Keresés az archívumban

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák Pesten két épület is áll, amely a parlament számára épült. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Duna partján álló hatalmas, 1902-ben elkészült Országház a világ egyik legnagyobb, országgyűlésnek helyet adó épülete, ennél régebbi azonban a Régi Képviselőház Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája a Bródy Sándor utcában, amelyet éppen 155 évvel ezelőtt, 1866-ban vettek birtokba a honatyák.

Budapest leghosszabb műemlékei: a fővárosi rakpartok története A XIX. század derekáig a Duna kiépítetlen, sáros partjaihoz bárki lesétálhatott, áradás esetén azonban a víz útját sem állta semmi. A budapesti Duna-partok mentén 12 kilométer hosszan elnyúló, mára a városkép elengedhetetlen részeivé váló rakpartok megépülése óta azonban Budapest védve van az árvizektől. A pesti rakpart nemrég bejelentett rekonstrukciója kapcsán most bemutatjuk e csodálatos építmények történetét.

A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.

Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.

Buda első református temploma volt Pecz Samu neogótikus mesterműve a Szilágyi Dezső téren A millennium évében készült el, tehát éppen 125 éves Pecz Samu neogótikus mesterműve, a Szilágyi Dezső téri református templom. Azelőtt Budán nem volt saját istentiszteleti helyük a reformátusoknak, gyülekezetüket a budavári evangélikusok fogadták be. Első templomuk felépítését magas rangú politikusok és közéleti személyiségek támogatták, még Ferenc József is hozzájárul anyagilag a költségekhez. A főváros ingyen adta át a Dunára néző telket, de kikötötte, hogy arra monumentális templomot kell építeni. Pecz Samu alkotása, amelyet 1896. március 29-én szentelték fel, megfelelt ennek a követelménynek: a Szilágyi Dezső téri református templom a budai Duna-part meghatározó épülete lett, megjelenésével jelentős mértékben járul hozzá Buda látképének harmóniájához.

Egy belvárosi palota, amely könyvek számára a készült – 145 éve adták át az Egyetemi Könyvtárat A belváros közepén, a Ferenciek terén található Egyetemi Könyvtár palotája az első olyan épület az országban, amely kifejezetten könyvtárolás céljára készült. Építése a városegyesítés évében kezdődött, a hivatalos átadóünnepséget pedig 145 évvel ezelőtt, 1876. március 26-án tartották. Tervezője a fiatal Szkalnitzky Antal volt, aki a historizáló stílusú könyvtárpalotát igazi összművészeti alkotásként képzelte el: az olvasótermet Lotz Károly freskói díszítik, a homlokzati sgraffitókat Than Mór készítette. Az épület átadásakor Szkalnitzky mindössze 40 éves volt, s nem sokkal később, két év múlva meg is halt agysorvadásban a lipótmezei elmegyógyintézetben.

Feketéllett a tömeg a Corvin Áruház megnyitásakor a Blaha Lujza téren Hatalmas szenzáció volt a Corvin Áruház 95 évvel ezelőtti megnyitása. A vásárlók izgatottan készültek a nagy napra, mert nem akartak lemaradni a hirdetésekben beharangozott rendkívüli eseményről. Ezrek özönlötték el a megnyitás napján, 1926. március 24-én a Blaha Lujza teret, feketéllett az áruház környéke a tömegtől, a hatalmas emberáradat miatt a villamosközlekedés is leállt, a rend fenntartását pedig a rendőröknek kellett biztosítani. Mindenki elsőként akarta megismerni Budapest legújabb, legérdekesebb látványosságát.

175 éve nyílt meg a Nemzeti Múzeum első kiállítása A Magyar Nemzeti Múzeum első hivatalos kiállítása az újonnan elkészült klasszicista palotában 1846-ban egy festménykiállítás volt. A 175 évvel ezelőtti tárlattal nyitott meg a Pollack Mihály tervezte múzeumépület, amely azonban akkor még nem is volt teljesen kész.

Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.

Száztíz éve zárt be végleg a Pilvax, a márciusi ifjak törzshelye Van-e 1848. március 15-ének a Pilvaxnál emblematikusabb helyszíne? Költői kérdés, pedig a nemzeti kegyelet sem menthette meg a bontástól a városrendezés útjában álló neves épületet. A forradalom helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeumot és például Táncsics budavári börtönét hosszú ideje nagy tisztelet övezi, ezért is meghökkentő, hogy más forradalmi helyszínek sorsa sok-sok évvel 1848 után a bontócsákány lett. Idén lesz 110 éve, hogy a Pilvax legendás boltívei alatt végleg megállt az élet, és bezárt a márciusi ifjak egykori törzshelye, amelyet hamarosan le is bontottak.

Amikor a Lloyd-palotában dőlt el az ország sorsa Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a II. világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.

A városszépítő nádor – Klasszicista paloták és házsorok épültek a korábban falusias Pesten 245 éve született József főherceg, Magyarország nádora, akinek fél évszázados hivatali működése alatt Pest nagyarányú városfejlődésen ment keresztül. Az általa életre hívott Szépítő Bizottmánynak köszönhetően Pest nemcsak nagyvárossá fejlődött, de sokrétű építészeti, kényelmi és kulturális javakkal is gyarapodott. A nádor kedvenc fái a platánok voltak, amelyek az általa fejlesztett közparkokban, a Városligetben és a Margit-szigeten még a mai napig is őrzik áldásos tevékenységének emlékét.

Harminc éve kezdődött a Dohány utcai zsinagóga nagyszabású felújítása A magyarországi romantikus építészet egyik legszebb példája 1854 és 1859 között épült, és 1991 és 1996 között újult meg. A Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervei alapján épült Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, Budapest egyik legkarakteresebb épülete, és ami a legfontosabb, világszerte a magyar zsidóság jelképe. Nemcsak stílusa, de története is igazán érdekes.

Alig három évtizedig díszítették Budapestet a földalatti gyönyörű lejárócsarnokai A kontinens első földalatti vasútját 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek nyitónapján adták át az utazóközönségnek, mindössze tizenkilenc hónapnyi építkezést követően. A Budapest világvárosi jellegét erősítő különleges közlekedési eszköz a pesti belvárost kötötte össze a Városligettel. A megvalósítás nem csak föld alatti, de felszíni építkezésekkel is járt: az Operaház kivételével minden megállóhelynél lejárócsarnok is készült. Ezek a díszes kis építmények később azonban egytől-egyig áldozatul estek a városkép „modernizálásának".

Az eltűnt Geist-ház és Pintér-ház nyomában – A Kálvin tér elfeledett arca A Kálvin tér közlekedési csomópont, Budapest egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb tere, a közelben múzeumok, éttermek, szállodák találhatók, de a tér számos érdekességet is tartogat a várostörténet iránt érdeklődők számára. A Kecskeméti utca, Kálvin tér találkozásánál, ahol ma a Korona hotel híddal összekötött hatalmas tömbjei magasodnak, egykor két gyönyörű bérház állt, melyeknek izgalmas történetére érdemes visszaemlékezni.

Aki a Lánchíd oroszlánjait alkotta – Városszerte találkozhatunk Marschalkó János szobraival A budapesti Lánchíd egyre közeledő felújítása miatt aktuálissá válik, hogy amíg tehetjük, kerekedjünk fel, és még párszor keljünk át rajta! Fedezzük fel újra az ismert, de talán elfelejtett részleteket, olvassuk el a feliratokat, tanulmányozzuk a címereket, a névadó láncszemeket és főleg: gyönyörködjünk a látványban! Utoljára pedig: ne feledkezzünk meg az oroszlánokról! Ha pedig hazatérve további tudással szeretnénk gazdagodni, ismerkedjünk meg a híres szobrok alkotójával: Marschalkó Jánossal!

Főleg Budát pusztította az 1876-os árvíz, de Pesten is sok ház összedőlt Az 1838-as árvíz része a kollektív emlékezetnek, minden budapesti hallott róla. Azonban nem ez volt az utolsó nagy áradás, amely jelentős pusztítást végzett a fővárosban: 1876-ban, 145 évvel ezelőtt főleg Budát öntötte el a folyó, igaz, Pesten is házak dőltek össze. Budapest ma biztonságban van az árvizektől, és ez a XIX. századi elődeink védelmi intézkedéseinek köszönhető.

Kilencven éve született Kondor Béla, a profetikus képzőművész Kondor Béla Munkácsy-díjas képzőművész, költő. Már a Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban készített „Jelenetek Dózsa György idejéből” című rézkarcsorozatával felhívta magára a kritikusok és az érdeklődő közvélemény figyelmét. A XX. század egyéni, szuggesztív hangulatú, lírai alkatú művésze. A belvárosi, Bécsi utcai műtermében bő egy évtized alatt több ezer grafika mellett a Margit-sziget történetét ábrázoló nagy méretű pannóját is megalkotta.

Beköltözött a Lánchíd Palotába a Nemzetközi Beruházási Bank A Lánchíd budai hídfőjénél található Lánchíd Palota műemlék épülete lett a Nemzetközi Beruházási Bank székhelye. Az Ybl Miklós tervei szerint 1869-re elkészült neoreneszánsz épületet új funkciójában pénteken avatták fel.

Bölcs, diplomatikus, barátságos vezetője volt a fővárosnak – 200 éve született Ráth Károly, Budapest első főpolgármestere Az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett. Bár a jogász végzettségű városvezető már 52 éves volt, amikor elfoglalta ezt a fontos posztot, népszerűségének köszönhetően sokan úgy értékelték a tevékenységét, hogy egész életét a fővárosnak szentelte. Pozícióját 24 éven át töltötte be, mivel minden alkalommal őt választották újra, mindaddig, amíg tisztségéből halála el nem mozdította. Ma nevét nem viseli budapesti közterület, és szobrát sem találjuk a fővárosban.

Régészeti értékeket is bemutat majd a régi pesti városfal melletti közpark a Bástya utcában A belvárosi Bástya utca 1–11. alatti leendő közparkot a régi pesti városfal leghosszabb szabadon álló szakasza mellett alakítják ki. A nyilvánosságra hozott tervekből kiderül: a terület régészeti emlékeinek bemutatására mini tanösvény készül, de a látogatók kényelmére és a zöld felületekre is nagy hangsúlyt fektetnek a tervezők.

A menedéket jelentette Erzsébet királyné számára a budai Vár Lenyűgöző története van annak, hogyan lett Ferenc József szép, de az ország számára ismeretlen feleségéből „a mi királynénk”, kedveltebb nevén Sisi, aki lelkesen megtanult magyarul, aki szívesebben időzött Budán, mint Bécsben, és akinek halála az egész nemzetet lesújtotta. Híresen jó barátságot ápolt Andrássy Gyulával, és neki is köszönhető, hogy a nemzet szemében az uralkodó kegyetlen elnyomóból idővel „Ferenc Jóskává” válhatott.

A 70 éve elhunyt Bajor Gizi villája sok üldözött számára nyújtott menedéket Ma van 70 esztendeje, hogy elhunyt a kiváló Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Nevét Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a magyar színházművészet iránt, azt azonban kevesebben tudják, hogy egykori villája igazi menedékként szolgált 1944 és 1945 között, amikor többek között zsidókat és neves írókat is bújtatott itt. A művésznő emlékét azóta is őrzi egykori villája a XII. kerületi Stromfeld Aurél úton immár Bajor Gizi Színészmúzeumként.

Ott, ahol a 6-os megáll – Már 111 éve számozzák a budapesti villamosokat Számunkra magától értetődő, hogy a villamos- és buszjáratokat számmal jelölik, de ez nem volt mindig így. Csak 1910-ben jelentek meg a villamosokon a számok, s az új rendszer bevezetése nem volt zökkenőmentes: eleinte előfordult, hogy a kocsi másfelé ment, mint amire a jelöléséből következtetni lehetett, vagyis nem csak az utasoknak, hanem a járművezetőknek és kalauzoknak meg kellett szokniuk a változást.

Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.

Ma 50 éve halt meg Rákosi Mátyás – Pártvezetőként svábhegyi villa járt neki, végül a Volga partján hunyt el Rákosi Mátyásra szerencsére ma már szinte semmi nem emlékeztet Budapesten. Pedig a nevével jelzett korszak a hazánkban négy évtizeden át tartó államszocialista rendszer legkegyetlenebb időszaka volt. A 1940-es évek közepétől koncepciós perekkel kezdődött az előző társadalmi rendszer megsemmisítése, képviselőinek likvidálása, 1949-re a többpártrendszer teljes felszámolása és a totális diktatúra kiépítése: a korlátlan hatalom birtokosa pedig Rákosi Mátyás lett, Sztálin legjobb magyar tanítványa. A szovjet diktátor 1953-as halálakor enyhült ugyan Magyarországon is az elnyomás, de Rákosi az állampárt vezetőjeként egészen 1956-ig hatalomban maradt. Ekkor azonban pártutasításra a Szovjetunióba kellett távoznia, s ott halt meg ma 50 esztendővel ezelőtt. Az évfordulón két budapesti villáját is felkerestük.

Kell egy csapat! – 120 éve, a Millenáris pályán játszották az első magyar bajnoki futballmeccset Az angol eredetű futball az 1890-es évek közepén honosodott meg Budapesten. Százhúsz éve, 1901-ben alapították meg a Magyar Labdarúgó Szövetséget, és ugyanebben az évben indult el az első hazai labdarúgó-bajnokság, amelynek győztese a Budapesti Torna Club (BTC) csapata lett, soraiban tudva az olimpiai bajnok építészt, Hajós Alfrédot. A BTC csak pár évig volt a bajnokság meghatározó együttese, ezt követően az MTK vagy az FTC csapata állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Építészeti Oscar-díjra jelölték a Puskás Arénát Az Európai Unió kortárs építészeti díjának jelöltjei közé választották a Puskás Arénát. A 208 000 négyzetméter alapterületű stadiont 3 év tervezés, majd 3 év építés után, 2019-ben adták át. Az aréna a maga 52 méteres magasságával karakteres eleme a budapesti városszövetnek.

Még idén új II. világháborús szobor készülhet a XII. kerületben, a turulszobrot nem nevezik át Már az idén elkészülhet a XII. kerületben, a városmajori templom melletti parkban az új második világháborús emlékmű, az arra kiírt pályázat a hónap közepén zárul. Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester várhatóan megfontolásra javasolja majd, hogy a 2005-ben ugyancsak ebből a célból állíttatott kerületi turulszobrot mégse minősítsék át első világháborús emlékművé, hanem legyen ott egy tájékoztató tábla a szimbólumról és történetéről.

A Citadella kertje és falai is megújulnak, 1500 négyzetméteres kiállítótér lesz az erődben Több liftet, egy medencét, 1500 négyzetméteres kiállítóteret és húszméteres zászlót is kap a mostani, átfogó rekonstrukció során az 1854-ben elkészült Citadella, amelynek falai és kertje is teljesen megújulnak. A munkákat a ZÁÉV és a Market Zrt. konzorciuma végezheti el 14,8 milliárd forint értékben.

A középkort álmodta a millenniumi Budapestre Fellner Sándor A budai Várban, a Szentháromság téren mesebeli szépségű palotát emelt a Pénzügyminisztérium számára 1901 és 1904 között Fellner Sándor építész. Az állami reprezentációt szolgáló épület korabeli megítélését és sikerét jelzi, hogy Fellner az építkezés befejezését követő évben nemesi címet kapott a királytól. Az eredeti állapotnál ma lényegesen egyszerűbb formában látható palota Fellner által tervezett homlokzatának visszaállítására hetvenhat év után kerülhet sor a közeljövőben. Ez az esemény alkalmat ad rá, hogy az alkotó személyét és gazdag életművét újra felfedezzük.

Még idén elkezdődik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a Dísz téren A Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján a Vöröskereszt Egylet számára épült, majd a Külügyminisztériumnak otthon adó, a II. világháború után lebontott épület legszebb helyiségeit és külső homlokzatát eredeti formájában állítják vissza. A terekben modern megoldások is lesznek majd.

Megteltek a fővárosi szállodák farsang idején – A híres pesti bálokról és táncmulatságokról külhoni utazók is beszámoltak útleírásaikban A vírustól való félelemmel terhelt világunkban, a bezárások, korlátozások miatt sokan talán el is felejtették, hogy ezekben a hetekben van az év hagyományosan egyik legvidámabb időszaka, a farsang. Az álarcosbálok és a vigadozások, valamint a télbúcsúztatás és tavaszvárás időszaka. Ha már a felhőtlen szórakozásban idén sajnos nem lehet részünk, idézzük fel a régmúlt idők farsangi mulatságait, amikor egymást érték a bálok Pesten és Budán, amikor a Városligetben rezesbanda, Óbudán verkli hangjára farsangoltak.

Budapest egyik utolsó menedéke – Kevesen tudják, milyen kincset rejt a Merzse-mocsár Budapest a felszín alatti vizek tekintetében világviszonylatban talán elsőnek is mondható a fővárosok között, azonban nem csak felszín alatti vizekben bővelkedik. Pest egykoron több tíz kilométer hosszan, a mai Újpesttől egészen Soroksárig mocsaras, zsombékos térség volt, amelyből mára a Merzse-mocsár mutatja csupán, milyen gazdag volt nem is oly régen az élővilág a mai Pesten.

Szegényebb lett Budapest a 75 éve kitelepített németek elvesztésével Budafok, Budatétény, Nagytétény, Soroksár, Pesthidegkút. Ezeket a városrészeket járva a jellegzetes utcakép és sajátos hangulat emlékeztet rá bennünket, hogy valaha egy idegenből érkező, de itt hazára találó és gyökeret verő, környezetét szorgalmasan építő, saját kultúrát hordozó népelem: a magyarországi németek, általánosan elterjedt nevükön a svábok éltek. A II. világháború után egy szűk látókörű döntés, a népeket jókra és rosszakra osztó, a határon túli magyarságot ugyanígy sújtó kíméletlen intézkedés nagy részüket elűzte Magyarországról, amelyet hosszú időn át hazájuknak tekintettek. A 75 évvel ezelőtt kitelepített magyarországi németekre emlékezünk.

Előkerült Erzsébet királyné magyar házának oroszlánszobra a budai Várban Több értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben, a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházának homlokzatát díszítette. A magyar házat a királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón.

A szép kapuk mestere – Jungfer Gyula alkotásai reprezentatív középületeinket díszítik Ha budapesti sétáink során reprezentatív középületeinket is megtekintjük, lépten-nyomon Jungfer Gyula munkáival találkozhatunk. A hazai vasművesség újjáteremtője és iparművészeti rangra emelője 180 éve született. Munkássága napjainkig meghatározza fővárosunk arculatát.

Száz éve avatták fel a Szabadság téren az Irredenta szoborcsoportot – A nemzet búcsújáró helyének tervezték Száz évvel ezelőtt, 1921. január 16-án leplezték le a Szabadság téren tolongó ötvenezer ember előtt azt az Irredenta szoborcsoportot, amely a magyar nemzet egyik első látványos válasza volt a trianoni békediktátum igazságtalanságára. A Védőligák Szövetségének felkérésére Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászművészek öntötték szoborba mindazt, amit az alig több mint fél éve elszakított országrészek jelentettek Magyarország történelmében.

Megkezdődött a népligeti vasúti megálló tervezése Indul a Déli Körvasút harmadik új megállójának tervezése, miután kiválasztották a tervezőt. A vonatokról metróra és távolsági buszokra is egyszerűbben lehet majd átszállni.

Emléktáblát helyeztek el a Maros utcai vérengzés áldozatainak emlékére A XII. kerületi Maros utcai rendelőintézet, az egykori zsidókórház udvarán emléktáblát avattak az 1945. január 12-én lezajlott nyilas tömegmészárlás évfordulóján. Ezen a helyen 40 férfit és 44 nőt öltek meg, ápolókat, orvosokat, betegeket egyaránt.

Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajló viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így a család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

Csoda nyolc hónap alatt – Bontott anyagokból épült a 75 éve átadott Kossuth híd A PestBuda oldalain már írtunk arról, hogy miután a visszavonuló német csapatok az összes budapesti Duna-hidat felrobbantották, milyen ideiglenes szerkezetek épültek Pest és Buda közé az átkelés biztosítására. Mindenki tudta azonban, hogy az átmeneti megoldások mellett egy valamennyire állandó hídra is szükség van. Ezért épült a Kossuth híd.

Bezárt Budapest legrégebbi hentesüzlete December 31-én bezárt Budapest egyik legrégebbi és legszebb húsárudája, a Mester utca 29. szám alatti hentesbolt.

A híd, amely létrehozta Budapestet, egy 200 évvel ezelőtti temetésnek köszönheti létét Kétszáz évvel ezelőtt egy már nem annyira fiatal magyar huszártiszt eléggé meggondolatlan kijelentést tett egyik barátjának. E kijelentés számos következménnyel járt, nagyon sok ember életét változtatta meg örökre. Pedig a fiatal tiszt csak apja temetésére sietett.