Keresés az archívumban

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Több mint 120 év után először emelik le a Hősök tere arkangyalát Teljeskörűen restaurálják a Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát, a korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyalt. A megújult szobor várhatóan 2025 első felében tér vissza a Hősök terére.

Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.

Iránytű a város szélén – Még önálló község volt Pesterzsébet a plébániatemplom építésekor Pesterzsébet a XX. század elején még egy gyorsan növekvő falu volt, ahol az utcák képét a földszintes lakóházak határozták meg. A betelepülők számára nem volt kérdés a templom építése, melyet karcsú és magas toronnyal láttak el, hogy szimbolikusan is kiemelkedjen a környezetéből, a hétköznapok szürkesége után az ünneplésre hívjon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába ajánlott neogótikus alkotás 115 évvel ezelőtt készült el, de csak a következő évben, 1910. július 11-én szentelték fel.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

Felújították a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újult meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lettek a járdák, fákat ültettek, növényágyásokat is telepítettek a Krúdy Gyula utca és a Mária utca egy-egy szakaszán.

A Nemzeti Múzeumtól a Közgyűjteményi Központig A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum 1847-ben kapta meg ma is álló, önálló épületét Belső-Józsefváros szívében, a Múzeum körúton. Részben az ebből kivált szakmúzeumokból, részben pedig a XX. században alakult más intézményekből jött létre a nemrég felállított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, mely július 1-től kezdte meg működését.

A királyi palotától a Városligetig – Művészek és alkotásaik a századforduló ikonikus épületein A századfordulón szinte egész Budapest építési lázban égett, nagyjából párhuzamosan zajlottak a nagy ívű építkezések többek között a Budavári Palotanegyedben és Városligetben is. A kor legkiválóbb építészei kaptak lehetőséget a tervezésre, de épületeik nem lettek volna teljesek művészi alkotások nélkül. Az alábbi írásunkban azokat a festőket és szobrászokat mutatjuk be, akik mindkét, napjainkban újjászülető helyszínen dolgoztak.

Évszázados tradíciót őriznek a Várkert Bazár rózsái A boldog békeidőkben a Budavári Palotát övező parkok egyik leglátványosabb része volt a Várkert Bazár. De milyen növények voltak egykor a Neoreneszánsz kertben, és mi lett a hely sorsa az ifiparkos időkben? Cikkünkben ennek jártunk utána.

A lovak lóbőrbe bújtatott csontvázak, a kocsisok rongyos banditaalakok – Így bírálták a lóvasúti közlekedést 145 évvel ezelőtt Több ezer ló szolgálta egykor Budapest közlekedését, ám az 1866-os első lóvasúti járat megindulását követően hosszú út vezetett a fellendülésig. Sokan remélték 145 évvel ezelőtt, hogy a Margit hídon 1879. június 20-tól megindított szolgáltatás jelentős változást hoz. Az aranykor azonban alig másfél évtizedig tartott, hiszen a lóvasutat gyorsan kiütötte az új csoda, a villamos.

Felújítás a pesti alsó rakparton Idén nyáron a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-parton 8 fát ültetnek, és 365 négyzetméteren évelőágyást telepítenek. A rakparton párakaput, automata öntözőrendszert és árnyékolókat is elhelyeznek.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

Budapest vőlegénye – 200 éve született Podmaniczky Frigyes Egy nagyváros tervszerű megvalósításához sok különböző szakterület együttműködésére van szükség, így volt ez Budapest fejlesztésekor is a XIX. század utolsó harmadában. A sikerhez elengedhetetlen e szférák összehangolása is, amiben nálunk kulcsszerepet játszott Podmaniczky Frigyes, aki több mint harminc évig volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. Tulajdonképpen egész életét ennek a feladatnak szentelte, méltán nevezik hát Budapest vőlegényének. E fantasztikus egyéniséget születésének 200. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum kiállítása látványosan mutatja be.

A Palotanegyed éke – Újjászületik a legkevésbé ismert Károlyi-palota Pesten több Károlyi-palota is található, melyek közül a Múzeum és az Ötpacsirta utcák sarkán álló jelentős átalakuláson megy át napjainkban. Jól is jön neki egy kis reflektorfény, mert a család többi épületéhez képest kevéssé ismert. Pedig forgalmas helyen áll, és igényes a homlokzata is, ráadásul a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Ő éppen száznegyvenhat évvel ezelőtt hunyt el, a palota bemutatásával így előtte is tisztelgünk.

Amit a járvány sem tört meg – A magyar építészet elmúlt öt éve a Műcsarnokban A Műcsarnok harmadik alkalommal ad helyet az Építészeti Nemzeti Szalonnak, mely ezúttal is egy ötéves periódus építészeti termését vonultatja fel. Nem indult könnyen a tárgyalt időszak, hiszen az évtized elejét uraló egészségügyi válsághelyzet az építőiparban is éreztette hatását, de a kiállítást végignézve azt kell mondanunk: ez egyáltalán nem látszik. Nagyszerű alkotások valósultak meg, melyeket a tárlat is látványosan mutat be.

Hogy tetteit senki ne feledje: 145 éve avatták fel Eötvös József szobrát A nemzet megfogadta az intést, hogy a nagy férfiak tettei ne feledtessenek el – ezekkel a szavakkal avatták fel 145 évvel ezelőtt Eötvös József szobrát a Lánchíd pesti hídfőjénél. A nagyszabású ünnepségre még Andrássy Gyula is hazatért Bécsből, a környező házakat fellobogózták, számos szervezet és rengeteg magánszemély helyezett el koszorút a talapzaton.

Híres feleségek élete a Budai Várban A budai Vár patinás épületeivel és történelmi miliőjével mindig is izgatta az emberek fantáziáját, az érdeklődést pedig a Budai Várséták tematikus városnéző programjaival is igyekszik kielégíteni. Közülük a Csipke és csokoládé elnevezésű a budavári asszonyok életét veszi górcső alá, hiszen a híres (állam)férfiak számára ők jelentették a biztos családi hátteret. Az előkelő helyszín ellenére sorsuk azonban egyáltalán nem volt könnyű. A séta során fordulatokban gazdag életükbe nyerhettünk bepillantást.

A Néprajzi Múzeum lett a világ legjobb középülete A világ legjobb középületének választották a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeumot Szingapúrban.

„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – Negyvennyolcas honvédemlékművek Budapesten A magyar történelem egyik fordulópontja volt az 1848. március 15-i forradalom és az azt követő szabadságharc, melyet bár levertek, a nemzet emlékezetében mégis dicsőséges eseményként rögzült. A XIX. század vége óta számos alkotással tisztelegtek a csatákban elesett honvédek előtt, akikre mi – a 175 éves jubileum apropóján – a fővárosi művekből készített válogatással emlékezünk.

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

Pest-Buda hídtörténetéről nyílt kiállítás a Szabadság híd egykori vámszedőházában A világ egyik legkisebb állandó közlekedési kiállítása nyílt meg a Szabadság híd pesti hídfőjének északi vámszedőházában. A tárlat bemutatja a Szabadság híd és a vámszedés történetét, továbbá betekintést ad a budapesti hidak múltjába.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Emléktáblát avattak Mindszenty József tiszteletére a Belvárosban A Belvárosi-templom rózsakert felőli külső oldalán avatták fel Mindszenty József márvány emléktábláját. A bíboros ezen a helyen mondott beszédet 1948. augusztus 15-én.

Rendelet az útburkolatokról Ki burkolhatja le az utcákat? Ki fizeti ezt? Hogy lehet felszedni, miképp kell a munkákat koordinálni? Fontos kérdések, amelyeket fővárosi szabályrendelet határozott meg 120 éve.

Neogótikus gyöngyszem az egészség szolgálatában – A Szobi utcai egykori Mentőkórház A világ egyik legnehezebb hivatása a mentősöké, hiszen minden nap tragédiák sokaságával találkoznak. Áldozatkész munkájukra hazánkban minden évben május 10-én emlékezünk, 1887-ben ugyanis ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. Ez alkalomból írásunkban a Szobi utcai egykori Mentőkórházat mutatjuk be, amely egy különlegesen szép, neogótikus épületben működött közel fél évszázadon keresztül.

Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort a saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A Sas-hegy 50 éve látogatható Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

Megnyílt a Nyugati pályaudvaron a felújított keresztaluljáró A Nyugati pályaudvar felújított aluljárójában kicserélték az álmennyezetet és a padlóburkolatot, a falakon a pályaudvar terveinek részletrajzai láthatóak, például a toronyról és a homlokzatról. Az akadálymentes közlekedést taktilis sáv, valamint a korlátokon elhelyezett Braille-írás segíti.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.