Keresés az archívumban

A Corvin Áruház csodái – Kívül és belül is igényes díszítéseket rejtett a város egykori büszkesége Unalmas, szürke dobozként ismerte meg a budapestiek nagy része a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruházat. A lehangoló burkolat, amely az 1960-as években került az áruházra, egy lepusztulóban lévő, de eredetileg minden elemében igényes és művészi épületet rejtett, amelynek megépültekor csodájára jártak. Az ormótlan fémburkolatot 2018-ban eltávolították, és hamarosan elkezdődik végre az épület felújítása, így remélhetőleg nemsokára újra a régi fényében, csaknem olyannak láthatjuk majd a Corvin Áruházat, Reiss Zoltán építész, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotását, amilyen az 1926-os átadásakor volt. Addig be kell érnünk a régi fényképekkel, amelyek szerencsére megőrizték az épület egykori csodáit.

Beépítik a tetőteret Lechner Ödön épületében – Jövőre nyit a luxusszálloda a Drechsler-palotában Az Operaházzal szemben, az Andrássy út 25. alatt található francia reneszánsz stílusú Drechsler-palotából ötcsillagos szálloda lesz, amely jövőre nyitja meg kapuit. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, immár 19 éve használaton kívül álló épület felújítása során műemléki helyreállítást ígér a tulajdonos, ám a tetőtérben új szintet is kialakítanak.

Alig három évtizedig díszítették Budapestet a földalatti gyönyörű lejárócsarnokai A kontinens első földalatti vasútját 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek nyitónapján adták át az utazóközönségnek, mindössze tizenkilenc hónapnyi építkezést követően. A Budapest világvárosi jellegét erősítő különleges közlekedési eszköz a pesti belvárost kötötte össze a Városligettel. A megvalósítás nem csak föld alatti, de felszíni építkezésekkel is járt: az Operaház kivételével minden megállóhelynél lejárócsarnok is készült. Ezek a díszes kis építmények később azonban egytől-egyig áldozatul estek a városkép „modernizálásának".

Már javában bontják a Fontana-házat a Belvárosban Sietnie kell annak, aki utoljára még szeretné megnézni a Váci utca és Régi posta utca sarkán álló, 1984-ben épült Fontana-házat, ugyanis megkezdődtek és gyors ütemben zajlanak a látványos bontási munkálatok. Az egykori modern üzletközpont helyét hamarosan egy még modernebb épület veszi át Budapest első számú bevásárlóutcájában.

110 éve nyílt meg a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton Az Andrássy út 39. szám alatt álló Párisi Nagy Áruházat éppen 110 éve, 1911. március 3-án nyitották meg a nagyközönség előtt, miután előző, Rákóczi út 38. alatti épülete leégett, és az üzlet új helyre költözött. A Párisi Nagy Áruház új, luxust hirdető épülete azonban nagyobb és elegánsabb is lett, mint az elődje, és egészen a II. világháború végéig várta a vásárlókat.

Különleges plakátgyűjtemény eleveníti fel a századelős Budapest életét a Várkert Bazár teraszán A művészi plakátok segítségével mintha egy képes történelemkönyvben lapozgatnánk, betekintést nyerünk a századforduló izgalmas időszakába, ipar-, politika- és kultúrtörténetébe. A mától megtekinthető, 25 plakátot bemutató kültéri installáción szerepel például a Fővárosi Orfeum, a Holzer budapesti Divatháza, a Törley pezsgőgyár, a megnyílt Corvin Áruház, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló Amerika revüjének plakátja is. Faragó Géza plakátművész alkotásait a Várkert Bazár Déli panorámateraszán láthatják az érdeklődők.

Az eltűnt Geist-ház és Pintér-ház nyomában – A Kálvin tér elfeledett arca A Kálvin tér közlekedési csomópont, Budapest egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb tere, a közelben múzeumok, éttermek, szállodák találhatók, de a tér számos érdekességet is tartogat a várostörténet iránt érdeklődők számára. A Kecskeméti utca, Kálvin tér találkozásánál, ahol ma a Korona hotel híddal összekötött hatalmas tömbjei magasodnak, egykor két gyönyörű bérház állt, melyeknek izgalmas történetére érdemes visszaemlékezni.

Ezentúl virtuális sétán is bejárhatjuk a Kossuth teret Virtuálisan is bejárhatóvá vált az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér. Az online térben érdekes történetek, fotók, ritkán látott filmfelvételek, kevésbé ismert információk segítik a magyar történelem egyik kulcsfontosságú helyszínének, épületeinek, emlékműveinek minél teljesebb megismerését.

Aki a Lánchíd oroszlánjait alkotta – Városszerte találkozhatunk Marschalkó János szobraival A budapesti Lánchíd egyre közeledő felújítása miatt aktuálissá válik, hogy amíg tehetjük, kerekedjünk fel, és még párszor keljünk át rajta! Fedezzük fel újra az ismert, de talán elfelejtett részleteket, olvassuk el a feliratokat, tanulmányozzuk a címereket, a névadó láncszemeket és főleg: gyönyörködjünk a látványban! Utoljára pedig: ne feledkezzünk meg az oroszlánokról! Ha pedig hazatérve további tudással szeretnénk gazdagodni, ismerkedjünk meg a híres szobrok alkotójával: Marschalkó Jánossal!

Különleges biciklipálya épül Budafokon Kerékpáros pumpapálya épül a XXII. kerületben, a Budafoki elágazás villamosmegálló melletti területen, amelyet az amatőr és a profi szinten biciklizők is tudnak használni. A parkon egy széles sétány vezet majd keresztül és közösségi teret is kialakítanak.

Főleg Budát pusztította az 1876-os árvíz, de Pesten is sok ház összedőlt Az 1838-as árvíz része a kollektív emlékezetnek, minden budapesti hallott róla. Azonban nem ez volt az utolsó nagy áradás, amely jelentős pusztítást végzett a fővárosban: 1876-ban, 145 évvel ezelőtt főleg Budát öntötte el a folyó, igaz, Pesten is házak dőltek össze. Budapest ma biztonságban van az árvizektől, és ez a XIX. századi elődeink védelmi intézkedéseinek köszönhető.

Bécsben elegáns palotája volt, de Pesten is akart rezidenciát a mágnásnegyedben építkező gróf Károlyi Lajos A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály téren és környékén a XIX. század második felében nagyszabású palotaépítések kezdődtek. Gróf Károlyi Lajos az elsők között vásárolt itt magának telket – a tér másik sarkán tulajdont szerzett Festetics Györggyel szinte egy időben –, ám az építkezés és a palota rezidenciális funkciójának elnyerése többször is hátrányt szenvedett. S míg Festetics már javában élvezte a befektetett tőke gyümölcsét, addig a Károlyi-palota sokáig kihasználatlanul állt, és kereste saját szerepkörét.

Leemelték helyéről a budai Várban lévő turulszobrot, kezdődik a restaurálása Óriásdaruval emelték le a helyéről a több mint tíz méter magas turulszobrot a budai Várban, és a Savoyai-teraszon kialakított szabadtéri restaurátorműhelybe szállították át, ahol megtisztítják, bronz felületeinek sérüléseit kijavítják, belső vasvázát megerősítik.

Ötven éve még több patkány élt Budapesten, mint ember A patkány az egyik legnépszerűtlenebb állat. Mindemellett veszélyes is, hiszen számtalan betegséget terjeszt. Régen minden nagyváros hemzsegett ezektől a rágcsálóktól, s ma is csak kevés település mondhatja el magáról, hogy szinte patkánymentes. Budapest az egyik.

A sablonos kockaházak mellett sok kiváló épület is készült a Kádár-korban Bár az 1960-as és 1970-es évek késő modern építészetét gyakran illetik az „igénytelen” és a „ronda kocka” jelzőkkel, a kép lényegesen árnyaltabb. Sok kiváló épület született Budapesten ebben a korszakban is, és ezeket most alaposabban megismerhetjük a Magyar Modern adatbázis segítségével, amelyet a közelmúltban hozott létre a Magyar Építőművészek Szövetsége.

Kilencven éve született Kondor Béla, a profetikus képzőművész Kondor Béla Munkácsy-díjas képzőművész, költő. Már a Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban készített „Jelenetek Dózsa György idejéből” című rézkarcsorozatával felhívta magára a kritikusok és az érdeklődő közvélemény figyelmét. A XX. század egyéni, szuggesztív hangulatú, lírai alkatú művésze. A belvárosi, Bécsi utcai műtermében bő egy évtized alatt több ezer grafika mellett a Margit-sziget történetét ábrázoló nagy méretű pannóját is megalkotta.

Budán utcát neveztek el róla, Ausztráliában hegyet – De ki is volt a 275 éve született Kosciuszko Tádé? Az I. kerületben található Kosciuszko Tádé utcát bizonyára sokan ismerik, de azt már kevesebben tudják, ki is volt az 1948-ban Koronaőr utcáról átnevezett közterület névadója. Pedig az idén 275 éve született lengyel szabadsághős, Tadeusz Kościuszko a maga korában olyannyira ismertnek számított, hogy a budai utcán kívül az ő nevét viseli Ausztrália legmagasabb hegye is, sőt Washingtonban szobrot állítottak neki.

Beköltözött a Lánchíd Palotába a Nemzetközi Beruházási Bank A Lánchíd budai hídfőjénél található Lánchíd Palota műemlék épülete lett a Nemzetközi Beruházási Bank székhelye. Az Ybl Miklós tervei szerint 1869-re elkészült neoreneszánsz épületet új funkciójában pénteken avatták fel.

Bölcs, diplomatikus, barátságos vezetője volt a fővárosnak – 200 éve született Ráth Károly, Budapest első főpolgármestere Az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett. Bár a jogász végzettségű városvezető már 52 éves volt, amikor elfoglalta ezt a fontos posztot, népszerűségének köszönhetően sokan úgy értékelték a tevékenységét, hogy egész életét a fővárosnak szentelte. Pozícióját 24 éven át töltötte be, mivel minden alkalommal őt választották újra, mindaddig, amíg tisztségéből halála el nem mozdította. Ma nevét nem viseli budapesti közterület, és szobrát sem találjuk a fővárosban.

Közel 120 éve szolgálja a közösséget a lazaristák gyönyörű neoromán temploma a Gát utcában A ferencvárosi Gát utca elsősorban József Attila miatt ismert szerte az országban, hiszen itt, a 3-as számú házban született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1905. április 11-én. Azt már valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy van ebben az utcában, éppen a költő szülőházával szemben egy kis alapterületű, de annál érdekesebb történettel rendelkező épületegyüttes: egy templom és egy iskola, amelyek a XX. század viszontagságai ellenére már közel 120 éve szolgálja a közösséget.

Évtizedekig katonai gyakorlótérnek használták Budapest egyik legértékesebb természetvédelmi területét Budapesten, a Megyeri híd szomszédságában csodával határos módon megmaradt egy olyan növényritkaságokat tartogató élőhely, amely bárhol az országban szenzáció lenne.Pedig pár évtizede még katonai kiképzőhely volt az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, a Rákos-puszták egyik utolsó maradványa. Folytatjuk sorozatunkat Budapest legértékesebb természetföldrajzi, botanikai értékeinek bemutatásával.

Kétszáz éve született Feszl Frigyes, a romantikus építészet legjelentősebb hazai mestere Feszl Frigyes legismertebb alkotása a pesti Duna-partot koronázó Vigadó épülete, de Budapest-szerte több ház is hirdeti munkásságát. Bár rengeteg elképzelése, így például az Országházra vonatkozó terve is megvalósítatlan maradt, az elkészült, romantikus stílusú épületei a XIX. század kiemelkedő magyar művészeti alkotásai közé tartoznak. Ám Feszl nemcsak hazánk építészettörténetének „aranykönyvébe” írta be a nevét, de iparművészeti tervei és gyönyörű vízfestményei is jelentősek, amelyeken az 1873-ban egyesített főváros fejlődését örökítette meg.

Fél év múlva megnyílik az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait már befejezte a Várkapitányság. A következő hetekben elkezdődik a századforduló legjelentősebb reprezentatív termének belsőépítészeti kialakítása.

Megkezdődött a Habsburg-kapu felújítása és a Turul-szobor restaurálása a budai Várban Restaurálják a Budavári Sikló Szent György téri végállomásánál lévő, Hauszmann korából származó díszes kaput, a hozzá tartozó kerítést és lépcsőt, valamit Donáth Gyula 1905-ös alkotását, a várost vigyázó turulmadarat is.

Hatvan éve épült föl az első budapesti panelház – Egy korszak nyitánya az Üllői út mellett Magyarországon az 1950-es években nagyon nagy volt a lakáshiány. Az erőltetett iparosítás miatt sokan költöztek be a városokba, jellemzően Budapestre és az újonnan létrejött kirakatvárosokba, ahol azonban nem volt elég szabad lakás. A megoldást az iparosított lakásépítésben látták, amelynek eredményeképpen a József Attila-lakótelepen 60 éve elkészült az első budapesti panelház.

Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó, nagyszabású épület izgalmas múltjával.

Lemond a zeneiskola számára felújított Damjanich utcai épületről a Freeszfe, új pályázatot írnak ki A VII. kerületi Damjanich utca 4. szám alatti épületet a kerület korábbi vezetése a Molnár Antal Zeneiskola számára újíttatta fel, a napokban azonban Freeszfe Egyesület költözhetett bele. Az ügy kapcsán kitört botrány hatására az egyesület most közölte: a szemeszter végével lemondanak az épület bérleti jogáról. Hogy a zeneiskola végül megkapja-e a számára felújított házat, még nem tudható, az önkormányzat ugyanis új pályázatot ír ki az épület hasznosítására.

Robbantással nyitották össze 60 éve a 2-es metró alagútjait a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között Az 1960-as években sem volt könnyű metrót építeni Budapesten: a 2-es metró munkálatai során a folyós homokkal és a talajvízzel egyaránt meg kellett küzdenie a munkásoknak, a föld alól ugyanakkor érdekes leletek kerültek elő, többek között rinocéroszcsontváz és mamutfog is. A nagyszabású beruházás áldozatokkal is járt, a felrobbantott Nemzeti Színház épületén kívül kis híján a Rókus Kórházat is sikerült összedönteni, de utóbbi szerencsére megmenekült. A két irányból, a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar felől épített alagútszakaszokat végül 60 évvel ezelőtt, robbantással nyitották egybe.

A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.

Elkészült a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása Befejeződött a felújítás alatt álló Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének újjáépítése, ezenkívül az épület hat tornyának restaurált csúcsdíszei közül négy már a helyére került. A munkák azonban tovább zajlanak, melyek során az épület más részei, így a pénztárcsarnok, a gyorsétterem, illetve a csarnok és a tornyok homlokzatai is teljesen megújulnak.

Régészeti értékeket is bemutat majd a régi pesti városfal melletti közpark a Bástya utcában A belvárosi Bástya utca 1–11. alatti leendő közparkot a régi pesti városfal leghosszabb szabadon álló szakasza mellett alakítják ki. A nyilvánosságra hozott tervekből kiderül: a terület régészeti emlékeinek bemutatására mini tanösvény készül, de a látogatók kényelmére és a zöld felületekre is nagy hangsúlyt fektetnek a tervezők.

Kápolna őrzi a 900 éves premontrei rend emlékét a Margit-szigeten, Budapest legrégibb harangja is itt található Fennállásának 900. évfordulóját ünnepli idén a francia eredetű premontrei rend, amely a hagyomány szerint Magyarországon már nem sokkal alapítása után, az 1116–1131 között uralkodó II. István királyunk idején megtelepült. A premontreiek hazánkban máig tevékenykednek, de Budapesten egy olyan kápolna a legismertebb hozzájuk kapcsolódó épület, ahol immár hosszú évszázadok óta nincsenek jelen. A Margit-sziget északi részén álló Szent Mihály-kápolnát romjaiból építette újjá a magyar műemlékvédelem nagy alakja, Lux Kálmán az 1930-as évek elején.

Artistaképző intézet lesz a mozdonyhangárból a Nyugati pályaudvar mellett A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a Nyugati pályaudvar mellett fog felépülni, először egy hajdani mozdonyhangárt alakítanak át artistaképző iskolává. A központ építését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították.

Látványterveket közöltek a kelenföldi vasútállomás indóházának átalakításáról – Kiemelt beruházás lett a épület felújítása A Közlekedési Múzeum látványterveket tett közzé Budapest-Kelenföld vasútállomás indóházának átalakításáról. A lepusztult állapotú, 2019-ben bezárt állomásépületben a múzeum új vasúttörténeti kiállítóhelyet hoz majd létre, mely időszaki kiállításoknak is helyet ad. A kormány keddi rendeletében kiemelt beruházássá minősítette az épület felújítását.

A menedéket jelentette Erzsébet királyné számára a budai Vár Lenyűgöző története van annak, hogyan lett Ferenc József szép, de az ország számára ismeretlen feleségéből „a mi királynénk”, kedveltebb nevén Sisi, aki lelkesen megtanult magyarul, aki szívesebben időzött Budán, mint Bécsben, és akinek halála az egész nemzetet lesújtotta. Híresen jó barátságot ápolt Andrássy Gyulával, és neki is köszönhető, hogy a nemzet szemében az uralkodó kegyetlen elnyomóból idővel „Ferenc Jóskává” válhatott.

A 70 éve elhunyt Bajor Gizi villája sok üldözött számára nyújtott menedéket Ma van 70 esztendeje, hogy elhunyt a kiváló Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Nevét Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a magyar színházművészet iránt, azt azonban kevesebben tudják, hogy egykori villája igazi menedékként szolgált 1944 és 1945 között, amikor többek között zsidókat és neves írókat is bújtatott itt. A művésznő emlékét azóta is őrzi egykori villája a XII. kerületi Stromfeld Aurél úton immár Bajor Gizi Színészmúzeumként.

Felújítják a pesti alsó rakpartot a Kossuth tér és a Margit híd között Hamarosan méltó környezet fogadja a Budapestre látogatókat és az ott élőket a Duna-parton, a Margit híd és Parlament között, ugyanis még az idén megkezdődik a pesti alsó rakpart e szakaszának felújítása a Fővárosi Önkormányzat beruházásában. A rekonstrukcióra a kormány 787 millió forintot folyósított, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése alapján. Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ma jelent meg a rakpartszakasz megújítására kiírt pályázat, az építkezés idén júniusban kezdődik, és 2021. december 31-én befejeződik.

Ott, ahol a 6-os megáll – Már 111 éve számozzák a budapesti villamosokat Számunkra magától értetődő, hogy a villamos- és buszjáratokat számmal jelölik, de ez nem volt mindig így. Csak 1910-ben jelentek meg a villamosokon a számok, s az új rendszer bevezetése nem volt zökkenőmentes: eleinte előfordult, hogy a kocsi másfelé ment, mint amire a jelöléséből következtetni lehetett, vagyis nem csak az utasoknak, hanem a járművezetőknek és kalauzoknak meg kellett szokniuk a változást.

Kívül-belül teljesen felújítják a Róheim-villát, Tisza István meggyilkolásának helyszínét A Városliget mellett, a Hermina út 45. szám alatt álló eklektikus, 1900-ra elkészült villaépület átfogó felújításon esik át: a homlokzat és a tető felújításán túl elvégzik az egykor pazar, ám mára jelentősen leromlott állagú belső terek műemléki rekonstrukcióját is. Megújul, és szökőkúttal gazdagodik a kert is, amelynek értékes fáit is megtartják.

Zeneiskola számára 2019-ben felújított épületet kapott meg Erzsébetvárostól a januárban alapított Freeszfe Egyesület Lakóháznak épült még a millennium előtt, a második világháborúig a Német Birodalmi Iskola működött benne, a háború után középiskoláknak adott helyet, az előző önkormányzat zeneiskolának építtette át, két nappal ezelőtt viszont a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó Freeszfe Egyesület vette birtokba Erzsébetvárosban a gyönyörűen felújított, hangszigetelt termekkel zeneoktatásra kialakított Damjanich utca 4. szám alatti épületet.

Idegszanatórium, munkáskórház, katonai objektum – Megújulásra vár a szecessziós Észak-pesti Kórház A Pestújhelyhez tartozó Észak-pesti Kórház a megépülésekor, 1903-ban az ország egyetlen szecessziós jellegű kórházi épületegyüttese volt. Az akkori Niedermann-féle idegszanatóriumban a későbbiek során munkáskórház működött, majd a megszálló szovjet hadsereg katonai területe lett: az itt állomásozó csapatok központi egészségügyi kiszolgálóintézményeként hasznosították. A szecessziós főépületben ma a járóbetegek szakellátása működik, de a több mint 30 ingatlan nagy része kihasználatlan, elhagyatott és lepusztult, holott 9 épület is műemléki védelem alatt áll.

A jövő városa: tiszta és pontos vonatokkal járhatunk munkába – Budapesten új vasúti megállók épülnek, új lakónegyedek jöhetnek létre Milyen lesz 20 év múlva Budapest? Az ígéretek szerint sokkal tisztább lesz a levegője, összeköttetés lesz a metrók, HÉV-ek és a vasúti hálózat között, és mindenki örömmel száll majd fel a tiszta, gyors, pontos és sűrűn közlekedő vonatokra, hogy munkába induljon Budapest külső városrészeiből és az agglomeráció településeiről. Mi több, 16 új vasúti megálló épül, hogy ezt a célt kiszolgálja, emellett hatalmas vasúti területek szabadulhatnak fel, ezeken pedig új lakónegyedek jöhetnek majd létre. Legalábbis ezt tartalmazza a most elkészült Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia.

Hatalmas szabadidőparkot alakítanak ki elhanyagolt telkekből a Pál-völgyi barlang szomszédságában Szabadidőparkot alakítanak ki a II. kerületi Csalit utca–Csatárka út–Szikla utca által határolt területen fekvő három elhanyagolt telken. A közösség igényeinek megfelelően készültek a tervek, a szabadidőparkban lesz fitneszpark, geológiai és növénybemutató kert, futókör, játszótér, óriáscsúszda, kutyafuttató és KRESZ-park is.

Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.

Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezet egykori székháza A boltjaival és különböző vállalkozásaival egykor az egész országot behálózó Hangya Szövetkezet életében új fejezet nyílt 1920-ban: elhatározták ugyanis, hogy új, méltó székház építésével ünneplik meg fennállásuk közelgő 25 éves jubileumát. A mai Közraktár utca 30. szám alatt Györgyi Dénes tervei alapján nemsokára felépült az art deco stílusú székház, amely azóta is áll, és immáron száz éve hirdeti büszkén az egykor három szomszédos házból álló Hangya-központ sikerét.

Európa legjobb középületének választották az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot Újabb nemzetközi elismerést kapott a Liget Budapest Projekt: idén az egykori Szabolcs utcai kórház helyén felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ nyerte el az „Európa legjobb középület fejlesztése” díjat a világ egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén.

Kiadják Eötvös József levélhagyatékát – az 1848-as forradalomról is teljesebb képet kaphatunk majd Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgoznak Eötvös József levélhagyatékának összegyűjtésén és teljességre törekvő kiadásán. Az öt-hét kötetesre tervezett levélkiadás révén a korszak iránt érdeklődők képet kaphatnak az 1848-ban egymással vetélkedő nevelésügyi reformelképzelésekről a kisdedóvóktól az egyetemig, valamint az állam-egyház viszonyra vonatkozó koncepciókról 1867 után, különös tekintettel az akkori liberális kormányzat dilemmáira és kompromisszumaira, valamint a kiépülő magyar államigazgatás mindennapjairól is.

Ma 50 éve halt meg Rákosi Mátyás – Pártvezetőként svábhegyi villa járt neki, végül a Volga partján hunyt el Rákosi Mátyásra szerencsére ma már szinte semmi nem emlékeztet Budapesten. Pedig a nevével jelzett korszak a hazánkban négy évtizeden át tartó államszocialista rendszer legkegyetlenebb időszaka volt. A 1940-es évek közepétől koncepciós perekkel kezdődött az előző társadalmi rendszer megsemmisítése, képviselőinek likvidálása, 1949-re a többpártrendszer teljes felszámolása és a totális diktatúra kiépítése: a korlátlan hatalom birtokosa pedig Rákosi Mátyás lett, Sztálin legjobb magyar tanítványa. A szovjet diktátor 1953-as halálakor enyhült ugyan Magyarországon is az elnyomás, de Rákosi az állampárt vezetőjeként egészen 1956-ig hatalomban maradt. Ekkor azonban pártutasításra a Szovjetunióba kellett távoznia, s ott halt meg ma 50 esztendővel ezelőtt. Az évfordulón két budapesti villáját is felkerestük.