Keresés az archívumban

Ez az épület is a millenniumra készült – Kiemelt jelentőségű lett a Műcsarnok rekonstrukciója, kezdődhet a felújítás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Műcsarnok teljes körű rekonstrukcióját és korszerűsítését júniusban a kormány. Még nem tudni, mikor kezdődik az 1896-os millenniumi ünnepségre készült, Ferenc József által felavatott, Schickedanz Albert tervezte műemlék épület felújítása, de a közelgő rekonstrukció alkalmából érdemes megismerkednünk az épület izgalmas múltjával.
Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.
Kétszáz éve indult az első gőzhajójárat Pestről Budára – A Carolina lövéssel figyelmeztette az utasokat a beszállásra Nagyon furcsa szerkezet kezdte meg a működését 200 évvel ezelőtt a Buda és Pest közötti Duna-szakaszon. Egy 13 méter hosszú kis, füstöt okádó szerkezet, két oldalán egy-egy nagy kerékkel a vizet csapkodta, és maga után húzott egy utasszállító uszályt. A vállalkozás ugyan csak egy évig élt, de elindította a gőzhajózás korszakát a Dunán.
Lebontották az állványokat a déli Klotild-palotáról, láthatóvá vált az épület Lebontották az állványt a Ferenciek terén álló déli Klotild-palotáról, így teljes szépségében láthatóvá vált az épület. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1899 és 1902 között elkészült műemlék épületben szállodát alakítanak ki, a homlokzat rekonstrukciója mára nagyrészt elkészült.
Sikló épül a Gellért-hegyen – Vizsgálják a libegős összeköttetést a Várhegyre Eldőlt, hogy megépül a Tabánból a Gellért-hegyre vezető sikló, de elképzelhető, hogy kötélpályás összeköttetést alakítanak ki a Várhegy és a Gellért-hegy között. A kormány úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni ezt az utóbbi lehetőségét is.
Amikor kötelező volt a fővárosban a vasárnapi lőgyakorlat – Gyönyörű klasszicista épület volt a 180 éve elkészült pesti Lövölde Tudta, hogy régen minden budai és pesti polgárnak tudnia kellett lőni? Nem azért, hogy egy párbajban meg tudják magukat védeni, hanem, ha jött az ellenség, felkészülten álljanak ki a falakra. 180 éve adták át a Lövölde új épületét, a mai Lövölde téren.
Középkori várfalat, hídpénzt és világháborús bombát is találtak a régészek az egykori Külügyminisztérium pincéinek feltárása során A II. világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.
Elkészült a Magyar Zene Háza látványos tetőszerkezete, az épület szerkezetkész A Liget Budapest Projekt keretében elkészült Európa egyik leglátványosabb tetőszerkezete, így szerkezetkész lett a Magyar Zene Háza a Városligetben. Az új intézmény – amely 2021 végén nyitja meg kapuit – kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként működik majd.
Aki hajózható csatornát tervezett Pest köré – Híd is viseli a híres magyar mérnök nevét Tudja, ki volt Kvassay Jenő? A neve biztosan ismerős, hiszen Budapesten van Kvassay híd, Kvassay út és Kvassay-zsilip is, amelyeket egy neves magyar mérnökről, elismert vízügyi szakemberről nevezték el, aki sokat tett a Duna szabályozásáért.
Hogyan lett kormányzati negyed a budai Várból? Budavár ódon épületei zegzugos történelmet őriznek: számos házban működött egykori hivatal vagy minisztérium, például a most újjáépülő Fellner Sándor-féle Szentháromság téri palotában is. De hogyan került a kormányzati funkció a Várba? Előrebocsátjuk: a történet a XX. századnál sokkal régebben kezdődött.
Átadták a Ludovika Campus felújított épületét Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb épületét, miután befejeződött a Kauser József által tervezett, 1886-ban készült négyszintes, neoreneszánsz tömb felújítása. Az épület, amelynek homlokzatát eredeti állapotában állították helyre, hosszú évtizedek után visszakapta egyetemi funkcióját.
A Csontváry-hagyaték megmentője, egyben a modern magyar építészet neves alakja – 125 éve született Gerlóczy Gedeon A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.
Új parkot adtak át a Városliget közelében A Városliget közelében, a Szabolcs utca és Vágány utca között fekvő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ köré egy szabadon használható, 13000 négyzetméteres parkot alakítottak ki. A hangulatos Bókay-kert szabadon látogatható.
Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.
Vendéglátósoknak adja bérbe a rakpartot a főváros Önjáró vagy mozgatható büfékocsik és pavilonok számára adja bérbe a főváros a pesti alsó rakpartot a Margit híd és az Eötvös tér között július 18. és augusztus 13. között. Az árushelyek többségét a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi tér és a Duna közötti területen fogják felállítani. A büfékben ételt, italt, alkoholt árulnak majd és éjfélig kötelező nyitva tartaniuk.
A budapestiek régi vágya egy gyalogoshíd a Dunán Sokan a jövő gyalogoshídját látják a Lánchídban, holott az erre a szerepre nem alkalmas. A híd ugyanis három szigorúan elválasztott, egymással párhuzamos útpályából áll, a két járdából és középen az úttestből, amelyek között átjárási lehetőség nincs, és nem is lehet, sőt a középsőből, a közúti pályából jobbra és balra nem is igazán lehet kilátni. Más lehetőséget kell keresni, mert annyi bizonyos: a budapestiek régóta vágynak egy gyalogoshídra.
Megszépült a Szent Imre-plébániatemplom Felkerült a kereszt a ciszterciek Villányi úti templomának keleti tornyára. A Szent Imre-plébániatemplom több hónapon át tartó rekonstrukciója ezzel befejeződött, nemcsak a külső homlokzat és a tornyok újultak meg, hanem belül is új festést kapott az épület és a keresztet tartó gömbbe időkapszulát helyeztek el.
Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?
Megnyílt az Egyetemisták parkja Újbudán Megújult a XI. kerületi Egyetemisták parkja, a naponta erre járó több ezer diák számára színvonalas, pihenésre, beszélgetésre, sportolásra alkalmas hely jött létre. Sportpályák, okos oszlop, közösségi tér és hangulatos pihenőhelyek várják a kikapcsolódásra vágyókat.
Egy felfedezésre váró kerület Budapestnek több olyan kerülete van, amely nemcsak az ott lakóknak vagy a lokálpatriótáknak kedves, hanem egészen egyedi atmoszférájával az oda látogatóba érkezőket is képes lenyűgözni. Újlipótváros egészen biztosan egyike ezeknek a városrészeknek.
Budapest legszebb részein szól a zene A főváros történelmi terein 200 minikoncertet rendeznek nyáron. Az idei Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz, a Nemzeti Múzeum előtere, a margitszigeti zenélő szökőkút, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum oszlopcsarnoka, a Várkert Bazár Gloriettje és az Öntőház-udvar, valamint a Millenáris park és a Hegyvidéki Kulturális Szalon terasza.
Felújítják a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét, látványos állványozás készült a csarnokban A Nyugati pályaudvar egész utascsarnokát állványok borítják. A tetőszerkezetnek 8200 négyzetméteren újul meg, már folyamatban van a bádogszerkezeti elemek bontása is.
Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.
Házakat vitt el a nyári záporból lett pusztító árvíz Budán Budapestet sokszor sújtotta árvíz. Általában a Dunától félünk, hiszen a hatalmas folyam pusztító erejét a XIX. század végéig számos alkalommal megmutatta. De Budapesten nemcsak a Duna tudott rombolni, egy-egy hatalmas eső után a kisebb, szelídnek tűnő patakok, vízfolyások is hatalmas pusztításra képesek. Így történt 145 évvel ezelőtt is.
Épül a rákoskerti Makovecz-templom A rákoskerti Mennybemenetel Templom a 2019-es munkálatok megkezdését követően mostanra érte el legmagasabb pontját, melyet bokrétaavató rendezvénnyel köszöntöttek. A Makovecz Imre által tervezett templom kétszáz fő befogadására alkalmas, a torony magassága 37 méter. A szárnyas torony az iránytű jellegű Kálvin-csillaggal a menny felé szeretne utat mutatni.
Középkori kincseket és jelentős építészettörténeti emlékeket találtak a budai Várban Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját, gyógyszeres üveg ólomkupakját a gyermekét tartó Máriával és áttört medált is találtak a régészek a budai Várban. Feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.
Budapest levegője – Már a két háború között is mérték a légszennyezettséget a fővárosban A legtöbb európai nagyváros levegője, így Budapesté is sokszor szennyezett. A történelem folyamán változott, hogy mi szennyezi a levegőt, és milyen anyagok okoznak szmogot. Évtizedekig ez valójában senkit sem zavart, a városi lét velejárójának tekintették, csak a XX. században kezdtek vele foglalkozni. Budapest levegőminőségét évtizedek óta műszeresen mérik.
Megújult Nepomuki Szent János szobra és a gloriett a nagytétényi Kastélyparkban A nagytétényi kastély előtt áll két és fél évszázada Nepomuki Szent János szobra és az alkotást körülvevő építmény, a gloriett. A műemléket restaurálták, a környezete is megszépült.
Andrássy úti paloták sorát tervezte – Száz éve hunyt el Freund Vilmos építész A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk, és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.
Sportparkot adtak át a Hajógyári-szigeten Átadták és megnyitották az óbudai Hajógyári-sziget felújított sportparkját. Pihenőtereket, sportpályákat alakítottak ki, megújult a zöldfelület.
Harminc éve kapták vissza nevüket a történelmi városrészek Budapesten A szocializmus magyarországi bukása után, az első szabad választásokat és a demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990. május 2-i alakuló ülését követően megkezdődtek Budapesten az utcaátnevezések. A régi, leváltott rendszerre utaló nevek törlése s ezzel együtt a történelmi elnevezések rehabilitációja volt a cél. A városrészek neveiről és néhány főút új nevéről 30 évvel ezelőtt, 1990. június 19-én döntöttek Budapesten.
Szeptemberben kezdődik a leégett Ráday Kollégium újjáépítése – Mutatjuk a látványterveket Először a Ráday Kollégium, később a dunamelléki egyházkerületi székház és konferenciaközpont is megújul. A korszerű épületben tetőterasz, kápolna, könyvtár is helyet kap és új bejáratot is nyitnak. A régi épület Ráday utcai homlokzatát az 1911-es átalakításnak megfelelően alakítják ki.
A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.
A Szent Rókus Kórház a Semmelweis Egyetem része lett – Több mint 200 év viharait élte át Európa egyik legrégebbi ispotálya Egyetemi klinika lett a Szent Rókus Kórház, júniustól a Semmelweis Egyetemhez kapcsolódva működik tovább. A több mint kétszáz éves kórház azért is történelmi jelentőségű intézmény, mert itt dolgozott Semmelweis Ignác, itt nyitott meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma, és itt kezdték meg először a betegek éteres altatását is.
Átadták a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút felújított hűvösvölgyi végállomását Az idén 72 éves kisvasút hűvösvölgyi állomása megújult, szebb és modernebb lett a fogadópark és az épület. Három hónapos üzemszünet után újraindult a forgalom a gyermekvasúton.
Hatalmas római erőd állt egykor Pest helyén A Március 15-e tér mélyén egy római erőd maradványai találhatók. 1970 és 2010 között a romok a szabad téren is láthatók voltak. A tér kialakítása nem volt egyszerű feladat, az elmúlt 90 évben a mostani a harmadik bemutatási módja a római erőd maradványainak.
Az Országház üvegművészete – Színpompás részletek egy különleges épületből Az Országházi séták első kötete 2015-ben jelent meg, idén májusban pedig már a tizedik kiadványt tarthatjuk a kezünkben, amely „Az Országház üvegművészete” címet viseli. A könyvsorozat érdekessége, hogy az első, összefoglaló könyvecske után az egyes kötetek mind-mind más területre, témára fókuszálnak az Országházon belül. Lehetőségünk van így bepillantást nyerni többek között a különböző művészeti ágakba: az építészeten túl a festészet-díszítőfestészetbe, a szobrászatba, most pedig az üvegművészetbe is.
Ötven évvel ezelőtt korszerűsítették Budapest díszkivilágítását Budapest 50 évvel ezelőtt sokkal sötétebb hely volt, mint most. Nem átvitt értelemben, hanem a valóságban. Jóval gyengébb volt az éjszakai közvilágítás, és a kiemelt épületek díszkivilágítása is meglehetősen kezdetleges volt.
Megújult a Függetlenségi park Újbudán Átadták a teljesen újjáépült a XI. kerületi Függetlenségi parkot, ahol többgenerációs, sportolásra és pihenésre alkalmas tér jött létre. Felújították a szökőkutat és az emlékművet, szabadtéri edzőpark, nyugágyak és okospadok kerültek a növényekkel borított térre.
A színes Corvin tér és a sokoldalú Mátyás király A Várhegy alatt, a Fő utca mentén találjuk Buda egyik legszebb és legizgalmasabb terét, a Corvin teret. Az itt található szépséges épületekkel, műemlékekkel, köztük a Budai Vigadóval vagy a Lajos-kúttal több cikk is foglalkozott már a PestBuda magazin oldalán, ám más érdekességeket is akadnak itt: többek között a teret keletről határoló Corvin tér 4. szám alatti lakóépület, amelyen Mátyás királyt ábrázoló domborműveket találunk. De hogy kerültek ide az uralkodót szokatlan szerepben ábrázoló alkotások?
Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!
Clark Ádámtól Cseh Tamásig – Számtalan titkot őriz a 170 év után újjászülető Citadella A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.
Építészeti múzeum lesz a 2007-ben bezárt BM-kórházból – Kiemelt beruházás lett, kezdődhet az átalakítás A Városligeti fasorban található, évek óta üresen álló és pusztuló egykori Fasor Szanatórium területén, a későbbi BM-kórház épületeiben építészeti múzeumot alakítanak ki. Kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánították az átalakítást, így várhatóan hamarosan megkezdődik a 2007-ben bezárt intézmény területén a rehabilitáció.
Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.
Ősszel nyílik meg a Városligetben a Kis botanikus kert és átadják a promenádot is A Városligetben ősszel nyílik meg a Kis botanikus kert, amelybe 335 új növényfajtát ültetnek 35 ezer példányban, de a terület máshol is új fákkal és cserjékkel gazdagodik. Kivilágított futókör és öltözők a sportolni vágyóknak, különleges terepjátszótér a gyerekeknek, újabb élménypark a kutyásoknak, promenád a mélygarázs tetején – ez várja majd néhány hónap múlva a látogatókat.
Korszerű utascentrum épül a Keletiben Jövő nyár végéig korszerű utascentrum épül az éves szinten közel 11 millió ember által használt, 136 éves Keleti pályaudvaron. Új pénztári és ügyfélszolgálati helyeket alakítanak ki, valamint várakozási tér és gyereksarok is várja majd az utazókat.
Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.
Több mint temető – A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 100 nevezetessége A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett a teljes terület nemzeti emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. Mostantól az érdeklődőket egy telefonos alkalmazás is segíti, amely a Fiumei úti sírkert száz legfontosabb nevezetességét mutatja be, a nagy mauzóleumokat, a leghíresebb személyek sírhelyeit és a temető egyéb látványosságait.
A Nyugati pályaudvart már 120 éve is föld alatti vasútállomással váltották volna ki Nincs új a nap alatt, még az olyan nagyra törő tervek esetében sem, mint a budapesti pályaudvarok föld alatti összeköttetése. Egy ilyen elképzelés előkészítésére, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a napokban írt ki pályázatot a Budapest Fejlesztési Központ. A fejpályaudvarokat kiváltó terv nem új, az első elképzelések már a XIX. század végén körvonalazódtak. Igaz, akkor a Keletit és a Nyugatit kívánták kiváltani.
Római villagazdaság kelta előzményekkel – Leleteket találtak Budaörs határában Kelta eredetű leletanyagot találtak a régészek az I-II. századból egy Budaörs környéki építkezésen. Előkerült vaslándzsa, sarló, edénytöredék, ezüsttükör, térdfibulák és pénzérme is. A területen található késő római kori villagazdaság maradványait már korábban azonosították.