Keresés az archívumban

Százötven éve dőlt el, milyen lesz Budapest második hídja A Margit hídra kiírt tervpályázat eredményéről 150 éve, 1872. március 9-én döntöttek. A nyertes Ernest Gouin elegáns ívhídelképzelése lett. A Margit-szigettől délre fekvő hidat reprezentatív céllal kívánták megépíteni, azt remélve, hogy emelni fogja a városegyesítés előtt álló Budapest fényét, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécshez mérhető fővárosa legyen az országnak. A nagyszabású elgondolások ellenére az építési költségek leszorításáról kicsinyes vita folyt.

Százötven éve alapították a Néprajzi Múzeumot Idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Néprajzi Múzeum. Az intézmény, amely egész Európa egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményével büszkélkedhet, hamarosan beköltözik a Városligetben épült új székházába.

Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.

A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.

35 éve teljesen felújították a Lánchidat, de a Kádár-címert nem cserélték le A Lánchidat a most zajló rekonstrukció előtt legutóbb 1986–1988-ban újították föl, az átkelőt 1987 március elsején zárták le az autók elől. A felújítás az akkor már rendkívül rossz állapotban lévő híd szinte minden részét érintette: a rozsdás láncokat éppúgy, mint a kapuzatok kőfelületeit, díszeit és az útpálya szerkezetét. Bár a kandelábereken ekkor már a koronás-babérkoszorús magyar címer díszlett, a pilonokon lévő Kádár-címerek cseréjére azonban, bár felmerült az ötlet, még éveket kellett várni.

Megkezdődött a XXII. kerületi Tétény-rét családi park építése A Nagytétényi Sváb Emlékhely körüli területen, a már meglévő fák árnyékában olyan szabadidős helyszínt alakítanak ki, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek tartogat majd valamit az új családi park. Többféle korosztálynak tervezett játszóterek, szabadtéri kondipark, foci- és strandröplabdapálya is készül, de lesz elkerített kutyafuttató és szánkódomb is.

Száz éve született Óbudán Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csodacsatára Az újlaki téglagyár melletti grundon rongylabdával kezdte a focizást az MTK kiváló labdarúgója, aki a legendás Aranycsapattal 1952-ben olimpiai bajnok lett. Hosszú út vezetett Óbudától a világhírig, ám neki sikerült elérnie, amire sokan csak vágyakoznak. Száz éve született Hidegkuti Nándor.

Zajos bérháztól az Akadémia palotájáig: sok helyen lakott Pesten Arany János A ma 205 éve született Arany János 1843-ban látta meg először Pestet, ám csak több mint másfél évtized múlva, 1860-ban lett a város állandó lakója, de az is maradt haláláig. A költő egykori pesti otthonai közül több épület ma is áll: a két, Üllői úti klasszicista ház éppúgy őrzi a költő emlékét, mint az Akadémia pazar palotája, amelyben élete végéig lakott.

Emlékmű épül a gettóban elhunytak tiszteletére a Klauzál téren A pesti gettó áldozatainak állítanak emlékhelyet a VII. kerületi Klauzál téren. Az alkotás egy bronzlemezből áll majd, amelyen háromezer szög nyoma lesz látható, emlékeztetve a temetetlen halottakra.

A szervezet, amelynek a Lánchidat köszönhetjük: 190 éve alakult meg a Hídegylet Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.

Elkezdődött az Aquincumi Múzeum fejlesztése – Élményszerűen mutatják be az ókori műemlékek csodáját Régóta várt fejlesztési munkálatok kezdődtek az Aquincumi Múzeumban, melyek során az intézmény Szentendrei úti rozsdás vaskerítésének helyére teljesen új élményfal épül, és új kiállítás is készül, amelyen a virtuális valóság segítségével pillanthatunk bele az egykor itt élő rómaiak életébe. Hogy pontosan mi is változik, arról Láng Orsolya, a múzeum igazgatója mesélt a Pestbudának.

Pestbuda Magazin 2022. február 27. Beszámolunk arról, hogy 26 épületet nyilvánítottak védetté az I. kerületben, köztük a Déli pályaudvar főépületét, a Hilton szállót és budavári lakóházakat. Bemutatjuk a látványterveket az autómentes Városliget környezetéről, szó lesz a Fővám téri Sóház felújításáról is. Azt is megtudhatják, hogy mégsem épül sikló a Gellért-hegyen. Az Andrássy út 60. szám alatti Terror Háza Múzeumban jártunk, amely húsz éve nyílt meg. Tartsanak velünk!

A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.

Nem érkezett megvalósítható elképzelés az új építészeti múzeum tervezésére kiírt pályázatra Nem talált megvalósításra érdemes pályaművet a Magyar Művészeti Akadémia bírálóbizottsága a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervezésére kiírt Építészet Ligete tervpályázaton. Az új épületet az egykori BM Kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják majd ki, miután meglesz a megfelelő pályamű.

Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek? A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Huszonhat I. kerületi épületet nyilvánított védetté a főváros, többségük a Kádár-korszakban épült Huszonhat, főleg 1956 és 1978 között emelt, I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület. A Fővárosi Önkormányzat még januárban jelentette be, hogy közel száznyolcvan budapesti épület helyi védettség alá vételét tervezi.

Százezer ember a megnyitón, milliók a kiállításon – Húsz éve nyílt meg a Terror Háza Múzeum Húsz évvel ezelőtt, február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén nyílt meg a Terror Háza, az egykori nyilas-, majd kommunista kínzóház, az Andrássy út 60. alatt. Hatalmas volt az érdeklődés, a megnyitón csaknem százezer ember jelent meg, hogy a magyar történelem két rettenetes korszakával megismerkedjen.

Tökéletesen illeszkedett a városszövetbe a Józsefvárosi Telefonközpont, ma elegáns szállodák működnek benne Az ipari épületeknek a városszövetbe való beépítése az 1880-as évek egyik fontos városfejlesztési kérdése volt. Egyfelől Budapest központjától egyre nagyobb távolságra próbálták elhelyezni – sok esetben áthelyezni – a zajos és szennyező anyagokat gyakorta kibocsátó nagyüzemeket, másfelől a közművesítés és kommunikáció fejlesztésére és kiszolgálására alkalmas központokat úgy kívánták a főváros vezetői megterveztetni, hogy azok minél jobban illeszkedjenek az adott utca vagy tér architektúrájába. Az utókor szerencséjére ez a szándék legtöbbször szemet gyönyörködtető eredményeket produkált, jó példa erre a József Távbeszélő Központ.

Már a XIX. században is tervezték a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötését – Most a föld alatt jön létre a kapcsolat Az elmúlt években merült fel az az elképzelés, hogy alagúttal kötnék össze a Déli és a Nyugati pályaudvart. A Budapest Fejlesztési Központ terve mára egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz, aláírták ugyanis a szerződést a Duna alatt építendő vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére. Az egymáshoz viszonylag közel lévő Déli és Nyugati pályaudvar összekötésének gondolata nem új ötlet. Szinte azonnal felmerült azt követően, hogy 1861-ben megnyílt a Déli pályaudvar, igaz, akkor még föld feletti kapcsolatot képzeltek el.

A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.

Pestbuda Magazin 2022. február 20. Bemutatjuk a 125 éve átadott vásárcsarnokokat, megtudhatják, hogy miről mesélnek a Reviczky utca címeres palotái. Márciusban nyit a felújított Operaház, jártunk a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című kiállításon, ahol a tárlat társkurátorát kérdeztük. Az is kiderül, mi volt Lechner Ödön utolsó alkotása. Tartsanak velünk!

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Modernizálták az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának budapesti épületét Felújították az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának 518 férőhelyes épületét a III. kerület Kunigunda útján. Az intézmény 2016-ban került az ELTE vagyonkezelésébe, és még abban az évben döntött a kormány a 15 milliárd forintos felújításról. Ennek első eleme a most átadott kollégium modernizálása. Az elmúlt években az ELTE összes kollégiumában voltak fejlesztések és korszerűsítések.

Csoda Kőbányán – Az Eiffel Műhelyházban jártunk A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza a X. kerület és egész Budapest egyik új színfoltja. A MÁV egykori Északi Járműjavítójából úgy vált egy színes programokat kínáló kulturális központtá, hogy közben az Operaház működését is segíti. Nemcsak a komplex funkciója miatt érdekes a Műhelyház, de az eredetileg 1886-ban épült csarnok közelmúltban befejezett felújítása is remekül sikerült.

Bontják a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusát A pesti Duna-partról is jól látható, hogy elkezdődött a Corvinus Egyetem XI. kerületi Ménesi úti campusának bontása. Helyére új egyetemi épületet építenek, ám a terület a tervek szerint továbbra is szerves része lesz a városszövetnek. Az új, várhatóan jövőre elkészülő épületben oktatási és kutatási tereket, kollégiumot, professzori apartmanokat, közösségi és reprezentációs, illetve sportolásra, rekreációra alkalmas helyiségeket alakítanak ki.

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

A jövőben a Várkert Bazárban is láthatjuk majd a Nemzeti Múzeum kiállításait A Nemzeti Múzeum évente legalább két kiállítást rendez ezentúl a Várkert Bazárban a Várkapitánysággal kötött együttműködés keretében, elsőként a Világkiállító magyarok 170: Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatja be a Déli palotákban idén ősszel. A Magyar Menyasszony című kiállítást pedig két helyszínen, a Múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik majd meg.

Világraszóló magyarok találmányait mutatja be a Millenáris új kiállítása A magyar tudomány, ipar, technika mintegy 600 kiemelkedő személyiségét és találmányait mutatja be 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás mától a Millenárison. Megelevenedik a magyar közlekedéstörténet, az orvoslás és élettudományok, az infokommunikáció, de az ipari és energiaszektor jelentős magyar fejlesztéseit is megismerhetik a látogatók. A tárlat célja, hogy bemutassa, a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is bírnak ezekkel a tulajdonságokkal.

Átadták a Haggenmacher-villa kulcsait, megmenekült az épület A Magyar Állam élt elővásárlási jogával, és megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat által privatizálni kívánt XII. kerületi Haggenmacher-villát, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A kulcsokat a napokban adták át. Az értékes műemlék tehát köztulajdonban marad, a tervek szerint a felújítást követően közösségi célokra használják majd.

Grófi családokról mesélnek a Reviczky utca címeres palotái Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!

Pestbuda Magazin 2022. február 13. Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!

Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.

Felújítják az ifjúsági tábort Csepelen A csepeliek kérésére egy családias szabadidőparkot alakítanának ki a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor, vagyis a régi úttörőtábor helyén. Az önkormányzat a csepeliekkel közösen, a kerületben élők igényeire szabva akarja megtervezni a helyszínt, ezért egy kérdőívet tett közzé és lakossági fórumot is tartott. A koncepciótervet a beérkezett válaszok és ötletek alapján készítik el. A szabadidőpark a Kis-Duna-parti fejlesztések részeként jönne létre.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Szerkezetkész a leégett diákotthon helyén épülő Ráday Kollégium Szerkezetkész a Károli Gáspár Református Egyetem új, korszerű Ráday Kollégiuma Belső-Ferencvárosban, a 2019-ben tragikus körülmények között leégett diákotthon helyén. Az új épület tetőterében, a közel 100 férőhelyes kollégium felett egy kápolnát is kialakítanak, de lesz zeneterem, tetőterasz és a Török Pál Kari Könyvtár is itt kap helyet. A helyreállítás mellett megújul a Dunamelléki Református Egyházkerület teljes székháza, ennek részeként a Ráday utcai régi épület homlokzatát az 1911-es állapotának megfelelően restaurálják.

Húsz éve adták át a Lehel Csarnok épületét A nagy múltú, több mint százéves Lehel téri piac helyén húsz évvel ezelőtt adták át a Lehel Csarnok épületét. A hatalmas, több mint háromszáz üzlethelyiséget magában foglaló ötemeletes csarnok megítélése a mai napig nagyon megosztó. A sokak által csak kofahajónak nevezett, posztmodern stílusban épült csarnokban naponta több ezer ember vásárol. Hogy lehet az, hogy bár már az 1900-as években is csarnokot akartak tervezni ide, mégis egészen a 2000-es évekig kellett várni erre? Ennek jártunk utána.

Hetven éve mutatkozott be az Ikarus 60 troli Az 1950-es években kényszerűségből kezdték el gyártani azokat a magyar gyártású szóló, azaz nem csuklós trolibuszokat, amelyek az 1970-es évek közepéig közlekedtek. Ugyan szovjet technikát alkalmaztak, de a karosszéria ugyanaz volt, mint az akkor megjelenő Ikarus 60-as buszé. Az első Ikarus 60T, azaz troli 70 éve mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.

Pestbuda Magazin 2022. február 6. Megmutatjuk, mi van most a lebontott Burg Hotel helyén a budai Várban. A 90 éve elhunyt Árkay Aladár budapesti épületeit kerestük fel. 3500 néző fért el a Pesti Német Színházban, amely 175 éve égett le a mai Vörösmarty téren. Összefüggő rakparti sétány épül a pesti Duna-parton. Összesen 367 fa igényel beavatkozást a Szilágyi Erzsébet fasorban. Tartsanak velünk!

Megnéztük az új Néprajzi Múzeumot – Tavasszal adják át az épületet A Városligetben az utóbbi időben hatalmas változások történtek, melyeknek még nincs vége. A Műcsarnok mögötti hatalmas parkoló helyét egy lenyűgöző épület, az új Néprajzi Múzeum foglalta el. Nemcsak roppant méreteivel, hanem formájával is felhívja magára a figyelmet – teszi mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja a környezete parkos jellegét. Tavasszal bárki felmehet majd az épület tetejére is, most egyelőre csak az érdeklődők szűkebb körének nyílt erre lehetősége.

Az épület, amely egykor könyvek otthona volt – A Révai Testvérek könyvesháza az Üllői úton Az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakasza számos olyan épülettel rendelkezik, amelyek nem csupán építészeti értékeik miatt fontosak, de művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Szerencsére az elmúlt néhány évben ezek közül többet sikerült az eredeti tervek szerint felújítani. Az Üllői út 18. számú ház is ebbe a csoportba tartozik, sok évtizedes állagromlás után megújult. Az arra járók valószínűleg nem tudják, hogy amikor ez a ház 1898-ben felépült, a Révai Testvérek könyvesházának adott otthont.

Látványosan halad a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villa felújítása, már szerkezetkész az új épületrész A XIV. kerületi Hermina úton álló, 1905 és 1907 között épült szecessziós villa – ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székháza – teljes körű rekonstrukciója 2021 tavaszán kezdődött. A munkálatok része a tetőzet rendbetétele, a 2700 négyzetméternyi vakolat felújítása restaurátori felügyelet mellett, de a hall kékes fényű eozinmázas csempékkel díszített egyedülálló kandallója és lépcsője, a homlokzat műkő elemei is visszanyerik régi pompájukat. A villa mellett lebontott, 1970-es évekbeli toldaléképület helyén emelt új épületrész már elérte a szerkezetkész állapotot.

36 hektáros park épülhet egy elhanyagolt csepeli rozsdaterület helyén Több mint három városmajornyi nagyságú parkot alakítanának ki tisztásokkal és nagy, zöld pihenőterekkel egy jelenleg elhanyagolt, lepusztult terület helyén, Észak-Csepelen. A tervek szerint az összesen 36 hektáros parkba legalább 1000 fát ültetnek, minimalizálják a burkolt felületeket, lesz közösségi kert, kis méretű üvegház, őshonos magyar háziállatokat bemutató parkrész, látogatóközpont és korosztályok szerinti játszótér. A vízpartra csónakházat és kishajókikötőt terveznek. A csepeli park 2025-re készülhet el. Mutatjuk a terveket!

175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.

Megújul a Szilágyi Erzsébet fasor Tizenhat rossz állapotú, menthetetlen fát vágnak ki a Főkert munkatársai a Szilágyi Erzsébet fasorban, de helyükre és az ősszel kivágott, szintén menthetetlen példányok helyére egy éven belül 32 új egyedet ültetnek. A tavaly ősszel kezdődött és idén januártól márciusig folytatódó fasorfelújítási munkálatok során összesen 367 fa igényel valamiféle beavatkozást a II. és XII. kerület határán húzódó Szilágyi Erzsébet fasorban.

Lebontották a Várban az egykori diplomataházat A budavári Szentháromság téren a héten befejezték az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel bontását, melyből már csak törmelékhalmok maradtak. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, 1981-re elkészült épület helyén a tervek szerint egy olyan ház épül majd, amely az eredetileg itt állt, második világháború után lebontott épületek külsejét idézi majd, illeszkedve az utcaképbe.

Ilyen lesz az új józsefvárosi sétány Várhatóan tavasszal megkezdődik egy új gyalogosbarát sétány kiépítése a Józsefvárosban, a Rákóczi téri vásárcsarnok környezetében. Az ígéretek szerint több teret kapnak majd a gyalogosok, játszóteret építenek, és fákat ültetnek. Elkészült a látványterv, mutatjuk.