Keresés az archívumban

Megmenekült a bontástól a Márványmenyasszony és a Wichmann-kocsma épülete is Az elmúlt napok eseményeire reagálva a Miniszterelnökség elrendelte a műemlékvédelmi eljárás megindítását két budapesti, kultúrtörténeti jelentőségű épület esetében. A Széchenyi lakodalmának helyet adó, I. kerületi Márványmenyasszony vendéglőn és a VII. kerületi, Wichmann Tamás kocsmájaként ismertté vált Kazinczy utcai házon a gyorsított eljárás lezártáig tilos bontási vagy építési munkát végezni. Bár az épületek jövőjében még így is bőven akadnak kérdőjelek, múltjukat annál jobban ismerjük.

Ferenc József is támogatta a leghíresebb magyarokat bemutató kiállítást Egy hiánypótlónak ítélt tárlat nyílt meg a Várkert Bazárban 135 évvel ezelőtt, mégpedig a Magyar Történelmi Arcképcsarnok, amely a magyar történelem nagy alakjainak képét mutatta be időrendben. A vállalkozást a legfelső szintről is támogatták, és létrehozásában nemcsak kulturális, de tudományos célt is láttak.

Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajló viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így a család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

Már tervezés alatt az autómentes Városliget – A gyalogosoké lesz a Hősök tere Pénteken bejelentették: már megkezdődött az autómentes Városliget kialakításának előkészítése, közúti felüljáró épül a Rákosrendező pályaudvar fölött, amely összeköti majd Zuglót és Angyalföldet, meghosszabbítják a 3-as villamost. A Mexikói úti Kisföldalatti-végállomásnál pedig 1500 férőhelyes P+R parkoló épül.

Száz éve kezdték építeni a Kálvin téri áruházat – Ahol fodrászbérletet kaptak a bolti eladók A Kálvin tér egyik legidősebb épülete az az üzletház, amelynek helyén 1914-ig a pesti reformátusok fontos oktatási és egyházi épülete állt. A két világháború közötti időszakban Fenyves Áruházként ismerte mindenki, s bár csupán 25 évig viselte ezt a nevet, az idősebb generációk tagjai most is emlékeznek erre a népszerű helyre.

Bombamerényletet is túlélt már a most újjászülető Andrássy út 47. Egykor Budapest egyik legszebb kávéházának adott otthont, de működött benne kaszinó, drogéria, kesztyűbolt és autókereskedés is. A hajdanvolt Palermo kávéház épülete a közelmúltig az Andrássy út fekete bárányának számított, az ingatlanpanamák és a pusztulás kora azonban nemrégiben véget ért. A Liszt Ferenc tér sarkán álló házat most építési háló takarja, benne a műemléki felújítással párhuzamosan luxuslakásokat alakítanak ki.

Az idei év legjobban várt épületei közé sorolta a Magyar Zene Házát a CNN A CNN amerikai hírtelevízió a világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a Városligetben épülő Magyar Zene Házát, amely egyszerre lesz múzeum, zenei rendezvényhelyszín és oktatási központ is.

Háromszor volt Pest főpolgármestere Rottenbiller Lipót Rottenbiller Lipót az egyik legelfeledettebb budapesti politikus, városvezető, pedig egy jelentős utca viseli ma a nevét. Háromszor volt Pest főpolgármestere, mind a háromszor olyan időben, amely nem épp a békés építkezés és nyugalom időszaka volt. Rottenbiller ennek ellenére meg tudta őrizni a város működőképességét. Másodszorra 160 éve került hivatalba.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2020-ban a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2020-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2021-ben is!

Már a homlokzati domborműveket is felhelyezték a Budavári Palota újjászülető déli épületrészére A Budavári Palota egyik legpompásabb helyiségét, az újjáépülő Szent István-termet is magába foglaló épületrész rekonstrukciója jól halad, már a homlokzatot díszítő, az eredetiekre a legapróbb részletekig hasonlító szobordíszeket is felhelyezték a külső falakra. Eközben készül az épületszárnyban a Szent István-terem gyönyörű padlóburkolatának újrafaragása is. A tervek szerint az épületrész 2021. augusztus 20-án nyílik meg a nagyközönség előtt.

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Évszázadok budapesti Jézus-ábrázolásai A magyar fővárosban több tízezer különböző korú és eltérő művészi színvonalú Jézus-ábrázolás található. A műalkotások többsége a római katolikus egyház rendkívül gazdag egyházművészeti tevékenységéhez köthető. A reformáció felekezetei közül a Luther Márton munkássága révén létrejött evangélikusnál a templomi művészet gazdagabb, a reformátor az oltárnak a liturgikus térben történő használatát meghagyta, de az oltárképeken a hitújítás Krisztus-centrikussága kell érvényesüljön. A másik történelmi protestáns felekezet, a református a templomi térben tiltja mindenfajta emberábrázolás lehetőségét, de a fővárosi kálvinista emlékanyagot megvizsgálva egy különleges szoborcsoportot találunk, amelynek kiemelt alakja az Atyaistenre tekintő Krisztus.

Amikor elindult a vonat a császárvárosba – Pestről Bécsbe 1850 óta utazhatunk vasúton Sötét év volt 1850 Magyarország számára, hiszen az elveszett szabadságharccal együtt a szabadság is oda lett. Haynau rémuralma, ezrek börtönökben. Ám ebben az évben megvalósult egy régi álom is, elért a vasút Pesttől Bécsig.

A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész A két világháború közötti Magyarország egyik legsokoldalúbb építésze volt. Tervezett nagypolgári villákat, kislakásos tömböt, banképületet, nagyszabású elképzeléseket vetett papírra városmegújítással kapcsolatban. Szakíróként is sikeres volt. Leginkább hatalmas ipari építményei tették ismertté nevét itthon és külföldön egyaránt.

A magyarországi klasszicizmus kiemelkedő épülete a 200 éves óbudai zsinagóga Az óbudai zsinagóga a III. kerület egyik legfontosabb műemléke, és budapesti viszonylatban is igazán értékes. Mégis kevésbé ismert, mint nagyszabású pesti társai, a Dohány utcai és a Kazinczy utcai, pedig nem sak a zsinagógaépítészetnek, de a magyarországi klasszicista építészetnek is egyik kiváló alkotása.

Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

Az Andrássy út egyik gyöngyszeme, a Bulyovszky-villa Az Andrássy úton számos elegáns és látványos villaépület áll, ezeknek egyike a Bulyovszky-villa. A nyaraló az ünnepelt színésznő, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla megbízásából épült Fellner Sándor építész egyik első munkájaként. A Rippl-Rónai utca sarkán található épület a közelmúltban ismét reflektorfénybe került, mert árverésen hirdették meg az ingatlannak a Magyar Nők Szövetsége tulajdonában lévő 55 százalékos részét. Az eljárást december elején felfüggesztették, a nőszövetség pedig eladta ingatlanrészét. A hányatott sorsú villának tehát új többségi tulajdonosa lett. Érdemes hát a múltjával is megismerkedni.

A Lottóház előzménye – Az '56-os forradalomban lőtték szét a XIX. századi épületeket A Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál található egy apró közterület, amely 1996 óta önálló névvel rendelkezik. Angyal István parknak hívják. Felirat ezt nem jelzi, és bár 2014 óta egy papírrepülőt formázó köztéri műalkotás is látható itt, a legtöbb budapesti nem tudja, hogy az 1956-os forradalom egyik hőséről, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjéről emlékezett meg ezen a módon a főváros 24 éve. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy 1956 előtt ezen a helyen nem tér, hanem három lakóépület állt egymás mellett.

Harminc éve éve fejezték be a 3-as metró építését Hatalmas vállalkozás volt a 3-as metró megépítése, 20 évig tartott, és még most sincs teljesen kész, de a meglévő szakaszait évek óta folyamatosan újítgatják. Utolsó szakaszát 30 évvel ezelőtt, 1990 decemberében adták át.

Ötvenöt éve érkeztek az új HÉV-szerelvények, de páran közülük még mindig üzemelnek A napokban sok hír jelent meg arról, hogy két cég maradt versenyben az új HÉV-szerelvények szállítására. A korszerű új járművekre igencsak szükség van, hiszen a mostani szerelvények az 1970-es években érkeztek, sőt a legöregebbek első szerelvényei 55 éve álltak forgalomba a Csepeli HÉV vonalán.

A remény adventje – Idén csendes ünneplés lesz a Szent István-bazilikánál A 2019-ben Európa legszebb karácsonyi vásárának választott Adventi ünnep a bazilikánál rendezvény idén rendhagyó módon nyílik meg, az online térbe költözik. A Szent István téren elhelyezik a három ünnepi szimbólumot, a 12 méteres feldíszített karácsonyfát, a betlehemi jászolt és egy 5 méter átmérőjű adventi koszorút.

Fákat ültetnek, növényeket telepítenek Budán Novemberben mintegy 250 fát ültetnek el a II. kerületben.

Az új Lánchidat 105 éve adták át A ma látható Lánchíd nem az, amelyet Széchenyi István megálmodott, és amely William Tierney Clark tervei szerint épült fel. A mai Lánchíd 105 éves, és 1915. november 27-én adták át.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.

Hetvenéves az Árpád híd – Sztálin nevét viselte átadásakor, 1950-ben A II. világháború alatt félbehagyták, majd csak részben épült meg. Hat évig Sztálin nevét viselte, és sokáig az ország leghosszabb hídja volt. Hetvenéves az Árpád híd.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Sírjaik Pesten domborulnak: az elcsatolt területeken született nagyjaink a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben Szinte megszámlálhatatlan azoknak a száma, akik jelenlegi határainkon túl születtek, de budapesti temetőkben nyugszanak. Közöttük sok az ismert, jelentős személyiség is. Ennek oka magától értetődő, hiszen ahogy ma is, úgy 1920 előtt is természetes volt, hogy a fővárosba az egész országból érkeztek tehetséges, nagyra hivatott személyiségek, akiknek munkássága Budapesten teljesedett ki, és többnyire itt vált országos jelentőségűvé. A Fiumei úti sírkertet járva is szembesülünk vele: múltunk legnagyobb személyiségei közül milyen sokan születtek a trianoni határokon túl. Összeállításunkban rájuk emlékezünk.

Pillantás a múltba – Milyen volt Budapest 1990-ben? Aki mindig Budapesten élt, annak talán fel sem tűnik, mennyi minden változott 30 év alatt, mennyi épület tűnt el, és mennyi épült fel a fővárosban. Talán már arra sem emlékszünk, mi foglalkoztatta az embereket a rendszerváltás zűrzavarában, és milyen volt a mindennapi élet. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából pillantottunk vissza a múltba.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, aki Lechner Ödön nyomán elindulva a szecesszió stílusának nagy hatású képviselője volt, majd megtalálva saját útját és formavilágát a modern építészet hazai előfutára lett. Új szemléletet képviselt a tömegformálásban, megtartva a népies dekorációt, a szecesszió finom ornamentikáját, összekapcsolva az új anyagok művészetével egyszerűségükben is monumentális épületeket alkotott, amelyek a mai napig a nagyvárosi modern építészet szép példái.

Pestről Budára, Budáról Pestre: 150 éves az Állami Számvevőszék Különleges helyszínen működik a 150 éves Állami Számvevőszék: székháza a pesti Duna-part azon kevés épületei közé tartozik, amelynek sikerült átvészelni a XX. század viharait, nem pusztult el a második világháborúban. Mégis, a fennállásnak e kerek évfordulója alkalmából kiadott emlékérmén nem ezt az épületet látjuk, hanem a korábbi székházat, amely még az első világháború előtt épült a budai Duna-parton, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint.

Csak egy ugrás a Sugár! – Negyven éve nyílt meg a bevásárlóközpont az Örs vezér terén Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a szocialista bevásárlóközpont az Örs vezér terén, s bár az elnevezésére kiírt pályázaton a Terminál győzött, végül a Fővárosi Tanács a Sugár nevet adta a 29 ezer négyzetméteres, ismert állami tulajdonú üzleteket felvonultató korabeli plázának. Az áruház sok mindenben újdonságot hozott: egyes termékeket házhoz lehetett szállíttatni, előjegyzéses rendelést lehetett leadni, és akadálymentesen lehetett feljutni az emeletre. A Sugár jól eltalált reklámszlogenje egy nemzedék számára vált ikonikus mondattá.

Harmincöt éve nyílt meg a repülési kiállítás a Petőfi Csarnokban A Petőfi Csarnok emeleti részén harminc éven keresztül volt látogatható a Közlekedési Múzeum repülési és űrhajózási kiállítása. Megnézhettük itt azt a gépet, amelyet IV. Károly használt az 1921-es visszatérési kísérleténél, láthattunk I. világháborús felderítőgépet, amely az aszódi Lloyd-gyárban készült, de bemutatták itt Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov űrkabinját is, amellyel a Szaljut–6 űrállomásról visszatértek a Földre. A PECSA megszűntével az itteni kiállításnak is be kellett zárnia.

A Fővámház neoreneszánsz palotájának különleges épületdíszei A Fővámház, a mai Corvinus Egyetem épülete Budapest egyik fő látványossága. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítő szobrok. A díszudvarok, a lépcsőházak, a külső és belső díszítések mind azt mutatják, hogy a palota építészeti remekmű. Az Ybl Miklós tervezte épületet 150 évvel ezelőtt, 1870-ben kezdték el építeni a pesti Duna-parton.

Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.

A város egyik legszebb helye a Bakáts tér – 225 éve kezdődött a története Kevés olyan közterület van a fővárosban, ahol a közösség életének meghatározó intézményei szinte kivétel nélkül mind megtalálhatók. Talán nincs is ilyen ma már, és talán nem is baj. Száz vagy éppen százötven évvel ezelőtt azonban sokan tartották fontosnak, hogy ha istentiszteletre akarnak menni, a gyerekeiket iskolába adni, betegség esetén gyorsan kórházba jutni, vagy ha hivatalos ügyeket kell intézni, ne legyen szükség nagy távolságokat bejárni. Hasznos, ha templom, iskola, kórház, hivatal, esetleg mozi és társaskör egymáshoz közel található. A Bakáts tér éppen ilyen hely volt.

A világ egyik legszebb hídja sokáig névtelen volt A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.

Szecessziós külső, modern belső – Kőrössy Albert Kálmán utolsó épületében jártunk Nemrégiben fejeződött be a Benczúr utca 26. szám alatti impozáns villa felújítása. A Kőrössy Albert Kálmán tervezte épület kívül megmaradt szecessziós villának, belül azonban úgy őrizték meg a védett értékeket, hogy közben teljesen modern tereket alakítottak ki, ráadásul csúcstechnológiával felszerelve. Lakóépületnek készült, majd nyelvvizsgaközpont volt, most pedig egy XXI. századi oktatási és innovációs központ működik benne. Lépjenek be velünk!

A Szent István park helyett Kispestre kerülhet az államalapító király szobra Szeptember 30-án, szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés arról az előterjesztésről, amely szerint Szent István király szobrát az eredetileg tervezett XIII. kerületi Szent István park helyett a XIX. kerületi Templom téren fogják felállítani. A Szent István parkban jelenleg Wallenberg-emlékmű, A hős budapesti partizán emlékműve, valamint Fejtő Ferenc szobra áll. Szent Istvánt a róla elnevezett parkba egy 2017-es fővárosi közgyűlési döntés értelmében állították volna fel, a kommunista népbiztos, Lukács György akkor eltávolított szobra helyett.

Kórház a város szélén – A XIX. században hatalmas erőfeszítéseket tettek a döntéshozók a jobb betegellátásért Budán, az egykori szőlők helyén 125 évvel ezelőtt kezdődött meg a Szent János Kórház épületeinek alapozása. Nagy szükség volt a Diós-árok mentén fekvő új, 300 ágyas korszerű intézményre, mert a kórház előző épületében, amely a mai Széna téren állt, elviselhetetlen volt a zsúfoltság. Az orvosok attól tartottak, hogy a közelgő millennium fejlesztései miatt a fővárosba érkező új munkavállaló tömeg miatt a helyzet tovább fog rosszabbodni.

Barokk pompa Óbudán – Mária Terézia is meglátogatta a Zichy-kastély tulajdonosát Fényűző élet folyt egykor Óbudán, a Fő téren található Zichy-kastélyban, amelynek falaiba a török alatt elpusztult királynéi templom köveit is beépítették. Lenyűgöző barokk pompa, díszes kapuk, impozáns terek, díszlépcsőház freskókkal és szobrokkal, a szórakozásról a bálterem, a biliárdszoba, a lövőterem gondoskodott, a pihenésről a díszkert szökőkúttal, egzotikus növényekkel. Még Mária Terézia is eljött vendégségbe e nagyhírű palotába, ahol rendszeresek voltak a koncertek és a színielőadások, sőt maga a gróf is fellépett. Mi maradt mára a Zichyek örökségéből? Ennek jártunk utána, amikor beléptünk az egykori barokk uradalom kapuján.

Titkokat őrző hely – A Nemzeti Múzeum kertjében sétáltunk Ezen a héten, szeptember 17–19. között rendezték a műtárgyak éjszakáját Budapesten. E rendezvénysorozat keretében tartották a Nemzeti Múzeum kertjében A Múzeumkert titkai című sétát is, amelyhez mi is csatlakoztunk. A sétát Debreczeni-Droppán Béla történész, muzeológus, levéltáros, a Múzeumkert történetének kutatója vezette.

Tükröződő szoborcsoport került a Corvin sétányra A Corvin sétány egyik irodaházának udvarán tükröződő szoborcsoportot állítottak fel, az alkotást fiatal művészek számára kiírt pályázaton választották ki, huszonkét pályamű közül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem közreműködésével.

A legmagyarabb Habsburg 225 éve költözött Budára Több mint 50 évig volt Magyarország nádora. Amikor Firenzében nevelkedett, még nem gondolhatta, hogy egyszer a legmagyarabb Habsburgnak nevezik. József nádor csak 19 éves volt, amikor 225 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között bevonult a magyar fővárosba. Itt rendezte be az életét, itt élt feleségeivel, gyermekeivel, itt halt meg, földi maradványai ma is a Budavári Palota kriptájában találhatók. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kiemelt figyelmet fordított Buda és Pest felvirágoztatására.

Erzsébet királynénak köszönhetjük Budapest legszebb kilátóját Ma éppen 110 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a budai János-hegy csúcsát koronázó Erzsébet-kilátó épületét. A mészkőből épült lépcsőző, kerek, hófehér kilátó, azóta a budai hegyek páratlan és meghatározó eleme lett, miután a város nagy részéről látható. Az eredetileg csúcsíves kilátó mai képét végül Schulek Frigyesnek köszönhetjük. Az évforduló emlékére több érdekes képet és történetet gyűjtöttünk össze a kilátóról.

Egy vásárváros születése és átalakulása – A Budapesti Nemzetközi Vásár Kőbányán Már a XIX. század második felében rendezett, úgynevezett általános kiállításokon felmerült az a gondolat hazánkban, hogy bár a közös bemutatkozás nagyobb számban érdekelheti a magyar és külföldi látogatókat, de az ipari, a mezőgazdasági, a képző- és iparművészeti, valamint egyéb szakágazatok számára mégis célszerű volna önálló, külön helyszíneket biztosítani. 1885-ben olyan sajtótudósítások is megjelentek már az Országos Általános Kiállítás idején, melyekben arról írtak, hogy élő állatokat bemutatni nem szerencsés közvetlenül a sütő- és cukrászipar termékei vagy éppen egy-egy vendéglő közvetlen közelében.

Számos nagyszerű épülettel lett szegényebb Budapest, a főváros Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.