Keresés az archívumban

Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezet egykori székháza A boltjaival és különböző vállalkozásaival egykor az egész országot behálózó Hangya Szövetkezet életében új fejezet nyílt 1920-ban: elhatározták ugyanis, hogy új, méltó székház építésével ünneplik meg fennállásuk közelgő 25 éves jubileumát. A mai Közraktár utca 30. szám alatt Györgyi Dénes tervei alapján nemsokára felépült az art deco stílusú székház, amely azóta is áll, és immáron száz éve hirdeti büszkén az egykor három szomszédos házból álló Hangya-központ sikerét.

Kell egy csapat! – 120 éve, a Millenáris pályán játszották az első magyar bajnoki futballmeccset Az angol eredetű futball az 1890-es évek közepén honosodott meg Budapesten. Százhúsz éve, 1901-ben alapították meg a Magyar Labdarúgó Szövetséget, és ugyanebben az évben indult el az első hazai labdarúgó-bajnokság, amelynek győztese a Budapesti Torna Club (BTC) csapata lett, soraiban tudva az olimpiai bajnok építészt, Hajós Alfrédot. A BTC csak pár évig volt a bajnokság meghatározó együttese, ezt követően az MTK vagy az FTC csapata állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Még egy új Duna-híd épül, amelyről eddig nem sok szó esett A Galvani úti híd beruházása során valójában két Duna-híd épül. Az egyikről, a Duna nagy ágát áthidaló ferdekábeles hídról sok szó esett már, de a párjáról, a soroksári ágat áthidalóról kevés, pedig ez is egy szép és jelentős híd lesz.

Ivóvizet a Várba: 165 éve készült a Clark Ádám tervezte vízmű Egy település nem lehet meg víz nélkül. Budán már a középkorban működött egyfajta vízellátás. A várost a Sváb-hegyen lévő forrásokból és a Dunából is ellátták vízzel, amelyet egészen a XIX. század közepéig állati erővel hajtott szivattyúval juttattak fel a hegyre. Az első gépi szivattyúmű 165 éve létesült a fővárosban, az 1856-ban nyílt meg Budán, tervezője nem más, mint a Lánchíd építésvezetője, Clark Ádám.

Szent István tiszteletére emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank Új emlékérme-sorozatot indít a Magyar Nemzeti Bank „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” címmel. A legértékesebb darabot Szent István király tiszteletére bocsátják ki, ez 500 ezer forint névértékű arany emlékérme lesz.

Egy Bajzai utcai ingatlanról mondanak le a budapesti bolgárok az új kulturális központjuk támogatásáért A ferencvárosi, Vágóhíd utcai új bolgár oktatási és kulturális központ felépítésére a magyar kormány 2,6 milliárd forintot, a bolgár kormány mintegy 350 millió forintnak megfelelő összeget biztosít, az állami támogatás fejében a bolgár közösség lemond egy VI. kerületi, Bajza utcai alatti ingatlan használati jogáról. Az új intézmény két-három éven belül készül el a Szent Cirill és Metód Bolgár Ortodox Templom szomszédságában.

A híd, amely létrehozta Budapestet, egy 200 évvel ezelőtti temetésnek köszönheti létét Kétszáz évvel ezelőtt egy már nem annyira fiatal magyar huszártiszt eléggé meggondolatlan kijelentést tett egyik barátjának. E kijelentés számos következménnyel járt, nagyon sok ember életét változtatta meg örökre. Pedig a fiatal tiszt csak apja temetésére sietett.

Bombamerényletet is túlélt már a most újjászülető Andrássy út 47. Egykor Budapest egyik legszebb kávéházának adott otthont, de működött benne kaszinó, drogéria, kesztyűbolt és autókereskedés is. A hajdanvolt Palermo kávéház épülete a közelmúltig az Andrássy út fekete bárányának számított, az ingatlanpanamák és a pusztulás kora azonban nemrégiben véget ért. A Liszt Ferenc tér sarkán álló házat most építési háló takarja, benne a műemléki felújítással párhuzamosan luxuslakásokat alakítanak ki.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2020-ban a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2020-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2021-ben is!

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Elvarázsolt világ karnyújtásnyira a belvárostól – A Mária-szurdokban jártunk Van egy hely Budapest határában, amelyről keveset hallani most, de régen sem volt a köztudatban sajnos. Mária a magyarok nagyasszonya, a magyarság királynéja 1038 óta. A fia halála miatt utód nélkül elhunyt Szent István király a kezébe ajánlotta az országot. Azóta Regnum Marianumként emlegetik latin források, és számtalan földrajzi hely lett Máriáról elnevezve. Azonban sziklaalakzatból csak kettő, amelyekből az egyik Budapest mai határánál van (a másik az erdélyi Békás-szorosban).

Évszázadok budapesti Jézus-ábrázolásai A magyar fővárosban több tízezer különböző korú és eltérő művészi színvonalú Jézus-ábrázolás található. A műalkotások többsége a római katolikus egyház rendkívül gazdag egyházművészeti tevékenységéhez köthető. A reformáció felekezetei közül a Luther Márton munkássága révén létrejött evangélikusnál a templomi művészet gazdagabb, a reformátor az oltárnak a liturgikus térben történő használatát meghagyta, de az oltárképeken a hitújítás Krisztus-centrikussága kell érvényesüljön. A másik történelmi protestáns felekezet, a református a templomi térben tiltja mindenfajta emberábrázolás lehetőségét, de a fővárosi kálvinista emlékanyagot megvizsgálva egy különleges szoborcsoportot találunk, amelynek kiemelt alakja az Atyaistenre tekintő Krisztus.

A betlehemi barlang pontos másánál ünnepelték egykor a karácsonyt Budapesten Páratlan kezdeményezés helyszíne volt a XX. század harmincas-negyvenes éveiben a Hűvösvölgyben megbújó Heinrich István utca. A nagyszerű ötlet egy Szentföldet megjárt magyar szerzetespap fejében fogant meg: megépíteni a bibliai helyek pontos másolatát, s mindebből egy monumentális „Magyar Szentföld”-templomot emelni, hogy azok, akiknek nincs lehetőségük eljutni a bibliai tájakra, itt Budapesten zarándokolhassanak el egy erre a célra épült helyre a budai hegyek csendes szegletében. A tervezett templomból elsőként a betlehemi „Születés barlangja” alapján épített kápolna készült el 1941 szeptemberére. Az egykori barlangkápolnában az ide látogatók a betlehemi jászol előtt élhették át az ünnep teljességét, és a rászorulók egy tál meleg ételt is kaptak karácsony este. A Magyar Szentföldet azonban sajnos hamarosan elsodorta a történelem vihara.

A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész A két világháború közötti Magyarország egyik legsokoldalúbb építésze volt. Tervezett nagypolgári villákat, kislakásos tömböt, banképületet, nagyszabású elképzeléseket vetett papírra városmegújítással kapcsolatban. Szakíróként is sikeres volt. Leginkább hatalmas ipari építményei tették ismertté nevét itthon és külföldön egyaránt.

„Sem a felszínen, sem süllyesztve, sem a kéreg alatt” – Tiltakozás a Galvani híd pesti csatlakozóútjai ellen Petíciót vittek a közelmúltban a főpolgármesterhez a Határ út menti Kiserdő védelméért civil szervezetek. A Galvani úti híd pesti oldalán kiépítendő levezető út nyomvonalával van problémájuk.

Teljesen újjáépítik a Fehérvári rondellát és a nyugati kerteket, elkészül a Várgarázs III. is a budai Várban Lebontják és újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját és környezetét. A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelt célja, hogy a budai Várban élők, valamint az ide látogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet, ennek biztosításában pedig a Fehérvári rondellának is nagy szerepe van. A jövőben így megnyílik a nyugati várfal eddig lezárt szakasza is, és a bástyától sétálhatunk végig majd a Csikós-udvar irányába. A nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, az alattuk megépülő Várgarázs III. pedig tovább csökkenti majd a Várban parkoló autók számát.

Amikor még telefonos lakást kerestünk a pesti ingatlanpiacon Ma elképzelhetetlennek tartjuk az életünket telefon nélkül, pedig volt idő, amikor évtizedeket vártunk arra, hogy bekössék a vonalat a lakásunkba. Kiváltságosnak érezhette magát, akinek volt telefon az otthonában, s aki ilyen lakást birtokolt, az jóval magasabb áron tudta értékesíteni. Hatalmas előrelépésnek számított harminc évvel ezelőtt, hogy Csepelen átadtak egy 18 ezer vonalas új telefonközpontot, de ekkor még úgy tűnt, csak 2000-re lehet elérni, hogy minden második lakásban legyen telefon.

Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

Több mint ötven évig épült, 115 éve adták át a budapesti bazilikát A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb temploma. Ybl Mikósnak köszönhetjük, hogy ma a főváros egyik legismertebb műemléke, de rajta kívül még két építész életművében is kiemelt helyen szerepel: Hild József kezdte a tervezését, Kauser József fejezte be az építését. Hihetetlenül hosszú ideg, 55 évig készült, és 115 évvel ezelőtt, 1905. november 19-én szentelték fel.

Az új Lánchidat 105 éve adták át A ma látható Lánchíd nem az, amelyet Széchenyi István megálmodott, és amely William Tierney Clark tervei szerint épült fel. A mai Lánchíd 105 éves, és 1915. november 27-én adták át.

Lakatlan városrészben épült, de körbenőtték a házak a 250 éves a budai ferences templomot Az egykori lakatlan városrészben az Ágoston-rendi szerzetesek építették a barokk templomot és kolostort, majd 1785-től a ferenceseké lett, akik tovább-bővítették az épületegyüttest. A budai ferences templomot azóta körbenőtték a lakóházak, de a történelem viharai között is állnak a falak, és lelki otthonra találnak benne a közösségek.

A szegények orvosa volt: 150 éve született Batthyány-Strattmann László A Batthyány-család számos kiváló katonát, politikust és tudóst adott a magyar történelemnek. Közülük is kiemelkedik munkásságával, elhivatottságával, emberszeretetével dr. Batthyány-Strattmann László, aki szemorvosként minden idejét, energiáját és vagyonát a szegények gyógyítására fordította. A tiszta és szerény életű, az orvoslás iránt mélyen elkötelezett herceget 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A magyar zsidó építőművészek öröksége Vannak könyvek, amelyek megérdemelnék, hogy helyet kapjanak a téma iránt érdeklődő emberek könyvespolcán. Ennek a kötetnek a megvalósulásához elképesztő mennyiségű munka kellett, tulajdonképpen egy hatalmas adattárnak is tekinthető. Lapozgatása közben megtörténhet velünk, hogy kedvet kapunk felkerekedni, bebarangolni a várost és az épületeket saját szemünkkel is megismerni.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Ahonnan az Eötvös Collegium elindult – Egy elfelejtett pesti bérház A Kálvin tér közelében található egy kis utca, mely Gönczy Pál pedagógus, oktatásügyi szakíró, az 1859-ben alapított pesti Református Főgimnázium tanárának nevét viseli. Ebben az utcában kezdte meg működését 1895-ben az a tanárképző intézet, amely Gönczy Pál egykori hivatalbéli felettesének, báró Eötvös József miniszternek a nevét kapta. Az utcát akkor Csillag utcának hívták, a Collegium létrehozója Eötvös Loránd volt, első igazgatója Bartoniek Géza. A történet első 15 évének ők a főszereplői, az épület pedig, ahol a tanárjelöltek és professzoraik együtt dolgoztak 1911-ig, a feledés homályába merült.

Budapesten és az egész országban helyreállítják az elpusztított kupolákat és épületdíszeket Elsőként három fontos budapesti épület kapja vissza a háború után elpusztított kupoláját és egyéb díszeit, és e mintaprogram alapján az egész fővárosban és szerte az országban helyre kívánja állíttatni a kormány az építészeti és városképi szempontból fontos épületek megsemmisült tetőidomait és egyéb jelentős épületelemeit. Indul az országos felmérés a díszeiktől megfosztott házakról, a kormány a nem állami tulajdonú épületek helyreállítását is támogatni kívánja.

Pillantás a múltba – Milyen volt Budapest 1990-ben? Aki mindig Budapesten élt, annak talán fel sem tűnik, mennyi minden változott 30 év alatt, mennyi épület tűnt el, és mennyi épült fel a fővárosban. Talán már arra sem emlékszünk, mi foglalkoztatta az embereket a rendszerváltás zűrzavarában, és milyen volt a mindennapi élet. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából pillantottunk vissza a múltba.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

Felavatták George Bush szobrát a Szabadság téren Átadták George H. W. Bushnak, az Egyesült Államok 41. elnökének szobrát a Szabadság téren. Az egész alakos, bronzból készült alkotás Ronald Reagan szobrának közelében kapott helyet.

A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.

A világ talán legszebb Parlamentjét 135 éve kezdték építeni A város egy akkor még elhanyagolt, de fejlesztésre kijelölt területén, a Tömő téren 150 munkás kezdett el kiásni egy 40 ezer köbméteres gödröt 1885. október 12-én. Ezzel egy csaknem két évtizedig tartó építkezés vette kezdetét. Országházat építettek Steindl Imre tervei alapján.

A város egyik legszebb helye a Bakáts tér – 225 éve kezdődött a története Kevés olyan közterület van a fővárosban, ahol a közösség életének meghatározó intézményei szinte kivétel nélkül mind megtalálhatók. Talán nincs is ilyen ma már, és talán nem is baj. Száz vagy éppen százötven évvel ezelőtt azonban sokan tartották fontosnak, hogy ha istentiszteletre akarnak menni, a gyerekeiket iskolába adni, betegség esetén gyorsan kórházba jutni, vagy ha hivatalos ügyeket kell intézni, ne legyen szükség nagy távolságokat bejárni. Hasznos, ha templom, iskola, kórház, hivatal, esetleg mozi és társaskör egymáshoz közel található. A Bakáts tér éppen ilyen hely volt.

Nobel-díjasok találkozóhelye volt a 70 évvel ezelőtt alapított KFKI Csillebércen hetven évvel ezelőtt hozták létre a Központi Fizikai Kutatóintézetet, a KFKI-t. A Normafa közelében lévő intézmény hamarosan a hazai tudományos élet egyik fellegvárává vált, amelyben számos Nobel-díjas kutató megfordult. Itt épült meg Magyarország első atomreaktora, amely máig is működik, itt fejlesztették ki a több ország által használt Pille sugárdózismérő műszert, s olyan tudósok dolgoztak az intézményben, akik az amerikai NASA kitüntetését is megkapták. A rendszerváltást követően ugyan több részre bomlott a KFKI, de a csillebérci kutatóintézetben ma is változatlan elhivatottsággal dolgoznak a magyar fizikusok.

Szecessziós külső, modern belső – Kőrössy Albert Kálmán utolsó épületében jártunk Nemrégiben fejeződött be a Benczúr utca 26. szám alatti impozáns villa felújítása. A Kőrössy Albert Kálmán tervezte épület kívül megmaradt szecessziós villának, belül azonban úgy őrizték meg a védett értékeket, hogy közben teljesen modern tereket alakítottak ki, ráadásul csúcstechnológiával felszerelve. Lakóépületnek készült, majd nyelvvizsgaközpont volt, most pedig egy XXI. századi oktatási és innovációs központ működik benne. Lépjenek be velünk!

Már 95 éve hallgatunk rádiót Budapesten A magyar rádiózás nem indult könnyen. Az első években még az engedély nélküli rádióhallgatást is büntették, de később is csak engedéllyel lehetett a szolgáltatást igénybe venni. 1925 őszén még teljes káosz uralkodott: már készen volt a csepeli adótorony, és épült Budapesten az új stúdió, a kísérleti adásokat viszont sokan engedély nélküli hallgatták, így őket bíróság elé állították.

Királyok kertje – A budai Vár legöregebb fái izgalmas történeteket őriznek A hajdani várkertek pompáját megidéző japánakácok, ízletes gyümölcsöt termő fügefák, a hazai selyemtermelés aranykorából megmaradt eperfák, gyönyörű tölgyek, hársak és platánok őrzik kérgük alatt a budai Várban átélt kalandos történetüket. Bár mesélni nem tudnak, mi most megtesszük helyettük.

A millenniumi ünnepségek csodája volt, száz év múlva graffitik lepték el Alig 20 hónap alatt épült fel, a kontinensen az első volt, a millenniumra készült, és a király is kipróbálta. Ez a Millenniumi Földalatti Vasút, azaz a kisföldalatti, Budapest legszerethetőbb közlekedési eszköze. A legutóbbi nagyszabású felújítása 25 évvel ezelőtt fejeződött be.

Tömegek akarták látni a Ferihegyre érkező Concorde csodagépet A világ talán legfantasztikusabb utasszállító repülőgépe volt a Concorde. A hangnál kétszer gyorsabban szállt, és akár három óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Ez a csodagép több alkalommal is járt Budapesten, elsőként 35 évvel ezelőtt, 1985. szeptember 14-én.

Több korhadt fát kivágnak Budapest-szerte A városi fák folyamatos gondozást igényelnek. A szeptemberi faápolási munkák során Budapesten több helyen vágnak ki veszélyes, korhadt fákat, és ültetnek helyettük újakat, a kispesti Wekerletelepen pedig egész fasorokat újítanak meg.

Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete Idén ősszel szerkezetkész állapotban lesz az új Néprajzi Múzeum a Városligetben, 2022-től pedig várja majd a látogatókat. A Liget Budapest projekt keretében az 56-osok terén, az egykori parkoló helyén készülő múzeumépület elérte a legmagasabb pontját.

Családi tragédiák miatt adhatta el híres városmajori villáját Barabás Miklós Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?

Átadták a teljesen felújított Mátyás kútját a budai Várban Ma délelőtt ünnepélyesen átadták az elmúlt hónapokban teljes műszaki és esztétikai felújításon átesett díszkutat, Stróbl Alajos eredetileg 1904-ben elkészült mesterművét. A munkálatok során a budai Vár Hunyadi-udvarán lévő Mátyás-kút teljes felújításon esett át, restaurálták a szobrokat, újjáépítették a medencét, kicserélték a gépészeti berendezéseket, és díszkivilágítást is kapott az alkotás. A magyar Trevi-kút újraavatásán Fodor Gergely kormánybiztos mellett részt vett Stróbl Alajos öt, még élő unokája is.

A budapesti hidak elveszett épületei: a vámszedőházak A Szabadság híd pesti hídfőjét két kis épület „őrzi”, a Szabadság híd vámházai. Régen több budapesti hídnál is voltak ilyen kis épületek, de vajon mire szolgáltak, és miért csak kettő maradt meg belőlük?

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Kolostornak épült, kaszárnya, kórház, majd kastély lett belőle – A Kiscelli Múzeumban jártunk A Kiscelli Múzeum jellegzetes barokk épületét sok budapesti ismeri, ám fordulatos történetével valószínűleg kevesen vannak tisztában. Az eredetileg kolostorként szolgáló együttes több funkcióváltáson is keresztülment, mire a ma ismert kiállítótérré vált. Használták hadikórházként, kaszárnyaként és raktárként, sőt még kastélyként is, a több évszázadon átívelő folyamattal mi egy vezetett túra keretén belül ismerkedtünk meg.

Új feladatot kap az egykori Schöpf-Merei Ágoston Kórház – Jövőre megnyílik a gyógyszerkutatási központ Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett a bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.

Az elmaradt ünnep – Meglepően változatos a Szent Jobb-körmenetek története Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, amelyet ekkor már országos érdeklődés kísért.