Keresés az archívumban

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

Elárverezik az egykori Központi Zálogházat Árverésen értékesítik a volt Központi Zálogház egykori, IX. kerületi székházát. A Lónyay utcai műemlék épület tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, amely 2018-ban kapta meg az államtól az ingatlant. A Károli Gáspár Református Egyetem jogász- és pszichológusképzését költöztették volna ide, ám most az eladás mellett döntöttek.

Új évre várva – Pesti szilveszter 100 évvel ezelőtt Ingyen bor, nagy tömeg, különleges programok és taxissztrájk köszöntötte száz éve Budapesten az 1925-ös évet, sokan tíz év óta az első igazi „békebeli szilvesztert” várták.

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

Akinek a leghíresebb budapesti épületek freskóit köszönhetjük – 120 éve hunyt el Lotz Károly Ahhoz, hogy egy nagy középület megfelelően reprezentatív legyen, nemcsak díszes homlokzat, de elegáns belső terek is kellenek. Ennek elérésére az egyik leglátványosabb eszköz a freskó, melynek egyik mestere hazánkban Lotz Károly volt. A dualizmus időszakában emelt jelentős budapesti középületek többségében az ő alkotásait csodálhatjuk meg, melyek közül a mester halálának százhuszadik évfordulója alkalmából most bemutatunk egy válogatást.

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

Csónakázótó lesz Rákosmentén A XVII. kerületben a Ferihegyi út és a Szabadság út közötti területen, a Rákos-patak mellett a tervek szerint építenek egy csónakázótavat és egy rendezvénytermet. Ezenkívül futókört, színpadot, tanösvényt, játszóteret, kerékpáros-pihenőt és kültéri fitneszparkot is kialakítanak.

Átadták az Év háza díjakat – Két fővárosi épület is elismerést kapott A legjobb középületért járó díjat a Budapesti Gazdasági Egyetem Központi Könyvtár és Hallgatói Központja kapta, a Walter Rózsi-villát pedig különdíjjal jutalmazták az Év háza versenyen 2024-ben. Idén 47 épületet neveztek az építészek a családi ház, középület és társasház kategóriákban.

Egy ókori isten Pesten Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.

Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.

A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

A villamosok nélküli Erzsébet híd A budapestieket nagyon zavarta, hogy az Erzsébet híd 1903-as megnyitása után több mint egy évtizedig nem járt villamos a hídon, holott a vágányok elkészültek, és villamos is közlekedett a hídfőkig. Érthetetlen volt, hogy miért nem lehet megoldani az összeköttetést a két városrész között.

Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.

Nagy hatású kis templom – 285 éves a kőbányai Conti-kápolna Kőbánya egyik közlekedési verőere a Kápolna út, mely ugyan négysávos és rendkívül nagy forgalmat bonyolít, nevét mégis egy aprócska épületről, a Conti-kápolnáról kapta. A kerület legrégibb épülete ez, melyet éppen 285 évvel ezelőtt kezdett építeni az olasz származású Conti Lipót Antal kőfaragómester. Az évforduló alkalmából körbejárjuk Kőbánya e nagy hatású kis épületét.

Az omnibuszok megrendszabályozása A budapesti omnibusz-közlekedést jó ideig sok üzemeltető és átláthatatlan rendszer jellemezte. Ám egy 1884. augusztus 7-én elfogadott rendelettel jóval szigorúbb szabályozást vezettek be. A törekvés, hogy az egész hálózatot egy cég üzemeltesse, azonban megbukott.

A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza A Pénzügyminisztérium hamarosan elkészülő várbeli központja méltó otthona lesz a nagy tekintélyű intézménynek, mely azért az elmúlt közel nyolcvan évben is egy patinás épületben működött. A József nádor téri székházat eredetileg a Magyar Általános Hitelbank számára tervezte Alpár Ignác, aki zseniálisan tudta kifejezni az építészet nyelvén a sikeres pénzintézet hatalmának nagyságát. Művét száztíz évvel ezelőtt a Magyar Építőművészet hasábjain is bemutatta, számos tervvel és fotóval illusztrálva, cikkünkben ezek egy részét is közöljük.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Az első „igazi” villamos Budapest és a villamosok elválaszthatatlanok. A villamosok már 135 éve részei a fővárosi utcaképnek, ugyanis 1889. július 30-án indultak el az első rendes, azaz nem kísérleti járművek az Egyetem tér és a Köztemető között.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

Pest és a gőzhajózás a XIX. század első felében Széchenyi István 190 éve, egy hajnali órában Pesten felszállt egy menetrend szerinti hajóra, hogy az Al-Dunához utazzon. Ez az út egyrészt az Al-Duna szabályozásának ellenőrzéséről szólt, másrészt a gróf papírra vetette, milyen volt gőzhajón utazni akkoriban.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Lóvasút Óbudára Budán csak két lóvasúti vonal volt, az egyik Zugligetbe vezetett, a másik Óbudára. A városban nem is volt szükség többre, hiszen a két vonal 1868–1869-es megnyitásakor Buda viszonylag kis város volt. A budai mini lóvasúti hálózat központja a Lánchíd budai hídfője volt.

Az Albert Flórián Stadion története – Ötven éve adták át az FTC második Üllői úti pályáját A Ferencvárosi Torna Club hazánk legnépszerűbb sportegyesülete. A Fradi labdarúgócsapata rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel és a legnagyobb, az ország minden részére kiterjedő szurkolótáborral. 1899. május 3-án alakult meg, tehát most tavasszal 125 éves. Egy másik kerek évforduló pedig az Üllői úthoz kapcsolódik, hiszen a 129. szám alatt 50 éve, 1974. május 19-én adták át azt a stadiont, melyhez a legtöbb ma élő drukker száz és száz emlékkel kötődik.

Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

Átadták az ELTE Kecskeméti utcai felújított épületét Felújították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületét a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárnyat is. A műemlék épületegyüttest korszerűsítették, a teljes utcai és udvari homlokzatát felújították.

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

Kétszáz éve épült a méltatlanul elhanyagolt Gross-ház A József nádor téren álló Gross-ház Hild József egyik első jelentős pesti műve, amely a többszöri átalakítás ellenére ma is őrzi eredeti klasszicista stílusát. Az árkádokkal tagolt házban működött a híres Kávéforráshoz címzett kávéház, majd a Virágbokorhoz étterem, később irodák, üzlethelyiségek kaptak helyet a falai között, és a zeneszerzők szövetkezete is itt rendezte be székházát a század elején. A kétszáz éves palota állapota a XX. század végére kritikussá vált. Mára az elhanyagolt épület a József nádor tér szégyenfoltja.

A pesti boulevard – Gyalog és két keréken a Nagykörúton A Nagykörút több, mint közlekedési útvonal: nyugat-európai minták alapján a nagyvárosi nyüzsgés helyszínének is szánták. A tömegkultúrára is ezért használjuk a franciából átvett bulvár szavunkat, ami azonban eredendően főutat jelent. A Nagykörút már a XIX. század vége óta a figyelem középpontjában van, amely a közelmúltban bejelentett felújítás miatt most különösen igaz. Mi is szétnéztünk hát rajta, valóban annyira megkopott-e a régi fénye.

Aki megelőzte Törley Józsefet – 190 éve nyílt meg Prückler Ignác pezsgőgyára a Ráday utcában A hazai pezsgőkészítés története legtöbbünk számára egyet jelent Törley József világhírű vállalkozásával. Törley kétségtelenül a magyar pezsgő nemzetközi megismertetésének főszereplője volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy több mint 40 évvel korábban már gyártották ezt a különleges italt Pesten, méghozzá a Ferencvárosban. Prückler Ignác cégének története, ha nem is annyira regénybe illő, mint Törleyé, de érdekes és tanulságos.

Hajóval Pest és Buda között – A menetrend szerinti vízi közlekedés kezdetei A gépi erejű rendszeres átkelőhajózás Pest és Buda között egy rövid, 1820-as epizódot leszámítva 1844-ben indult meg. A lehetőségre két vállalkozás is jelentkezett, az egyik egy mindössze egy hajóval rendelkező vállalkozó, a másik a kor óriásvállalata, a Dunagőzhajózási Társaság volt.

A hírközlés palotája – Telefonközpont a Terézvárosban Az első telefonközpontnak készült budapesti épületet 120 éve helyezték üzembe a VI. kerületben, ekkor Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Több mint tíz évig egyedül szolgálta ki a főváros távbeszélő-hálózatát, de az egész XX. század során fontos szerepet játszott a budapesti telekommunikációban. Volt, hogy háromszáz kezelőnő serénykedett benne éjjel és nappal, hogy az előfizetőket összekapcsolhassák egymással. Rájuk emlékeztet ma is az épület Nagymező utcai díszes homlokzata.

Finta József építész budapesti öröksége Finta József Kossuth-díjas építész életművének legjelentősebb része Budapesten valósult meg. Munkássága az elmúlt hat évtized alatt jelentősen meghatározta a magyar főváros városképét. A megépült házainak legjelentősebb része az idegenforgalom céljait szolgája, de pénzügyi és oktatási épületeket is tervezett. Munkáit sokan tartják funkcionálisan jól átgondolt, magas kvalitású alkotásoknak, mások azt kifogásolják, hogy Duna-parti szállodái kedvezőtlenül alakították a pesti látképet.

Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.