Keresés az archívumban

Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.

Felújítják Ady Endre belvárosi otthonát – Ma múzeumként működik a költő egykori lakása Felújítják a Veres Pálné utcai Ady Emlékmúzeumot, ahol a költő 1917 és 1919 között élt feleségével, Boncza Bertával. A háromszobás lakásban megújulnak a terek, és egy új helyiséget is kialakítanak múzeumpedagógiai foglalkozásoknak.

Két építész pest-budai találkozásai: Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal Az Akadémia palotájának felavatására 1865. december 11-én került sor, amelynek építkezésén Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal életútja először kapcsolódott össze. Emellett még több olyan helye is van a városnak, például a Ferenciek tere vagy a Pollack Mihály tér környéke, ahol a két építész külön-külön, de egymáshoz közel tervezett hasonló épületeket. Ebből mutatunk be néhányat.

Hamarosan elkészül a Pünkösdfürdő park az óbudai gáton Még telepítik a fákat és cserjéket, ugyanakkor a játszótér, a tűzrakó helyek, a sportpályák már elfoglalták végső helyüket a Pünkösdfürdő parkban Óbudán. A korábban gyepes, kietlen gátoldalon most létrehozott új parkot különböző funkciójú részekre osztották fel. A terület kialakításakor a hely biodiverzitásának megőrzése és az ökológiai egyensúly fenntartása is cél.

A másik budavári szálloda – Az egykori Burg Hotel és ami előtte volt A budai Vár legjelentősebb szállodája kétségtelenül a Hilton. Ezt nemcsak a világhírű márkanév, hanem az épület mérete és panorámás fekvése is magyarázza. Alig száz méterre tőle viszont két évtizedig tartotta a versenyt a nagy vetélytárssal a kis Burg Hotel. Hozzá hasonlóan ez is egy modern épület, elődei a II. világháborúban pusztultak el. Ám most ismét változás előtt áll a terület: az épületre részleges bontási engedélyt adtak ki, a belső terekben már meg is indult a munka.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.

110 éves az Erkel Színház – Eredetileg Népoperaként nyílt meg az ország legnagyobb teátruma Az Erkel Színház volt Népopera, Városi Színház, varieté és a Magyar Művelődés Háza, később mozi, majd az Operaház tagintézménye lett. Eredeti homlokzatát és belső tereit az idők során átépítették, a 110 év alatt egy valami nem változott: máig ez az ország legnagyobb befogadóképességű állandó kőszínháza.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

Nyolcvan év után megépül a kápolna az Anna-réten Egy kis alapterületű, alig harminc négyzetméteres kápolna épül a hegyvidéki Anna-réten. A végleges tervek elkészültek, így akár már jövőre felépülhet a tájba illő miséző emlékhely, amit nyolcvan éve szorgalmaznak a hívek.

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

Új sportparkot alakítanak ki Zuglóban A Zuglóban élők már évekkel ezelőtt ígéretet kaptak egy, a Pillangó parkban létesítendő sportparkra. Az építkezés az önkormányzat testületi ülésén zöld utat kapott. A sportlétesítmény legalább 150 négyzetméter alapterületű lesz és minimum 15 sporteszközt helyeznek el rajta.

Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.

Íme, az első látványtervek a Budavári Palota helyreállításáról Befejeződött a Budavári Palota részletes műszaki, építészeti, művészettörténeti, valamint funkcionális felmérése, aminek köszönhetően mára pontosan ismerik a szakemberek a II. világháború utáni átalakításokat. Ezzel együtt elkezdődött az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezése is. Az első látványtervek immáron elkészültek Gutowski Robert vezetésével.

Elegáns termeket rejtett a pompás neogótikus külső – A Pénzügyminisztérium belső terei A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a II. világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső tereket is megfosztva díszeiktől. Ezeket az elegáns termeket is helyreállítják a folyamatban lévő rekonstrukció során, ezért most bemutatjuk, milyenek is voltak a minisztériumi palota belső terei eredeti állapotukban.

Egy felújítási program utolsó állomása: átadták a Széll Kálmán téri átjárót A Széll Kálmán tér óriási változásokon ment keresztül az elmúlt években, és noha már megszokhattuk a modern környezetet, a felújítási program valójában csak csütörtökön ért véget: átadták a teret a Krisztina körúttal összekötő átjárót. A passzázs ugyan rövidke, de kivitelezése annál bonyolultabb volt. Mégis megérte, mivel ez egy újabb, igen nagy lépés az akadálymentes Budapest felé.

Visszaemelték eredeti helyére a felújított Turul-szobrot a budai Várban Visszaállították eredeti helyére Donáth Gyula szobrászművész Turul-szobrát a Habsburg-kapu mellé a budai Várban. A megszépült alkotást egy 60 tonnás óriásdaru segítségével helyezték a talapzatára. A szakemberek patinamegőrző tisztítást és restaurálást végeztek a műalkotáson, bronzhegesztéssel javították ki a felület sérüléseit. A szobor belső vázát is megerősítették.

A legszebb pesti bölcsődét Ybl Miklós tervezte A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.

Elkezdődött az egykori Kútvölgyi úti kórház épületének felújítása Megújul az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjének toronyépülete, a teljes rekonstrukció 11 ezer négyzetmétert érint. Erre főként azért van szükség, hogy amikor a Szent János Kórház területén megkezdődik az új, 80 ezer négyzetméteres korszerű kórháztömb építése, akkor a fekvőbeteg-részlegeket ide át lehessen helyezni, biztosítva a budaiak zavartalan ellátását.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

Mégis elbontják a Nyugati téri felüljárót A Nyugati pályaudvar mellett húzódó negyvenéves felüljáró sorsa régóta vitakérdés, sokan egy meghaladott szemlélet emlékét látják benne, és az elbontása mellett foglalnak állást. Most, hogy a napokban Fürjes Balázs, a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kihirdette az átalakítandó Nyugati pályaudvar és környéke tervpályázatának résztvevőit, bejelentésében azt is tisztázta, hogy a felüljárót mint „tájsebet” az átalakítások során elbontják.

Építési engedélyt kaptak az új Közlekedési Múzeum első épületei Az új Közlekedési Múzeum leendő kőbányai otthonának területén felújítanak 4 kisebb épületet, ezek tervezett rekonstrukciója most kapta meg az építési engedélyt. Jövőre, a kármentesítést és bontási munkálatokat követően megkezdődik a felújításuk. A központi múzeumi épületet még tervezik, az valószínűleg 2022-ben kap építési engedélyt.

A műemlékvédelem egykori Budavári Palotája – Új tulajdonosa lett a Táncsics utcai épületnek A budavári Táncsics Mihály utcában számos műemlék sorakozik, közöttük az 1. szám alatti barokk palotának különleges szerep jutott a műemlékvédelem területén: 1970-es helyreállítása óta itt működött az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve annak utódszervezetei egészen a legutóbbi időkig. Az épületet most eladta a magyar állam, így a jövőben új funkciót fog kapni. Ez azonban nem idegen tőle: hosszú története alatt sokféle tulajdonosa volt, akik eltérő módon használták a XVIII. században épült palotát.

Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.

A Lovarda és a Főőrség között – A Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső szerepe a Várban A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.

A költő és Budapest – Ma 100 éve született Pilinszky János Pilinszkynek a város élményét Budapest adta: fiatalon a város színeit, hangulatát magába szívta, és bár a világ számos nagyvárosát megismerte (járt például Rómában, Párizsban, Londonban, Bécsben vagy New Yorkban) a valódi nagyváros végig Budapest maradt a számára. A ma 100 éve született költő kisgyermekkorát a belvárosban töltötte, a Károlyi-kert közvetlen közelében, sokáig lakott családjával a Molnár utcában, első saját lakásához az Izabella utcában negyvenévesen jutott. A kávéházak, szerkesztőségek, eszpresszók és mozik ugyancsak fontos színterei voltak az életének és költészetének.

Fákat ültetnek a pesti alsó rakparton Megújul a pesti alsó rakpart, ahol gyalogos sétányt és fasort alakítanak ki. A Parlament és a Margit híd közötti szakaszon november 22-én elkezdődött a 34 darab, három méter törzsmagasságú kocsányos tölgy elültetése.

95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

Találkozási tér lesz a 2022 tavaszán megnyíló Néprajzi Múzeum A Néprajzi Múzeum 150 évvel alapítása után most először fog saját céljaira épült, új térben működni, amely valódi találkozási hely lesz a jövőben – hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján.

Hamarosan elkészül a Makovecz-templom, amelynek alapkőletételén még az építész is jelen volt Makovecz Imre, az organikus építészet mestere számos épület mellett sok templomot is tervezett. A rákoskerti Mennybemenetel-templom terveit 2008 és 2009 között készítette el, amelyhez a szükséges anyagi források abban az időben nem álltak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt azonban elkezdődött a templom építése, amely mára a befejezéséhez közeledik. A napokban már az új harangot is elhelyezték a tornyában.

A modern építészet mestere volt a ma ötven éve elhunyt Árkay Bertalan Árkay Bertalan vitathatatlanul a modern magyar építészet egyik kiválósága volt. Az egyik legemblematikusabb munkáját, a Városmajori Jézus szíve templomot apjával, Árkay Aladárral jegyezte, de a két világháború közötti modern villaépítészetben is maradandót alkotott.

Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei? A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.

Az utolsó simításokat végzik a Magyar Zene Házán Jövő év elején adják át a Magyar Zene Házát, amelyen már az utolsó simításokat végzik, a két koncertterem is elkészült. Az épületben megtalálható majd a varázslatok tere, a valóság tere és a világosság tere is, a ház mellett pedig zenei játszóteret is kialakítanak. A Liget Budapest program keretében felépülő Magyar Zene Háza múzeumi, előadóművészeti, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat is ellát majd. Az intézmény ezer négyzetméteres, interaktív állandó kiállítása is megnyílik 2022 év elején.

A Páskom-liget és környéke: egy jobb sorsra érdemes zöld terület Budapest határán A XV. kerületnek ez a része évszázadok óta a környező vízfolyások időszakos elborítottságában szunnyadó félártéri erdők területe volt a Duna hordalékkúpján. Aztán jött a mezőgazdasági hasznosítás, és felborította az egyensúlyt: lecsapolások, szántások, erdőkivágások következtek, majd jött a XX. századi lakótelep-építés. Viszont nem a mai Budapesten járnánk, ha a helyi közösségek nem próbálnák megmenteni a környezetüket az urbanizációtól.

Kilencvenöt éve van műjég a városligeti korcsolyapályán Ma 95 éve, 1926. november 20-án a Városligetben átadták a gépi hűtéssel működtetett korcsolyapályát. A műjégnek köszönhetően meghosszabbodott a szezon, lehetővé téve a korcsolyázást akkor is, amikor a hőmérséklet nem csökken nulla fok alá. A városligeti volt az ország első, Európa második mesterséges jégfelülete.

85 éve szentelték fel a ferencvárosi Szent Vince-plébániatemplomot A historizáló építőművészet szép példája a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.

Restaurálják a Lánchíd kőoroszlánjait A Lánchíd kőoroszlánjai a tervek szerint jövő év végére kerülnek vissza a helyükre, jelenleg restaurálják őket.

Építészeti nívódíjat kapott a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka A Szent Margit Gimnázium mögött kialakított modern tornacsarnok érdemelte ki a 2021-es Budapest Építészeti Nívódíjat, amelyet tegnap este virtuálisan adtak át. Dicséretben részesült többek között az Eiffel Műhelyház és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja.

Negyvenéves a Nyugati felüljáró – Évek óta vita van a sorsáról Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.

A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Emlékévvel ünneplik meg Budapest egyesítésének 150. évfordulóját A főváros olyan emlékévet készül tartani 2023-ban, amely a lehető legváltozatosabb módon mutatja be Budapest történelmét. Az emlékévre három új kulturális teret is létrehoznak – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Egy elrejtett kis utca a Várban – 85 éves a Babits Mihály sétány A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.

Iskola díszkerttel – Kezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása A bencés alapítású csepeli gimnázium főépülete teljesen megújul, egy modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat és díszkertet is kialakítanak a beruházás során.

Átadták a Katolikus Karitász országos központját a Bartók Béla úton A 90 éves fennállását ünneplő Katolikus Karitászt a rendszerváltás után szervezték meg újra, 1995-re alakult ki a segélyszervezet országos hálózata. Az intézmény központja 1990-től mostanáig Újbudán, egy Bartók Béla úti lakásban volt, ám a napokban a segélyszervezet saját épületbe költözött.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Budapest születésnapján a város történetével ismerkedhetnek az érdeklődők a Vármúzeumban Milyen volt Budapest 1873-ban, a városegyesítés évében? Hogyan dőlt el, mit ábrázoljon a főváros címere? Milyen volt a rakpart és a Duna? Ezekkel a témákkal megismerkedhetnek a látogatók a BTM Vármúzeumában, 2021. november 20-án, ahol Budapest születésnapján azokat várják, akik érdeklődnek a főváros története és építészete iránt.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

Felújítják a Magyar Nemzeti Múzeum belső tereit Belső felújítási munkák kezdődtek a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyek során megújítják a fogadótereket és a múzeumi boltot, valamint kávézót is kialakítanak.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.