Keresés az archívumban

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott, és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.

Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.

Hálatemplomnak épült, Rákosi leromboltatta – 90 éve szentelték fel a Regnum Marianum-templomot A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.

A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

Szovjet légibomba volt a Lánchídnál a Duna medrében Egy száz kilogrammos szovjet légibombát hatástalanítottak, és egy másik, 250 kilós légibombamaradványt is találtak a honvédségi tűzszerészek a Dunában, a Lánchíd közelében.

A háború után ideológiai rombolás dúlt a Várnegyedben Budapest ostroma a II. világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus épület, köztük több templom és a Várkert is a kommunista „helyreállítás” áldozatává lett.

Mit építenek át a mától lezárt Lánchídon? – 12 pont Budapest ikonikus műemlékének felújításáról A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914–1915-ben, majd a II. világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?

Eldőlt, hogy a Szent István park helyett Kispesten állítják fel az államalapító király szobrát Véglegessé vált, hogy Szent István király szobrát nem a róla elnevezett parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel. Erről a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján döntött június 14-én. A felhatalmazás június 15-ig volt érvényben. Korábban arra hivatkozva függesztették fel a szoborállítási munkálatokat a Szent István parkban, hogy az alkotás zöld területet vett volna el, holott egy korábbi szobor helyére került volna.

A budai Városházát építő kőműves alakja a Szentháromság-oszlopon is megjelenik A lexikonok többsége csak szűkszavúan ismerteti Hölbling János budai építőmester életét, pedig az 1686-os ostromot követően tevékenyen részt vett Buda újjáépítésében, nevéhez kötődik az egykori budai Városháza kivitelezése is. A maga korában olyan megbecsült szakember volt, hogy alakja még a Szentháromság téren álló Szentháromság-oszlopon is megjelenik. A budai építőmester 285 évvel ezelőtt hunyt el.

Az új katolikus templomok nem akarnak versenyezni a panelházak magasságával Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek, és jellemzően nincsenek égbe nyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.

Egy mostoha sorsú kerület kivételes parkja Csepel történelme minden, csak nem fáklyásmenet. A mai napig alig három sáv köti össze Budapest többi részével, emiatt kiesik sokak látóköréből. Az utóbbi években azonban mintha megmozdult volna valami, és már nem csak a panelprogram érezteti hatását: a Ráckevei-Duna partján sokoldalú és igényesen kialakított sétányok, parkok várják nem csak a helyi lakosokat.

160 éve üzent hadat a földutaknak Pest városa Ma Budapest úthálózata jellemzően burkolt utakból áll, bár vannak még földutak, de ezek száma folyamatosan csökken. Budapesten aránylag későn kezdődött az utcák lekövezése, de 160 éve Pest városa szabályrendeletet fogadott el arról, milyennek is kell lennie a kövezett utaknak.

A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában A Hunyadi-udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes szépségében áll a Főőrség épülete, melyben a nemrég megnyílt kávéház a magyar testőrségek hagyományait eleveníti fel, az emeletén kialakított tárlat pedig eredeti egyenruhák és fegyverek, korabeli dokumentumok másolatainak segítségével mutatja be hazánk katonai alakulatának történetét. A kávézó kínálata a budapesti kávéházi kultúra fénykorát idézi, belső tere pedig a testőri egyenruhák színeire utal, mely a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye volt. A PestBudának Bottyán István ügyvezető mesélt a megújult Főőrség múltjáról és jelenéről.

Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

A háború után elbontották, de 35 éve újra felépítették a Budavári Siklót A Budavári Sikló az első gépi hajtású tömegközlekedési eszköz volt a fővárosban, és fontos szerepet töltött be a Vár közlekedésében. A II. világháború után 40 évig nem épült újjá, csak 35 évvel ezelőtt, 1986. június 5-én indult el ismét. Ma már tömegközlekedési jelentősége elhanyagolható, de a turisták a Siklóból szívesen csodálják Budapest egyedi panorámáját.

„A legpazarabb kandalló, ami eddig Magyarországon készült” Aligha vonná bárki kétségbe, hogy az ország leghíresebb kandallója a királyi palota Szent István-termében állt. Az igényesen megtervezett és kivitelezett, Zsolnay majolikából készült iparművészeti remekmű elkészítését Zsolnay Vilmos még megérhette, de a beszerelését már nem felügyelhette: nem sokkal korábban elhunyt. A szerencsés utókor azonban hamarosan megcsodálhatja a II. világháború után megsemmisített alkotást, hiszen az újjászülető Szent István-teremben az egykori műremeket ismét megépítették a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Cikkünkben a kandalló újratervezésének kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.

Csaknem ezer utcanév emlékeztet Budapesten a határon túli területekre Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a nemzeti összetartozás napja is.

A Tabánban 270 éve szentelték fel a szerb ortodox templomot – Ma egy harangláb őrzi az emlékét A Döbrentei téren ma egy harangláb emlékeztet az egykori szerb ortodox templomra, amelyet 270 éve, 1751. június 3-án szenteltek fel. A csodatévő Szent Demeternek szentelt székesegyházat 1949-ben politikai okokból rombolták le.

Pesten 205 éve gyulladt fel az első gázlámpa Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.

Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Újraalkották a Szent István-terem különleges mennyezetét és parkettáját Újabb szakaszához érkezett a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-terem kialakítása. A Várkapitányság közleménye szerint beépítették a látványos mennyezetet és parkettát, valamint az egyedi bútorok nagy része is elkészült. A következő feladat a pazar falburkolat kialakítása lesz

Harmincöt évvel ezelőtt korlátozták a gépjárművek behajtását a Várba A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

Már életében teret neveztek el Pesten a nemzet ügyvédjéről – 175 éve született Apponyi Albert Budapest egyik fontos belvárosi terét már életében elnevezték róla, száz évvel ezelőtt az egész ország által ünnepelt hős volt, akinek születésnapján díszsorfalat álltak a fővárosiak. A nemzet ügyvédjének nevezték, ezt a címet a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokon elmondott híres védőbeszédével érdemelte ki a ma 175 éve született Apponyi Albert. Bár életében és halála után is Magyarország egyik legnagyobb fiának tartották, a háború után igyekeztek őt elfeledtetni. Ma nem sok minden emlékeztet az egykor mindenki által tisztelt politikusra a magyar fővárosban.

A metró mozgólépcsőjét a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásánál tesztelték Mozgólépcső szállította az utasokat 1956 májusától néhány évig a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán. Egyfajta tesztként építették meg, fő célja nem is a Gyermekvasúton, akkori nevén Úttörővasúton utazók kényelmének biztosítása, hanem a kezelők és a használók oktatása, tapasztalatszerzésének segítése volt. Ekkor már épült a budapesti metró, és kellett egy tesztüzem a mozgólépcsőnek is.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten Budapest szakrális építészetében a protestáns templomok művészi kvalitás tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt harminc év fővárosi protestáns templomépítészetében főleg az évszázados hagyományokhoz történő erőteljes ragaszkodás figyelhető meg, de az állandó megújulás igényét képviselve több modern felfogású „Istenháza” mutatja a magyar protestantizmus nyitottságát a XXI. század új nyelvet beszélő architektúrája iránt. Pünkösdre készített összeállításunkban a rendszerváltás utáni budapesti protestáns templomépítészet legjelentősebb alkotásait mutatjuk be.

Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.

Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Az ország első nagyszabású iparművészeti kiállításának a Károlyi-palota adott otthont A 145 évvel ezelőtti februári árvízi károk enyhítésére és az árvízkárosultak megsegítésére az országban több helyen is adománygyűjtésbe fogtak. Ehhez kapcsolódott az a páratlan műkincseket bemutató iparművészeti kiállítás is, amelyet nem egy közgyűjteményben, hanem gróf Károlyi Alajosnak a Nemzeti Múzeum mögött felépült palotájában rendeztek 1876 májusában.

Aki Budapest artézi kútjait fúrta – 200 éve született Zsigmondy Vilmos Budapest sokat köszönhet Zsigmondy Vilmosnak: a vállalkozó szellemű bányamérnök az egyik első nemzetközi szakértőként sikeresen elindította a magyarországi termálkincs kitermelését. Ő fúrta a Margit-sziget artézi kútját, és az ő nevéhez fűződik az akkori világ egyik legmélyebb, majdnem egy kilométerre lenyúló kútjának kifúrása is a Városligetben, amely lehetővé tette a Széchenyi fürdő megnyitását.

Ötven éve kezdték meg a kék metró építését A budapesti metróhálózat fejlesztése új szakaszba lépett 50 éve, amikor elkezdték a város harmadik metróvonalának építését. Bár a tervek sokat változtak, és a 15 évre tervezett munka 20 évig tartott, de ma a 3-as metró az egyik legfontosabb közlekedési folyosó Budapesten.

Az első magyarországi filmvetítést 125 éve rendezték a nagykörúti Royal szállóban Nagy szerencse, hogy a honfoglalás időpontját a Magyar Tudományos Akadémia 896-ban állapította meg az eredetileg tervezett 895-höz képest. Ugyanis 1896-ban a hivatalos ezeréves évfordulót már olyan csodákkal is lehetett ünnepelni, mint az első hazai filmvetítések. Két helyen is láthatott a nagyközönség vetítéseket: a Lumière fivérek a Royal szállóban, az Edison-féle vetítések Lágymányoson zajlottak.

Neogótikus csoda az Üllői úton – Aigner Sándor tervei alapján épült Ferencváros egyedi temploma Budapest világvárossá tételében óriási szerepet játszott az a nagy létszámú építészgárda, amelynek tagjai az 1870-es és 1910-es évek között szinte ontották magukból a szebbnél szebb terveket. Ma is álló középületeink és lakóházaink nagy része az ő munkájuk gyümölcse. Amennyire általánosan elfogadott ez a nézet, annyira igaz az a megállapítás is, hogy néhány tucat építőművészünket leszámítva a legtöbb mester neve a feledés homályába merült. Ilyen Aigner Sándoré is, aki a neogótika mestereként számos templomot tervezett. Fő műve az Örökimádás-templom Ferencvárosban.

A Naplás-tó hű a nevéhez – Egy hely, ahol jó megpihenni Budapest legnagyobb felületű állóvize egészen fiatalnak mondható, 1978-ban hozták létre a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor. A Naplás-tó méltó a nevéhez, hiszen a naplás a napolás szó rövidített alakja, és a 16 hektáros vízterület, valamint a környezete felfedezéséért érdemes elnapolni egyéb teendőinket.

Európa kontinentális részén elsőként Budapesten épült földalatti vasút A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a XX. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.

Hetvenéves Budapest legrövidebb HÉV-vonala Hetven éve jár a XXI. kerületbe HÉV a Boráros térről. Csepelnek korábban is volt gyorsvasúti kapcsolata, de azok a vonatok a Gubacsi hídon jártak. A csepeli HÉV több szempontból is rekordernek számít: ez a legrövidebb vonal, itt volt a legsúlyasabb baleset, és ma itt közlekednek a legöregebb szerelvények.

A zeneiskola végre beköltözhet a számára felújított Damjanich utcai épületbe Lezárult az erzsébetvárosi Damjanich utca 4. szám alatti épület bérleti jogára kiírt pályázat, a bírálóbizottság döntése alapján a Molnár Antal Zeneiskola költözhet be abba az ingatlanba, amelyet az önkormányzat korábban az iskola számára újított fel.

A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze 185 éve született – Szkalnitzky Antal épületei a budapesti városkép meghatározó elemei A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amelyet az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amelyet az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.

A Duna-korzó híres szállodasora a millennium évében indult fejlődésnek A pesti Duna-parton már a reformkor idején is több szálló és vendégfogadó várta a hazai és külföldi vendégeket. A vendéglátás egyik fellegvárát később a Lánchídtól délre eső Duna-korzó jelentette, az 1870-es években felépült házak többsége azonban eredetileg nem szállodának épült, s csak a millennium évében kezdődött meg a terület ilyen irányú fejlődése. A XIX. század végén már olyan előkelő luxusszállodák várták itt a vendégeket, mint a Hungária Nagyszálló és a Bristol, az 1910-es évektől pedig a Ritz.

Pest és Buda sem akarta, hogy az első Duna-hidat magáncég építse – 185 éves a hídtörvény Egy 185 évvel ezelőtt kihirdetett törvény tette lehetővé, hogy megépüljön az első, Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd. A hídtörvény elfogadását hosszas vita előzte meg, mert sem Pest, sem Buda nem támogatta, hogy magántársaság építse a hidat, és még vámjogaikról is lemondjanak.

Újabb lépések az autómentes Városligetért – Kezdődik az új pesti felüljáró tervezése Újabb mérföldkőhöz érkezett a Városliget autómentesítését szolgáló közlekedésfejlesztési program. A Budapest Fejlesztési Központ szerződést kötött a Rákosrendező pályaudvar fölötti új pesti felüljáró tervezésére, és kiírták a közbeszerzési eljárást a Kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő P+R parkolók tervezésére is.

Az első magyar telefonközpontot 140 éve építette Puskás Tivadar Budapesten 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya a Telefonhírmondó, ami a milleniumi kiállításon is bemutatkozott.

Harangzúgással, ágyúdörgéssel és Ferenc József beszédével nyílt meg 125 éve az Ezredéves Országos Kiállítás A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába, és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.

A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a millenniumi kiállítás ötlete A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.

Visszakerül az eltüntetett felirat a Kossuth téri Igazságügyi Palotára Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére.

Használt hidak Budapesten? – Nem most merült fel először az átkelők újrahasznosításának ötlete A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.

Ötven éve avatták fel Marx és Engels budapesti szobrát A kommunizmus elméleti alapjait egy német filozófus és egy gazdag német kereskedő rakta le. Egyikük sem volt soha munkás, mégis a munkások tökéletes államáról szőttek terveket. A létező szocializmus Marxot és Engelst Lenin mellett a rendszer „apostolainak” tartotta, képük minden nevezetesebb helyen és eseményen ott volt, a két eszmealapítónak mégis csak viszonylag későn, 1971-ben lett szobra Budapesten, a Jászai Mari téren.

Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át mindennap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?