Keresés az archívumban

Első lépés a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építéséhez – Bontják a Goldmann téri menzát Megkezdődött a Petőfi híd budai hídfője melletti Goldmann György téren álló Goldmann Menza épületének a bontása. Az egykori egyetemi étterem és a mellette álló BME V2 nevű, korábban a műszaki egyetem villamosmérnöki karának otthont adó épület helyére a BME Innovációs és Fejlesztési Központ épül majd.

Száz éve indult újra a budapesti autóbusz-közlekedés Budapesten az I. világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.

Az új Hungexpo beszippant – Modern konferencia-központ épült Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kongresszusi és konferencia-központja jött létre Budapesten, a Hungexpo területén. A meglévő épületeket felújították, és teljesen újakat is építettek, amelyek nemcsak felszereltségükkel, de megjelenésükkel is lenyűgözik a látogatót.

Elkészült a Lovarda és a Csikós-udvar a budai Várban Hétvégétől bárki megnézheti, milyen lett az újjáépített budavári Lovarda, a Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső. A hiteles rekonstrukció során hűen követték az eredetileg Hauszmann Alajos által készített századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel.

Egy hely, amit már a rómaiak is kedveltek – Fedezzük fel együtt a Római-partot! Ha valakinek a strandolás, lángosozás jelenti a kikapcsolódást, úti célként többnyire a Balaton jut eszébe. Pedig Budapesten a Római-part is kínál hasonló lehetőséget. Itt nyílt meg 2021 nyarán – hosszú szünet után – a főváros első legális dunai szabadstrandja. Ám ennél a Római-part sokkal több. A terület az egyetlen igazi vízparti élményt nyújtó helyszín a budapesti Duna-szakasz mentén, sajátos miliője magával ragadja a látogatót. Aki a mintegy öt kilométeres partot valóban meg akarja ismerni, többórás kirándulásra készüljön, mint ahogy ezt mi is tettük. Tartsanak velünk!

Még megtekinthető a Czigler Győző-kiállítás a Fővárosi Levéltárban Október végéig látogatható az a tárlat, amely Czigler Győző építőművészetét mutatja be. A Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása a magyar historizmus sokat foglalkoztatott építőművészének pályájával ismerteti meg az érdeklődőket tablók és makettek segítségével.

Műemléki kutatás készült a szecessziós kórházi épületről A környéken élők többsége még ma is csak volt orosz kórház néven emlegeti az Észak-Pesti Kórházat, amelynek épületei Pestújhelyen, egy több mint 7 hektáros parkosított területen vannak. Az intézmény eredetileg elmegyógyintézetnek épült szecessziós stílusban. Az intézmény felújításhoz szükséges terveket és a műemléki kutatást a közelmúltban végeztette el a tulajdonos XV. kerületi önkormányzat.

Az egykori amerikai katonai temető helyén parkot alakítanak ki Sasadon Parkot alakítanának ki a Budaörsi úton, az egykori amerikai katonai temető helyén. A pontos funkciókról még zajlanak az egyeztetések; felmerült többek között, hogy kültéri kiállítások helyszíne is lehetne a terület, amelyen sok értékes cserje, idős fa található.

Átadták a felújított Lónyay-Hatvany villát a budai Várhegyen Az eredetileg Ybl Miklós által tervezett, 1872-ben épült villa a második világháborúban bombatalálatot kapott, kiégett, majd lebontották. Az ezredforduló után teljesen újraépítették, ám az elmúlt években üresen állt. A közelmúltban a Batthyány Lajos Alapítvány számára újították fel, az épület a jövőben a szervezet székházaként működik majd.

Új tornyok az Amerikai úton – Megújult a Mazsihisz Szeretetkórházának főépülete Felújították a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amely eredetileg 1914-ben épült és 1994-ben kapta vissza a hitközség az Uzsoki utcai kórháztól. A megújult, 2300 négyzetméteres épület jellegzetes tornyokat is kapott.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

A párizsi sugárutak ihlették – 1876-ban adták át a mai Andrássy utat Pest belvárosa és a Városliget közötti közlekedés nagyon sokáig a Király utcán keresztül zajlott. A szűk utca nagyon zsúfolt volt, hiszen nemcsak a rendes forgalom haladt át itt, hanem azok is erre mentek, akik egy kis felüdülésre a Városligetbe tartottak. Ezen segített a hivatalosan 145 éve, 1876-ban átadott Sugárút, a mai Andrássy út, amelynek mentén pazar paloták épültek a földszintes házacskák helyére.

A kórházspecialista építész – Freund Vilmos 175 éve született A 175 éve született Freund Vilmos építészeti sokoldalúságára jellemző, hogy az Andrássy út pompás bérpalotái és villái mellett hivatali és szakrális épületek, valamint több kórházépület is az ő nevéhez fűződik. Éppen ezért kórházspecialistaként is emlegetik. Érdekesség, hogy a szakirodalom csupán egyetlen olyan alkotásáról tud, amely nem a fővárosban épült: a fiumei Adria Magyar Tengerhajózási Társaság palotája.

Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.

Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.

Mozart és Dvořák szobra díszítette egykor az Ellinger-palota homlokzatát Ránézésre csupán egy lepusztult házat látunk a Terézvárosban, a Németh László utca 2/b szám alatt. Az egykor díszes Ellinger-palota potyogó vakolata mögött azonban különleges történetek sejlenek fel. A ház egyik felének tulajdonosa Ellinger Gusztáv hegedűművész és nemzetközi hírű zenepedagógus volt, míg a másik felét az a Novák Ferenc építész tulajdonolta, aki az 1890-es években többek között a Gellért-hegyi Sikló terveivel vált ismertté.

Vizes élőhelyet is létesítenek az új Csepel-szigeti közparkban Meghirdette a közbeszerzési eljárást a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a csepeli rekreációs közpark területén kialakítandó vizes élőhely tervezésére. Az elképzelés szerint a vizes élőhely, a Wetland a Weiss Manfréd út mentén létesítendő városrész burkolt és beépített felületein keletkező csapadékvizet helyben tartja, és ezzel természetes vizes élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak.

Jókai Mór darabjával avatták fel a Vígszínházat 125 éve A Vígszínház 1896. május 1-jén felavatott épülete a XIX. századi európai színházépítészet egyik ékköve. A fennkölt hangulatú neobarokk stílusú palota az 1896-os millenniumi ünnepségek napjainkig fennmaradt emléke. A bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett 125 éves épület eleganciájában méltó versenytársa az Osztrák–Magyar Monarchia korában felavatott többi színházépületnek.

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Az 1870-es években Pesten templomtornyok és gyárkémények versenyeztek egymással Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjain számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.

A Klauzál utcában falfestménnyel emlékeznek a V4 csoport megalakulásának 30. évfordulójára Erzsébetvárosban, a Klauzál utca 32. számú házon látható az a tűzfalfestmény, amely Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V4-ek megalakulásának harmincadik évfordulójára készült.

A 45 éve átadott Flórián volt Magyarország első valódi bevásárlóközpontja A Flórián Üzletközpont, akkori hivatalos nevén Óbudai Centrum Áruház volt Magyarország első igazi üzletközpontja, amelyet 45 éve adtak át. Az óbudai lakótelep és Észak-Buda kiszolgálására építették, és annyira fontos volt, hogy még az itt talált római kori romokat, az egykori légiós tábor parancsnoki épületének maradványait is beáldozták érte.

Kulturális központ lesz a házak között rejtőzködő szlovák evangélikus templomból Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. A több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.

Több évtizedes terv válik valóra a Széll Kálmán teret a Városmajorral összekötő alagút megépítésével A Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő új gyalogosátjáró építése tavaly ősszel kezdődött, a két vége közel egy hónapja ért össze a Várfok utca alatt. A várhatóan év végén elkészülő alagút nemcsak akadálymentes átjárást fog jelenteni a környék gyalogosainak és kerékpárosainak a Városmajor felé, hanem az egykori Postapalota, újabb nevén Buda Palota épületének is teremt egy új bejáratot.

A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

Nyolcvan éve lett közlekedési csomópont a Széll Kálmán tér Egykor agyagbánya, majd sportpálya volt a mai Széll Kálmán tér helyén, ahol 80 éve, 1941. júniusában adták át azt a villamoscsomópontot és a gyalogos-felüljárót, amely évtizedekig meghatározta a „Kalef” arculatát. Akkor a tér közepén a villamosok számára körforgalmat hoztak létre, ahonnan a járművek minden irányba tovább tudtak haladni. Modern utasvárókat, buszvégállomásokat is építettek, de a korabeli nagyközönség tetszését nem nyerte el maradéktalanul a fejlesztés.

Akár már ősszel elkezdődhet a Podmaniczky utca felújítása A terézvárosi Podmaniczky utca Teréz körút és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszát felújítják, a kivitelezésre vonatkozó nyílt közbeszerzési felhívás a napokban jelent meg, a tervek márciusban készültek el. A beruházás ősszel indulhat és a jövő tavasszal zárulhat le.

Mit építenek át a mától lezárt Lánchídon? – 12 pont Budapest ikonikus műemlékének felújításáról A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914–1915-ben, majd a II. világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?

Megelevenednek a római kori emlékek Óbudán Speciális rekonstrukciós táblák segítségével mostantól bárki megnézheti, milyen is volt a mai Óbuda területén az aquincumi római limesszakasz egy-egy része. Két tábla a Nagyszombat utca, Szőlő utca sarkán a katonai amfiteátrumot mutatja meg, a harmadik a Kórház utca 7. szám alatt található, és az egykoron itt álló táborkapu korabeli állapota látható rajta.

Százötven éve szentesítették a Nagykörút megépítéséről szóló törvényt Árvízelvezető csatorna, esetleg ipartelepeket kiszolgáló hajózható vízi út vagy inkább elegáns útvonal? A XIX. században számos terv született a Nagykörút helyére, a kérdést 150 éve zárta le egy törvény.

Átalakítják a Batthyány teret A járdák és a zöldterületek növelése, a gyalogosok igényeinek jobb kiszolgálása a célja a Batthyány tér ma kezdődött átalakításának – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A munkálatok miatt megváltozik a forgalmi rend és az itt közlekedő buszokra az áthelyezett megállókban lehet majd felszállni.

„A legpazarabb kandalló, ami eddig Magyarországon készült” Aligha vonná bárki kétségbe, hogy az ország leghíresebb kandallója a királyi palota Szent István-termében állt. Az igényesen megtervezett és kivitelezett, Zsolnay majolikából készült iparművészeti remekmű elkészítését Zsolnay Vilmos még megérhette, de a beszerelését már nem felügyelhette: nem sokkal korábban elhunyt. A szerencsés utókor azonban hamarosan megcsodálhatja a II. világháború után megsemmisített alkotást, hiszen az újjászülető Szent István-teremben az egykori műremeket ismét megépítették a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Cikkünkben a kandalló újratervezésének kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.

Kültéri fotókiállítás nyílt az Összetartozás Emlékhelyénél A Kossuth téren, az Összetartozás Emlékhelyénél látható a hétvégén az a kültéri tárlat, amely a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából nyílt meg. A nemzeti újrakezdés éve jegyében meghirdetett pályázat válogatott fotóit bemutató tárlaton közeli és távoli vidékekre utazhatunk egyszerre, megismerve és átérezve, hogy hogyan látják a világot a magyarok 2021-ben, magyar szemmel.

Június 7-én kezdődik a pesti rakpart, július elején a Blaha Lujza tér felújítása Két jelentős budapesti rekonstrukció is megkezdődik idén nyáron: másfél hét múlva indul a pesti alsó rakpart Margit híd és Parlament közötti szakaszának megújítása, amely során a gyalogosoknak kedvezve megszüntetik a kihasználatlan, burkolt felületeket és fákat is ültetnek. A Blaha Lujza tér évek óta várt rekonstrukciója pedig a tervek szerint júliusban indulhat el, de a korábbiakhoz képest egyszerűbb formában.

Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.

Ötven éve kezdték meg a kék metró építését A budapesti metróhálózat fejlesztése új szakaszba lépett 50 éve, amikor elkezdték a város harmadik metróvonalának építését. Bár a tervek sokat változtak, és a 15 évre tervezett munka 20 évig tartott, de ma a 3-as metró az egyik legfontosabb közlekedési folyosó Budapesten.

A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze 185 éve született – Szkalnitzky Antal épületei a budapesti városkép meghatározó elemei A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amelyet az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amelyet az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.

Visszakerül az eltüntetett felirat a Kossuth téri Igazságügyi Palotára Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére.

Impozáns Vörösmarty téri palota volt a központja Haas Fülöp és fiai világhírű cégének A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.

Kihirdették a győztest a ferencvárosi Nagyvásártelep átalakítására – Mutatjuk a látványterveket Magyar építésziroda terve nyerte a IX. kerületi Nagyvásártelep átalakítására kiírt nemzetközi pályázatot. A műemlékvédelem alatt álló, Münnich Aladár tervezte, 1932-ben felépült 247 méter hosszú és 42 méter széles csarnokban a leendő Budapest Diákváros beruházáshoz kapcsolódóan a győztes BIVAK stúdió három szinten rendezvénytereket, sportpályákat, kávézókat és klubhelyiségeket képzelt el.

Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át mindennap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?

Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.

Ők tették zölddé Budapestet – A főváros leghíresebb kertészeinek nyomában A város parkjai a legkedveltebb pihenőhelyeink közé tartoznak: a Városligetben, a Margit-szigeten vagy épp a Gellért-hegyen mindenki szeret sétálni, azt azonban már jóval kevesebben tudják, kik tervezték ezeket a zöld területeket. Pedig a fővárosi kertészek által ültetett fák között közel kétszáz éves példányok is akadnak. A Föld napján a főváros leghíresebb kertészeit mutatjuk be.

Nővérszállót és oktatóközpontot alakítanak ki az egykori Budagyöngye Kórházból Felújítják a 2007-ben bezárt Budagyöngye Kórházat. Az épület visszakapja eredeti funkcióját is, egyházi fenntartású nővérszállót és egészségügyi oktatóközpontot alakítanak ki a Tárogató úti ingatlanban. A kivitelezési munkálatok a tervek szerint jövőre megkezdődnek.

Újpalotán 50 éve adták át az első lakást A budapesti lakótelepek közül az egyik legnagyobb az újpalotai, amelynek első lakását 50 évvel ezelőtt, 1971 tavaszán adták át. Eredetileg 12 752 lakást terveztek, végül összesen 15 500 készült el az 1970-es évek második felére. A XV. kerületi házgyári lakásokban átlagosan 5 fő lakott.

Hamarosan visszatér eredeti helyére, a Kossuth téri Igazságügyi Palotába Justitia szobra Az igazságosság római istennőjét, Justitiát ábrázoló 1896-os márványszobor, Strobl Alajos alkotása 71 év után kerül vissza eredeti helyére, az Országházzal szemben álló Igazságügyi Palotába a Kúria Markó utcai épületéből. A szobor költözésének apropója, hogy a korábban a Néprajzi Múzeumnak otthont adó, Hauszmann Alajos tervezte Kossuth téri épületbe a Kúria költözik vissza. A palotát ennek megfelelően felújítják, a homlokzatok és a műemléki belső terek is visszanyerik egykori szépségüket.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Különös viszállyal indult a főúri negyed története – Panaszt emelt az építkező gróf ellen a telekhatárát védő szomszéd A mágnásnegyedben található Bródy Sándor utca 5. szám alatti ház 1928 óta, közel kilencven esztendőn át volt a Magyar Rádió tulajdonában. A háromemeletes épület az 1870-es évek elején készült el az akkori tulajdonos Trisztinovits Mihály megbízásából, ám azt megelőzően az ingatlanon annak a Fejér István ügyvédnek a földszintes háza állt, aki a szomszédos Festetics-palota építésekor éles konfliktusba került a kivitelezést végző munkásokkal. A telekhatárát féltette az Ybl Miklós által tervezett, gróf Festetics György számára készülő palotától, a főúri negyed legelső rezidenciájától, ezért a városi hatósághoz fordult panaszával.