Keresés az archívumban

Idén kezdődik a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítása Idén nyáron indul a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, ennek érdekében a napokban megkezdődött az ideiglenes árusítóhelyek kialakítása. A két évig tartó munkálatok során helyreállítják a műemlék épület eredeti térszerkezetet, az oldalhajókban galéria épül, a Szófia utcai oldalon pedig kinyitják a teret az utca felé, ahol teraszokat alakítanak ki.

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

Épülettörténeti kiállítás nyílt a 100 éves Lipták-villában A centenáriumát ünneplő zuglói Lipták-villa jelenleg a kultúra szolgálatában áll, de korábban leánynevelő intézet, úttörőház és diákotthon is működött a falai között. Az épület történetéről, tervezőjéről, a villához kötődő művészekről és az itt forgatott filmekről is szól a március közepéig megtekinthető tárlat.

Tizenkét hét a pokolban – Szabadtéri fotókiállítással emlékeznek Budapest ostromára a Várkert Bazárban Fotókiállítás nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, amely Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról szól. A tárlaton tíz szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat, és küzdöttek a túlélésért.

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

Összefonódó történetek – Budapest és hídjai A Duna fővárosi szakaszán milyen elképzelések és események alakították a hidak sorsát és a városképet? Sok más érdekesség mellett e kérdésre is választ találunk Budapest Főváros Levéltárának új kiadványában, amely bemutatja Budapest hídjainak történetét.

Kiállították a Hősök tere Gábriel arkangyal szobrának másolatát A Hősök teréről elszállított Gábriel arkangyal szobor másolata is látható a Néprajzi Múzeum épületében megtekinthető kiállításon, ahol archív felvételeken, metszeteken és egyéb vizuális alkotásokon keresztül idézik meg az emlékmű létrejöttét, valamint az azt megelőző és követő évtizedeket. A Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát jelenleg teljeskörűen restaurálják.

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

Munkácsy és Thália – A festőfejedelem a fővárosi színházakban Munkácsy Mihály neve hallatán nem elsősorban a színházra asszociálunk, viszont a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállításához kapcsolódó kutatás során számos emlék feltárulkozott, amely a festőfejedelmet és a kultuszát a színjátszás vonatkozásában is érdekessé teszik. Fiatal korában díszlettervet készített a Budai Népszínház részére, később pedig közismert festményeit adták elő a teátrumokban, élőképekben megjelenítve.

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

Bemutatták a Nemzeti Casino könyvtáráról szóló kötetet Könyvfalat avattak és új kiadványt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Casino páratlan gyűjteményéből 769 kötet került az MTA Vörösmarty-rendezvénytermének könyvespolcaira. A Nemzeti Casino, amelyet 1827-ben gróf Széchenyi István alapított, a XIX. század és a XX. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt Budapesten.

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

Elárverezik az egykori Központi Zálogházat Árverésen értékesítik a volt Központi Zálogház egykori, IX. kerületi székházát. A Lónyay utcai műemlék épület tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, amely 2018-ban kapta meg az államtól az ingatlant. A Károli Gáspár Református Egyetem jogász- és pszichológusképzését költöztették volna ide, ám most az eladás mellett döntöttek.

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

Szobrot és parkot avattak Prokop Péter tiszteletére Csepelen Felavatták Prokop Péter mellszobrát és a róla elnevezett emlékparkot a csepeli Béke téren. Prokop Péter nemcsak festőművész, hanem író és lelkipásztor is volt, aki 42 évi emigráció után hazatérve Csepelt választotta otthonául. Legnagyobb freskói Itáliában és az Egyesült Államokban találhatók.

Egy 200 éves hídterv Egy forradalmi ötletet javasolt 200 éve Svoboda János, mégpedig egy láncokon függő, mederpillér nélküli híd építését. Ezzel több, mint 75 évvel előzte meg a korát, hiszen ilyen híd a Duna Pest és Buda közti szakaszán csak a XIX. század végén épült meg.

A fiatal Munkácsy pesti lakhelyei – Lebontották a belvárosi házakat, ahol a festő élt és alkotott Munkácsy Mihály 19 évesen került fel Pestre, albérletben lakott, s mint első főbérlője visszaemlékezéséből tudhatjuk: sanyarú sorsa volt, sokszor ennie sem volt mit, a lakbérrel is el-elmaradozott. Hogy törlesszen, szállásadójáról és feleségéről is készített egy-egy portrét, amelyekért egyhavi lakbérét engedték el, s emellé még egy kabátot is kapott a neki szállást adó sokgyermekes családtól.

Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig: a Gellért-hegy sziklacsúcsának története A világörökség része, Budapest egyik szimbóluma, tetején a számos téves mondával terhelt Citadellával. Ez a Gellért-hegy, amely egyben természetvédelmi terület is, több ritka növény otthona, amely a történelem során kevésbé ismert épületeknek is otthont adott.

Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Padot avattak André Kertész tiszteletére a Múzeumkertben A Magyar Nemzeti Múzeum az André Kertész-emlékév záróeseményeként padot avatott a Múzeumkertben a világhírű magyar fotóművész tiszteletére. A XX. század egyik legnagyobb magyar fotográfusának hagyatékából jelentős részt őriz a múzeum.

Átadták az állami építészeti díjakat A magyar építészet napján átadták a Kós Károly-életműdíjat, valamint más fontos szakmai elismeréseket. Az építészeknek adható legrangosabb díjat idén Ferencz István, a nemzet művésze vehette át.

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

Kalandozások Munkácsy Mihállyal – A festőfejedelem a fővárosban A kettős Munkácsy-évforduló, születésének idei 180., halálának jövő évi 125. évfordulója alkalmából nyílt meg november végén a Szépművészeti Múzeumban a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás. Az itthonról szinte felfoghatatlan világhírnevet elérő művész életéről, pályafutásáról és a személye körül nemzetközi szinten és itthon kialakult kultuszról ad átfogó képet a tárlat. Az évfordulóhoz és a kiállításhoz kapcsolódva cikkünk a fiatal Munkácsyt kíséri végig budapesti útjain.

Átadták az Állatorvostudományi Egyetem felújított épületeit Befejeződött az Állatorvostudományi Egyetem három épületének felújítása. Kívülről teljes körű műemléki rekonstrukció valósult meg, a korhű homlokzati elemeket helyreállították, köztük a Zsolnay-kerámiákat, domborműveket, az ablakokat az eredetivel megegyezően újragyártották.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

A századelő ünnepi képeslapjaiból nyílt szabadtéri kiállítás a Budavári Palota Csikós-udvarában Régi korok rég elfeledett üzeneteinek és ünnepeinek világát idézi fel az adventi, szabadtéri kiállítás a Csikós-udvarban. A XIX. és XX. század fordulójáról származó képeslapok sokat mesélnek a karácsonyi és újévi szokásokról, hiedelmekről és arról a békebeli korszakról is, amikor Hauszmann Alajos építésznek köszönhetően virágkorát élte a Budavári Palota is. A tárlaton tizenhat szabadon álló, kivilágított installációban összesen 32 tablófelület tekinthető meg.

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

Újra látható lesz a Hungária-szoborcsoport a Budavári Palota északi szárnyán Hauszmann Alajos eredeti tervei szerint építik újjá a Budavári Palota északi szárnyépületét, amelynek Szent György téri kapuzata felett ismét helyet kap majd az újraalkotott Hungária-szoborcsoport.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Átadták a Budapest Környéki Törvényszék új épületét A Budapest Környéki Törvényszék az egykori M3 Bussines Center Hungária körúti épületében kapott helyet. A 9 szintes korszerű épületben 55 modern tárgyalótermet alakítottak ki, amelyek távmeghallgatásokra is alkalmasak.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Akinek a leghíresebb budapesti épületek freskóit köszönhetjük – 120 éve hunyt el Lotz Károly Ahhoz, hogy egy nagy középület megfelelően reprezentatív legyen, nemcsak díszes homlokzat, de elegáns belső terek is kellenek. Ennek elérésére az egyik leglátványosabb eszköz a freskó, melynek egyik mestere hazánkban Lotz Károly volt. A dualizmus időszakában emelt jelentős budapesti középületek többségében az ő alkotásait csodálhatjuk meg, melyek közül a mester halálának százhuszadik évfordulója alkalmából most bemutatunk egy válogatást.

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.