Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Keresés az archívumban
Fény járja át az újjászületett Ráday Házat
2022. október 28. 9:00
A Ráday utcában, különösen pedig a Markusovszky téren nagyszabású építkezés folyt az elmúlt években, melyről a közelmúltban hullott le a lepel: elkészült a 2019 elején leégett Ráday Kollégium új épülete. A munkálatok magában foglalták az eredeti központ felújítását is, így egy egész épülettömb született újjá Ferencváros szívében. Régi és új harmonikusan simul egymásra, remekül fejezve ki a falak között uralkodó keresztyén értékeket is.
Pest és Buda között 145 éve kelhetnek át a vonatok
2022. október 24. 12:30
A legfontosabb magyar vasúti hidat 1877. október 23-án adták át az akkori Budapest déli határában. Mindössze 36 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Az eredeti szerkezet építését sok vita kísérte, a beruházás befejeződését követően több per is indult.
Régi korok emlékeit gyűjtötték – 135 éve alapított múzeumot Budapest
2022. október 20. 15:00
Budapestnek a fővárosi pozíciója rengeteg előnyt biztosít, de olykor hátrányokkal is jár. Így volt ez a múzeumok területén is: amiatt, hogy 1807-ben itt állították fel a Magyar Nemzeti Múzeumot, a főváros csak nyolcvan évvel később jutott oda – számos vidéki település után –, hogy létrehozzon egy saját intézményt. 1887. október 20-án – tehát éppen 135 évvel ezelőtt – azonban végre megszületett a döntés, és létrejött a Fővárosi Múzeum.
Túlhasználjuk a Margitszigetet? – A főváros csökkentené a látogatók számát
2022. október 19. 19:00
A Margitszigetet jelenleg túlhasználjuk, le kell csendesíteni, vélekedik a Fővárosi Önkormányzat, amely Budapest sokak által kedvelt városrészében a pihenőpark jelleget szeretné erősíteni. A csendesítést jogszabály-módosítással kívánják elérni: a közterületek használatáról szóló fővárosi rendeletet oly módon tervezik megváltoztatni, hogy kevesebb ember vehesse igénybe a szigeten nyújtott szolgáltatásokat.
Aki Budapest fejlesztését irányította – 115 éve hunyt el Podmaniczky Frigyes
2022. október 19. 12:30
Budapest történetének egyik legmeghatározóbb személye volt, aki minden erejét a főváros fejlesztésének szentelte. Podmaniczky Frigyes báró több mint harminc évig irányította a Közmunkatanácsot, lényegében az ő idejében épült fel mindaz, amit ma Budapest építészeti és kulturális örökségének tekintünk. Nem csak a városfejlesztésében, de a színházi világban is meghatározó szerepet töltött be. Budapest talán legnépszerűbb embere, aki haláláig a városért dolgozott, 115 évvel ezelőtt hunyt el.
135 éve tették le az újlaki zsidó templom alapkövét
2022. október 16. 14:00
A Frankel Leó úti – akkoriban Zsigmond utcai – zsinagógát építésekor újlaki zsidó templomként emlegették. Tervezője Fellner Sándor volt, a budavári Pénzügyminisztérium megalkotója. A II. kerületi zsinagógát ma már nem olyannak látjuk, mint építésének idején, hiszen azóta egy lakóházzal körbeépítették.
Felújítják a Műegyetem műemlék épületének tetőszerkezetét
2022. október 14. 13:00
Már felállványozták a Műegyetem Gépészmérnöki Karának Duna-parti műemlék épületét, a felújítás elkezdődött. A Pecz Samu által tervezett kétszintes épület az egyetem központi székházától délre fekszik. A tető rekonstrukciója az épület északi felén már korábban elkészült, most a másik oldalon is megkezdődtek a helyreállítási munkák.
Szerkezetkész a Csepelt Pesttel összekötő gyalogoshíd
2022. október 13. 17:30
Már szerkezetkész állapotban van a Robinson híd, amely a ferencvárosi atlétikai stadion mellől indulva összeköti Csepelt a pesti oldallal.
Mátyás király ezüstdénárját is megtalálták a régészek a József főhercegi palota újjáépítése során
2022. október 13. 14:00
A budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor a régészeti feltárás több különlegességet hozott felszínre: egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsót, Mátyás király ezüstdénárját, értékes kerámia- és üveganyagokat találtak a szakemberek. Fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták.
Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten
2022. október 13. 9:00
Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.
Újabb műalkotásokat lehet megismerni a Fiumei úti sírkertben
2022. október 12. 15:30
A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben újabb jelentős művészeti értéket képviselő síremlékekről és alkotójukról olvashatunk ismertetést QR-kód segítségével. Az intézmény Szoborpark programjába most bekerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra, valamint Pállik Béla síremléke.
Házbontások a fővárosban
2022. október 11. 17:30
Több olyan bontási engedélyezés iránti eljárás indult az elmúlt hónapokban Budapesten, amelyek a történelmi városrészt vagy városképi szempontból fontos, más belterületeket érintik. Ezekből válogattunk.
Romantikus ékszerdoboz Zuglóban – 180 éve kezdték építeni a Hermina-kápolnát
2022. október 10. 17:00
A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik jellegzetes épülete a pici Hermina-kápolna. Mérete ellenére nagyon is meghatározó szerepe van, hiszen nemcsak az utat nevezték el róla, de a városrészt is, ahol áll: Herminamező. Stílusához illően története is romantikus, szépséget és tragédiákat egyaránt tartalmaz. A kis kápolna alapkövét éppen száznyolcvan évvel ezelőtt tették le.
Elárverezték a Vérhalom téri állami tulajdonú villát, amelyben Göncz Árpád lakott
2022. október 10. 14:00
A II. kerületi, Vérhalom tér 7/b szám alatti kétszintes villát, amelyben az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád és felesége lakott, 833 millió forintért adták el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. online árverésén a licit szombaton késő este zárult, a nyertes több száz millió forinttal ajánlott többet a kikiáltási árnál.
115 évvel ezelőtt lett kész teljesen a Pénzügyminisztérium palotája
2022. október 7. 9:00
Kevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.
Felavatták a tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos emlékhelyét a Fiumei úti sírkertben
2022. október 6. 14:00
A tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos tiszteletére állított emlékhelyet a Fiumei úti sírkertben a Nemzeti Örökség Intézete és a Madách Színház. A nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát 1849. október 25-én végezték ki Aradon. A Fiume úti temetőben megtalálhatjuk az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek parcelláját is, valamint három aradi özvegy síremlékét.
Egy életút pesti állomásai: tragikus sors jutott Batthyány Lajosnak
2022. október 6. 10:00
Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 honvéd főtisztre emlékezünk, hanem a Pesten, az Újépület (Neugebäude) udvarán kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős kormányának mártírhalált halt miniszterelnökére is. A kivégzés helyén 1926 óta örökmécses áll, méltó emléket állítva a grófnak, aki életét adta a magyar szabadságért. A reformkori ellenzék vezérévé vált Batthyány 1841-ben költözött Pestre, a főváros számos nevezetes helyszínén megfordult, ezeket gyűjtöttük össze a tragikus évfordulón.
130 éve költözött be mai otthonába a Madách Imre Gimnázium
2022. október 5. 11:00
A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.
Száztíz éves szomszédok – A nagy iskolaépítő akció ikrei
2022. október 3. 14:00
Budapesten szerencsére igen sok építészetileg is értékes iskolaépület található. Jelentős részük egy igen szűk időszakban, mindössze három év alatt jött létre: 1909 és 1912 között a Székesfőváros nagy iskolaépítő programot hajtott végre. Sok közismert alma mater született ekkor, az alábbiakban viszont két kevésbé híres példáját mutatjuk be ennek a termékeny érának.
Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai
2022. szeptember 29. 11:00
Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.
Ma 75 éve adták be Budapesten az első kötelező oltást a tbc ellen – A morbus hungaricus még ma sem tűnt el
2022. szeptember 28. 9:00
Tüdőbaj, gümőkór, morbus hungaricus – mind egy sokáig szinte gyógyíthatatlan, és jórészt halálos betegség, a tbc nevei. Nem véletlen, hogy morbus hungaricusnak is ismerték e kórt, mivel itthon nagyon gyakori volt. Mára ugyan még nem sikerült teljesen legyőzni, de van ellene védőoltás, ami Magyarországon évtizedek óta kötelező. Budapesten 1947 szeptember végén vezették be, elsőként a XIII. kerületben.
Szerelmes verseiért rajongott a pesti közönség – 250 éve született Kisfaludy Sándor
2022. szeptember 27. 11:00
Méltó nyitánya volt a XIX. század magyar irodalmának Kisfaludy Sándor első kötete, a Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című könyv, amely Budán jelent meg 1801-ben. A szenvedélyes szerelmi életét lírában megfogalmazó Kisfaludy már fiatalon nagy hatású tudóssá és irodalmárrá vált, a Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. Az ő támogatásával adta ki testvére, Kisfaludy Károly a magyar irodalmat népszerűsítő jeles évkönyvét, az Aurorát. Kisfaludy Sándor ma 250 éve született.
Az idén ünnepeljük az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának 220. évfordulóját
2022. szeptember 26. 15:30
Több mint negyven évig vándorolt Széchényi Ferenc gróf adománya a Nemzeti Könyvtár 220 évvel ezelőtti megalapítását követően, mígnem állandó helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba költözött. Később a gyűjteménynek innen is mennie kellett, cikkünkben bemutatjuk a különböző pesti helyszíneket.
A király ajándéka, avagy a tíz szobor legendája
2022. szeptember 25. 15:30
125 éve történt, hogy Ferenc József 1897. szeptember 25-én tíz szobrot ajándékozott Budapestnek. A szobrok nagy része mind a mai napig előkelő dísze a városnak, többször írtunk is már róluk. Most azonban annak jártunk utána, hogy mi késztethette Ferenc Józsefet az ajándékozásra.
Hamarosan eredeti külsejét mutatja majd a Vöröskereszt Egylet egykori székháza
2022. szeptember 24. 9:00
Az eredetileg Hauszmann Alajos, illetve Hültl Dezső által tervezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött, nemrég pedig már a szerkezetépítési munkák is befejeződtek, így a tető és homlokzat építése mellett ősszel elindulnak a belső munkálatok. A Dísz tér 1–2. szám alatti ház rekonstrukciójával egy hetvenéves városképi seb gyógyulhat be.
Az utolsó nagy kolerajárvány
2022. szeptember 23. 11:00
Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.
Utcát neveztek el a 150 éve született Richter Gedeonról Kőbányán
2022. szeptember 23. 9:00
Közterületet neveztek el a ma 150 éve született Richter Gedeonról, az ismert magyar gyógyszerészről, gyáralapítóról. Az ő nevét viseli a X. kerületi Vaspálya utca egy szakasza a Kőér utca és Noszlopy utca között. Az utca elején egy emlékművet is elhelyeztek.
Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást
2022. szeptember 21. 11:00
Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.
Elhalasztott építkezések a fővárosban
2022. szeptember 20. 16:00
Összesen 284 tervezett állami beruházás elhalasztásáról és átütemezéséről döntött a kormány – derült ki egy napokban közzétett listáról. Az intézkedés budapesti építkezéseket is érint: elhalasztják többek között a Kelenföldi pályaudvar épületének átalakítását vagy az ELTE Trefort-kerti campusának fejlesztését.
Nem érhette meg az Országház átadását a százhúsz éve elhunyt Steindl Imre
2022. szeptember 19. 12:30
Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján.
Budapest székesfőváros megemlékezése Kossuth Lajos születésének centenáriumán
2022. szeptember 18. 18:00
Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország.
A pesti Duna-korzó pezsgésének festője – Vaszary János eddig nem ismert műveit először állították ki
2022. szeptember 17. 11:00
Budapesten is tanult, tanított, lakott és alkotott Vaszary János festőművész. Amikor a XX. század elején, házasságkötése után a budai Várnegyed melletti Attila útra költözött, már a magyar festészet egyik sztárjaként tartották őt számon. Képei között megjelenik a főváros ábrázolása is, többek között egyik újonnan felfedezett művén, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Vaszary-kiállításán is láthatunk.
Átadták a Mazsihisz Szeretetkórház felújított épületszárnyát
2022. szeptember 15. 18:00
Megújult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége fenntartásában működő Szeretetkórház Reichmann-szárnya. Az új, központi laboratórium önálló épületben kapott helyet, valamint új intézeti gyógyszertárral és egyéb kiszolgálóegységekkel bővült az intézmény.
A nyolcvan éve elhunyt Móricz Zsigmond pesti otthonai
2022. szeptember 15. 9:00
Az Üllői útról nemcsak Kosztolányi Dezső (Üllői úti fák), de Móricz Zsigmond is eszünkbe juthat. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnevesebb alkotója ugyanis húsz évig lakott Üllői úti otthonaiban, ahol olyan meghatározó művek születtek, mint a Tragédia vagy a Légy jó mindhalálig. Az író az első felesége öngyilkossága után a Fővám tér egyik bérházába költözött lányaival, majd rövid ideig a Bartók Béla út egy premodern stílusú házának lakásában élt. Móricz Zsigmond, akinek nevét köztéri alkotások, közintézmények, irodalmi ösztöndíj és számos közterület őrzi, nyolcvan éve hunyt el.
A Szabadtéri Színpad elődje volt: száz éve nyílt meg a Park mozi a Városmajorban
2022. szeptember 14. 17:00
Az elmúlt száz év alatt rengeteg minden változott a Városmajorban, de a kultúra és a garantált szórakozás mindvégig jelen volt, és a mai napig megtalálható a főváros első közparkjában. A Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a szabadtéri Park mozi immár több mint száz éve nyílt meg itt, de ezt követően is nagyon érdekesen alakult a park sorsa. 1935-ben felépült a méltán híres színpad is, amely a környezetével együtt folyamatos átalakulásokon esett át az eltelt évszázadban, beleértve a legutóbbi időket is.
Hatvanöt éves a szélesvásznú pesti mozi: szovjet filmet mutatott be a Corvin
2022. szeptember 12. 14:00
Ma már természetes, hogy a moziban hatalmas a vásznon, akár 24 méter széles és 18 méter magas is lehet, térhatású hanggal vagy 3D-ben is nézhetjük a filmeket. Az 1950-es években azonban ez másképp volt még Magyarországon, a moziban a vásznak pár méter szélesek voltak csak. Az első szélesvásznú mozi a forradalom alatt megsérült és 1957-re újjáépített Corvin volt.
A Hegyvidék első gyöngyszemei – Hild József budai villái
2022. szeptember 11. 10:30
A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.
Móricz Zsigmondra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
2022. szeptember 9. 21:00
Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én hunyt el 63 éves korában, halálának 80. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben. Az évfordulóra felújították a síremlékét is, amelyet jó barátja, Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész készített 1952-ben.
A dualizmus kultúrpápájának nevezték – 125 éve halt meg Pulszky Ferenc
2022. szeptember 9. 10:30
Pulszky Ferenc negyedszázadon át volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és ott bábáskodott a korszakban létrejött többi múzeum megalapításánál. De Pulszky Ferenc sokkal több volt, mint a Magyar Nemzeti Múzeum talán legjelentősebb igazgatója, ő volt a dualizmus „kultúrpápája".
Egy zseni első szárnypróbálgatásai – Lechner Ödön korai épületei
2022. szeptember 4. 11:00
Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelvről lett igazán híres, amelyet a XIX. század utolsó évtizedétől kezdett alkalmazni. Tervezői pályája viszont már jóval korábban, az 1870-es évek legelején elindult, és szépen ívelt felfelé: százötven évvel ezelőtt egyszerre több épület is az ő elképzelése szerint valósult meg, bár még nem a később jellegzetessé váló stílusában. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.
110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában – Egy kocsigyártó dinasztia otthona
2022. szeptember 3. 14:30
A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.
A Pestről Szolnokra vezető vasútvonal 175 éve nyílt meg
2022. szeptember 2. 9:00
Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, megnyílt ugyanis a Szolnokra vezető vonal is. Ez a dátum kevésbé közismert, mint az 1846-os, amely mint az első magyar vasút megnyitása ismert, valójában tévesen, mert akkor „csak” az első gőzvontatású vasútvonal nyílt meg. A szolnoki vonal 1847. szeptember 1-jei megnyitása legalább olyan fontos volt. Ugyanis ez Pestnek a kereskedelemben betöltött központi szerepét erősítette.
Kiváló építész, zseniális mérnök és nagy hatású tanár – Száz éve hunyt el Pecz Samu
2022. szeptember 1. 13:00
Kevés olyan építész élt Magyarországon, aki tervezőként és oktatóként is kimagasló teljesítményt nyújtott. Pecz Samu ilyen volt: a középkori formakincset felvonultató épületeiben bravúros mérnöki megoldásokat alkalmazott, ezek mellett műegyetemi tanárként építészhallgatók tömegeit vezette be a tervezés rejtelmeibe és a legjobbaknak irodájában is munkát adott. Fővárosunk olyan ikonikus épületei kerültek ki keze alól, mint a Központi Vásárcsarnok, a Szilágyi Dezső téri református templom vagy az Országos Levéltár.
A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel
2022. augusztus 31. 9:00
Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.
Kiemelkedő épületeket alkotott Budapesten a 45 éve elhunyt Kós Károly
2022. augusztus 29. 13:00
Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja. Tervezői elgondolását nagyban meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi falvak építészeti öröksége. Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei mellett a Wekerletelep központjának kialakítása tette Kós Károly munkásságát a nagyközönség előtt ismertté.
Korának egyik legelegánsabb pesti szállója volt a bérházzá lefokozott Tigris Szálló
2022. augusztus 28. 10:00
Pest egyik legelegánsabb szállodája volt az V. Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatti, Hild József tervezte Tigris Szálló a XIX. század derekán. Kávéháza és étterme is nevezetes volt, egy ideig az épületben működött a Kossuth Lajos vezette Pesti Hírlap szerkesztősége, de felolvasóesteket, komolyzenei koncerteket is tartottak itt az előkelő, művelt közönségnek. Az épületet 1901–1902-ben jelentősen átalakították, kissé talán le is fokozták, ennek ellenére ma is Hild József egyik legjobb középületeként tartjuk számon.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető titkai
2022. augusztus 26. 18:30
Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg, a mai Fiumei úti sírkert szomszédságában. Számos síremlék a zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemeit egyesíti. A pesti zsidóság elitjének végső nyughelyéül szolgáló mauzóleumok közül a legtöbbet Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. Szeptember 4-én bárki megnézheti őket.
A Pesti Casino megalakulása
2022. augusztus 25. 10:00
Széchenyi István egyik első alkotása a Pesti Casino volt, amely egyfajta szabadidős, de művelődési és gazdaságfejlesztési célokat felvállaló klub volt. A Pesti Casino 195 éve, 1827. augusztus 20-án nyílt meg.
Egy 180 évvel ezelőtti ünnepség Pesten: a Lánchíd alapkőletétele
2022. augusztus 24. 10:00
A Lánchíd alapköve a pesti hídfő alatt található. Azt 180 éve, 1842. augusztus 24-én délután rakták le, és az ünnepségen a teljes akkori „elit” képviselte magát. Az alapkőletételi ünnepség egy gondosan megkomponált ceremónia volt, ahol azt is előírták, hogy melyik vendég viszi a díszes vakolókanalat vagy a jelképes ütésekhez a kalapácsot.
Egy kis India Budapesten – 145 éve született Medgyaszay István
2022. augusztus 23. 9:00
Medgyaszay István egy különleges színfoltot jelentett a XX. század első felének magyar építészetében. Számos társához hasonlóan őt is foglalkoztatta a nemzeti stílus megteremtésének gondolata, melyhez időben és térben is messzire nyúlt. Szenvedélyesen kutatta a magyar őstörténetet, ennek keretében még Indiába is elutazott. Épületei nemcsak ezeknek a nyomait hordozzák magukon, hanem nyugati tanulmányait és a modern anyaghasználatot is.
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.