Keresés az archívumban

Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt Megérkezett Budapestre az ország karácsonyfája, amely adventtől vízkereszt napjáig díszíti az Országház előtti Kossuth teret. A 18 méter magas, több mint 6 tonna súlyú fenyőt a Heves megyei Apcról szállították a fővárosba.

Januárban nyílik meg az utasok előtt a Ferenciek tere és Deák Ferenc tér metróállomás Januártól újabb két állomáson, a Deák Ferenc téren és a Ferenciek terén is megállnak a szerelvények a felújítás alatt lévő 3-as metróvonalon. Még további négy helyszínen zajlanak munkálatok: a Lehel tér, Nyugati pályaudvar, Arany János utca, Nagyvárad tér állomások területén, valamint az utolsó simításokat végzik a Dózsa György úti liftek beépítésénél.

Száz éve oldották fel a trianoni repülési tilalmat A repülés az I. világháború után vált a civil emberek számára is elérhetővé. Az európai országok utas- és postaforgalmában sorra jelentek meg az új járatok, egyre több várost kötött össze repülőgép. Azonban Budapest csak később kapcsolódhatott be a légi közlekedésbe, mert a trianoni békediktátum alapján hazánkat sújtó repülési tilalom 1922. november 17-ig érvényben maradt.

A Múzeumkert, ahol Petőfi is járt – A szabadság, a szerelem, a történelem színtere A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.

A Vizafogó park és pavilonépület nyerte el Budapest építészeti nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíja idei nyertese a XIII. kerületi Vizafogó park és pavilonépület lett, dicséretben részesült az Attila 99 Loft apartmanház, az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületében kialakított hotel és társasházi lakások, a zugligeti A15 villa, a Budafoki Zöldike Tagbölcsőde, valamint a Bakáts tér és a csatlakozó utcák felszíni rendezése.

A felrobbantott Margit híd: 75 éve adták át a félig újjáépített átkelőt A Margit híd elegáns ívsora Budapest egyik ékessége. E kecses és szép szerkezetet is elpusztították a németek a II. világháborúban. A híd két részletben épült újjá, a déli oldalát 75 éve adták át: 1947. november 16-tól használhatták a közlekedők.

Hild József nyomában Klasszicista házak a pesti belvárosban, elegáns villák a Svábhegyen, egy nagy magyar építőművész kiemelkedő alkotásai: Hild József örökségével ismerkedhetünk a közeli hetekben, az épületeken keresztül megtudhatjuk, milyen volt a kor, amelyben alkotott, hogyan fejlődött Pest és Buda a reformkor különleges hangulatú, fellendülő időszakában.

Lesz karácsonyi díszkivilágítás a Belváros legfontosabb közterületein Lesz karácsonyi vásár a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt, karácsonyi díszkivilágítás a Szabadság téren, a Ferenciek terén, a Váci utcában, az Egyetem téren, az Olimpia parkban és még néhány utcában. Kevesebb helyen ugyan, de ünnepi fényekbe öltözik a Belváros, a karácsonyi hangulatról az V. kerületi önkormányzat gondoskodik.

A modern Budapest megteremtője – 125 éve hunyt el Lechner Lajos A Lechner egy jól csengő név az építészi és a mérnöki világban: előbbi elsősorban Lechner Ödönnek, utóbbi pedig Lechner Lajosnak köszönhető. Az azonos családnév ellenére nem voltak rokonok, a művészi és műszaki tehetség egymástól függetlenül is összesűrűsödött bennük. Az éppen 125 évvel ezelőtt elhunyt Lajos egészen más pályán is mozgott, mint a nála bő egy évtizeddel fiatalabb Ödön. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi mindent köszönhet neki hazánk és különösen Budapest.

Elhalasztják a volt BÁV-székház átalakítását – Egyetemi épület lesz, egyelőre leáll a tervezés A korábbbi tervek szerint a Károli Gáspár Református Egyetem költözne be a IX. kerületi Kinizsi és Lónyay utca sarkán álló egykori központi zálogház műemlék épületébe. A tavasszal kiírt közbeszerzési eljárást azonban eredménytelennek nyilvánították forráshiány miatt.

Átadták a ferencesek megújult épületét Pasaréten Csendes budai zöldövezetben, a II. kerületi Szilfa utcában található a ferences rendtartománynak az az épülete, amelyben óvoda és idősek napközi otthona is működik. A házat ebben az évben teljesen felújították, átalakították, a palatetőt lecserélték, ünnepélyes avatása a napokban volt.

A ház, ahol Mikszáth Kálmán visszanyerte életkedvét Az irodalmat kedvelők bizonyára sokszor gondolkodtak már azon, hogy kedvenc szerzőjük egy-egy remekműve milyen körülmények között született. Milyen környezetben készült az a bizonyos vers vagy regény, milyen lelkiállapotban volt a költő vagy író, kávéházban dolgozott-e, vagy otthon, esetleg a szabad levegőn, egy fa árnyékában ülve vetette papírra a híres sorokat, mondatokat. Mi most Mikszáth Kálmán Lónyay utcai otthonát mutatjuk be, ahol az írónak több regénye is született.

Négy évet vártunk rá: átadták a Közösségi Ligetet Máriaremetén A II. kerületi Máriaremetén, a Gyarmati Dezső Uszodát és a Pokorny József Szabadidőközpontot is magában foglaló telektömbön elkészült az új szabadidőpark. A Közösségi Liget koncepcióját még 2018-ban alakították ki, a környékbeliek pedig néhány nappal ezelőtt vehették birtokba a területet, amelyen sportpályák, játszótér, futókör, fitneszpark is található.

Az Országház fűtését csak a következő ciklusban korszerűsítik – A Szent Korona elhelyezéséről is gondoskodni kell Az Országházat 1902 őszén adták át, ám a közel 18 ezer négyzetméteres középület fűtését – amely a világ egyik első távfűtéses rendszere volt – még soha nem korszerűsítették. Budapest legismertebb műemlékében már megkezdődött az elavult műszaki rendszerek felmérése, 2023. május 31-ig készül el a beruházási terv és a költségbecslés. Ezt követően dönt a kormány, hogy kezdődhet-e az épület belső rekonstrukciójának és modernizációjának tervezése, és ekkor dől el az is, hogy az Országgyűlésnek a felújítás időszakára ki kell-e költöznie.

Fakocka, kiskockakő, aszfalt – Amit a Lánchíd útpályáiról tudni érdemes A napokban elkészült a Lánchíd aszfaltpályája, sőt már a próbaterhelés is megtörtént. A hídnak ez már a sokadik útpályája, valószínűleg ez változott a legtöbbször az elmúlt közel 175 év alatt.

Akinek a remekműveit lebontották:155 éve hunyt el ifj. Zitterbarth Mátyás Egy nagyváros fejlődése mindig együtt jár épületek bontásával is, hiszen a régiek helyére kerülnek az újak, amelyek már megfelelnek a korszerű igényeknek. A XIX. század első felében alkotó ifj. Zitterbarth Mátyás életműve nagyrészt ennek a jelenségnek esett áldozatul. Pedig zseniális építész volt, amit az is bizonyít, hogy Pest városának elöljárói fontos középületek tervezését bízták rá. Az alábbiakban megismerhetik elpusztult és még álló alkotásait is.

Így terhelték a Lánchidat November 12-én, szombaton 24 darab 20 tonnás tehergépkocsival tesztelték a Lánchíd teherbírását. Az elsődleges adatok alapján jól vizsgázott az átkelő.

Mindennapi melegünk – Ötven évvel ezelőtt kezdett elterjedni a gázfűtés Budapesten A gázfűtés Budapesten tömegesen csak az 1970-es években épült ki, és utána annyira népszerű lett, hogy jóval könnyebb volt eladni az ilyen lakásokat, mint a villany- vagy távfűtéseseket. Az energiaárak jelentős növekedése miatt nagy valószínűséggel ismét változtatni kell a fővárosi lakások fűtésének módján. De nézzük, mivel világítottak, és hogyan fűtöttek elődeink az elmúlt másfél évszázadban!

Már mind a négy oroszlán visszatért a Lánchídra Visszatértek az eredeti helyükre a Lánchíd pesti hídfőit díszítő oroszlánok is, így immár teljes a létszám: mind a négy szobor a három méter magas gránittalapzatán áll, őrizve a híd bejáratát. A restaurálás több mint egy évig tartott.

Apácák és kommunisták is használták a Vakok Intézetének mai központját A Városliget keleti határát jelentő Hermina út elsősorban templomairól ismert: a nevét is adó Hermina-kápolnáról, illetve az Ajtósi Dürer sor sarkán álló Szeplőtelen fogantatás templomról. A kettő között azonban megbúvik egy alacsonyabb, mégis méltóságteljes megjelenésű épület, melyet eredetileg a Ferences Mária Misszionárius Nővérek építtettek, és éppen kilencvenöt évvel ezelőtt adtak át.

Elérte a legmagasabb pontját a Honvéd Főparancsnokság épülete Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.

„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.

Száznegyvenöt éve nyitotta meg kapuit Budapesten a rabbiképző intézet Budapesten, a józsefvárosi kerület Bérkocsis és Bodzafa utcai sarkán – a mai Gutenberg tér, Scheiber Sándor és a Somogyi Béla utcák találkozásánál – 1877 októberében olyan ünnepélyes eseményre került sor, amely a korabeli világban is ritkaságszámba ment. A magyarországi zsidó hitfelekezet számára megnyitotta kapuját a rabbiképző intézet, amelyben izraelita diákok kezdték meg tanulmányaikat.

Felavatták Thék Endre emléktábláját Józsefvárosban Thék Endre a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja volt. Az asztalosmester, bútor- és zongoragyáros tiszteletére emléktáblát helyeztek el a VIII. kerületi, Üllői út 66/C alatt álló épületen, amelyben az otthona volt. A mostani avatáson az 1952-ben eltávolított eredeti emléktáblát pótolták.

Köztérként remek, emlékparkként kevésbé – Megnéztük az új Széna teret Befejeződött a Széna tér északi részének régóta halogatott felújítása. Bár a terület másik felének rendbetétele még hátra van, a sokáig csak buszvégállomásként és közlekedési folyosóként ismert rész most valódi köztér lett, amely a Régi Szent János Kórházat ugyanúgy felidézi, mint a régi budai városfalat, az 1956-os hősöknek és eseményeknek azonban nem tud méltó emléket állítani.

Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.

Golgota a város felett: 20 éve újult meg Pesthidegkút kálváriája Ha egy olyan őszi kirándulásra vágyunk a budai hegyekben, ahol a színes lombok és a pazar kilátás megcsodálásán túl lelkileg is feltöltődhetünk, akkor bátran ajánljuk a Pesthidegkút feletti Kálvária-hegy megmászását, amelynek tetején három feszület és csaknem teljes körpanoráma fogad minket.

A tanítók atyjától a forradalom kórházáig – A Péterfy Sándor utca nevezetességei A Péterfy Sándor utca egyike Külső-Erzsébetváros, benne az úgynevezett Csikágó negyed jellegzetes utcáinak. Ismertségét leginkább kórházának és az ott zajló 1956-os eseményeknek köszönheti, de névadója, a magyar „tanítók atyja” is lakott itt. Jellemző utcaképe a dualizmus idején épült körfolyosós lakóházak, de érintkezik az ország első hivatalos óvónőképző intézetével, volt sörgyári lerakattal és egykori piactérrel is. Lássuk, miről mesél nekünk ez az utca!

Felavatták a Medgyaszay-termet az Operaház épületében Az Operaház épületében átadtak egy 430 négyzetméteres új rendezvényteret. A 100 fő befogadóképességű Medgyaszay-terem otthona lehet dalesteknek, kiállításoknak, kamarakoncerteknek, ifjúsági programoknak, ének- és gyermekkari próbáknak is.

Bauxitbeton-pánik Budapesten – Az összes érintett házat felmérték 55 évvel ezelőtt Az 1960-as években rémülten feltételezték a szakemberek, hogy időzített bomba ketyeg a budapesti épületekben. Egy szállodafödém beszakadt, egy lakóház éppen egy építészprofesszor szeme láttára kezdett hihetetlenül gyorsan repedni. A felelős a bauxitbeton volt, ezért felkutatták és megvizsgálták az összes érintett fővárosi épületet. Mindez 55 évvel ezelőtt történt.

Szecesszió a síremlékeken – Kísérlet a temetői művészet megújítására Halottak napja környékén sokan látogatunk ki szeretteink sírjához, és ilyenkor felfedezhetjük, hogy a temető igazi műalkotások tárháza is. A XX. század elején a klasszikus formákkal szakító szecesszió ezt a területet is áthatotta, és a művészek igyekeztek új megoldásokat kínálni a sírkövek megrendelőinek. Közülük az egyik leglelkesebb Füredi Richárd szobrász volt, aki két társával együtt kiállítást szervezett, hogy a nagyközönséggel is megismertesse az új ízlést tükröző alkotásait.

Köztemetőnek szánták, Nemzeti Panteon lett: 175 éve döntöttek a Kerepesi temető megnyitásáról Budapest legjelentősebb sírkertje, a Kerepesi temető – mai nevén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert – létesítése után nem sokkal a nemzet dísztemetőjévé vált. Ám 1847-ben ennél prózaibb okok vezettek a megnyitásához: Pest három nagy temetője, a Váci úti, a Ferencvárosi és a Józsefvárosi temető csaknem megtelt. Már a XIX. században elrendelték, hogy a rossz anyagi körülmények között vagy magányosan elhunyt tudósokat, művészeket ingyenes temetés és díszsírhely illesse meg itt.

Gyertyagyújtás nemzetünk nagyjainak sírjainál a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkertben november 1-jén gyertyát biztosítanak mindazoknak, akik a nemzeti sírkertben nyugvó nagyjainkra szeretnének emlékezni. A látogatók ünnepi szentmisén is részt vehetnek.

Budapest legrégebbi református templomai Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.

Újra látogatható az Uránia összes terme Közel hétéves kimaradás után ettől a hónaptól újra megnyílt az Uránia Nemzeti Filmszínház két alagsori terme, amelyek a díszterem alatt találhatók. A Fábri és Csortos vetítőhelyeket 2015-ben vizesedés miatt kellett bezárni.

A pesti kávéházak törzsvendége volt az egri remete – Száz éve hunyt el Gárdonyi Géza Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

A kettévágott pályaudvar – A Nagykörút útjában állt, ezért tolták hátrébb a Nyugatit Az első pesti pályaudvar – a Nyugati elődje, akkori nevén a Pesti indóház – az 1870-es évek elejére már nem volt képes az egyre növekvő vasúti forgalmat zökkenőmentesen lebonyolítani. A tulajdonos vasúttársaság el is kezdte a bővítést, de ekkor kiderült, hogy az épület a tervezett Nagykörút útjában áll. Ezért a régi csarnokot „megfelezték”, és az északi része fölé új pályaudvar épült. A ma ismert Nyugati pályaudvart 1877. október 28-án, azaz 145 éve adták át.

Fák, növények, utcabútorok: megújult a Podmaniczky utca a Nagykörúton belül Felújították a VI. kerületi Podmaniczky utca Teréz körút és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszát: szélesebb lett járda, új fákat ültettek, és a Jókai utcánál új jelzőlámpás csomópontot létesítettek három gyalogátkelőhellyel. Kerékpársávot alakítottak ki mindkét irányban, kevesebb lett a parkolóhely, bővült a növényzet.

Slachta Margitról parkot, Kopp Máriáról sétányt neveznek el A XIV. kerületben parkot neveznek el Pécsi Eszterről, az első magyar női építészmérnökről és Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről. A XII. kerületi Eötvös út egy szakasza Kopp Mária sétány lesz.

Fény járja át az újjászületett Ráday Házat A Ráday utcában, különösen pedig a Markusovszky téren nagyszabású építkezés folyt az elmúlt években, melyről a közelmúltban hullott le a lepel: elkészült a 2019 elején leégett Ráday Kollégium új épülete. A munkálatok magában foglalták az eredeti központ felújítását is, így egy egész épülettömb született újjá Ferencváros szívében. Régi és új harmonikusan simul egymásra, remekül fejezve ki a falak között uralkodó keresztyén értékeket is.

Nem lesz karácsonyi díszkivilágítás a fővárosban A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében nem lesz díszvilágítás a főváros által kezelt utcákban, például a Váci utcában, a Városháza parkban, az Andrássy út egy részén és a Batthyány téren.

Sztálin-szobor és dísztribün – A Felvonulási tér története Ma már Ötvenhatosok tereként ismerjük, de évtizedeken át Felvonulási tér volt a közkeletű neve. Leginkább a május 1-jei felvonulások határozzák meg a múltját. Volt itt Sztálin-szobor, Lenin-szobor, Tanácsköztársasági emlékmű, de ma már nem hasonlít a diktatúra korszakából ismert állapotára. Bár az egykori Aréna útnak ez a szakasza többször átalakult, ma is nosztalgiával gondolunk a boldog békeidőkből ismert régi arculatára.

Építményadót vetett ki a főváros a margitszigeti ingatlanokra Január 1-től építményadót kell fizetni a Margitszigeten található, egymilliárd forintnál nagyobb értékű, magántulajdonú ingatlanok után – erről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Budapest vezetése arra biztatja a kerületeket, hogy kövessék a főváros példáját, és vessenek ki építményadót a magánszemélyek tulajdonában lévő, egymilliárd forintnál értékesebb lakásokra.

Reformkori játszótér épült a XII. kerületben – A város múltját ismerhetik meg a gyerekek A Lánchíd, az Alagút, a fogaskerekű és a Kisfaludy-gőzhajó alapján tervezett játékok is megjelennek a teljesen megújult XII. kerületi Hollósy Simon utcai játszótéren. A Hegyvidék és a főváros XIX. századi, főleg reformkori múltját idézik fel a különleges játékok, valamint azok a tablók, amelyeken a korszakot bemutató képeket, leírásokat, illetve QR-kódokat elhelyeztek.

Már a helyükre kerültek az Adria-palota kupolái Már láthatók a Szabadság téren álló Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. egykori székházának helyreállított kupolái. A Meinig Arthur tervezte palota homlokzatát és tetődíszeit archív fotók alapján újítják fel.

A Kúria épületétől a Városligetig: 65 éve nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria A Magyar Nemzeti Galéria az ország és a főváros egyik legismertebb intézménye, amely idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. A magyar művészet remekeit gyűjtő intézmény 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit látogatók előtt első otthonában, a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Kúria épületében, amelybe később a Néprajzi Múzeum költözött. Mai helyét, a Budavári Palota B, C és D épületét 1975-be vehette birtokba. A Liget Projekt keretein belül pedig már az új otthon terveit is elkészítették, bár a megvalósítása egyelőre még várat magára.

Pest és Buda között 145 éve kelhetnek át a vonatok A legfontosabb magyar vasúti hidat 1877. október 23-án adták át az akkori Budapest déli határában. Mindössze 36 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Az eredeti szerkezet építését sok vita kísérte, a beruházás befejeződését követően több per is indult.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Nemzeti Múzeum kertjében Remény és dráma – Magyarország '56 címmel szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkertben. A november 27-ig látogatható tárlat az 1956-os forradalom hőseiről és a lengyel nép szolidaritásáról emlékezik meg. A fekete-fehér képeken a budapesti utcákon lezajlott események elevenednek meg. A fotók eredetijeit egy ismeretlen lengyel ember készítette.