Keresés az archívumban

Az Adriától a Nemzeti Színházig – A 160 éve született Tőry Emil munkássága Tőry Emil a századfordulón tevékenykedő építészek derékhadának elismert tagja volt: nem teremtett ugyan új stílust, és nem gyűjtött maga köré követősereget, de épületeit magas színvonalon tervezte meg. Oktatói tevékenységét is lelkiismeretesen végezte a Műegyetemen, de nemcsak szavakkal, hanem számos könyvvel és tanulmánnyal is hozzájárult a jövő építészgenerációinak képzéséhez.

Ipartörténeti érték Óbudán: 100 évvel ezelőtt épült fel a Budapesti Harisnyagyár elődje Egy apróhirdetésben keresett munkatársat balatoni nyaralójába a Budapesti Harisnyagyár 1989-ben. Akkor még valószínűleg senki sem sejtette, hogy néhány éven belül megszűnik a legendás óbudai vállalat, amely idén ünnepelhetné megalapításának 100. évfordulóját. Az ipartörténeti emlékek rajongóinak, valamint a gyár egykori dolgozóinak és leszármazottaiknak sovány vigaszként szolgálhat az a tény, hogy a hajdani gyár épületei a mai napig állnak, és remélhetőleg – ipartörténeti műemlékként – a jövőben is állni fognak majd.

Lakhatási válság Budapesten – Irodákból alakítottak ki otthonokat 65 évvel ezelőtt Budapesten már a 150 évvel ezelőtti városegyesítés idején is lakáshiány volt, az akkor induló óriási fejlődés nagyon sok embert a rohamosan növekvő, de akkor még csak néhány százezer fős fővárosba vonzott. Még súlyosabbá vált a helyzet az 1950-es évek végére, amikor a pár évvel korábban létrehozott Nagy-Budapest népessége már megközelítette az 1,8 milliót. A lakhatási válság enyhítésére az a döntés született 65 évvel ezelőtt, hogy irodákból kell kialakítani otthonokat.

A bánat költője volt – Száznegyven éve született Juhász Gyula Bár alapvetően Szegedhez és az Alföldhöz kötődött, Juhász Gyula életének fontos színtereit Budapesten is megtaláljuk. A pesti egyetemen tanult, itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Csáth Gézával. Sokszor járt a fővárosban, megfordult lapkiadók székházában, és több fővárosi kórházban, szanatóriumban kezelték, hogy segítsenek letargikus állapotán. Cikkünkben a Nyugat első nemzedékének nagy lírikusára, az egyik első Baumgarten-díjas költőre emlékezünk születésének 140. évfordulóján.

Átkelőhajó pótolta a Kossuth hidat a Batthyány tér és a Kossuth tér között Hatvanöt évvel ezelőtt egy kishajójárat elindításáról adtak hírt a lapok: az Attila motoros a Batthyány és a Kossuth tér között közlekedett 1958-ban. Ugyan Budapestnek ezt a két fontos pontját akkor éppen egy híd kötötte össze, mégpedig a Kossuth híd, de azt a forgalom elől lezárták, és ezt pótolta a motoros átkelőhajó.

Háromszáz éve volt a nagy budai tűzvész Villámcsapás, egy meggondolatlan kádár vagy idegen ügynökök? Máig nem tudni pontosan, hogy mi okozta 300 éve a nagy budai tűzvészt, amelyben a város szinte teljesen elpusztult.

A szecessziós építészet mestere volt, de elhagyta a tervezőasztalt – Száz éve hunyt el Waczula Rezső A XX. század elejének hazai építésztársadalma számos különleges személyiséggel büszkélkedhetett. Sokan nemzetközi hírnevet szereztek maguknak, még többen voltak olyanok, akik városképünket máig meghatározó életművet hagytak az utókorra. Olyanok is akadtak, akik néhány különlegesen szép alkotás után pályát változtattak, nevük pedig a feledés homályába merült. Közéjük tartozik a 100 évvel ezelőtt elhunyt Waczula Rezső is.

Új kerékpáros útvonalak épülnek Kőbányán Kőbányán megkezdődött a kerékpárút-hálózat hiányzó szakaszainak kiépítése. Kerékpársávokat, kerékpárutakat és forgalomcsillapított övezeteket is kialakítanak. A főváros X. kerületében a munkálatok előreláthatólag idén nyáron be is fejeződnek.

Elérte a legmagasabb pontját a József főhercegi palota Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épülete elérte a legmagasabb pontját. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak, bokrétafát helyeztek el a palota tetejére.

Az elszabadult HÉV-szerelvény: 45 éve volt a Boráros téri tömegbaleset Hibák, tévedések tucatjai és műszaki konstrukciós mulasztások vezettek a budapesti HÉV-közlekedés egyik legnagyobb balesetéhez 45 évvel ezelőtt. A Budapesten szinte soha nem látott méretű tömegszerencsétlenség egy esős tavaszi napon, 1978. április 13-án, délután 5 óra 10 perckor következett be. A Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.

Százötven éves épületek nyílnak meg májusban Az 1873-as városegyesítés 150. évfordulója alkalmából május második hétvégéjén 150 éves épületek nyílnak meg a fővárosban, a Budapest100 program keretében. A rendezvényhez 50 helyszín csatlakozott, történetükön keresztül az érdeklődők megismerhetik a városegyesítés korának társadalmát, a korabeli kulturális és a gazdasági életet.

Hetvenöt éves a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút április 11-én ünnepli 75. születésnapját. A budai helyekben kanyargó – egykori nevén – Úttörővasút első szakaszát 1948-ban építették.

Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.

Technikai bravúr az évszázados falak között – 80 évvel ezelőtti templombővítések Budapest utcáit járva sok-sok templomban gyönyörködhetünk, melyek az állandóság szimbólumai: míg a város folyamatosan változik körülöttük, ők őrzik eredeti képüket. A körülmények olykor mégis kikényszerítik az átalakításukat, hiszen ezeket is rendszeresen használják, így meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. A XX. század első felében több templom bővítése került napirendre, ezek közül kettőt mutatunk be.

A legrégebbi Krisztus-kép a fővárosban A főváros szakrális helyszínei – főleg a katolikus templomok – számos Krisztus-ábrázolást rejtenek magukban, s különböző módokon és művészi formában, festményen, szobron, domborművön ábrázolják a Megváltót. A legrégebbi budapesti alkotás, egy XII. századi töredék a budai Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplomban látható.

A Gellért-hegyen állt egykor Buda és Pest legrégebbi keresztútja Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek.

Százötven éve készült el Pesten az első hazai gyártású mozdony Pesten 1873-ban a magyar ipar fejlődésében lényeges esemény történt. A Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárában elkészült az első hazai gyártású mozdony, amelyet azonnal ki is állítottak a bécsi világkiállításon.

Régészeti feltárás a Várban: újabb leletek mesélnek a középkori Budáról Szerencsénk van, hogy a középkorban a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe vagy kiszáradt kutakba dobálták, mert a régészeti feltárások során felszínre lehet hozni ezeket. Ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, mert általuk még több ismeretet kaphatunk arról, milyen volt az élet a régi Budán az 1200-as évek végén vagy a későbbi századokban. A közelmúltban a Szent György tér északi részén kerültek elő a föld alól középkori régészeti leletek, többségük hat-hétszáz éves.

Átadták Óbudán a megújult Kiscelli parkot Óbudán, a Kiscelli Múzeum szomszédságában fekvő Kiscelli park megszépült. Megújult a zöld felület, gyalogosútvonalak, pihenőterek jöttek létre utcabútorokkal, és tematikus játszóteret is kialakítottak.

Újra jár a fogaskerekű Április 1-től újra jár a fogaskerekű. A téli üzemszünet ideje alatt egy több száz méteres szakaszon felújították a pályát, hogy problémamentesen és csendesebben tudjanak közlekedni a szerelvények, valamint új kitérőket építettek be az Orgonás megállóhelynél.

A Hídjelentés, amely fordulatot hozott Budapest történetében Egy útijelentés, amely megváltoztatta Pest és Buda, valamint Magyarország történetét. A könyvecske hozzájárult a fél évezredes jogszokások megváltoztatásához, és egy addig soha nem látott méretű és műszaki színvonalú beruházás megvalósításához. Ez a könyv a Hídjelentés volt.

Dráma az egyetem falán – 95 éve készült a hősi emlékmű terve A pesti Egyetem tér folytonos nyüzsgésében a hallgatóknak talán fel sem tűnik az az emlékmű, amely a templom és az ELTE központi épülete közötti rövidke falszakaszt díszíti. Pedig az elődjeiknek állít emléket, azoknak a hősöknek, akik az első világháborúban a hazájukért küzdöttek, és azoknak, akik őket hősiesen segítették. A drámaian összeeső katona első terve 1928-ban, kilencvenöt évvel ezelőtt született meg.

Ha nem buknak el az 1848-as törekvések, ma másutt lenne a Szabadság tér Tudják, hol volt 1848-ban a Diadal utca vagy a Szabad sajtó utca? Nem ott, ahol sokan gondolnák. Az 1848-as forradalom alatt a pesti és a budai utcanevek is változtak.

Átadták a felújított angyalföldi református templomot Március 26-án átadták a felújított Frangepán utcai református templomot. A XIII. kerületi templom 1933-ban épült, 2017-ben állították helyre a tornyát, tavaly pedig elkészült a tető és a homlokzat felújítása. Az épület az ünnepélyes átadás időpontjára teljesen visszanyerte a kilencven évvel ezelőtti formáját.

Sétarepülések Budapest felett – Így népszerűsítették a légi közlekedést hetven évvel ezelőtt Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar légitársaság, a MASZOVLET közelebb kívánta hozni a légi közlekedést a nagyközönséghez, ezért negyedórás sétarepülésre hívta az érdeklődőket. Sokan először repültek, a legidősebb utas 80 év feletti volt.

Zenélő okospadot adtak át a Városligetben Liszt és Chopin műveit játszó okospaddal gazdagodott a Városligeti promenád. A zenélő okospadot a Lengyel Intézet ajándékozta Budapestnek, hogy emléket állítson a két nemzet világhírű zeneszerzőinek.

Luxus a fehér kockákban – 90 éves modern villák Budán A főváros budai oldala csodálatos tájaival és friss levegőjével ma is nagy vonzerővel bír, és így volt ez már a múlt század első felében is. A Trianon után különösen zsúfolttá váló Pestről sokan költöztek át a Duna túloldalára, és a harmincas évek elejétől már modern stílusú villákat építettek a hegyoldalakba. Közülük az alábbiakban kettőt mutatunk be, melyekbe kilencven évvel ezelőtt költöztek be lakóik.

Az első magyar vasút bukása Műszaki problémák és a versenytársak által keltett árverseny okozta az első magyar vasútvonal vesztét. A nagy reményekkel induló vállalkozás 195 évvel ezelőtt függesztette fel tevékenységét. Ez volt a Pest–Kőbánya lebegővasút.

Parkolóház a történelmi belvárosban Autók mindenhol – ez jellemezte Budapestet 50 éve. A parkolást a modern város velejárójának gondolták. Budapesten pedig egyre több lett az autó, de a parkolóhelyek száma nem növekedett elég gyorsan, ezen kívánt segíteni egy 350 fős parkolóház a belváros kellős közepén.

Kőkoporsó az Országház előtt – 89 éve leplezték le a Nemzeti vértanúk emlékművét Az Országház előtt számos államférfi szobra látható, ezért a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén álló Nemzeti vértanúk emlékművét viszonylag kevés figyelem övezi. Az egyszerűségében is méltóságteljes alkotás az első világégés utáni proletárhatalom halálos áldozatainak állít emléket. Ötévnyi előkészület után, 1934. március 18-án, éppen nyolcvankilenc évvel ezelőtt leplezték le.

A legjobb 50 turisztikai célpont közé választották Budapestet Budapest is felkerült a Time magazin legjobb turisztikai célpontokat bemutató 50-es listájára. A több mint 50 milliós olvasótáborral rendelkező amerikai hetilap beszámol a főváros egyesítésének 150. évfordulójáról, említi a Budavári Palotanegyed új látnivalóit, a Lánchidat, a nemrég megnyílt Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületeit, valamint a felújított Operaházat is. Az újjászületett Szent István-termet is kiemelik a látványosságok között.

Folytatódik a Városliget megújulása, az új Nemzeti Galéria is megépül Családbarát fejlesztésekkel folytatódik a Liget Budapest projekt, a park rekreációs funkciói mellett így további zöldfelületek is megújulnak: idén felújítják a KRESZ-parkot és környékét, a Dvorák sétány Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza közötti szakaszát, valamint a ballon kilátót övező területet is. Az új Nemzeti Galéria építése is tervben van.

Pest és Buda 1848-ban Talán a legismertebb magyar történelmi dátum 1848. március 15-e. De milyen volt 175 évvel ezelőtt Pest és Buda városa, ahol néhány irodalmár fiatalember felfokozott hangulatban verset szavalt és kiáltványt nyomtatott ki, viszonylag nagy, de békés tömeg által kísérve azon az esős márciusi napon, ezáltal új irányt szabva Magyarország fejlődésének.

Petőfiék nyomában: séta a március 15-i forradalom pesti és budai helyszínein Az 1848. március 15-i forradalom pesti és budai helyszíneit ma is végigjárhatjuk, sőt az eseményekben fontos szerepet kapó épületek egy része máig megvan: a Nemzeti Múzeum, a Landerer és Heckenast Nyomda, a Helytartótanács és a Táncsics-börtön előtt állva mi is felidézhetjük a történéseket.

Így élt Petőfi és Jókai a Dohány utcai Schiller-házban 1848 márciusában Egressy Gábor 1847 nyarán számos lakást megnézett Pesten, míg egy olyat talált, amely az ifjú házas Petőfi igényeinek is megfelelt. A lakás, melyben Jókai Mór volt a társbérlőjük, a Dohány utcai Schiller-ház első emeletén feküdt, s egy középosztálybeli polgári család kényelmével rendezték be azt. S bár Szendrey Júlia és Petőfi csak rövid időt tölthetett itt, mégis a boldogság szigetét jelentette ez számukra.

Trauma és határkő – Az 1838-as pest-budai árvíz története 185 évvel ezelőtt, 1838. március 13. és 18. között pusztított az a dunai árvíz, amelyet a legnagyobbnak tekintünk a mai Budapest területén fekvő, akkoriban önálló közigazgatású települések történetében. A jeges árnak is hívott természeti katasztrófa a legsúlyosabb károkat a reformkori fejlődés hajnalán álló Pesten okozta. Míg a többi településen az árvíz levonulása után visszatért az élet az addigi keretek közé, addig Pesten a pusztulás után időtállóbb anyagok felhasználásával a város új léptékű újjáépítésére nyílt lehetőség.

Már látható a felújítás alatt álló Drechsler-palota homlokzata Az Andrássy út 25. szám alatt álló épület, az egykori Balettintézet, amely Drechsler-palotaként ismert a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete számára épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épületet ötcsillagos szállodává alakítják, a homlokzata már látható. Mutatjuk a képeket.

Március 15-én a Fiumei úti sírkertben 1848–49-es emléksétával várják a látogatókat A Nemzeti Örökség Intézete március 15-én 14 órától 1848–49 emlékezete címmel tart sétát a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen. Az ünnepnapon emellett szabadon látogathatók a sírkert legnagyobb sírépítményei, így bárki betekinthet a Batthyány-, a Deák- és Kossuth-mauzóleumba.

Március 20-tól újra a teljes vonalon jár a 3-as metró hétköznaponként Március 20-tól újra a teljes vonalon, Kőbánya-Kispest és Újpest-központ között jár az 3-as metró, de a Nagyvárad téren és a Lehel téren még nem állnak meg a szerelvények. Várhatóan májusban fejeződik be a 3-as metró felújítása.

Értekezleten döntöttek a hidak versenyéről Az Árpád vagy a Petőfi híd épüljön fel előbb? Ez volt az a dilemma, amely a budapesti hidak újjáépítőit foglalkoztatta 1948-ban. A kérdés nem volt új, egyszer már ugyanerről dönteni kellett 20 évvel korábban. Akkor ugyan a Boráros térnél lévő híd „nyert”, de a második világháború pusztítása után ismét az volt a kérdés, hogy a Boráros térnél felrobbantott híddal vagy a félig kész Árpád híddal folytassák-e a munkát.

Aki az országhoz méltó fővárost akart építeni – Kétszáz éve született gróf Andrássy Gyula Nagy formátumú történelmi személyiség volt gróf Andrássy Gyula, aki jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, ennek köszönhetően lehetett 1867-től az ország első számú vezetője. Úgy vélte, Budapestnek méltónak kell lennie az új Magyarországhoz, elindította a fővárosi fejlesztéseket, megalapította a Közmunkatanácsot. Palotája ma is áll a Bem rakparton, lovas szobrát a Kossuth téren láthatjuk, a főváros legszebb sugárútja, az Andrássy út az ő nevét viseli. A 200 éve született Andrássy Gyulára emlékezünk.

Az első magyar mérnöknő 125 éve született – Hidakat, utakat, vasutat akart építeni Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő 22. születésnapján kapta meg statikusi diplomáját a Királyi József Műegyetemen, ezzel ő volt az első diplomás mérnöknő hazánkban. Ő jegyzi a Hajós Alfréd Uszoda statikájának terveit, de 1945 után a főváros sérült épületeinek felülvizsgálatában is részt vett, akárcsak a Nemzeti Színház megroppant tetőzetének megerősítő munkáiban. Számos fővárosi villa építésében volt feladata, ilyen a nemrégiben felújított Walter Rózsi-villa, melyet férje, Fischer József tervezett. Cikkünkben az első magyar mérnöknőre emlékezünk.

Az Andrássy út történetéről nyílt szabadtéri fotókiállítás Andrássy Gyula születésének 200. évfordulója alkalmából az Andrássy út történetét bemutató szabadtéri fotókiállítás látható március 6-tól az Andrássy úton, az Oktogon és a Kodály körönd között. A képek, amelyeket a kandeláberekre helyeztek, megmutatják, hogyan változott a közlekedés, az út funkciója. A fotók fontos történelmi pillanatokat is megelevenítenek.

A modern építészet úttörője – 130 éve született Borbíró Virgil A XX. század első felében számos vita tarkította a hazai építészeti közéletet: eleinte a magyar formanyelv állt a középpontban, majd az 1920-as évek második felétől a modern építészet. Borbíró Virgil az utóbbiban vállalt harcos szerepet, és elszántan küzdött az új irányzat térnyeréséért. Az éppen százharminc évvel ezelőtt született mérnök nemcsak épületeivel, de írásaival és szervezőmunkájával is nyomot hagyott a magyar kultúrtörténetben.

Az utolsó kisajátítások: rozoga házak álltak az Erzsébet körút nyomvonalán A budapesti Nagykörút hosszú ideig készült több hullámban. Az egyik lényeges fordulópont az út építésének történetében 1888-ban történt, amikor a Margit hídtól az Üllői útig terjedő szakasz teljesen szabaddá vált.

Titkos barlang a Libegő mellett: a János-hegy sziklaüregében jártunk Ha csak egy-két óra szabadidőnk van, de azt szeretnénk egy rövid és tartalmas kirándulással eltölteni a budai hegyekben, akkor ideális választás lehet a Budapest XII. kerületében, a János-hegy északnyugati lejtőjén megbújó, titkos alagútra emlékeztető átjáróbarlang felkeresése. A kevésbé ismert, részben természetes, részben mesterséges eredetű sziklaüreg ugyanis nagyon könnyen és gyorsan megközelíthető.

Az eklektikától a brutalizmusig: Budapest védett épületeit mutatják be Ma nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Az eklektikától a brutalizmusig: 2017–2022 között feltárt építészeti értékek Budapesten című kiállítás. A tárlat az elmúlt öt évben helyi védelem alá helyezett épületeken keresztül a fővárosban fellelhető építészeti stílusok változását mutatja be a XIX. század végétől az 1970-es évek elejéig.

Szól a rádió – Száz éve indult a kísérleti adás A nyilvános, rendes rádióadások 1925 végén indultak Magyarországon, ám már több mint két évvel a nyilvános adások megkezdése előtt is lehetett Magyarországon rádiót hallgatni magyar nyelven, ugyanis a kísérleti adások 1923 márciusában indultak.