház épületében átadtak egy 430 négyzetméteres új rendezvényteret. A 100 fő befogadóképességű Medgyaszay-terem otthona lehet dalesteknek, kiállításoknak, kamarakoncerteknek, ifjúsági programoknak, ének- és gyermekkari próbáknak is.

Bauxitbeton-pánik Budapesten – Az összes érintett házat felmérték 55 évvel ezelőtt Az 1960-as években rémülten feltételezték a szakemberek, hogy időzített bomba ketyeg a budapesti épületekben. Egy szállodafödém beszakadt, egy lakóház éppen egy építészprofesszor szeme láttára kezdett hihetetlenül gyorsan repedni. A felelős a bauxitbeton volt, ezért felkutatták és megvizsgálták az összes érintett fővárosi épületet. Mindez 55 évvel ezelőtt történt.

Szecesszió a síremlékeken – Kísérlet a temetői művészet megújítására Halottak napja környékén sokan látogatunk ki szeretteink sírjához, és ilyenkor felfedezhetjük, hogy a temető igazi műalkotások tárháza is. A XX. század elején a klasszikus formákkal szakító szecesszió ezt a területet is áthatotta, és a művészek igyekeztek új megoldásokat kínálni a sírkövek megrendelőinek. Közülük az egyik leglelkesebb Füredi Richárd szobrász volt, aki két társával együtt kiállítást szervezett, hogy a nagyközönséggel is megismertesse az új ízlést tükröző alkotásait.

Köztemetőnek szánták, Nemzeti Panteon lett: 175 éve döntöttek a Kerepesi temető megnyitásáról Budapest legjelentősebb sírkertje, a Kerepesi temető – mai nevén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert – létesítése után nem sokkal a nemzet dísztemetőjévé vált. Ám 1847-ben ennél prózaibb okok vezettek a megnyitásához: Pest három nagy temetője, a Váci úti, a Ferencvárosi és a Józsefvárosi temető csaknem megtelt. Már a XIX. században elrendelték, hogy a rossz anyagi körülmények között vagy magányosan elhunyt tudósokat, művészeket ingyenes temetés és díszsírhely illesse meg itt.

Gyertyagyújtás nemzetünk nagyjainak sírjainál a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkertben november 1-jén gyertyát biztosítanak mindazoknak, akik a nemzeti sírkertben nyugvó nagyjainkra szeretnének emlékezni. A látogatók ünnepi szentmisén is részt vehetnek.

Budapest legrégebbi református templomai Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.

Újra látogatható az Uránia összes terme Közel hétéves kimaradás után ettől a hónaptól újra megnyílt az Uránia Nemzeti Filmszínház két alagsori terme, amelyek a díszterem alatt találhatók. A Fábri és Csortos vetítőhelyeket 2015-ben vizesedés miatt kellett bezárni.

A pesti kávéházak törzsvendége volt az egri remete – Száz éve hunyt el Gárdonyi Géza Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

Átadták a Márványcsarnokot a Nyugatiban, a tető jelentős része is elkészült A 145 éves Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása 2020 tavaszán kezdődött, s mára az épületegyüttes fontos részei fölött be is fejeződött a rekonstrukció. Elkészül a tető a Márványcsarnok, a nemzetközi váró, a volt ABC, a Ceglédi folyosó és a Nyugati tér felőli irodaszárny fölött. Emellett az utasok immár használhatják a felújított Márványcsarnokot és a Ceglédi folyosót is.

Slachta Margitról parkot, Kopp Máriáról sétányt neveznek el A XIV. kerületben parkot neveznek el Pécsi Eszterről, az első magyar női építészmérnökről és Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről. A XII. kerületi Eötvös út egy szakasza Kopp Mária sétány lesz.

Fény járja át az újjászületett Ráday Házat A Ráday utcában, különösen pedig a Markusovszky téren nagyszabású építkezés folyt az elmúlt években, melyről a közelmúltban hullott le a lepel: elkészült a 2019 elején leégett Ráday Kollégium új épülete. A munkálatok magában foglalták az eredeti központ felújítását is, így egy egész épülettömb született újjá Ferencváros szívében. Régi és új harmonikusan simul egymásra, remekül fejezve ki a falak között uralkodó keresztyén értékeket is.

Sztálin-szobor és dísztribün – A Felvonulási tér története Ma már Ötvenhatosok tereként ismerjük, de évtizedeken át Felvonulási tér volt a közkeletű neve. Leginkább a május 1-jei felvonulások határozzák meg a múltját. Volt itt Sztálin-szobor, Lenin-szobor, Tanácsköztársasági emlékmű, de ma már nem hasonlít a diktatúra korszakából ismert állapotára. Bár az egykori Aréna útnak ez a szakasza többször átalakult, ma is nosztalgiával gondolunk a boldog békeidőkből ismert régi arculatára.

Építményadót vetett ki a főváros a margitszigeti ingatlanokra Január 1-től építményadót kell fizetni a Margitszigeten található, egymilliárd forintnál nagyobb értékű, magántulajdonú ingatlanok után – erről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Budapest vezetése arra biztatja a kerületeket, hogy kövessék a főváros példáját, és vessenek ki építményadót a magánszemélyek tulajdonában lévő, egymilliárd forintnál értékesebb lakásokra.

Reformkori játszótér épült a XII. kerületben – A város múltját ismerhetik meg a gyerekek A Lánchíd, az Alagút, a fogaskerekű és a Kisfaludy-gőzhajó alapján tervezett játékok is megjelennek a teljesen megújult XII. kerületi Hollósy Simon utcai játszótéren. A Hegyvidék és a főváros XIX. századi, főleg reformkori múltját idézik fel a különleges játékok, valamint azok a tablók, amelyeken a korszakot bemutató képeket, leírásokat, illetve QR-kódokat elhelyeztek.

Már a helyükre kerültek az Adria-palota kupolái Már láthatók a Szabadság téren álló Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. egykori székházának helyreállított kupolái. A Meinig Arthur tervezte palota homlokzatát és tetődíszeit archív fotók alapján újítják fel.

Pest és Buda között 145 éve kelhetnek át a vonatok A legfontosabb magyar vasúti hidat 1877. október 23-án adták át az akkori Budapest déli határában. Mindössze 36 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Az eredeti szerkezet építését sok vita kísérte, a beruházás befejeződését követően több per is indult.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Nemzeti Múzeum kertjében Remény és dráma – Magyarország '56 címmel szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkertben. A november 27-ig látogatható tárlat az 1956-os forradalom hőseiről és a lengyel nép szolidaritásáról emlékezik meg. A fekete-fehér képeken a budapesti utcákon lezajlott események elevenednek meg. A fotók eredetijeit egy ismeretlen lengyel ember készítette.

Nem engedi lezárni a múltat a pártház az egykori Köztársaság téren Bár a sötét múltú pártház évek óta folyamatosan pusztul az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa téren, egyelőre sem lebontani, sem átépíteni nem sikerült. Sőt, nemrégiben életveszélyessé nyilvánították, és lezárták közvetlen környékét, így ahelyett, hogy a terveknek megfelelően lakóházzá építenék át, a szocreál épület továbbra is a XX. század és az 1956-os forradalom véres eseményeire emlékeztet bennünket.

Két gyűlölt épületet szerzett meg Budapest 125 éve: a Citadella ma is megvan, az Újépületet elbontották Magyarország, s benne Budapest elnyomásának több közismert szimbóluma állt még a kiegyezés utáni évtizedekben is a főváros közepén. Az egyik a szabadságharc leverése után a város megfélemlítésére épített Citadella erőd a Gellért-hegy tetején, a másik a '48-as honvédek börtöneként is ismert, rossz emlékű, hatalmas Újépület a mai Szabadság tér helyén. E két katonai létesítményt 1897 októberében vette át Budapest. Az Újépületet rövid időn belül lebontották, de a Citadellával évtizedekig nem tudtak mit kezdeni.

Régi korok emlékeit gyűjtötték – 135 éve alapított múzeumot Budapest Budapestnek a fővárosi pozíciója rengeteg előnyt biztosít, de olykor hátrányokkal is jár. Így volt ez a múzeumok területén is: amiatt, hogy 1807-ben itt állították fel a Magyar Nemzeti Múzeumot, a főváros csak nyolcvan évvel később jutott oda – számos vidéki település után –, hogy létrehozzon egy saját intézményt. 1887. október 20-án – tehát éppen 135 évvel ezelőtt – azonban végre megszületett a döntés, és létrejött a Fővárosi Múzeum.

Túlhasználjuk a Margitszigetet? – A főváros csökkentené a látogatók számát A Margitszigetet jelenleg túlhasználjuk, le kell csendesíteni, vélekedik a Fővárosi Önkormányzat, amely Budapest sokak által kedvelt városrészében a pihenőpark jelleget szeretné erősíteni. A csendesítést jogszabály-módosítással kívánják elérni: a közterületek használatáról szóló fővárosi rendeletet oly módon tervezik megváltoztatni, hogy kevesebb ember vehesse igénybe a szigeten nyújtott szolgáltatásokat.

Aki Budapest fejlesztését irányította – 115 éve hunyt el Podmaniczky Frigyes Budapest történetének egyik legmeghatározóbb személye volt, aki minden erejét a főváros fejlesztésének szentelte. Podmaniczky Frigyes báró több mint harminc évig irányította a Közmunkatanácsot, lényegében az ő idejében épült fel mindaz, amit ma Budapest építészeti és kulturális örökségének tekintünk. Nem csak a városfejlesztésében, de a színházi világban is meghatározó szerepet töltött be. Budapest talán legnépszerűbb embere, aki haláláig a városért dolgozott, 115 évvel ezelőtt hunyt el.

Visszakerültek a helyükre a Lánchíd budai hídfőjének kőoroszlánjai Megszépültek és a helyükre kerültek a Lánchíd budai hídfőjét díszítő oroszlánok. A Marschalkó János által készített négy szobrot tavaly augusztusban, a Lánchíd felújítási munkáihoz kapcsolódóan szállították restaurátor-műhelybe, ahonnan most kettő megtisztítva, kijavítva érkezett vissza. Végleges rögzítésük több hetet vesz igénybe. A pesti hídfő oroszlánjaira még néhány hetet várni kell.

Búcsúznak a 200-as Ikarusok – Ötven évig határozták meg a budapesti utcaképet Budapest nemsokára elbúcsúzik egy legendától, amely évtizedekig meghatározta a város képét. Egy olyan buszcsalád utolsó darabjait készül kivonni a BKV, amely egy időben a világ talán legfontosabb busztípusa volt. Az Ikarus 200-asok ötven év után távoznak.

Kiállítás nyílt a Honvédmenház felépítésének 150. évfordulóján A IX. kerületi Soroksári úton 150 éve, 1872 őszén nyílt meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vett idős honvédek számára épült menház, amelynek feladata a veterán katonák ellátása, gondozása volt. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett épületben 1928-ban halt meg az utolsó honvéd. Kossuth Lajos elfogyott regimentjéről most kiállítás nyílt a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Szerte a fővárosban megcsodálhatjuk műveit – 150 éve született Damkó József szobrászművész Méltatlanul kevés szó esik Damkó József szobrászról, noha az alkotó számos olyan művet készített, amelyek fontos pontjain állnak a magyar fővárosnak. Ilyen Árpád-házi Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén, Kapisztrán Szent János szobra a budavári Kapisztrán téren vagy XI. Ince pápa szobra a Hess András téren. Épületszobrai és síremlékei is jelentős értéket képviselnek. Damkó József budapesti alkotásait mutatjuk be, születésének 150. évfordulóján.

135 éve tették le az újlaki zsidó templom alapkövét A Frankel Leó úti – akkoriban Zsigmond utcai – zsinagógát építésekor újlaki zsidó templomként emlegették. Tervezője Fellner Sándor volt, a budavári Pénzügyminisztérium megalkotója. A II. kerületi zsinagógát ma már nem olyannak látjuk, mint építésének idején, hiszen azóta egy lakóházzal körbeépítették.

Szórakozóhellyé alakították a templomot és a kolostort – 235 éve nyílt meg a Várszínház A Budai Vár egyik jellegzetes épülete a Karmelita kolostor, melyet közel négy éve a Miniszterelnökség használ. A névadó szerzetesrend valójában már nagyon régen kivonulni kényszerült a falak közül, egészen pontosan 235 évvel ezelőtt alakították Várszínházzá templomukat. A kíméletlen beavatkozás magát az épületet is nagyban érintette, de javarészt ekkor alakult ki az a képe, amelyet ma is ismerünk.

Repülőgépcsodák az Iparcsarnokban – Az óceánt átszelte, de Rómában lezuhant a Justice for Hungary gép pilótája A repülés valódi világába kaphattak betekintést azok, akik jegyet váltottak 90 éve az Endresz György Aviatikai Kiállításra, mert nemcsak a földön láthatták a repülőgépeket, de a szerencsések repülőutakat is nyerhettek. Az 1932. október 15-én megnyílt kiállítás egyben a szerencsétlen sorsú magyar óceánrepülőre, Endresz Györgyre emlékezett.

Kezdődik az Állatorvosi Egyetem neoreneszánsz épületegyüttesének felújítása Hamarosan megkezdődik az Állatorvostudományi Egyetem István utcai kampuszának fejlesztése. A kampusz Steindl Imre által tervezett épületei közül több is megújul. A patinás épületeket korszerűsítik, ezeknél a belső tereket és a homlokzatokat a műemléki értékek megóvásával újítják fel.

Felújítják a Műegyetem műemlék épületének tetőszerkezetét Már felállványozták a Műegyetem Gépészmérnöki Karának Duna-parti műemlék épületét, a felújítás elkezdődött. A Pecz Samu által tervezett kétszintes épület az egyetem központi székházától délre fekszik. A tető rekonstrukciója az épület északi felén már korábban elkészült, most a másik oldalon is megkezdődtek a helyreállítási munkák.

Mátyás király ezüstdénárját is megtalálták a régészek a József főhercegi palota újjáépítése során A budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor a régészeti feltárás több különlegességet hozott felszínre: egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsót, Mátyás király ezüstdénárját, értékes kerámia- és üveganyagokat találtak a szakemberek. Fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták.

Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.

Újabb műalkotásokat lehet megismerni a Fiumei úti sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben újabb jelentős művészeti értéket képviselő síremlékekről és alkotójukról olvashatunk ismertetést QR-kód segítségével. Az intézmény Szoborpark programjába most bekerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra, valamint Pállik Béla síremléke.

Átépítik a Duna-parti szállodát, amely az egykori Lloyd-palota helyén áll A pesti Duna-korzó a második világháború pusztításai miatt veszítette el korábbi egyedülálló hangulatát. A régi palotasor helyére modern szállodák épültek, az elpusztult Lloyd-palota telkén pedig 1982 óta az Atrium Hyatt áll, amely ma a Sofitel nevet viseli. A szálloda hamarosan új homlokzatot kap, az építési engedély október elején vált véglegessé. Ebben azt olvashatjuk, hogy az épület egy szinttel magasabb lesz. A látványterveket még nem tették közzé.

Megszépült a terézvárosi zeneiskola homlokzata Felújították a műemléki környezetben található Tóth Aladár Zeneiskola homlokzatát a VI. kerületi Szív utca 19–21. szám alatt. A patinás épület Feszl Frigyes tervei alapján épült 1874-ben. Az Erkel-iskolával közös udvart is átalakítják.

Házbontások a fővárosban Több olyan bontási engedélyezés iránti eljárás indult az elmúlt hónapokban Budapesten, amelyek a történelmi városrészt vagy városképi szempontból fontos, más belterületeket érintik. Ezekből válogattunk.